Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-04 / 18. szám

1902. május 4.

TOLNAVAKMEGYE.

5

— Hazafias olvasókör. A »Lengyeli Polgári Olvasókör« 200 koronás alapítványt tett abból a czélbol, hogy annak kamatait a záróvizsgák alkalmával három, németajkú, a magyar nyelv élsajáti- tásában legszebb előmenetelt tanúsító növendék között minden évben oszszák ki a tanítók. A dicséretes tett méltó az elismerésre.

XIII. Leó ünnepség. Szabó Géza főgimn és polgári iskolai hittanár május 29.-én, a gimnázium tornacsarnokaban nagyszabású ünnepséget szándékozik rendezni az ifjúság közreműködésével | X111- Leó pápa tiszteletére. Ez alkalommal a többek között egy színdarab is előadásra kerül, melynek Címe. »Hódolat XIII. Leónak,« amely darab nagy tetszést aratott Budapesten. A színdarabhoz szükséges ruházatot ingyen kapja az iíjuság az előadás tartamára.

— Szegzárd szénkéneg-szükséglete. A f. évi ős/i gyérítéshez 585 szegzárdi gazda összesen 86.350 klgr. szénkéneget jegyeztetett elő.

Első birság. Az elfogadott világítási naptár szerint, a világításra szolgáló utcai lámpáknak ápril 16.-tól 30.-áig bezárólag este 7 óra 30 perckor keli kigyuiladniok. Ápril 30.-án a villanyos-lámpák csak 8 óra 30 perckor gyulladtak ki, éppen azért a község elöljárósága — a szerződésben körülirt jogaira támaszkodva — 9-9 kor. 60 fillér kötbér megfizetésére hivta fel a vállalkozó céget.

— Halászati tilalom. A kalocsai érsekség, a szegzárdi alapítványi uradalom, a faddi közbirtokosság, báró Dräsche Richárd és a therezianumi uradalom egy halászati társulatot alkotván, az immár jóváhagyott halászati üzemi érvük szerint április hó

io.-től jnnius hó lo.-éig úgy az élő- mint a holt- Dunán halászati tilalmat állítottak fel. Ebben a tilalmi időben tehát csak olyan halat szabad elárusítani, amelyről a község elöljárósága igazolja, hogy nem a tilalmas vízben,, s nem a tilalmas időben halászták.

— Balra hajts! A központi járás főszolgabirája április 14.-én egy rendeletet adott ki, amelyben elrendeli, hogy mindenki az ut baloldalán hajtsa lovait. A közszükséget pótló rendelet ellen vétőket szigorú büntetés éri.

— A választók kiigazított névjegyzékét Tolnavármegye központi választmánya lolyo hó 5.-től 25.-éig terjedő 20 napon át közszemlére téteti ki. Ez alatt kell a felszólalásoknak is megtörténniök.

— Kivételes nösillési engedélyek. A honvédelmi miniszter az általános védkötelezettség fen- tartása mellett kivételes nősülési engedélyt adott : Verese János mázai, Susóczky János tengődi, Rácz József ozorai, Veszling János felső-nánai, Magyar János paksi, Rick József gindli-családi, Lizák Ádám mözsi és Baumann Jakab tabódi lakosoknak.

— Szőlészeti és borászati tanfolyam. Tolnavármegye területéről, az idén rendezendő szőlészeti és borászati tanfolyamra Schröder Rezső lengyeli és Erdős Gyula paksi tanítókat vették fel.

— Ne mulaszszák el a köszvényes és csu- zos betegek a hírneves Zoltán-féle kenőcsöt használni, mert e páratlan kitűnő szer még oly betegeknél is, kik évek óta szenvednek és különböző szereket, gyógyfürdőket eredménytelenül használtak, pár nap alatt gyógyulást idéz elő. Kapható Zoltán Béla gyógyszertárában üvegenként 2 koronáért Budapesten.

— Öngyilkosság. Kudari István cipészsegéd I ápril hó 28-an, Hőgyészen egy nyitott kútba ugrott : öngyilkossági' szándékból s azonnal meghalt.

— A levelező közönség figyelmébe. Ács j Vendel, a szegzárdi posta- és lávirohivatal főnöke

a következő értesítési küldötte be^ lapunkhoz; »A j közönség tájékozatlansága következtében igen nagy ! számban adatnak fel külföldre szóló levélpostai ! küldemények, melyek teljesen bérmentetlenek, vagy hiányosan vannak bérmentesítve. Az ebből származó kellemetlenségek és kezelési nehézségek meg- j szüntetése czéljából felkérem a közönséget, hogy a külföldre szóló levelezések szabályszerű bérmentesítésére már a saját érdekében is fordítson kellő gondot és e tekintetben szorosan alkalmazkodjék j az előirt díjszabáshoz.«

— A Dunába fulladt. Machovits Gyula faddi j asztalos-segéd ábrándozni ment a múlt hét egyik éjszakáján a Dunára. A hold szelíd fénye és csalóka ábrándképei elfeledtették vele, hogy csónakban ül: kibukott és minthogy úszni nem tudott, vízbe fulladt.

— Életmentés. M. hó 14-én Gyönkön Bogáncs István kutásóra reászakadt a föld, és eltemette. Midőn a föld alól előtörő segélykiáltásokat meg- hallották, a kutásó egyik társa rögtön leereszke- | dett a kútba; de a földomlástól maga is megret- j tent, miért is felhúzták. Ekkor Keller János bele- ugrott a vödörbe, és elszántan ereszkedett le a

mélységbe, hogy Bogáncsot a saját élete kockáztatásával megmentse. Ölében hozta fel a megmentett embert, akit most a szegzárdi Ferenc-kórház- ban ápolnak.

, — Szőlősgazdáinkat érdekelheti a földmivelésügyi miniszternek 1901. évi, 101,279. számú azon határozata, melyben kimondotta, hogy a közönségnek joga van a szőlőhegyeken való legeltetést a szükséges, szorosabb felügyelet szempontjából szabályozni, de eltiltani nincs joga. A miniszter ezen rendelete ekként szól: »Z. vármegye közön ségének. rvrtesitem a közönséget, hogy határozatát, melylyel M. L. község képviselő testületének a szőlőhegyekben a legeltetést eltiltó határozatát jóváhagyta, az I. E. m. 1—i birtokos felebbezése folytán felülvizsgáltam, s mindkét határozatot megsemmisítem. Mert a legeltetés a földbirtok használatának egyik módja, s annak eltiltása az 1894. évi XII. t.-cz. 1. § ába ütközik. Az idézett törvénynek egyik rendelkezése sem ad jogalapot arra, hogy a szőlőhegyekbeu való legeltetés eltiltható legyen. Kétségtelen, hogy a legeltetés a szőlők között vagy azokhoz közel eső területeken csakis fokozott és szorosan előirt felügyelet mellett gyakorolható. Az 1894. évi XII. t.-cz 18. és 19 §-a alapján a törvényhatósághoz, esetleg a törvényhatósági szabályrendelet keretében —| a községek is, oly módon szabályozhatják a legeltetett állatok őrzését, amint az a szőlőültetvények megvédése czéljából szükséges. Ugyanez a cél elérhető akkor is, ha a szőlőbirtokosok hegyközséget alakúanak, s a legeltetést annak keretében az 1894. évi XII. t.-c. és 48,000/894. sz. végrehajtási rendelet 46. § a alapján megfelelően szabályozzák.

VIDÉK.

— Kereskedelmi szaktanfolyam Dunaföld- várott. Dunatöldvárról írják lapunknak, hogy Sopronyi Ferenc takkrékpénztári főkönyvvezető, minthogy a városban alsófoku kereskedelmi iskola nincsen, folyó évi május hó elsejével magán kereskedelmi tanfolyamot rendezett be. A tanlolyam hat hónapig tart, a tanítás este történik. A szaktan- folyam Dunaföldvárott polgári és kereskedelmi iskolák hiányában tényleg hézagot pótol.

— A simontornyai lövész—egyesület folyó évi május hó 8-án délután ünnepi lövészetet rendez.

KÖZGAZDASÁG.

A TOLMMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET

hivatalos közleményei.

Rovatvezető: Molnár József egyesületi titkár.

Jegyzőkönyv.

Fölvétetett a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának 1902. április 14. én, Szegzárdon megtartott ülésén.

Jelen vannak: Jeszenszky Andor egyesületi elnök, Altdorjfer Lipót, Apáth Alajos, Bernrieder János, Bernrieder József, Blascsok Gyula, Boross Gyula, Döry Frigyes, Döry Pál, Forster István, Fördős Vilmos, Kollmann Gyula, Kovács Sebestyén Endre, Mittwegh Henrik, Perczel Dezső, Bérezel József, Pesthy Mór, Pleszky Antal, Sass László, Simontsits Elemér, gróf Széchenyi Sándor, Sztan- kovánszky János, Vizsoly Ákos, Wiltzek Sándor igazgató-választmányi tagok és Molnár József titkár, mint jegyző.

Elnök az igazgató-választmány szép számmal megjelent tagjait szívélyesen üdvözli, a gyűlést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Boross Gyula és Wiltzek Sándor igazgató-választmányi tagokat kéri fel.

Ez után a tárgysorozat rendje szerint

1. Titkár előterjeszti a f. év tvvaszán rendezendő járási állaiszemlék és a Hőgyészen rendezendő tehén- és üsző-dijazás tervezetét s amidőn ezeket elfogadásra ajánlja, egyúttal kéri az igazgató-választmányt, hogy a járási állatszemléken, illetve a hőgyészi tehén- és üsző díjazáson eljárásra hivatott bizottságokat alakítaná meg.

Az igazgató-választmány titkár előterjesztését változtatás nélkül elfogadja és ehhez

képest elhatározza, hogy ;

a) a díjazással egybekötött állatszemle

a közp. járásra vonatkozólag Szegzárdon ápr. 27-én a dunaföldvári járásra » Pakson május 4-én a tamási » | Tamásiban május 11-én

a dombóvári » » Dombovárott május 25-én

a völgységi » » Bonyhádon junius 1-én

b) a hőgyészi nagy díjazás junius 8.-án, ha pedig az erre kért kormánypegély elég idején meg nem érkeznék, junius 25.-én rendeztessék ;

c) a járási állatszemlék az illető járás székhelyének állat-vásárterén rendeztessenek és a rendezést ugyanaz a bizottság eszközölje, amely a bírálatot fogja teljesíteni.

Az állatszemléken, illetve a hőgyészi díjazáson eljárásra hivatott bizottságokat a következőleg alkotja meg az igazgató-választmány.

a) Szegzárdon eljáró (bíráló és rendező) bizottság : Elnök: Mittwegh Henrik; tagok; Altdorf- fer Lipót, Boross Gyula, Győry Vilmos, Sebmid Oszkár, Sulyok Géza és Wiltzek Sándor 1

b) Pakson eljáró (bíráló és rendező) bizottság: Elnök I Perczel József; tagok : Apáth Alajos, Bakay Dezső, ifj. Bernrieder József, Csapó Dániel, Han- zély János, Kovács Sebestyén Endre, Pleszky Antal és gróf Széchenyi Domokos;

c) Tamásiban eljáró (biráló és rendező) bizottság : Elnök; Kollmann Gyula; tagok: Gróf Apponyi Rezső, Fölkér Mátyás, Kemptner Ernő, Parraghy Mihály és Sziberlh Gusztáv ;

d) Dombovárott eljáró (biráló és rendező) bizottság : Elnök; Br. Jeszenszky László;’tagok; Döry Hugó, Hainrikjfy Pál, Jagicza István és Weltmann Adolf;

e) Bonyhádou eljáró (biráló és rendező) bizottság r Elnök : Perczel Dezső ; tagok ; Bernrieder János, Döry Frigyes, Fahn László, Forster István és Tinnger Vilmos.

A Hőgyészen rendezendő tehén- és üsző-dijazás

rendező-bizottsága:

Elnök: Kollmann Gyula; tagok; Khmes Antal, Kólber László, 7éry Emil, Téry Imre ;

bíráló-bizottsága;

Elnök: Perczel József; tagok: Alidorffer Lipót, Apáth Alajos, gróf Apponyi Rezső, Bakay Dezső, Bernrieder János, ifj. Bernrieder József, Blascsok Gyula, Csapó Dániel, Döry Frigyes, Döry Hugó, Forster István, Fördős Dezső, Hainrikjfy Pál, Hanzély János, Jagicza István, Jakabjfy Imre, Br. Jeszenszky László, Kollmann Gyula, Kemptner Ernő, Parraghy Mihály, Pesthy Mór, Pleszky Antal, Sass László, Sulyok Géza, Sztankovánszky Imre, liringer Vilmos és Wiltzek Sándor.

döntő-bizottsága:

Elnök: Id. Bernrieder József; tagok: Gróf Apponyi Géza és Perczel Dezső.

Végül a bizottságok tagjait a megbízatásukban való szives eljárásra felkéri, az elnökséget pedig megbízza az igazgató választmány, hogy a járási állatszemlék hirdetése iránt sürgősen intézkedjék és a hőgyészi nagy díjazás előkészítése iránt is annak idején tegye meg a megfelelő intézkedéseket ; a titkárt pedig utasítja, hogy a járási állatszemléken részt vegyen és azok előkészítése körül az illető bizottságokat támogassa.

2. Titkár felolvassa Döry József dombóvári uradalmi nagybérlő részéről Molnár Pál és Csullag Mihály gazdatisztjeinek az 19ÖD. évi XXVII. t. cikkben megszabott alaki képesítés hiánya alól leendő fölmentésük tárgyában a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez intézett kérvényt; egyúttal bemutatja a földmivelésügyi minisztériumnak ezen ügyben a vármegyei közigazgatási bizottsághoz intézett leiratát, valamint ebből folyólag a közigazgatási bizottság részéről a gazdasági egyesülethez intézett az irányú megkeresést, hogy a nevezett gazdatisztek szóban forgó fölmentésének kérdésében, a hivatkozott törvénycikk 25. %-ának figyelembe vétele mellett, véleményét nyilvánítsa a gazdasági egyesület.

Gróf Széchenyi Sándor, valamint Perczel Dezső és Döry Pál felszólalása nyomán igen élénk vita fejlődött ki a körül, vájjon Csullag Mihály föl- mentését javaslatba hozza-e a gazdasági egyesület. S minthogy a vita során Molnár Pál fölmentését a fölszólalók mindegyike javasolja, ellenben Csullag Mihályra vonatkozólag egyértelmű vélemény nem keletkezett: a vita befejezte után elnök két részre osztja a földmivelésügyi minisztériumtól leérkezett folyamodványf és szavazásra bocsájtja a kérdést, hogy az 1900. évi XXVII. t. cikkben megszabott alaki képesítés hiánya alól leendő fölmentést javasolja-e a gazdasági egyesület.

a) Molnár Pál sütvényi gazdatisztre vonatkozólag ?

Az igazgató-választmány egyhangúlag javasolja Molnár Pál fölmenlését',

b) Csullag Mihály uj - dalmandi gazdatisztre vonatkozólag ?

Az igazgató - választmánynak 10 tagja fölállással javasolja Csullag Mihály fölmentését.

Elnök ellenpróbát rendel el és fölállásra kéri azokat, akik Csullag Mihály fölmentését nem javasolják. — Az erre nyilvánított szavazatok megszámlált mennyisége 9 (kilenc). Ehhez képest elnök kimondja a határozatot, mely szerint a gazdasági egyesület Molnár Pál sütvényi és Csullag Mihály uj-dalmandi lakos, gazdatiszteknek az 1900. XXVII. t.-cikk 24.-dik §-ában megszabott alaki képesítés hiánya alól leendő fölmentését javasolja és ezt a vármegyei közigazgatási bizottsággal közli.

Ezzel kapcsolatosan felolvassa titkár Schröder Ernő gazdatiszt, csibráki lakosnak, valamint Fahn L. László gazdatiszt, zombai lakosnak a gazdatiszti alaki képzettség hiánya alól leendő fölmentésük ügyében a földmivelésügyi m. k. minisztériumhoz intézett folyamodványokat.

Az igazgató-választmány mindkét gazdatisztnek az alaki képesítés hiánya alól leendő főimen-