Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-04 / 18. szám

6. TOLNAVÁJtMEGYE. tését egyhangúlag javasolja és megbízza az elnök­séget, hogy a fölroentés iránti kérvényüket ilyen értelemben terjeszsze a vármegyei közigazgatási bizottság elé. 3.) Tiikár felolvassa a földmivelésügyi m. k. minisztérium 104960/1901. sz. leiratát, amely ar­ról értesíti a gazdasági egyesületet, hogy egy m. k. állatorvosi állásnak Hőgyész székhelylyel leendő szervezése ügyében tett kérelemnek hely nem adható. Az igazgató • választmány sajnálattal veszi tudomásul a miniszteri leiratot. 4. ) Bemutatja titkár a földmivelésügyi m. k. minisztériumtól érkezett kérdő-ivet, mely a fekete varjura vonatkozólag intéz kérdéseket a gazdasági egyesülethez. Az igazgató-választmány egyenként tárgyalja a kérdéseket, azokra a feleleteket megadja és uta­sítja titkárt, hogy a kérdő-ivet a feleletekkel ki­töltve, terjeszsze fel a földmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz. 5. ) Felolvassa titkár a földmivelésügyi m. k. minisztérium berlini szaktudósitójának a Németor­szágba irányuló sertéshús-kivitelről szóló jelentését. Az igazgató • választmány köszönettel veszi tudomásul a jelentést és utasítja titkárt, hogy azt a lap utján közölje a gazdaközönséggel. 6. ) Bemutatja titkár a földmivelésügyi m. k. minisztérium által az egyesület könyvtára számára megküldött »Die Pariser Weltaustellnng in Wort und Bild« cimü füzeteket. Az igazgató-választmány köszönettel fogadja a művet és utasítja titkárt, hogy azt az egyesület könyvtárában őrizze. 7. ) Bemutatja titkár a magyarországi fedez- tetési állomásokon elhelyezett ménekről a földmive­lésügyi sn. k. minisztérium által 1902.-re vonatko­zólag kiadott jegyzékeket. Az igazgató-választmány a jelenlevők rendel­kezésére adja a füzeteket. 8. ) Bemutatja titkár az 0. M. G. E. átiratát, amély arra kéri a gazdasági egyesületet, hogy a kivándorlással kapcsolatos gazdasági és társa­dalmi kérdések megvitatása céljából tervezett dunán­túli gazdakongresszus előkészítő-bizottságába az egyesület képviselőket küldene. Az igazgató-választmány a gazdasági egye­sület képviseletében az előkészitő-bizottságba az egye­sület elnökét és titkárját küldi és utasítja titkárt, hogy erről az 0. M. G. Egyesületet értesítse. 9. ) A Zemplémvármegyei Gazdasági Egyesület pártolás végett megküldi a borvámok kérdésében a magyar kormányhoz benyújtott emlékiratát. Az emlékirat ismertetésével kapcsolatosan bemutatja titkár a gazdasági egyesületek országos szövet­ségének az irányú átiratát, hogy, ha a tarifális kereskedelmi szerződések vámtételei tekintetében fölterjesztéssel élne a gazdasági egyesület: vegye figyelembe a szövetség 1900. május 6-diki nagy gyűlésének ide vonatkozó megállapodásait. — Egy­úttal jelenti titkár, hogy a Zemplémvármegyei Gaz­dasági Egyesület emlékiratában a borvámok ügyé­ben kifejezett kérelem a szövetségi nagygyűlés imént hivatkozott megállapodásával teljesen össz­hangban van, egyebekben pedig élénken ecseteli azokat az indokokat, amelyek a borvámok föleme­lését a hazai bortermelés fölvirágoztatása érdeké­ben szükségessé teszik. — Erre való tekintetből javasolja, hogy a Zemplémvármegyei Gazdasági Egyesület emlékiratát pártoló fölterjesztéssel támo­gassa a- gazdasági egyesület. Az igazgató-választmány elfogadja titkár javaslatát és az intézkedés toganatositásával az elnökséget bizza meg. 10. Titkár bemutatja a vármegyei gazdatisz­tek f. é. márczius 2-diki értekezletének az irányú kérelmét, hogy a gazdasági egyesület a maga mű­ködési területén a saját hatáskörébe hasson oda — társegyesületeit pedig, valamint a gazdasági egyesületek szövetségét is keresse meg mozgalom indítására az iránt — hogy a birtokosok és bérlők a gazdaságukban megüresedő gazdatiszti állások betöliése körül soha se forduljanak magán közvetí­tőkhöz, hanem, amikor annak szüksége fennforog, m ndenkor a gazdatisztek országos egyesületének lelkiismeretes közbenjárását vegyék igénybe. Az igazgató-választmány készséggel enged ezen kérelemnek és a megfelelő intézkedések foga- n .tositásával az elnökséget bizza meg. 11. Titkár bemutatja a «Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság»-nak a kö'csönösségi ala­pon való kötelező állatbiztosítási ügyében a gazda­sági egyesülethez intézett megkeresését. — Ismer­teti azon irányelvet, amelyek szerint ezen intézet az állatbiztosítás kérdését kölcsönösségi alapon és kötelező formában megoldani szándékozik; és ezek­kel szembe állítja a szövetkezeti alapon nyugvó ál­latbiztosításnak azt a formáját, amelyet vármegyénk néhány községében, a tejszövetkezeti kötelék révén társult kisgazdák a maguk jó szántából létesítettek. Ezen összehasonlítás alapján kimutatja, hogy az állatbiztoitásnak egyedül ezen utóbbi alakja az, a mely a kisgazdák viszonyai közé beilleszthető és ezért javasolja, hogy a «Magyar Kölcsönös Állat­biztosító Társaság» átirata fölött térjen napirendre a gazdasági egyesület, a vármegye néhány közsé­gében szövetkezeti alapon való állatbiztosítás tovább terjedésének előmozdítását ellenben vegye föl mű­ködésének programmjába. Az igazgató-választmány titkár javaslatát el­fogadja és a megfelelő intézkedések foganatosításá­val megbízza az elnökséget. 12. A pécsi kir. erdőfelügyelőség az iránt keresi meg a gazdasági egyesületet, hogy a cse­rebogarak irtása érdekében teendő hatósági intéz­kedéseket a maga hatáskörében támogassa és tár­sadalmi utón mozdítsa elő. Az igazgató-választmány tudomásul veszi a megkeresést és a cserebogarak tömeges föllépése esetén szükségesnek mutatkozó társadalmi akczió- nak olyan irányban leendő megindításával bizza meg az elnökséget, hogy a birtokosok hivassanak fel, miszerint az elpusztított cserebogaraknak hec- tóliterenként legalább 1 koronával leendő beváltása utján buzdítsák a népet az irtás szorgalmas foga­natosítására. 13. A br. Drasche-féle tolnai uradalom gaz­dasági igazgatósága bejelenti, hogy az uradalom tagsági jogainak gyarkorlásával Altdorffer Lipót kajmádi intézőt bízta meg. Az igazgató-választmány tudomásul veszi a bejelentést és utasítja a titkárt, hogy az uradalmi igazgatóságot erről jegyzőkönyvi kivonat utján értesítse. 14. Titkár rendes tagul ajánlja gr. Apponyi Rezső hőgyészi, Döry Elek zombai és Sztanko- vánszky Imre szegzárdi lakosokat; egyúttal bemu­tatja özv. Gőzsy Lászlóné alsóhencsei lakos az irányú nyilatkozatát, hogy elhalt férjének alapitó tagsági jogait és kötelezettségeit gyakorolni óhajtja. Az igazgató-választmány gr. Apponyi Rezsőt, Döry Eleket és Sztankovánszky Imrét 1902. január 1.-től kezdődő jogokkal és kötelezettségekkel a gazd. egyesület rendes tagjai sorába fölveszi, özv. Gőzsy Lászlóné jelentését tudomásul veszi és uta­sítja titkárt, hogy erről az érdekelteket szabászerü módon értesítse. 15. Bernrieder János felhívja az igazgató vá­lasztmány figyelmét arra, hogy Hőgyész község a í. é. márczius 19-diki állatvásárjával kapcsolatosan kisebb arányú tehén-dijazást rendezett arra az al­kalomra, hogy a délvidéki földmivesek gazdasági egyesületének vezetésével ott nagy számmal jelen­tek meg bevásárlás czéljából a délvidéki kisgazdák. Hivatkozik a község eme mozgalmának elvitathat- lapul szép eredményére és sajnálkozásának ad ki­fejezést a fölött, hogy a gazdasági egyesület annak idején nem engedett a község az irányú megkere­sésének, hogy a díjazáson a bírálatot kiküldöttei által végeztesse; végül pedig indokoltnak véli és kéri is a gazd. egyesületet, hogy a hasonló moz­galmakban a jövőre lehetőleg együtt működjék a községgel. Molnár József őszinte örömmel értesül Hőgyész község ezen mozgalmának a sikeréről ; Bernrieder János megnyugtatása és aggodalmainak az eloszlatása végett ismerteti azokat a szempon­tokat, amelyek annak idején akadályozták a gazda­sági egyesületet abban, hogy Hőgyész község eme mozgalmában részt vegyen és ugyanezen szempon­tok figyelembe vételével nem tarthatja a gazdasági egyesület feladatával összeegyeztethetőnek, hogy a gazdasági egyesület a maga nevét oda kösse a bonyhádi tájfajta szarvasmarha forgalmát előmoz­dítani ezélzó olyan mozgalomhoz, amelyben semmi biztosítékai nincsenek az iránt, hogy a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztése körül eddigelé követett eredményes irányelveket figyelmen kívül hagyni nem lesz kénytelen. Kollmann Gyula teljesen méltányolja Bernrie­der János felszólalásának azon törekvését, hogy a gazdasági egyesület a bonyhádi szarvasmarha érté­kesítése körül biztosítson magának befolyást; mert ezt úgy az eladók mint a vevők érdekeire előnyös­nek tartja. A kivitel módja tekintetében íizonban nem érthet egyet Bernrieder Jánossal és óva inti a gazdasági egyesületet olyan mozgalmakban való részvételtől, amelyekben, bárha csak a legcseké­lyebb mértékben is, eltekinteni lenne kénytelen ezen élvektől, amelyek eddigi működésének elvitat- hatlanul szép eredményeit biztosították. — Hivatko­zik az egyesületnek a hőgyészi havi állatvásárok létesítése kőiül kifejtett ténykedésére, emlékezetbe idézi azokat a szempontokat, amelyek az egyesület azon akczióját irányították és indítványozza, hogy a gazdasági egyesület újból indítsa meg az intéz­kedéseket az iránt, hogy az akkor tervezett befo­lyás ezen havi állatvásárok rendezése körül bizto­síttassák a gazdasági egyesület számára. Az igazgató-választmány tetszéssel fogadja Kollmann Gyula indítványát és az érdemleges intéz­kedésekkel megbízza az elnökséget. Több tárgy nem lévén, elnök a jelen levők érdeklődését szívélyesen megköszöni és a gyűlést berekeszti. Kmft. Molnár József s. k. titkár, mint jegyző. Jeszenszky Andor s. k. elnök. Hitelesetik: Boross Gyula s. k. Wiltzek Sándor s. k. — Hirdetmény. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület — a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. Ministerium támogatása mellett - f. évi junius hó dán, Hőgyészen vásárral egybekötött tehén és üsző-díjazást rendez, kizárólag a »bonyhádi« elneve­zés alatt ismert tájfajta szarvasmarha részére. A díjazás előkészítése és rendezésére kiküldött bizott­ság tehát ezennel közhírre teszi, hogy ^ezen dtjazas a föntirt nap reggelén 8 órakor, Hőgyészen, a heti- vásártéren fog megtartatni ; es felhívja mindazon tenyésztőket, kiknek e táj fajtabéli^ jobbminősegü, jól tartott és ápolt tehenei, vagy legalább 2 éves üszői vannak, hogy azokat a díjazásra elővezettetni szíveskedjenek. ... ,.. Dijaztatni csak tolnamegyei kistenyésztők (lelkészek, jegyzők, tanítok, földmivesek stb.) állat­jai fognak, mig a nagytenyésztők és gazdatisztek állatjait oklevelekkel tünteti ki a gazdasági egyesület. A díjazás czélja egyrészt: a kistenyésztők körében az igyekezet fokozása, másreszt az, hogy a bírálatnál kiszemelt, jobb-minőségű állagok — mint tenyészanyag — a vármegye terüléte reszere biztosíttassanak. Erre való tekintettel a díjak olyan feltételhez vannik kötve, a melynek értelmében a díjazott állat j év letelte előtt a vármegye terü­letéről el nem adható. A kistenyésztők részére kitűzött djak a kö­vetkező feltételek szerint fognak kiosztatni. 1. A díjazott állatok, mint tenyészanyag 3 év letelte előtt a vármegye lerületéről el nem ad­hatók és a gazdasági egyesület által meghatáro­zandó helyen és időben, 1903-ban és 1904 ben bemutatandók. 2. Ezen állatok a gazdasági egyesület sütési bélyegével jelöltetnek meg, a mely jelzés, — a mel­lett, hogy az állatok azonosságát a későbbi be­mutatásnál igazolja, — arra is szolgál, hogy az állatok díjazott volta, tehát kiszemelt jóminősége mellett mindenkor látható tanúságot tegyen. 3. A díjazott állatok olyan tenyésztőnek, ki azokat a vármegye területén tenyésztésre tovább fogja használni és ez iránt kötelezettsége*' vállal, bármikor eladhatók a 3 évi tartási-kötelezettség letelte előtt is. Ezen esetről azonban a díjat fölvett, illetőleg az eladó tenyésztő a gazdasági egyesüle­tet azonnal értesíteni tartozik, közölvén a vevő nevét és lakhelyét. 4. Ha valaki az alább következő díjak vala- I melyikével kitüntetett állatját a díjazás napjától számított 3 év letelte előtt a vármegye területéről, mint tenyészanyagot eladja: a fölvet díjat a Tolna­megyei Gazdasági Egyesület részére visszatéríteni tartozik; és a gazdasági egyesület fel van jogo­sítva, hogy ez irányú igényjogosultságát szükség esetén per utján érvényesítse. 5. Megszűnik az I ső pont hatálya rendes körülmények között 1905. junius hó 8-án; és rendkívüli esetekben akkor, ha a tenyésztő hitelt érdemlőleg igazolhatja, hogy az állat időközben tenyészképtelenné vált. A föntebb elősorolt föltételekhez kötött díjak egyszer és mindenkorra a következő tételek szerint osztatnak ki: Ä) Tehén-dijak\ I. Állami díj 1 darabnak á 120 korona aranyban — 120 korona. II. Állami díj 2 darabnak á 100 korona aranyban == 200 korona. III. Állami díj 4 darabnak á 80 korona aranyban = 320 korona. IV. Gazdasági egyesületi díj 4 darabnak á 60 korona aranyban = 240 korona. Együtt: 11 darabnak 880 korona. B) Üsződijak: I. Állami dij 1 daradnak á 120 korona aranyban = 120 korona. II. Állami dij 2 darabnak á 100 korona aranyban = 200 korona. III. Gazdasági egyesületi dij 3 darabnak á 80 korona aranyban = 240 korona. IV. Gazdasági egyesületi dij 4 darabnak á 60 korona aranyban = 240 korona. Együtt: 10 darabnak 800 korona. Mindösszesen : 21 darab állat nyerhet 1680 koronát. Kelt Szegzárdon, 1902. évi április hó 28-án. A gazdasági egyesület elnöksége. — Díjazással egybekötött állatszemlék. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület a járásáni díja­zással egybekötött állatszemléinek sorát Szegzárdon kezdette meg. Erre a szemlére aránylag kevés ál­latot hajtottak fel, aminek egyik oka a rossz időjárás, a másik pedig abban leli magyarázatát, hogy a központi járás vármegyénkben nem áll az első helyen szarvasmarha-tenyésztés dolgában. A hala­dás azonban örvendetes. Dijat kaptak : Az I. dijat (50 koronát) Szászy János mózsi lakos tehene, a II. dijat (25 koronát) Szeleczki György mózsi lakos üszője, a III. dijat (20—20 koronát) kapott Mehn József mózsi és Halmos József szegzárdi lakos tehene, a IV. dijat (15—15 koronát) Merkl József és Ferner Jeromos mózsi lakosok tehenei. A két III. és egy IV. üsző dijat kiadni nem lehetett. A szegzárdiak ezen a díjazáson érthetetlenül közönyö­sen viselték magukat, igy történt, hogy 5 mözsi és egy szegzárdi lakos kapott dijat. 1902. május 4.

Next

/
Thumbnails
Contents