Tolnavármegye, 1903 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1903-06-21 / 25. szám
XIII, évfolyam. 25. szám. Szegzárd, 1903. junius Ql. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évré ... 6 » Negyed évre . ._ 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad Krammer Vil- i mos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD KŐÉNÉL. SZÉKELY FERENCZ. ' ; . ________, • P Ké ziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. A kormányválság. —Ik. Bevégeztetett. Győzött a parlamenti erőszak és Széli Kálmán elbukott. Hiába hullatják most a jezsuita Bartha Miklós, és méltó fegyver-i társai könnyeiket, nem hiszünk nekik, kik a nemzeti politika nemzeti szinü tógájába burkolva mindig csak komédiát űznek és frivol módon hajhászszák a népszerűséget, egyet-1 len céljuk pedig, melyet furfangos és erkölcstelen eszközökkel a hiszékeny közvélemény megtévesztésével tudatosan követnek — a rombolás. A -í>paklizva ellenzékieskedö és fondorlatosán szenteskedő« (igy^’-ilemezte öt egy kitűnő publicistánk) Miklós és társai sajtójukban és r parlamentben kezdték ki először Szélita szenvedélyek mesterséges felkorbács fsával teljes erővel tolták az obstrukrj eleintén csak döcögő szekerét, — mst pedig, hogy céljukat elérték, szem- 'iogatásökkal siratják el a volt miniszter- < iököt. Széli Kálmán négy és fél évi miniszter- elnöksége alatt bebizonyította, hogy komoly és nagy államférfiuhoz méltó kvalitásokkal bir, kinek tiszta kezeire nyugodtan bizható egy országnak kormányzása. Volt benne temérdek munkabírás, van benne sok tudás, mestere a szónak és a debatteri művészetnek, jelleme kristálytiszta, szándékai önzetlenek és a hazaszeretet volt elhatározásainak forrása. Erőszakot nem ismert, szavában ízlés és mérséklet, kormányzásában erős jogérzet és szigorú' alkotmányosság érvényesültek. És el kellett buknia. Megbuktatta a kisebbség zsarnoksága. Voltak bukásának egyéb okai is, melyekre szintén rá fogunk utalni. És elbuktak Széli Kálmánnal kitűnő társai, a fényes elméjű Lukács, ki az ország pénzügyeit a folyton szaporodó uj terhek dacára biztos kézzel konszolidálta és eddig nem ismert fejlődési pontra emelte, az erélyes és fáradhatatlan Darányi^ ki lelkes - védője volt a magyar gazdának és többet tett a magyar gazdaközönség és a magyar mezőgazdaság érdekében, mint összes elődjei, néha túlzásba vitt és károsnak bizonyult intézkedései is a magyar föld és a magyar gazda iránt érzett lángoló szeretetéből fakadtak és a nagy műveltségű és a magyar kultúra ügyét előkelő stílben intéző Wlassics, ki az ország közoktatását, összes közművelődési intézményeinket eddig nem ismert magaslatra helyezte és hazánk kultúráját mindenkor a kultúra legelső munkásához illő szabad és előkelő szellemben vezette és vitte előbbre. Majd a Lengyel Zoltánok, a Gabányi és Bartha Miklósok pótolják ezeket a héroszokat. Győzött a nyers erőszak — az üres szószátyárkodás, amelylyel a kisebbség az ország nagy jj kárára a parlamentarizmus elveinek érvényesülését durva módon megakadályozta. A parlamentből csaknem háromnegyedéven át kiküszöböltek minden hasznos munkát és megakadályozták, hogy az ország fontos érdekeit szolgáló törvényjavaslatok tárgyaltassanak. A,7 elIenzVk a parlament koínoly munkásságát megbénítván és lehetetlenné tévén — Széli Kálmán a passzív ressissztejtcia politikáját követte. És ez volt Széli Kálmánnak nagy hibája. Mikor ezt az ex-lex első napján, május elsején a képviselőháznaÉ bejelentette, ez magában rejtette bukásának biztos csiráját. — A kormányzásra hivatott kormány az ellene alkalmazott és nagy erővel jelentkező erőszakot tétlenül és ölbe tett kezekkel nem nézheti — meddő passzivitással le nem kűzdheti, le nem győzheti. Csak optimisztikus és egyáltalán mivel sem indokolható felfogás mellett lehetett azt várni, hogy az ellenzék majd belefárad a szóvitába, hogy azt majd ilyen módon kiböjtölik s hogy a vita beszüntetésével egy szép napon majd leszerel. Annyi józanságot és belátást, hogy a haza üdve előbbre való, mint a szereplési visz- keteg, a Zoltánoktól várni nem lehetett. Azokról pedig, kik komoly elvi alapon, mint maga Kossuth, —- e tisztes és higgadt ellenzéki pártvezér ;— ellenezték a katonai javaslatokat, szintén nem volt föltételezhető, hogy minden ellenszolgáltatás — mondjuk engedmények — nélkül be fogják szüntetni a háborúskodást. De be kellett következnie Széli lemondásának a szabadelvű-párt egy részének magatartása miatt is. Ezek élén haladt Apponyi Albert gróf házelnök, ki habozó magatartásával első sorban adott az ob- strukcibnak tápot. Követelt is úgynevezett nemzeti vívmányokat, nem is. A katonai javaslatokat helyeselte is, nem is. A tüntetés céljából (az ellenzék szempontjából rendkívül ügyes módon) felvonuló monstre-kül- döttségeket a házszabályok világos megsértésével nap-nap után fogadta, beszédeivel pedig az obstrukciót a páros napokon — bár burkolt alakban — elitélte, a páratlan napokon pedig, ugyancsak elburkoltan, bátorította. A házszabályokat úgy kezelte, hogy azoknak összes hézagait az ellenzék a maga javára korlátlanul kihasználhatta. Nem azt mondjuk, hogy azokat erőszakosan kellett volna alkalmaznia, hanem igenis erélyesen, nem pedig úgy, hogy .azokkal a Zoltánok kisded kedvteléseik szerint folyton visszaélhessenek. Az interpellációra adott miniszteri válaszokra a házszabály szerint csak az interpelláló Vépviselő felelhet, de ezt a rendelkezést Apponyi alatt vígan kijátszották, úgy, hogy a miniszteri választ a napirend előtt való tömeges felszólalásokkal újabb vita tárgyává tették. A rosszhiszemű visszaéléseket megakadályozni és a szabályok rigorózus megtartását ilyen válságos időben szigorúan követelni — minden elnöknek pártkülönbség nélkül a kötelessége és a parlamentarizmunak nagy érdeke. Azonkívül is a házszabályok értelmezése körül sem járt el elég határozottsággal, az elnöki kijelentéseket minduntalan módosítani volt kénytelen. Mikor pedig az udvari bálon a király jeltűnést keltve mellőzte, sértett önérzete és magas közjogi állásával járó tekintélye ellenére beérte azzal, hogy másnap kihallgatást kérelmezve audienciára jelentkezett, bezzeg Szilágyi Dezső hasonló esetben sarkon fordul és ott hagyja az udvart bálostul, mert a népszuverenitást képviselő parlamenti elnök nem a király, hanem a népképviselet bizalmának a letéteményese. Mindezt őszintén el kellett mondanunk, Apponyi ha nem is volt jó házelnök, marad a mi volt, a magyar parlament utolérhetetlen nagy szónoka, kit mint ilyet megirigyelhet tőlünk bármely ország parlamentje és marad egy ideális lelkű, önzetlen hazafi, mert lehet valaki elbűvölő mestere a szónak, mint Apponyi, de mint aktiv államférfin hatalmas képességei dacára sem bir érvényesülni. A volt nemzeti 'pártiak a pártegység megbontásával minduntalan külön konventi- kulumokat tartottak. Tény, hogy Széli Kálmán miniszter- elnöksége alatt a szabadelvűpárt a legkülönbözőbb politikai hitvallást követő képviselőknek volt konglomerátuma. 0 Sajnos, Széli Kálmánnak meg volt az a hibája, hogy ne mondjuk gyengesége, hogy ezen ellentétes elemeknek a pártban való együttmaradását megengedte, sőt megengedte utóbb már azt is, hogy olyanok is a pártban maradjanak, kik a miniszteri válaszokat tudomásul nem vették, amivel a kormány egyik tagjának bizalmatlanságot szavaztak. Szabadelvüpártiak voltak Zselénszky Róbert gróf, Károlyi Sándor gróf, Ivánka Oszkár stb. mindegyike pedig határozottan reakcionárius irányzattól van erősen szaturálva és Berze- viczy Albert, Vészi József, Kúbinyi Géza stb. kik pedig a tiszta szabadelvűségmk inkarnátus képviselői.
