Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-01 / 9. szám

8. TOLNA VÁRMEGYE. Í9Ö3». március f. U2264 sz. M. kir. földmive lésügyi miniszter. VII. I. Valamennyi vármegyei gazdasági egyesületnek s a mezőgazdasági bizottságoknak. A szőlővessző és szőlőoltvány termelésének az idei rendkívüli kedvezőtlen időjárás következté- i ben o szágszerte kedvezőtlen eredménye volt s szakkörökb n nítalános az a vélemény, hogy külö­nösen oltvány készkésre még a látszólag kifogásta- j lan minőségű szőlővesszők is, csak megfelelő válo­gatás mellett és különös óvatossággal esznek hasz­nálhatók. Erre való tekintettel megtettem a szűk- | séges intézkedéseket arra 1 ézve, hogy az áll mi telepeken mind a -zőlővesszők, mind az oltványok válogatása a legnagyobb gonddal foganatositta-'sék s a hol szükségesnek mu átkozik halasztanák el a jövő tavaszra, hogy ekként az éretlen s oltvány- készítésre, illetve tartós szőlőtőke neve ésere nem egészen alkalmas vesszők a téli fagy hatása alatt selejteződvén, azok felhasználása, illetve forgalomba hozatala váljék Miete lenné. Ennek következtében az állami telepek készlete, természetesen, \iszony- lag nagyon mérsékelt lesz s a venni szándékozók annál nagyobb mértékben lesznek a magan terme­lők készleteinek megvételére utalva. A magán termelők közül sokan még jobb években sincsenek abban a helyzetben, hogy j kellő súlyt fektessenek az eladás a szánt, sőt sok esetben a saját c/áljaikra felhasznált szőlő­vesszők és szőlőohványoknak megfelelő gonddal és szigorral való megválogatására. Nehogy az érde­kelteket ennek következtében nagy csalódások érjek, figyelmeztendők minden irányban,, hogy mivel az idén mind a szőlővesszőknek, mmd az olvány< knak viszonylag nagyon, csekély százaléka lesz kifogás­talan: a válogatásra s főleg azok, akik szőlő vessző­ket vagy s őlő dtván> okát szereznek be, a meg- rendelt anyagok átvételére kiváló gondot és figyel­met for.itsanak. Szakközegeimet ehhez képest utasítottam, hogy működési körükben minél kiterjedtebb módón és minél hatékonyabban figyelmeztessék a szőlőbir­tokosokat, hogy szőlvess ő és szőlőojtvány kész leteiket, különösen az1 eladásra szánt mennyisége­ket kellő- gonddal és legnagyobb leikiismerete.->ség- geL akként válogassák, meg, hogy az üzleti szoká­sok szigorú alkalmazása esetén csalódások ne érjék és viszont azok, á kik a sző;ővesszőket vagy oltványokat venni szándékoznak, az üzleti szokások alkalmazásának a megrendelés alkalmával való ki­kötése mellett az átvételnél mi-gfelelő óvatossággal járjanak el- s abban az esetben, ha akár a váloga­tás módjára és mértékére, akár a minőség meg­állapítására nézve, akár az eladók részéről vélemé­nyük, szak anácsaik vagy közreműködésük kéretnék ki, legyen minden tekintetben az érdekeltek támo­gatására. Felhívom a Czimet, hogy a fennebbiekre a működése területén lakó szőlőbir okosokat a saját hatáskörében szintén figyelmeztesse és minden lehe­tőt kövesben el arra nézve, hogy az éretlen és ek­ként oltványkészitésre, illetve tartós szőlőtőke neve­lésére nem alkalmas szőlővesszők és szőlőoltványok ä jelzett czélökra ne használtassanak fék különösen pedig, adás vétel tárgyát ne képezzék. Figyelmeztesse továbbá az érdekelt szőlőbir­tokosokat, hogy az állami telepeken termelt szőlő­vesszők és szőlőoltványok mennyisége a fenebbiekre való tekintettel csak a jövő tavaszon lesz ugyan véglegesen megállapítható, már most kétségtelennek látszik azonban, hogy a készletek a beérkeze t kér­vények és vételajánlatok nagy mennyiségéhez ké­pest az országszerte mutatkozó szükségletnek csak csekély részbrn való kielégítésére lesznek elegen­dők. Nagy reményeket ehhez képest kérvényeik, illetve vetelajánlaiaik teljesítéséhez ne fűzzenek s igyekezzenek szükségleteiket a viszonyokhoz képest mérsékelni vagy kellő óvatosság mellett magán for­rásokból ledezni. Budapesten, 1902. évi deczember hó 19 én. Darányi. 113302 sz. M. kir. fóldmivelésügyi miniszter. III. 2. 902. Valamennyi vármegye alispánjának és törvény­hatósági joggal felruházott város tanácsának, j A ragadós száj- és körömfájás, a ve’e járó nagymérvű forgalmi korlátozások következtében a hasított körmü állatoknak úgy belföldön való érté­kesítését, mint pedig különösen a külföldre való kivitelét jelentékenyen megnehezíti s ez által első­sorban a gazdaközönségnek tetemes károkat okoz, úgy, hogy ezen betegségnek amennyire csak lehet­séges helyhez kötése és elfojtása nemcsak állat­egészségügyi, de igen fontos gazdasági érdeket képez. Ezen betegség ellen a hatékony védekezés módozati tekintetében a m. kir. állategészségügyi felügyelőktől a helyi viszonyok Ügyeltembe vételével újabb javaslatokat kívántam be' s ezen indokolt szakvélemények és javaslatok szerint a ragadós száj és körömfájás helyhez kötése és elfojtása tekin­tetében az 1888 évi VII. t.-cz.-ben és ennek 1888. évi 4Ö.00Ö számú végrehajtási rendelet, úgyszintén T902. évr 89100. számú körrendeletemben megál­lapított általános intézkedések gyakorlatilag meg­felelőknek mutatkoznak, ha azok késedelem nélkül, kellő pontossággal és erély-fyel alkalmaztatnak. Eh­hez képest a tél folyamán, amidőn az állatok amúgy is be vannak istállózva, ezen kedvező körülmény felhasználásával a betegség lefolyását gyorsítani és elhurczolásának megakadályozását fokozott mér­tékben biztosítani lehet s a sok helyütt még min­dig nem kielégítő eredmény többnyire a hatósági intézkedések végrehajtásr körül tapasztalható lanyha- ságra és arra vezethető vissza, hogy a rendelkezé­sek pontos betartására a gazdaközönség nem fek­tetett kellő súlyt. Ezen> tapasztalatokra és a ragadós száj és körömfái ás által okozott jelentékeny közgazdasági károsodásokra való tekintettel ismételten felhívom tehát az .alispán urat (a tanácsot), hogy ezen be­tegség ellen — az előirt összes intézkedéseket annál is inkább a legnagyobb figyelemmel es kö­vetkezetességgel alkalmaztassa s a pontos végre­hajtásra s/igoruan ügyeljen, mert a hatóságok ré­széről netalán tapasztalt hiányos, felületes vagy hanyag eljárást a legnagyobb szigorral fogom megtoroltatok Különösen felhívom az alispán urat (a tanácsot), hogy a múlt év 89,100. számú köirendeletemben foglalt utasításokat- a törvényhatóság területén a legszélesebb körben s még a tavaszi időszak be­állta előtt tétesse közzé s gondoskodjék róla, hogy az óvrendszabályok elmulasztása, vagy a kiadott tilalmak áthágásából eredő gazdasági károk és hát­rányok hordereje felől a gazdaközönség megfelelő tájékozást nyerjen. Budapesten, 1903. évi január hó 14-én. Darányi s. k. A másolat hiteléül: Pázmándi s. hiv. igazgató. KIS HIRDETÉSEK.* A Tolnamegyei Gazd. Egyesület által igazolt bikák. Az 1902. év tavaszán tartott szemlén a kö­vetkező helyeken igazolt az egyesület tenyészbikákat: A tolnai uradalom kajmádi (Tolna) tehenészetében. Bemneder József k.-hidvéghi (p. Kölesd) tehenész. Özv. báró Jeszenszky Jánosné felső hid véghi (Kölesdi) tehenész etében. Adamecz Gyula, tiszttartónál Tápén. Döry Frigyes paradicsompusztai (Zomba) tehenész. Özv. Döry Zsigmondné kis-doroghi tehenészetében. Forster István tabódi (p. Zcmba) tehenészetében. Özv. Döry Vilmosné felső-leperdi tehenészetében. Perczel Dezső börzsönyi (p. Bonyhád) teh. Bartal Béla györgymajori (Fadd) tehenészetében A tolnavármegyei községek az igazolványnyal ellátott bikák közül szabad tetszésük szerint vásá­rolhatnak és az egyesület révén szerezhető áren­gedmény érdekében csak az a teendőjük, hogy az árengedményre szóló igazolványt az állat el­adójától magukhoz váltva, a gazdasági egyesülethez terjeszszék be, a melynek elnöksége ennek alapján fölterjesztést intéz a fóldmivelésügyi minisztérium­hoz a 20°/o, árengedmény kiutalványozása érdeké­ben. Azon községek, a melyek a gazd. egyesület- j nek alapitó, vagy rendes tagjai, ingyen vehetik igénybe az egyesület ezen közvetítését; a nem tagoktól 10 korona dijat szed az egyesület egy-egy bika után. • Ezen rovat alatt a gazdasági egyesület tagjainak gaz­dasági ügyeikre vonatkozó ajánlatait ingyen közöljük. Nem hivatalos rész. — A káros rovarok kötelező irtása. Da­rányi fóldmivelésügyi miniszter körrendeletét intézett valamennyi megyei és városi törvényhatósághoz, a melyben a kártékony hernyók, darazsak és cserebogarak irtását rendeli el. A rendelet minde­nek előtt kiemeli, hogy a káros rovarok elleni védekezésnek alapfeltétele, hogy. az irtás alaposán és lelkiismeretesen hajtassák végrei Azért az eire vonatkozó útmutatások minden évben a* legszélsőbb körben kihirdetendők s- a miniszter nem elégsz^ meg, hogy a rendelet foganatosításával megbízott, hatóság az ellenőrzést gyakorolja e, szakeszközeivel maga is ellenőrizteti a rendelet végrehajtását. El­rendeli, hogy a téli hernyófe.-zkek és lepke boga­rak, valamint a vértetü és dirázsfeszkek trtásánifc ellenőrzése március második és április első, a cse. rebogarak kötelező szedésének elleoőrzese pedig a rajzás idején hajtandó végre. A rovartani állomig jelentése szerint a folyó evben a cserebogár főleg Dunámul fog nagyobb mérvben rajzant. A rovaruk irtására Vonatkozó népszerű útmutatóért közvetlenül a m. kir. rovartani állomáshoz keli fordulni. VIDÉK. Szakos. A * Szakcsi Kereskedők és Iparosok Egylete-» nek bálja február hó 21-én tenye&en sikerűit; u^y hogy csak a hajnai ve eit véget a jókedvben bő­velkedő mulatságnak, melyen a vidékről is toboen részivettek. — Jelen voltak asszonyok; Krenuer Károlyné, Steiner Morné, Fischer Józsefné, Krauser Samuné, S/iljártó Lás Ióné. Vágó Jánosné, Sp tzer Morné, Czechmeisier Jozsefné (Láp afő), Konkulyi ístvánué, Kavelli Jánosné, Némeih Sándorne, Baus Istvánná, Szántai Mihályné, Valter György né, Kecs- kés Jánosné, Groszman Ignaczné, Műlier Ignaczné, Magyar Mihályné (Kocsola), Trombitád Mihályné (Kooola), S'égli Jenőné. — Leányok : C'echmeis- ter Ilonka (Lápafő), Magyar Mariska (Kocsou), Trombitás Ida (Kucsola), Fischer Emma, Spitzer Teruska, Groszman Katicza, Steiner Irmuska és Malvina, Müller Rózsika. — Feliilfízettek: Kremzer Károlyi é 3 kor. Steiner Mór, Kavelli János, Spitzer Mór, Konkolyi István, Simon István, Müller Ignacz 1 — 1 kor. Vágó Janos, Neisli András 40- -40 fill. Sipos Pál 20 fill. Jegyeiket megváltották Szemere Kálmán B.-pestről 2 és Bross László 1 koro­nával. Nagyszokoly. A nagyszokolyi műkedvelő társulat fényesen sikerült előadást rendezett február hó 24-én Vö­rösmarty József szépen feldíszített nagytermében. Ráthay Lászlónak «Árvalányhaj* ez. népszínműve Volt a műsoron, amely iránt oly nagy volt az ér­deklődés, hogy a 12 méter hosszú nézőtér zsúfo­lásig megtelt meghívott előkelő közönséggel. — A Simon Gyula által vezetett jeles előadást nagy él­vezettel hallgatták, nagyon melegen fogadták a darabot is és sokat tapsoltak a szereplőknek, akik minden erejüket latba vetették, hogy sikerült elő­adást mutathassanak be. Czéljukat valóban elérték, mert közvetlen játékuk annyira megnyerte a kö­zönség rokonszenvét, hogy közkivána ra még egy­szer elő kell adniok a darabot. A siker oroszlán- része a főszereplőket illeti meg, kik kitűnő játé­kukkal még nyílt színen is többször tapsokra ra­gadták a közönséget. Az előadásra jegyet váltottak ; Rátkay László 10 és ifj. Lágler Sándor 2 koronával. Felülfizettek: Kaufman Móricz 1 kor. 60, Néveri Árpád, Schwarcz Lajos, Sebők Rikhárd 80—80 és Csornai János 60 fillért. A tisztelt adakozók fogadják ez utón is a rendezőség köszönetét. A tiszta jövedelemi — a mely 70 koronán felül van — a nagyszokolyi Kossuth szobor alaphoz lett csatolva, melyre ifjú Junkuncz Sándor még a múlt évben gyűjtött f.00 koronát. A műkedvelő társulat márczius hó 8-án fogja megismételni az előadást ; műsor a következő : «Árvalányhaj» eredeti népszínmű 3 felvonásban. Irta: Rátkay László. Személyek: Bán Pál, gazdag paraszt — Parragh István. Imre, unokaöcscse — Balássa Lajos. József, távoli rokona —j Singer József. Jámbor Vincze. öreg tanító — Weisz Zsigmond. Borcsa, felesége — Kohn Czeczilia. Keve Rúzsa, árvalány — Weisz Paulin. Pőrge Pali, Pörge Péter vőfélyek — Papp Ferencz, Biró Sándor. Márton, öreg szolga — Parragh István. Lajcsi, Gyurka, Pista szolgalegények Bán Pálnál — Vincze Gyula, Balogh Ferencz, Biró János. Julis, szolgáló — Vinczéné. Ágnes, Terka, Zsuzska leányok — Csapó Juliska. Biró Gizella, Bélák Zsófia. Jegyző — Viszló József. -Biró — Balogh Ferencz. Járásbiró, aratógazda — Kovács József. Sárszentlörincz. A sárszentlőrinci iparos ifjúság által m. hó 24-én az ovoda javára rendezett mulatságon jelen voltak ásSzonyok: Zámbó Istvánné, Drinóczi Jó- zsefne, Farkas Istvánné, Szigeű Sándorné, Sz. Varga Istvánné, Goldschmied Józsefné, Deutsch Zsigmondné, Győri Istvánné, Muth Jánosné, Feith Jánosné, Német Györgyné. Leányok : Szigeti Lidiké, Drinóczi Etel és Karolin, Zámbó Erzsiké, Szívós Zsuzsika,, Schilling Katicza, Sz. Varga Ilonka és Győri Juliska. FeJülfizettek : Singer Mihály Hideg-, kút 1 K 20 f., Mendel Ede 1 K 20 f.; Goldsshmied 40 rll., Deutsch Zsigmond 40, Farkas István 60, Sikps Sándor 20, Zámbó Istvánné 60y Németh György 60 fillért. A tiszta jövedelem 10 korona, az ovoda- céljaira fog fordittatm. y ? . >

Next

/
Thumbnails
Contents