Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-01 / 9. szám

1^03. március 1.

TOLNA VÁRMEGYE.

KÖZGAZDASÁG.

A TOLMÍE&TEI GAZDASÁGI EGYESÜLET

hivatalos közleményei.

Rovatvezető: Molnár József egyesületi titkár.

Jegyzőkönyv.

Fölvétetett a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület igazgató Választmányának 1903 február 5-di- kén Sz< gzárdon megtartott ülésén.

Jelen varirták: Jeszenszky Andor elnök ; Apáik Alajos, Bakay Dezső, Bernrieder József, Blascsok Gyű a, Dőry Pál, Kelecsényi Ambró, Mittweg Henrik, Perczel Laj s, tiaiss László, Sulyok Géza, Széchenyi Domokos gróf, Vizsoly Ákos, Wiltzék Sándor ig. val. tagok és Molnár József titkár, mint jegyző.

Elnök a jelenlevőket szívélyesen üdvözli, a gyűlést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Sass László és Wiltzek Sándor ig. vál. tagokat kéri tel1

Az után a tárgysorozat rendje szerint

1. A gazdasági népies előadások ügyében elnöki utón tett intézkedésekről jelenti titkár, hogy a földmivelésügyi m. kir. ministeriumhoz a múlt év őszén felterjesztett tervezet alapján előirányzott 1089 koronás köl ségvetés fedezetére 1000 koronát kapott a gazdasági egyesület; nfihez képest az előadási ^tervezetet is módosítani kellett, mert a> kormánysegélyen kívül egyéb eszközök nem állottak az elnökség rendelkezésére. Ennek folytán 2 köz ég, nevezetesen Duna-Kömlőd és Gerjen kihagyásával, ahol 1—1 szőlőszeti előadás volt tervbe véve, akként módosult a tervezet, hogy Szegzárdon 3; Felső-Nyéken, Tót-Kesziben, Ozorán, Némediben, Szakályban, Gyula-Jováncán, Kocsolán, Döbroközön, Hőgyészen, Paáriban és Simontornyán

2—2; Mözsön, Várdombon, Ocsénybe'n, Grábócon, Tevelen, Nagy-Vejkén és Váralján 1 — 1 szőlőszeti előadás; Simontörnya, Kajdacs, Kölesd, Pálfa és Györköny községekben 2—2 talajmivelési és takarmányozási előadás tartassák — Jelenti végül, hogy ezen előadások a kis gazdák elég élénk érdeklődése mellett jó részben már beféjeztettek.

Az igazgató választmány titkár jelentését jóváhagyólag veszi tudomásul.

2. A f. évben rendezendő tehén- és üsződija- zások ügyében jelenti titkár, miszerint az egyesület ezen mozgalmához szükséges kormánysegély kieszközlése végett a díjazási tervezet és költségvetés, teljesen a múlt évi irányelvek szem előtt tartásával, elkészíttetett és elnöki utón fölterjesztetett a földmivelésügyi m. kir. ministeriumhoz. — Bemutatja a díjazás részletes tervezetét és költség- vetését, amelyre vonatkozólag jelenti, hogy ámbár az teljesen megegyezik a múlt évi tervezettel, ami csak azért van, mert az elnökség az* igazgató választmány véleményének meghallgatása nélkül nem kívánt a mült évben megkezdett rendszeren változtatni és mert a tervezetnek a ministeriumhoz való fölterjesztése a mai gyűlésig nem várhatott: mégis a járási szemlék tervezetén némi módosítás látszik szükségesnek, amit a múlt évi tapasztalat indokol.

A járási állatszemléket ugyanis azzal a célzattal rendszeresítette a gazdasági egyesület, hogy az azokon oda Ítélendő díjakkal kötelezővé tevén az állatoknak a nagy díjazásra valót elővezetését módot és lehetőséget nyújtson, vagy jobban mondva nyomást gyakoroljon a fejletlenebb viszonyok között élő kis tenyésztőkre, hogy a fejlettebb állapotot megszemléljék, a saját állatjaikat a jobbakkal összehasonlítsák és ezen a révén tanuljanak.

Ezt a célt csak részben érte el az egyesület, mert a járási szemléken odaítélt díjakért a hőgyé- szi nagy díjazásra a kis tenyésztők éppen arról a vidékről nem mentek el, ahol szarvasmarha tenyésztésünk a legtöbb kívánni valót hagyja fönn, ahol tehát legszükségesebb volna az egyesület minél hatékonyabb beavatkozása; a dunaföldvári járásból. — Ennek az elmaradásnak az okát abban látja titkár, hogy a járási szemlékre kitűzött aránylag csekély díjakban a kistenyésztők nem találhatják meg a kárpóüást azért a költségért és fáradságért, amivel a tőlük messze eső hőgyészi nagy díjazáson állatjukkal való megjelenés járna.

Ezen az állapoton úgy lehetne segíteni, ha ezen járásbán nagyobb díjakat fűzné ki áz egyesület az állatszemlére, ámi ázónbán — fekítítétfél1 á rendelkezésre áró é'szközök korlátolt voltára — csäk úgy vólná megtehető, ha olyan vidéken, állói a féjle tebb viszonyok és a fődíjazás helyének közelsége á járási szendék célzatának élejtését meg- érigéáik, nem tartaná az égyesület állatézémlét, hanem az oda szánt díjakkal növelné a dünaföld- vári járásban kitűzendő díjakat.

Ilyen Vidék a völgysegi járás, amelynek állattenyésztése is fejlettebb, mint a fődíjazás helye gyanánt kitűzött -imontornyai járásé és á távolsága emettől nem akkora, hogy a völgységi kis tenyésztők Hőgyészre el ne mehetnének azokért a szép dijakér , amelyeket oda kitűz az egyesület A díjazások révén edd gélé külomben is ebben a járásba teit legtöbb t az egyesület, e lenben a dunaföldvári járást majdnem teljesen elhanyagolni volt kényt len és igy a méltányossági szempont sem hozható fel az ellen, hogy a dunaföldvári járás érdekében is mégteg)ük a lehető intézkedéseket.

Ezekré való tekintetből indítványozza, hogy a völgys gi járásra tervezett állatsz emlét ejtse el az égyesület és az óda Szánt 200 korona pénzdíjat is a paksi állatszemléré tűzze ki.

Bernrieder József, Széchenyi Domokos, Sass László és a titkár ismételt felszólalása után:

Az igazgató választmány titkár javaslatát elfogadja és a járási állatszemlék díjazási tervezetét a következőleg állapítja meg:

a) Pakson E díj 1 drbnak á 60 K. === 60 kor.

H * 2 « a 50 K. — 100 *

III; «6 «' á 40 K. =240 korona

Összésért 400 korona

b) Szegzárdon, Tamásiban és Dombóváron, mindegyik helyen egy formán

I-ső díj 1 drbnak á 50 K. = 50 korona Ilik « 2 « á 40 K. = 80 *

Ülik « 2 « á 35 K, =;70 *

Összesen 200 JL 3-szor — 600 <

A nagy díjazásra vonatkozólag előtetjesztett költség tervezetet változatlanul hagyja az igazgató választmány, feljogosítja azonban az elnökséget, hogy a földmivelési kormánytól veendő segély mérvéhez képest azon a díjak mennyisége és aránya tekintetében bölcs belátása szerint módosíthasson.

3. A gazdasági egyesület 1903. évi működési programmját — titkár javaslatához képest — az igazgató választmány következőleg készíti elő és ajánlja megállapításra a közgyűlésnek.

A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület 1903-ban

a) közvetíti a megyéjebeli községek bikaszükségletét a szabályozott eddigi eljárás szerint;

b) Hőgyészen téhén- és üsződíjazást, ezt meg előzőleg pedig a központi, dunalöldvári, tamási-i és á dombóvári járásokban díjazással kapcsolatos állatszemlét rendez kizárólag a bonyhádi tájfajta fejlesztését célzólag és a múlt évben megállapított irányelvek szerint;

c) a baromfi tenyésztés előmozdítása céljából érintkezésbe lép az országos baromfitenyésztési felügyelőséggel és vele egyetértőleg fajbaromfi- törzsek kiosztása és a baromfi-, valamint a tojás- értékesités szervezése utján igyekezik ezen gazdasági ág jövödelmezőségének fokozására.

d) az elpusztult hegyi szőllők újjáalakításának előmozdítása iránt megindított és évek óta foganatosított akcióját folytatja és a borértékesitési viszonyok fejlesztésére irányuló törekvéseiket támogatja ;

e) a nép gazdasági ismeretkörének bővítését célozólag a tél folyamán népies gazdasági előadásokat rendez és a minta parasztgazdaságok felett felügyeletet gyakorol;

f) igazgató választmányának egész területével, mint vármegyei mezőgazdasági bizottsággal közre munkál az 1894. évi XII. t.-c., valamint a mezőgazdaságot közvetlenül érdeklő többi törvények szakszerű végrehajtása körül;

g) a rendelkezésére álló eszközökkel egyébként is minden irányban azon működik, hogy a mezőgazdaság érdekei érvényesüljenek és kielégítést nyerjenek. . .

4. A gazdasági egyesület 1903. évi köttség- véééíÉ — titkár j'áváslatánöz képest követké- zŐÍSg készíti élő és ajárílja á közgyűlésnek Hí

igazgató választmány:

Bevétel.

Tagdíjakból és alapítványi kamatokból 2270 K.

Tagdíjhátralékokbói 200 K,

Á vármegyei ebadó alapból élvezeti állandó évi segély 10ÖÖ lL

Kormánysegély a népiés gaz'd, előadásokra lOOÖ K.

Kamatozó vagyon növedéke 560 K.

Állattenyésztési alap megtérít ügykezelési költségekre 1400 K.

Állattenyésztési alapból az állatdíjazások költségeire 4500 K.

Bevétel összege 10,930 K. Kiadás.

Tisztviselők .fizetése és tiszteletdíja 2200 K.

írásbeli munkák és sokszoritások 520 K.

Posta-és távirda költségek 150 K.

Hivatalosközlemények kiadása 500 K.

Nyomd .i kisebb költségek 100 K.

üti költségek 400 K.

Irodai anyagok és szerek 50 K.

Tehén- és üsződíiázásokra 4500 K.

Szőllőszeti pályázatra . 700 K.

Gazdasági népies előadásokra 1000 K.

Baromfi tenyésztés előmozdítására 200 K.

Szövetségi tagdíj 1903-ra 100 K.

Előre nem látható kiadásokra 200 K.

Kiadás összegé 10620 K.

5. Beííurtátja titkár a földmivelésügyi m. kir. níitiisterium 1902’. évi' 112,264 sz. leiratát, amely a szőlővessző és szőlőoltvány 1902. évi kedvezőtlen termelési eredményére irányítva a figyelmet, lelhivja a gazdasági egyesületet, miszerint a maga hatáskörében figyelmeztesse a gazdaközönséget, hogy az éretlen és ekként oltvány készítésre illetve tartós tőkék nevelésére alkalmatlan szőlővesz- szők és szőlőoltványok használatától óvakodjék, és hogy az állami telepeknél tett megrendeléseikhez nagy reményeket ne fűzzenek, mert a készletek a banyujtott kérvények és vételajánlatok nagy mennyiségéhez képest az országszerte mutatkozó szükségletnek csak részben való kielégítésére lesznek elegendők.

Az igazgató választmány köszönettel veszi tu- tomásul a ministerium figyelmeztetését és utasítja titkárt, hogy a leiratot a lapban egész terjedelem szerint közölje.

6. Bemutatja titkár a kereskedelemügyi m. kir. ministerium 1902. évi 80956. sz. leiratát, amely arról értesíti a gazdasági egyesületet, hogy a mezőgazdasági célokra használandó erb'takarmányok vasúti szállítására biztosított kedvezmény visszavonásig, de legkésőbb ez évi december 31-ig meghosszabbittatott.

Az igazgató választmány köszönettel veszi tudomásul a kereskedelmi ministerium ezen intézkedését.

7. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület pártolás végett megküldi a tenyészállatok kedvezményes vasúti szállításának szabályozása iránt a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumhoz intézett feliratát.'

Az igazgató választmány örömmel fogadja a kezdeményezést, az Erdélyi G. E. mozgalmához készségesen csatlakozik és megbizza az elnökséget, hogy pártoló feliratot intézzen a kereskedelemügyi m. kir. ministeriumhoz.

8. A Pest-pilis-solt-kiskunvármegyei és a Te- mesmegyei gazdasági egyesületek közlik, hogy a Szevbiával fenálló kereskedelmi szerződésünk felmondása iránt indított mozgalmukhoz csatlakoztak.

Az igazgató választmány tudomásul veszi a társegyesületek ezen elhatározását

9. A Temesvármegyei gazdasági egyesület közli a műtrágyagyárosok kartelljével szemben foglalt álláspontját és hasonló mozgalomra hívja fel a társegyesületeket.

Az igazgató választmány készséggel csatlakozik a Temesmegyei gazdasági egyesület álláspontjához és megbizza az elnökséget, hogy a megfelelő intézkedéseket foganatosítsa.

10. Titkár felolvassa Bartal Bélának a gazdasági egyesület elé terjesztett következő inditvá-