Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-01 / 9. szám

6. TOLNAVARMEGYE. 1903. március 1. nyát ; »Fejezze ki a' Tolnamegyei Gazdasági Egye­sület fel.iratilag köszönetét és elismerését a Nagy- méltóságu Ministerelnök, valamint a pénzügyi és kereskedelemügyi minister uraknak azért, hogy a középdunai áthidalás foganatosításának elhatározá­sával nemcsak vármegyénk és a közvetlenül érde­kelt országrész gazdasági, kereskedelmi és kulturá­lis fejlődését, hanem az egész ország közlekedési és export-politikáját is igazságos, nemzetgazdasági­lag és pénzügyileg is biztos és egészséges alapokra fektették. * Az igazgató választmány tetszéssel fogadja I az indítványt és az annak értelmében teendő in­tézkedéssel az elnökséget megbízza. 11. Bemutatja titkár a Magyar Mezőgazdák j szövetkezetének superfosfát szállítására vonatkozó ! t , ajánlatát. Tudomásul vétetett, j ? é 12. Titkár felolvassa az egyesületi alapsza­bályok függelékének azon pontját, amelynek értel­mében a gazdasági egyesületek országos szövetsé­gének nagygyűlésén 5 szavazat illeti meg a gazda­sági egyesületet és ezen szavazati jog az igazgató választmány által egy év tartamára választott egy, vagy több kiküldött tag utján gyakorolható. Az igazgató választmány az egyesület ezen jogának gyakorlásával az 1903. évre Kovács Se­bestyén Endre ig. vál. tagot bízza meg és utasítja titkárt, hogy erről úgy a szövetséget, mint Kovács S. Endrét értesítse. 13. Bemutatja titkár a fóldmivelésügyi m. kir. ministerium részéről a ragadós száj- és köröm­fájás ellen való védekezés tárgyában a törvény- hatóságokhoz intézett körrendelet másolatát. Az igazgató válasz, mány köszönettel veszi tudomásul a foldmivelési ministeriumnak a rende­letben megnyilatkozó gondoskodó át és utasítja titkárt, hogy ezen rendeletet a lapban egész terje­delem szerint közölje. 14. Jelenti titkár, hogy a fóldmivelésügyi m. kir. ministerium nagy mennyiségű gazdasági köny­vet és füzetet adományozott a gazdasági egyesü­letnek a népies előadások szorgalmas hallgatói kö­zött leendő kiosztás végett ; és hogy ezen készle­tet az előadóknak rendelkezésükre bocsájtotta a ministerium célzatához képest leendő kezelésre. Az igazgató választmány köszönettel veszi tudomásul a mnisterium ezen intézkedését és a titkár eljárását jóváhagyja. 15. Titkár jelenti, hogy részint elhalálozás, részint a vármegyéből történt e.költözéssel, részint a 6 évi tagság lejártával indokolt lemondás foly­tán Nunkovits Gyula, Dr. Perczcl Andor, Krisz- tinkovich Dénes, Schmid Oszkár, Sziberth Gusztáv, Takács Károly és Werner Frigyes rendes tagok tagsági kötelezettsége az 1902. év végével lejárt. Egyúttal rendes tagul ajánlja Huber Lajos ura­dalmi kasznár csehi-pusztai, Kim Andor uradalmi kasznár muth-pusztai, Károly János uradalmi in­téző ürgevári, Mayer Aladár uradalmi intéző para­dicsompusztai lakosokat, valamint Kis-Tormás és Sárszentlőrincz községeket, mint erkölcsi testü­leteket. Az igazgató választmány titkár jelentését tudomásul veszi, az ajánlott tagokat 1903. január 1-sejétől kezdődőleg a gazdasági egyesület rendes tagjai sorába fölveszi és utasítja titkárt, hogy er­ről úgy az érdekelteket, mint az egyesület pénz­tárnokát értesítse. 16. Sass László felhívja az igazgató választ­mány figyelmét arra, hogy az esküdtszéki bűnügyi tárgyalások második időszaka a nyári hónapokra, tehát arra az időre van megállapítva, amikor a gazda elfoglaltsága legnagyobb. Hivatkozik egy­részt az esküdiszéki tagsággal járó kötelezettség szigorúságára, amely főleg a vidéki tagokra súlyos teherhént nehezedik, más részt azokra a mulasz­tásokra, amelyeket az esküdtszékbe beidézett gaz­dának hazulról több napi távolléte miatt a gazda­ság éppen a legszorgosabb munkaidőben szen­vedni kénytelen s ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével indítványozza, hogy a gazda­sági egyesület tenne lépéseket, miszerint az es­küdtszéki tárgyalások 2-dik időszakául május hónap második fele tűzessék ki, mert ebben az időtájban — a mi viszonyaink kö/ött — legkönnyebben távozhatok hazulról a gazda. Az igazgató választmány méltányolja az in­dítvány indokait és a megfelelő intézkedés foga­natosításával az elnökséget megbízza. Több tárgy nem lévén, elnök a jelenlevők érdeklődését szívélyesen megköszöni és a gyűlést berekeszti. Kmft. Molnár József s. k. Jeszenszky Andor s. k. jegyző. g. egyl. elnök. Hitelesítik Sass László s. k. Wiltzek Sándor s. k. Jelentés A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület 1902. évi működéséről. Tisztelt Közgyűlés! Gazdasági egyesületünk feladatának termé­szete úgy szabja meg a mi szerepkörünket, hogy amikor működésünk határozottan megvont körében ; vármegyénk területén a mezőgazdaság érdekeinek szolgálunk: nem hagyha-juk figyelmen kivül azo­kat a mozzanatokat sem, amelyek hatása nagyobb körre, esetleg az egész országra kiterjedő vonat­kozásban érintik a me/őgazdas g érdekeit. S ami­kor ezen figyelésünk közben látjuk, hogy a mező- gazdaság általánosan érzett nyoma-ztó helyzete mind fokozottabb munkára hívja azokat, akiknek feladatuk a mezőgazdaságnak: állami, háztartásunk eme legelső rendű tényezőjének érdekeit előmoz­dítani; megnyugvással konstatálhatjuk, hogy ebben az irányban serény munka folyik az egész vonalon. — Az az élénk érdeklődés és jóakarat amellyel a fóldmivelésügyi kormány viseltetik a mezőgaz­daság érdekeinek képviseletére hivatott társadalmi intézmények működése irányában, bizalmat kelt és fokozódó munkára serkent mindnyájunkat, akik a magyar fölcTffzetőképes'-égének fokozásán fáradozva, a közvagyonosodás előmozdításának szolgálatában állunk. Ennek köszönhetjük, hogy a hatósági és a társadalmi tényezők működése között bizonyos ösz- hang keletkezett, amely harmonkus együtt műkö­dés az utóbbi évek és a most lefolyt esztendő j folyamán is számos olyan alkotást hozott létre, amelyek a mezőgazdaság érdekeinek istápolására és előbbrevitelére vannak hivatva. Nem vehetem jelentésem keretébe mind azok­nak az intézkedéseknek a felsorolását, amelyekkel a törvényhozás és a kormány újabb lépéseket tett a válságból való kibontakozás utján; mert ez messze elvezetne a tárgytól. De viszont, amikor egyesületünk múlt évi működéséről adok számadást a T. Közgyűlésnek, nem mulaszthatom el, hogy, mielőtt csupán a működésünk szorosan megvont körét érdeklő munkálkodásunkról szólanék, reá mutassak azokra az országos érdekű mozgal­makra, amelyekben mi is tényleges részt’ vettünk, így, hogy csak a nevezetesebbekről szóljak : 1. igazgató választmányunk, mint vármegyei mezőgazdasági bizottság, egy teljes ülésben fog­lalkozott azokkal az előmunkálatokkal, amelyeket a foldmivelési kormány a tagositási törvény elő­készítése körül téve, vélemény nyilvánítás végett hozzánk is megküldött. — Véleményünket a tör­vényhatóság utján fölterjesztettük a ministeriumhoz. 2. szorgalmaztuk a Biia—bitaszéki dunai áthida'ás régóta vajúdó kérdésének megoldását és hasonló akcióra úgy a gazdasági egyesü'etek sző- i vétségét, mint a kérdésben közvetlenül érdekelt vármegyék gazdasági egyesületeit is felkériük. És itt örömmel jelenthetem T. Közgyűlés, hogy a kezdeményezésünk nyomán uj életre kelt társa­dalmi akció a kérdé>t olyan állapotba juttatta a mely reményt kelt bennünk az iránt, hogy emez igen fontos mezőgazdasági és közgazdasági érde­künk a közel jövőben kielégítésre talál. Kedves kötelességet vélek teljesíteni, amidőn egyesüle­tünknek erről az akciójáról megemlékezve, azzal az indítvánnyal élek, hogy azért a lelkesedésért és fáradságot nem ismerő ügybuzgóságért, amellyel a középduna áthidalásáért olyan nagy tudással i küzdött, Bartal Béla egyesületi tagtársnak jegyző- könyben mondjon köszönetét a T. Közgyűlés. 3. megkerestük a gazdasági egyesületek szö­vetségét, és hasonló akcióra felkértük az összes társegyesületeket, az iránt, hogy a monarchiának Szerbiával felálló és a magyar mezőgazda'-ag er- I dekeire sérelm s kereskedelmi szerződés ^elmon- I dási iránt tegyen lépéseket a kormánynál. 4 egyesületünk titkárja áltál képviselve reszt vettünk a gazdasági egyesületek országos szövet­sége á t d junius végén Siófokon rendezett kiván­dorlási kongresszusban. 5. képviselve voltunk a leleplezési ünnepélyén annak a szobornak, amelyet a magyar mezőgaz­dasági szakoktatás megteremtőjének: Fesztetich György grófnak emelt az utókor kegyelete. Egye­sületünket az ünnepélyen Sztánkovanszky Imre tagtárs képviselte és nevünkben a szoborra koszo­rút helyezett, amiért indítványozom, hogy a T. Közgyűlés jegyzőkönyvben mondjon köszönetét 6. részt vetnünk a gazdasági egyesületek or­szágos szövetsége által Pozsonyban rende e t II. országos gazdasági ki dlitáson és örömmel jelent­hetem. hogy egyesületünk vállalkozása es a vár­megyénkből ott k állitók gyanánt megjelent privat gazdaságok kiállításai olyan képet adtak várme - gyénkről, amelyből bízvást következtethetünk arra, hogy mezőgazdasagi fejlettség tekintetéb jn azok között a vármegyék között is az elsők mellett ál­lunk, amelyek együttesen: Dunántúl elneve és alatt úgy i-meretesek. mint amelyekben az ország gaz­dasági kultúrája más országrészekhez képest a fej- letség legmagasabb fokán áll. Ezek után áttérek T. Közgyűlés a m. évi működésünk azon mozzanatainak ismertetésére, amelyek közvetlenül csak a vármegyénket érdeklik. Első sorban a taglétszámról; mint egyesüle­tünk erejének fokmérőjéről kivánok szólani s ami­kor ezt teszem, sajnálattal vagyok kénytelen je­lenteni, hogy gazda közönségünk érdeklődése egye­sületünk irányában még mindig nem elég élénk és az az anyagi támogatás, amelylyel törekvéseink az egyes érdekeltek részéről találkoznak, nincsen arányban sem feladataink nagyságával és nehéz­ségeivel sem azok létszámával, akiknek érdeklő­désére, ügyszeretetére és támogatására joggal számíthatna a gazdasági egyesület. A rendes tagok száma az elmúlt év folyamán csupán 207 volt, tehát kettővel több, mint a meg­előző évben. — Maga ez a szám is csekély; de ha figyelembe vesszük, hogy ennek is majdnem a felét (97) községek képezik és. hogy évdíjas tagja egyáltalán nincs a gazdasági egyesületnek: akkor a maga teljes nagyságában áll előttünk az a részvétlenség, amelyet törekvéseinknek és számos | éveken át következetesen kiíéjtett munkásságunk- : nak eredmények által igazolt nemes célzata sem tud megtörni. — Lehet, hogy a mezőgazdaság ál­talánosan érzett nyomasztó helyzetében található | meg ennek a kedvezőtlen jelenségnek a magyará­zata ; lehet, hogy az képezi az okot, hogy kézzel fogható, számot tevő előnyöket közvetlenül nyúj­tani alig képes egyesületünk a tagoknak. Tény, [ hogy az egyesek támogatásának hiányával még mindig számolnunk kell. És ez a mi egyesületünk életében sajnálatos körülmény, mert mindnyájan * érezzük és tudjuk, hogy feladataink megoldása kö­rül milyen nehezen nélkülözzük az anyagi eszkö­zöket. Annál érzékenyebben érint bennünket, ha tagjaink sorából a halál szólit el olyanokat, akik törekvéseinknek nemcsak támogatói voltak, hanem a munkából is tényleges részt kértek maguknak. — Nunkovits Gyula és Perczel Andor dr. elhalá-'* lozásával érte ilyen veszteség egyesületünket az elmúlt év folyamán es — ha vissza emlékezem arra, hogy Nunkovits Gyula egyesületünknek az alapítás óta folyton tagja volt; Perczel Andor dr- halálával pedig egy szépen indult, reményteljes pálya szakadt félbe az élet tavaszán —: akkor azt hiszem — a T. Közgyűlés érzelmeit tol­mácsolom, amidőn a fájdalom őszinte érzetének adok kifejezést egyesületünk ezen tagjainak elvesz­tése fölött. Tisztelt Közgyűlés! A vármegye mezőgazda- sági viszonyainak fejlesztése körül foganatosított

Next

/
Thumbnails
Contents