Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-12-25 / 52. szám
TOLNA VARJKTfeiü V'«’.. 1903. deczember 25. 4. ■ — Á „Gartenlaube“ hazugságai. A > Gar- tenlaubet czifnü nagyon elterjedt német képes folyóirat mult heti számában megjelent Csók István hírneves festőművészünk szép képe a »Sárközi keresztelőt, melyet a múlt évi budapesti képkiálli- táson a kormány megvásárolt és nemrég ^vármegyénk mi; reumának ajándékozott. A magyargyülölő Gartenlaube, melyet a 80-as években egyszer már a magyar kormány kitiltott Magyarországból dicső emlékű Erzsébet királynénk durva megsértése miatt, most ismét rúgni akart egyet rajtunk és Csők lstrán remek képéi azon aláírással közli, hogy az tSváb faraiét keresztelő Magyarországon *. A kép magyarázataként elmondja aztán, hogy Tolname&yében ezek a sárközi svábok egy kis elzárt szigetet képeznek zz erőszakos magyarok között, akik tüzzel- vassa! megákarják magyarosítani őket; s annyira már mentek is, hogy magyar viseletét óltettek föl velők és néhány szót tudnak is magyarul! Aztán azt mondja az a bornirt német: »lehet, hogy a templomban a keresztelő alkalmával a pap jelenlétében mondanak is néhány magyar szót, de aztán ha haza m. írnek, otthon a jó vörös bor mellett lelkesen énekelik régi, szép német nótáikat és kegye* lettel emlékeznek meg derék sváb őseikről ft — A mi ősmagyar sárközi 48-as polgártársaink nem tudom nevetnek vagy boszankodnak-e a német sógor arcátlanságán, aki már őket is svábokká akarja tenni. Mindenesetre pimasz dolog ez; mert a küllőiddel elhitetik ezek a magyargyülölő német atyafiak, hogy nálunk még a Sárközben is az ő facipős és ; pisztolnadrágos jött-mént maradékaik laknak, akik. lelkesen énekelik az ős német - nótákat és himnuszokat!- . . Eljegyzések. Parti József, a dombóvári rótn. kath. iskola tanítója eljegyezte Pipi s Mariska kisaszoiiyt. —- Ne Íz er László (Lápafő) eljegyezte W ei s z Aranka kisasszonyt, Döröcskéről. — Tanltóválasztás. A B á t a községhez tartozó Für kó pusztán községi iskolát szerveztek, j Az állomásra özv. Pekárné Rimler Erzsébet rk. oki. tanítónőt választották meg. — Körvadászatok. Tolnán és Fadd.on kedden tartották meg a szokásos körvadászatokat a környékbeli vadászok nagy részvétele mellett. Vadászzsákmány az idén nagyobb volt, mint áz elmiult években. Uömü Jogászból — pap. Kussinszky Sándor végzett joghallgató,, paksi lakos, aki Pécsett kitüntetéssel tette le múlt évben az államtudományi vizsgát, felvétetett a kalocsai egyházmegyébe the;ologusnak. Tanulmányai elvégzése után joggyakornok volt, mialatt egyszersmind a pénzügyigazgatósághoz törekedett bejutni. Úgy látszik régi vágyát követi most, midőn e pályára .lép. Jövő, hónapban kezdi meg theologiai tanulmányait a kalocsai hittudományi főiskolában. — Halálozások. Dr. Pic k Mór bonyhádi ügyvéd, hosszú, sorvasztó betegség után f. hó 20-án Budapesten elhunyt. Már évek óta betegeskedett, kitér jedt ügyvédi irodáját már évek előtt beszüntette, mig most a halál megváltotta szenvedéseitől. Elhunytát fiatal özvegye és három kis gyermeke gyászolja. Halálával gyászba borult családja a következő jelentést adta ki: Özv. Dr. Pick Mórné Müller Flóra úgy a saját valamint kiskorú gyermekei, Erzsiké, Emmike és Elemér nevében fájdalommal telt szívvel jelenti a szeretett jó férjnek és legjobb apának Dr. Pick Mórnak élete 48-ik évében hosszas szenvedés után Budapesten 1903. dec. 20-án történt gyászos elhunytát. Az elhunyt földi maradványai C hó 22-én fognak Budapesten örök nyugalomra helyeztetni. Bonyhád, 1903. dec. 20 án. Béke lengjen a drága halott porai felett! özv. Pick Mayerné szül. Hirsch Johanna anyja. Müller Lipót após. Löwy Jakabné szül. Pick Malvin testvér. Grünwald Laiosné szül. Müller, Sarolta, Csonka Sándorné szül. Müller Malvin, Müller Ffigyesné szül. Olbrich Emilia sógornők. Löwy Jákab, Müller Frigyes, Grünw ld Lajos, Csonka Sándor sógorok. — A Szekszárdon rokonsággal biró és csak rövid idő óta itt lakó S z ü t s József folyó hó 21-én elhunyt. Haláláról a következő jelentést vettük : ■ «Alulírottak a legmélyebb fájdalommal jelentjük, hogy édes jó apánk Szűcs József épitész folyó évi december hó 21-én reggel egynegyed 7 órakor, életének 78 dik évében meghalt. A boldogulnak tetemei folyó évi deczember hó 22-én délután 3 órakor az ev. ref; hitvallás szertartásai szerint lesznek átadva az anyafóldnek. A legjobb apa sirhantja felett zokogva sírnak mindazok, akik szeretettel s tisztelettel megbecsülték azt a szent erényt, mely az elhunytnak minden léptein megnyilatkozott Szekszárd, 1903. évi deczember hó 21-én. Özv. Károlyi Sándorné, Szűcs Lajos, Szűcs Julianna, Gronay Imréné Szües Mari, Szűcs- József, Szűcs Dániel gyermekei, Szűcs Józsefné Molnár Irén menye, valamint számos unoka és dédunoka. , — Nyugdíjazott tanító. Bitter Péter apari rk. tanítót 1904- január 1-től 1346 kor. 25 fillérrel nyugdíjazták. — Műkedvelői előadás. A szekszárdi kath. legényegylet tagjai újév napján műkedvelői előadást tartanák a nagyvendéglő szinter- mébeii, Előadásra kerül: »Ami fenntart minket* c. erkólesnemesítő és oktató színdarab, melyet a műkedvelők fáradhatlan betanítója: Rácz Józsei fog rendezni. Az előadást január hó 3-án megismétlik. — Adományok a szekszárdi népkonyhára. A: népkonyhára adakoztak : Dr. Dragits Imre 5 K. Gróf Apponyi Sándor Lengyel 2 zsák babot, 2 zsák burgonyát, 1 zsák káposztát, 1 zsák sárgarépát és egy láda befőttet. — Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében ezennel hálás köszö- néttel nyugtatom. Szekszárd, 1903. deczember 22. Bezerédj Pál s. k. — Pótállatvásár Hőgyészen. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a H ő g y é szén november 18-án elmaradt állatvásár helyett december 30 án pótállatvásárt tarthassanak. — Tanítók nyugdíjigényének felemelése. Himberger József batai rk. tanító nyugdíjigénye 884 koronáról 1098, Horváth Janos nagykonyi-i tanítóé 1494, Moussong Gyula hőgyészi rk/tatii- tóé 1030, Strobel Zsigmond borjádi községi tani. tóé 1000 K., Polac^ek Sámuel paksi- 'zx. tanítóé 1400 koronára emeltetett fel. — A modern női kézimunka tanfolyamot, melyet Kallivoda Katica fővárosi festőmüvésznő és tanárnő január, ho folyamán óhajtott megtartani a szekszárdi múzeumban: tavaszszal fogja megtartani, mert a tél folyamán a muzeum nagy termének fűtése nehézségekbe ütközött. — Elégett kereskedés. Dombóváron Ka cs- k o v i c s Jenő kereskedő üzlete, mely a legnagyobb volt Dombóváron, teljesen elégett és az üzlettel szomszédos lakás is a tűz martaléka lett. A tűz egy eldobott gyufától eredt, mely a lakásba vezető szőnyeget és a közelében levő petróleumot lángra lobbantotta. — Elgázolta a vonat. Dombóvár mellett a Lexa féle téglagyár közelében találták meg Szikszói Pál dombóvári lakos holttestét; a vizsgálat kiderítette, hogy a vonat kerekei közé került a szerencsétlen ember és ott lelte halálát, — Fehér nyúl. Döry Jenő a tüske- pusztán egy fehér nyulat lőtt. A nagy ritka * ság számba menő nyulat .a szerencsés vadász ki- tömette. A tüskei vadászatok eredménye volt: 1015 nyúl, 24 fácán, 140 fogoly és 4 szalonka. — Elvágott sodrony. A Szarka-uca köze pén felállított villanylámpa oszlopát megerősítő sodronyt a múlt éjjelek egyikén ismeretlen tettesek levágták. A, rendőrségnél följelentették az esetet nyomozás végett. — Utazás a Riviérára. Napról-napra növekvő számmal keresik fel úgy fővárosi mint vidéki előkelőségek Propper János igazgató «Utazási Iro- dá»-ját s jegyeivel, valamint szállodai szelvényeivel egyesek úgy, mint kisebb-nagyobb társaságok Fiume, Velence, Milano, Genuán át Mentoneba, Monte Carloba, Nizzába és Cannesba utaznak, hogy ezen csodálatos tengermellékben üdülést, a hervadásU nem ismerő virágpompában, az örök ragyogásu tavaszi nap verőfényében gyönyört leljenek, mig itt- honn hó és fagy vont bércet, völgyet .............Febru ár hó első hetében előkelő uti-társaság indul ugyanezen csodás szép vidékre. A társas utazás kiinduló és végpontja Budapest. A társas utazásban résztvevők szabadon választják tartózkodási helyüket a mosolygó Riviera bármely pontján............. Az utazás összes költségei rendkívül mérsékeltek. A szállodák legelőkelőbbek. Ellátás kitűnő... Tervezeteket és felvilágosítást küld az érdeklődőknek Propper N. János igazgató, Budapest, főherceg Sándor-utca 30/B. II, e. szép szürke lovat . . . amilyenre oly rég áhítozol. Nézd csak 1 Ekkora na^y lovat ... ni 1 Dódika (hideg közönynyél hallgátth a csáb- szavakat, egy arcizma sem árulja el a kedvező hatást s csak úgy félvállról felel) : Nem kell nekem az a szürke ló . . . Az úgy is megrugna ... Én inkább itt maradok a mamánál . . , Hanem tudod mit, papa ? Maradj itt te is ... és akkor én veszek neked egy szürke lovat . . . ekkorát! (Ágaskodik, hogy meggyőzze az -pját, mekkora lóra tarthat számot, ha marad.) • Kelemen (kétségbeesetten): No hát ez borzasztó . . . Már most mit tegyek vele ? (Egyet gondol, fölnyalábolja a gyereket és nagy léptekkel nekiindul a park kevésbé látogatott útirányának.) Dódika (rettenetes bőgedelembe tör ki, lábai val szörnyű rug-kapálást visz végbe, ökleivel ha- donáz s végre is lecsúszik a földre, ahol henteregni kezd s toporzékol dühében).' Nem akarok! Nem ckarok 1 Kelemen (egy ideig szótlan rezignációval s tehetetlen haraggal nézi a bősz ficánkolást. Arcán egymást kergető boszus gondolatokárnya húzódik végig, végre, mint a kipattanó bomba, dühösen, fordul az asszony felé) : Vigye el ezt az utálatos porontyot . . . tartsa meg magának . . . (Sarkon fordul s nagy léptekkel megy, vissza se tekint s eltűnik egy fordulónál.) Kelemenné (a váratlan esemény fölött túláradó örömében, karjaiba ragadja a' gyereket): Dódikám 1 Aranyos jószágom 1 Most az enyém vagy . . . egészen az enyém,. . . s többet nem adlak el soha 1 Dódika (egyszeriben kiderül az arca, bátortalanul keresi az apját, de hogy nem látja többé, I felszökken, odarohan az anyja kitárt karjaiba s kacagásba tör ki): Mamám ... te édes ... te jó kis mamám ... Nem adlak . . . nem adlak! Kelemenné (kezén fogva vezetni kezdi s gügyögve becézgeti: el elhalmozza csókokkal s kacagással vegyes beszélgetést folytat vele. így mennek a fák során, nem igen nézve merre, hová, teljesen elmerülve egymásba. Egyszerre hirtelen — mintha csak a , földből bujt volna elő — ismét csak ott terem a bősz apa.) Kelemen (most már nem bősz többé. Egészen nyugodt, szinte joviális mosoly ül az ajkán. Meglátszik rajta, hogy nem szándéka komolyan venni a dolgot. Nagyon csendesen s rezignáló bonhomiával kezdi meg a társalgást): Asszonyom 1 Azt hiszem, önnek is elég volt ebből a kis sétahangversenyből. Ideje, hogy az ügyet rendbe hozzuk. Úgy egyeztünk meg, hogy a gyermek az enyém, nemde? Járjon tehát a kezemre.!. Egy kissé akaratos a kölyök . . . bánjunk Vele csínján . . . Ha nincs ellenére, vezesse a lakásomig 1 Én távolról követem magukat,. . . A ház előtt aztán átveszem öntől... Akar oly szives lenni ? Kelemenné (bánatosan s megadón) t A mint L kívánja . ... Csakhogy alttól'tartok, hogy a gyetek I ptt újra kezdi. m Kelemen : Sebaj . . . Majd csak végzek vele. Bőghet ott kedve szerint 1 Egyszerűen karomba veszem s fölfutok vele a lépcsőkön. Odabenn pedig majd ellátom . . . Kelemenné (mélyen elszomorodva): Éppen ez az . . . Nem szeretném, ha miattam ... A gyerek semmi rosszat sem tett . . . Mindössze is szereti még kissé az anyját ... Ez ßem fog sokáig tartani . . . Idővel elfelejt . . . Kivált ha rajta lesznek . . . Szerencsémre, eddig nem sikerült . . . Ezért nem érdemel kegyetlen bánásmódot . . . Kérem, ne bántsák szegénykét . . . Hisz ő nem tehet semmiről ... Szereti az anyját ... és nem tudja, hogy . . . Kelemen (közbeszól): Hagyjuk ezt! Semmi kedvem polémiába elegyedni . . . Kelemenné (félénken): Volna egy ötletem . . . Kelemen (halkan): Ha kivihető . . . Kelemenné Oh igen . . . Nagyon könnyen... Én magam viszem föl a lakásba . , . egy ideig játszom vele .... A gyermek már fáradt . . . • Majd dudolók neki egy dalt, akkor hamarosan elalszik ... Aztán elillanok.1 ’ Kelemen (némi habozás után): Jó. De a jövőben, remélem óvatosabbak leszünk ? Dódika (mit sem hall ebből a kegyetlen alkudozásból. a mely az ő gyermeki szive fölött fo/ lyik. Észrevétlenül ragadta meg egyik kezével az apja, másikkal az anyja kezét s közbül diadalma-* san lépegetve, egyet-egyet rikoltva boldogan bandukol hazafelé). _____
