Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-25 / 52. szám

TOLNAVÁHMEGYE. 3 1903. deczeraber 25. VÁRMEGYE. — Az alispánnak a törvényhatósági köz­utak felügyelete és ellenőrzése körül felmerülő uta­zási költségei utiátalánya terhére esnek s a közúti alapot nem terhelik. A mennyiben az alispán ezen teendők végzésével maga helyett mást biz meg, a felmerülő költségek a közúti alapot csak azon esetben terhelik, ha az alispánnak a kiszállásban való akadalyoztatasa feltétlenül beigazolva van, s ha a helyettesi iő kiküldött a közérdekben teljesí­tett utazás költségeinek felszámítására jogosult. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1903. évi 53979. sz. határozata.) — Kibágási Ügyben a marasztalt által be­fizetett összeg elsősorban a felmerült végrehajtási költség, azután a kiszabott pénzbüntetés czéljára fordítandó. (A m. kir. belügyminiszter 1903. évi 1962. sz. határozata.) — Az öröklött mezőgazdaságok birtokosai­nak póttartalékba sorozása iránti eljárásban szükséges telekkönyvi kivonatok bélyegmentesek. (A m. kir. igazságügyminiszternek 1903, évi 20,875. sz. a. kelt határozata.) — A meder és partok jókarban tartá* Sára vonatkozó kötelezettségek közé a meder­nek jégtől való kitisztitása nem sorozható. (A m kir. földmivelésügyi miniszter 1903. évi 36.218 sz. határozata.) — A karácsonyi ünnepek miatt lapunk a legközelebbi vasárnap helyett már ma pénteken jelent meg. HÍREK. — Személyi hir. Nunkovich Ferenc központi járási főszolgabíró hosszabb szabadság- idejéről, melynek nagy részét Brixenben töltötte, tegnap jó egészségben szerencsésen hazaérkezett, és pár nap múlva átveszi hivatalának vezetését. — Miniszteri elismerés. Bitter Péter apari rk. tanítónak hosszas és sikeres szolgálatai­ért a közoktatásügyi miniszter a kir. tanfelügyelő utján elismerését fejezte ki. A kir. tanfelügyelő ugyanezt tette, mert emlitett tanító a magyarosítás terén elismerésre méltó érdemeket szerzett. — Eljegyzés. Jobaházi D ö r y József, cs. és kir. huszárhadnagy eljegyezte özvegy Ardeck hercegné, született Price Annát. — A Bezerédj-szoborra dr. Rubinstein Mátyás szekszájdi főrabbi 2 koronát adományozott s ezzel az összeggel edd'g 22468 K. 78 fillér gyűlt egybe. — A pécsi kereskedelmi és iparkamara múlt héten tartott ülésében. Dombóvár község­nek vásárengedélyezés iránt beadott kérvényét el- utasitólag véleményezte, A toln amegyei ipar­tanácsba megválasztotta: Wo 1 f Henriket, Grósz- bauer Ferencet, S tokinger Jánost és Schisz Jer Károlyt. — Kaszinóestély. Folyó hó 27-én, vasárnap a szekszárdi kaszinóban igen ér­dekes estély lesz; Jámboryné Kovács Laura, az országos hírnevű szavaló és mű­vésznő, továbbá Jámbory Károly, a hely­beli színtársulat volt titkára szavallati és énekelőadással teszik élvezetessé az estélyt. Az énekelőadásokat Jasek Sándor várme­gyei aljegyző cimbalmon fogja kisérni. Az érdekes estélyre felhívjuk a közönség figyel­mét. Ez alkalomra a belépődíjat személyen- kint 2 koronában állapították meg, család­jegy négy személyig 5 korona. Az estély kezdete fél 9 óra, hogy az előadások után a tánc is kellő időben megkezdődhessék. Műsor: 1. Jehova Kiss Józseftől, előadja J. Kovách Laura, 2. Három a daru Tompa Mihálytól, szavalja Jámbory Károly. 3. Mikor én a sűrű erdőn, népdal Simontsits Elemértől, énekli J. Kovách Laura. 4. Keresem az Istent Ábrányi Emiltől, szavalja Jámbory Károly. 5. Kevlari búcsú, szavalja J. Kovách Laura. 6. Az angyal és a házi sárkány, vig monolog dalokkal, előadja: J. Kovách Laura, — Esküvő. Budapesten e hó 24-én kötött házasságot az V. kerületi anyakönyvvezető előtt Kann Zsigmoud, a Kann Lipót és fia cég buda­pesti főnőké, Sztrausz írénke kisasszonynyal Dunaföldvárról özv. Sztrausz Salamonná úrnő leányával. A mennyasszony részéről trnu : F eischl Sándor dán királyi főkonzul, a vőlegény részéről : Widder Mór székesfővárosi . bizottsági tag volt. — Karácsonyfa. A szegény és árva gyer­mekek részére a különböző jótékony egyesületek bőven gondoskodtak az idén is a kis gyermekek legnagyobb öröméről a karácsonyfa felállítá­sáról, melyre annyi sok szép mindent szokott hozni a kis Jézuska a jó gyermekeknek. A r k. olvasókörben már múlt vasárnap délután volt a karácsonyfa díszének kiosztása az előre kijelölt szegény iskolás gyermekek közt Kaptak ott a gyermekek cukron, narancson, almán, dión kívül palatáblát, irkát, iskolai -tarisznyát és , egyéb hasz­nos iskolai szereket. A r. k, óvodában és az állami óvodában szerdán délután tartották meg a kará­csonyfa ünnepélyeket, hol'szintén igen sok versecs- két szavaltak és szépen énekeltek a kis ovodások. — Fölmentés a böjt álól. Mivel az idei karácsony s az egy hétre rákövetkező újév napja péntekre, tehát böjti napra esik, X. Pius pápa fölmentette a kától, híveket a böjt, illetőleg a hus- elédéitől való önmegtartóztatás alól. — A régi bélyegek kicserélése. Az érde­kelteket figyelmeztetjük, hogy az eddig használatban volt régi okmánybélyegeket csak december hó végéig lehet becserélni a kir. adóhivataloknál. — Kitüntetett gyümölcsfatenyésztő. A ma­gyar földhitelintézet a gyümölcsfatenyésztés terjesz­tése és megkedveltetése érdekében tiz évre éven­ként 5000 korona jutalmi összeget ajánlott fel a földmivelésügyi minisztériumnak. Ez összegből azo­kat tüntetik ki, kik a gyümölcstenyésztés ismerete­inek terjesztésére hatékonyan működnek közre. Megyénkből ez évre ily címen Schád János sár- szent-lőrinci tanitót 200 korona jutilomban része­sítette a földmivelésügyi miniszter. — Újévi üdvözlések megváltása. Reich Oszkár dombóvári szolgabiró az újévi gratulációk váltságakép 10 koronát adott lapunk utján a róm. kath. ovoda- és g y e r m e k m e nhel y e t fenntartó egyesület javára és hasonló ösz- szeget a »Dombóvár és Vidéke« utján a dombóvári tűzoltó testületnek. — A gimnazisták disztornázása múlt va­sárnap délután igen nagy számú közönség jelen­létében folyt le. A bemutatott tornagyakorlatok közül igen szépek voltak a piramis gyakorlatok, továbbá a nyújtón a II—IV. oszt. tanulók gyakor­latai és a korláton az V—VIII. oszt. tanulók gya­korlatai, kik közül különösen kitűnt Kopácsek Ervin VIII. o. t. A tornagyakorlatokat megelőzőleg R. Kovács Laura művésznő Gvadányinak »Az anya« cimü monológját adta elő ; utána J á m b o r i Károly színész szavalta el a »Honvágy« c. verset. A disztornagyakorlatok bevétele összesen 82 korona volt, mely összeget a csekély kiadások levonásával a tornaterem villanyvilágitási költségeinek fedezésére fordítják, — Iskolai SZÜnct. A karácsonyi ünnepek alkalmából az összes tanintézetek szünideje decem­ber 24-től január 3 ig tart. A rendes előadások 4-én kezdődnek. — Felolvasás a sztrájkról. Most, midőn mindenfelé sztrájkolnak a munkások, nem volt időszerűtlen Kálmán Ferenc szekszárdi tanítónak felolvasása múlt vasárnap este a kath. legényegy­letben. Ezen felolvasásból az iparos segédek meg­győződhettek arról, hogy a sztrájknak nincs minden esetben jogosultsága és hogy a sztrájkot legtöbb esetben bujtogatók csinálják, kiknek ez a kenyerük. Az érdekes felolvasást nagy közönség hallgatta.-Volt ezenkívül egypár szavalat is, melyek közül különösen nagy hatást ért el Búzás Fe- rencné a »Férj vad ász« előadásával; szavaltak még László Katica k. a, aki Gabányinak »A szórakozott kisasszony« c. versét sza­valta, és Honorics Erzsiké k. a., ki a »Két koldus« c. .verset adta elő. — Áthelyezett óvónő. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter Szenkovits Katalin állami óvónőt a gyűl aj i állami óvodához áthelyezte. Kelemen (körültekint s boszusan veszi észre, hogy a dadák és a kis gyermekek fölidézett raja már csakugyan kezd seregleni köréje és várja kí­váncsian a fejleményeket. Németül szól a hölgyhöz, egészen ridegen): Ilyesminek kitenni a gyereket! Ilyen meggondolatlanság ! Ilyen kiméletleuség ! Kelemenné (mentegeiődzve) : Hisz én nem tehetek róla. Nem is sejtettem, hogy találkoz­hatunk. Kelemen (hevesen): De erre. gondolni lehetett volna! Az egész világ idehozza a gyermekeit a sétányra . . % Kelemenné (szelíd megadással): Majd máskor kerülni fogom a Stefánia-utat. Kelemen (odanyujtja kezét Dódikának): Fogd meg erősen a papa kezét. Dódika (ellenkezőleg óvatosan visszahúzódik s fól-föltekint az anyjára): Te is jössz velünk ? Kelemenné'. Máskor, kis fiacskám. Most sie­tek . . . majd holnap . . . érted . . . holnap . . . Dódika (tagadólag rázza fejecskéjét): Ó, én neked többet nem hiszek . . . Azt már egyszer mondtad .. . . Emlékszel, mikor a hattyúknál meg­fogtalak . . . Nem csalsz meg . , . Nem eresz­telek 1 Kelemen (kérésre fogja) : No, fiacskám . . . légy eszeden . . . Mire való ez a makacskodás ? Vi éld magad jól . . Tudod, hogy a papa meg szokta jutalmazni a jó fiúcskát. Veszek neked egy egészen nagy, egy valóságos és eleven lovat. Egy sietve s lelkendezve ráborul s két kezével átöleli térdeit): Mama, mama ! Megfogtalak s most el sem eresztelek ! Kelemenné (a kérdéses hölgy, megdöbbenve tekint a kicsire, aztán sugárzó arccal öleli magá­hoz) : Angyalom! Imádott kis Dódikám! Össze­vissza csókolja a kipirult gyermeket. Dódika (a lázas örömtől akadozva s nagy- képüsködve) : Mondtam . . . ugy-e megmondtam - . . a papának . . . hogy nem vagy »rossz mama« és vissza is fogsz jönni? Kelemenné (félénken tekint maga körül): A papa ... az is itt van? Kelemen (ezalatt utolérte a szilaj fiúcskát, s most összeráncolt homlokkal, sötét tekintettel áll néhány lépésnyire a hölgy előtt; végre türel­metlenül megszólal): No . . . . jössz-e már? Dódika (hadarva): Látod, papa ... Én mind­járt mondtam neked ... De te nem hitted . . . Most megfogtam s nem eresztem . . . Kelemenné (suttogva becézgeti, ölelgeti s csókokkal halmozza el a gyermeket): Aranyos egyetlenem . . . szépem . . . jóságom . . . Kelemen (nagyon ideges): Vége lesz-e már ? Kelemenné (gyengéden félresimogatja Dódika zilált fürtéit a homlokáról s még egyszer nagyon hosszan megcsókolja): Most menj, mert a papa megharagszik. Dódika elképedve áll egy ideig, bámész te­kintetet vet a papára, aztán a mamát nézi, nincs tisztában a dolgokkal. A papa háttal áll feléjük s olykor haragosan vissza-vissza néz. A mama pedig, akit sikerült hosszú sikertelen keresés után elfogni, ismét elmenne valahová, a jó Isten tudja hová?El­kiáltja magát): De papa ... hát nem látod, hogy ez a mama ? Gyere ide te is 1 Kelemen (hidegen s szigorúan): Most aztán elég volt! Jössz te szépen hozzám? Gyorsan! És ne locsogj össze-visszt annyi ostobaságot 1 Kelemenné (kedvesen nógatja): No menj . . . fogadj szót ... No menj drágám 1 Dódika (a rejtély fölötti töprengésben szinte kidagadnak homlokán az erei, két szeme könybe lábbad s görcsösen belelogódzik a mama szoknyá­jába. Elszántan): Én nem megyek 1 Én itt akarok maradni a. mamánál 1 Kelemen (dühében olyan mozdulatot tesz, mintha ott akarná hagyni a gyereket, de hamaro­san mást gondol, nagyot tuj magából s rárivall Dódtkára): Te kölyök! Azt akarod, hogy itt a sé­tányon ellazsnakoljalak ? Megkaphatod 1 És akkor az a sok dada, meg ez a sok gyerek mind ide szalad, hogy rajiad nevessenek 1 . . . Akarod ezt? Kelemenné (megijed a fenyegetéstől s szinte eltolja magától a gyereket): Menj, menj, mert meg­vernek s ez a mamának is fájná am . . . akkor a mama is sirna . . . ezt pedig tudom, hogy te sem szeretnéd 1 Dódika (elgörbülő szájjal): Én nem megyek és én nem megyek. (Odanyomakodik az anyja szoknyájához oly erővel, mintha oda akarna tapadni)

Next

/
Thumbnails
Contents