Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-04 / 18. szám

6.

TOLNAVÁJtMEGYE.

tését egyhangúlag javasolja és megbízza az elnökséget, hogy a fölroentés iránti kérvényüket ilyen értelemben terjeszsze a vármegyei közigazgatási bizottság elé.

3.) Tiikár felolvassa a földmivelésügyi m. k. minisztérium 104960/1901. sz. leiratát, amely arról értesíti a gazdasági egyesületet, hogy egy

m. k. állatorvosi állásnak Hőgyész székhelylyel leendő szervezése ügyében tett kérelemnek hely nem adható.

Az igazgató • választmány sajnálattal veszi tudomásul a miniszteri leiratot.

4. ) Bemutatja titkár a földmivelésügyi m. k. minisztériumtól érkezett kérdő-ivet, mely a fekete varjura vonatkozólag intéz kérdéseket a gazdasági egyesülethez.

Az igazgató-választmány egyenként tárgyalja a kérdéseket, azokra a feleleteket megadja és utasítja titkárt, hogy a kérdő-ivet a feleletekkel kitöltve, terjeszsze fel a földmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz.

5. ) Felolvassa titkár a földmivelésügyi m. k. minisztérium berlini szaktudósitójának a Németországba irányuló sertéshús-kivitelről szóló jelentését.

Az igazgató • választmány köszönettel veszi tudomásul a jelentést és utasítja titkárt, hogy azt a lap utján közölje a gazdaközönséggel.

6. ) Bemutatja titkár a földmivelésügyi m. k. minisztérium által az egyesület könyvtára számára megküldött »Die Pariser Weltaustellnng in Wort und Bild« cimü füzeteket.

Az igazgató-választmány köszönettel fogadja a művet és utasítja titkárt, hogy azt az egyesület könyvtárában őrizze.

7. ) Bemutatja titkár a magyarországi fedez- tetési állomásokon elhelyezett ménekről a földmivelésügyi sn. k. minisztérium által 1902.-re vonatkozólag kiadott jegyzékeket.

Az igazgató-választmány a jelenlevők rendelkezésére adja a füzeteket.

8. ) Bemutatja titkár az 0. M. G. E. átiratát, amély arra kéri a gazdasági egyesületet, hogy a kivándorlással kapcsolatos gazdasági és társadalmi kérdések megvitatása céljából tervezett dunántúli gazdakongresszus előkészítő-bizottságába az egyesület képviselőket küldene.

Az igazgató-választmány a gazdasági egyesület képviseletében az előkészitő-bizottságba az egyesület elnökét és titkárját küldi és utasítja titkárt, hogy erről az 0. M. G. Egyesületet értesítse.

9. ) A Zemplémvármegyei Gazdasági Egyesület pártolás végett megküldi a borvámok kérdésében a magyar kormányhoz benyújtott emlékiratát. Az emlékirat ismertetésével kapcsolatosan bemutatja titkár a gazdasági egyesületek országos szövetségének az irányú átiratát, hogy, ha a tarifális kereskedelmi szerződések vámtételei tekintetében fölterjesztéssel élne a gazdasági egyesület: vegye figyelembe a szövetség 1900. május 6-diki nagy gyűlésének ide vonatkozó megállapodásait. — Egyúttal jelenti titkár, hogy a Zemplémvármegyei Gazdasági Egyesület emlékiratában a borvámok ügyében kifejezett kérelem a szövetségi nagygyűlés imént hivatkozott megállapodásával teljesen összhangban van, egyebekben pedig élénken ecseteli azokat az indokokat, amelyek a borvámok fölemelését a hazai bortermelés fölvirágoztatása érdekében szükségessé teszik. — Erre való tekintetből javasolja, hogy a Zemplémvármegyei Gazdasági Egyesület emlékiratát pártoló fölterjesztéssel támogassa a- gazdasági egyesület.

Az igazgató-választmány elfogadja titkár javaslatát és az intézkedés toganatositásával az elnökséget bizza meg.

10. Titkár bemutatja a vármegyei gazdatisztek f. é. márczius 2-diki értekezletének az irányú kérelmét, hogy a gazdasági egyesület a maga működési területén a saját hatáskörébe hasson oda — társegyesületeit pedig, valamint a gazdasági egyesületek szövetségét is keresse meg mozgalom indítására az iránt — hogy a birtokosok és bérlők a gazdaságukban megüresedő gazdatiszti állások betöliése körül soha se forduljanak magán közvetítőkhöz, hanem, amikor annak szüksége fennforog, m ndenkor a gazdatisztek országos egyesületének lelkiismeretes közbenjárását vegyék igénybe.

Az igazgató-választmány készséggel enged ezen kérelemnek és a megfelelő intézkedések foga- n .tositásával az elnökséget bizza meg.

11. Titkár bemutatja a «Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság»-nak a kö'csönösségi alapon való kötelező állatbiztosítási ügyében a gazdasági egyesülethez intézett megkeresését. — Ismerteti azon irányelvet, amelyek szerint ezen intézet az állatbiztosítás kérdését kölcsönösségi alapon és kötelező formában megoldani szándékozik; és ezekkel szembe állítja a szövetkezeti alapon nyugvó állatbiztosításnak azt a formáját, amelyet vármegyénk néhány községében, a tejszövetkezeti kötelék révén társult kisgazdák a maguk jó szántából létesítettek. Ezen összehasonlítás alapján kimutatja, hogy az állatbiztoitásnak egyedül ezen utóbbi alakja az, a mely a kisgazdák viszonyai közé beilleszthető és ezért javasolja, hogy a «Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság» átirata fölött térjen napirendre a gazdasági egyesület, a vármegye néhány községében szövetkezeti alapon való állatbiztosítás tovább terjedésének előmozdítását ellenben vegye föl működésének programmjába.

Az igazgató-választmány titkár javaslatát elfogadja és a megfelelő intézkedések foganatosításával megbízza az elnökséget.

12. A pécsi kir. erdőfelügyelőség az iránt keresi meg a gazdasági egyesületet, hogy a cserebogarak irtása érdekében teendő hatósági intézkedéseket a maga hatáskörében támogassa és társadalmi utón mozdítsa elő.

Az igazgató-választmány tudomásul veszi a megkeresést és a cserebogarak tömeges föllépése esetén szükségesnek mutatkozó társadalmi akczió- nak olyan irányban leendő megindításával bizza meg az elnökséget, hogy a birtokosok hivassanak fel, miszerint az elpusztított cserebogaraknak hec- tóliterenként legalább 1 koronával leendő beváltása utján buzdítsák a népet az irtás szorgalmas foganatosítására.

13. A br. Drasche-féle tolnai uradalom gazdasági igazgatósága bejelenti, hogy az uradalom tagsági jogainak gyarkorlásával Altdorffer Lipót kajmádi intézőt bízta meg.

Az igazgató-választmány tudomásul veszi a bejelentést és utasítja a titkárt, hogy az uradalmi igazgatóságot erről jegyzőkönyvi kivonat utján értesítse.

14. Titkár rendes tagul ajánlja gr. Apponyi Rezső hőgyészi, Döry Elek zombai és Sztanko- vánszky Imre szegzárdi lakosokat; egyúttal bemutatja özv. Gőzsy Lászlóné alsóhencsei lakos az irányú nyilatkozatát, hogy elhalt férjének alapitó tagsági jogait és kötelezettségeit gyakorolni óhajtja.

Az igazgató-választmány gr. Apponyi Rezsőt, Döry Eleket és Sztankovánszky Imrét 1902. január 1.-től kezdődő jogokkal és kötelezettségekkel a gazd. egyesület rendes tagjai sorába fölveszi, özv. Gőzsy Lászlóné jelentését tudomásul veszi és utasítja titkárt, hogy erről az érdekelteket szabászerü módon értesítse.

15. Bernrieder János felhívja az igazgató választmány figyelmét arra, hogy Hőgyész község a í. é. márczius 19-diki állatvásárjával kapcsolatosan kisebb arányú tehén-dijazást rendezett arra az alkalomra, hogy a délvidéki földmivesek gazdasági egyesületének vezetésével ott nagy számmal jelentek meg bevásárlás czéljából a délvidéki kisgazdák. Hivatkozik a község eme mozgalmának elvitathat- lapul szép eredményére és sajnálkozásának ad kifejezést a fölött, hogy a gazdasági egyesület annak idején nem engedett a község az irányú megkeresésének, hogy a díjazáson a bírálatot kiküldöttei által végeztesse; végül pedig indokoltnak véli és kéri is a gazd. egyesületet, hogy a hasonló mozgalmakban a jövőre lehetőleg együtt működjék a községgel. Molnár József őszinte örömmel értesül Hőgyész község ezen mozgalmának a sikeréről ; Bernrieder János megnyugtatása és aggodalmainak az eloszlatása végett ismerteti azokat a szempontokat, amelyek annak idején akadályozták a gazdasági egyesületet abban, hogy Hőgyész község eme mozgalmában részt vegyen és ugyanezen szempontok figyelembe vételével nem tarthatja a gazdasági egyesület feladatával összeegyeztethetőnek, hogy a gazdasági egyesület a maga nevét oda kösse a bonyhádi tájfajta szarvasmarha forgalmát előmozdítani ezélzó olyan mozgalomhoz, amelyben semmi biztosítékai nincsenek az iránt, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése körül eddigelé követett eredményes irányelveket figyelmen kívül hagyni nem lesz kénytelen.

Kollmann Gyula teljesen méltányolja Bernrieder János felszólalásának azon törekvését, hogy a gazdasági egyesület a bonyhádi szarvasmarha értékesítése körül biztosítson magának befolyást; mert ezt úgy az eladók mint a vevők érdekeire előnyösnek tartja. A kivitel módja tekintetében íizonban nem érthet egyet Bernrieder Jánossal és óva inti a gazdasági egyesületet olyan mozgalmakban való részvételtől, amelyekben, bárha csak a legcsekélyebb mértékben is, eltekinteni lenne kénytelen ezen élvektől, amelyek eddigi működésének elvitat- hatlanul szép eredményeit biztosították. — Hivatkozik az egyesületnek a hőgyészi havi állatvásárok létesítése kőiül kifejtett ténykedésére, emlékezetbe idézi azokat a szempontokat, amelyek az egyesület azon akczióját irányították és indítványozza, hogy a gazdasági egyesület újból indítsa meg az intézkedéseket az iránt, hogy az akkor tervezett befolyás ezen havi állatvásárok rendezése körül biztosíttassák a gazdasági egyesület számára.

Az igazgató-választmány tetszéssel fogadja Kollmann Gyula indítványát és az érdemleges intézkedésekkel megbízza az elnökséget.

Több tárgy nem lévén, elnök a jelen levők érdeklődését szívélyesen megköszöni és a gyűlést berekeszti.

Kmft.

Molnár József s. k.

titkár, mint jegyző.

Jeszenszky Andor s. k.

elnök.

Hitelesetik:

Boross Gyula s. k.

Wiltzek Sándor s. k.

— Hirdetmény. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület — a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. Ministerium támogatása mellett - f. évi junius hó dán, Hőgyészen vásárral egybekötött tehén és üsző-díjazást rendez, kizárólag a »bonyhádi« elnevezés alatt ismert tájfajta szarvasmarha részére. A díjazás előkészítése és rendezésére kiküldött bizottság tehát ezennel közhírre teszi, hogy ^ezen dtjazas a föntirt nap reggelén 8 órakor, Hőgyészen, a heti- vásártéren fog megtartatni ; es felhívja mindazon tenyésztőket, kiknek e táj fajtabéli^ jobbminősegü, jól tartott és ápolt tehenei, vagy legalább 2 éves üszői vannak, hogy azokat a díjazásra elővezettetni

szíveskedjenek. ... ,..

Dijaztatni csak tolnamegyei kistenyésztők (lelkészek, jegyzők, tanítok, földmivesek stb.) állatjai fognak, mig a nagytenyésztők és gazdatisztek állatjait oklevelekkel tünteti ki a gazdasági egyesület.

A díjazás czélja egyrészt: a kistenyésztők körében az igyekezet fokozása, másreszt az, hogy a bírálatnál kiszemelt, jobb-minőségű állagok — mint tenyészanyag — a vármegye terüléte reszere biztosíttassanak. Erre való tekintettel a díjak olyan feltételhez vannik kötve, a melynek értelmében a díjazott állat j év letelte előtt a vármegye területéről el nem adható.

A kistenyésztők részére kitűzött djak a következő feltételek szerint fognak kiosztatni.

1. A díjazott állatok, mint tenyészanyag 3 év letelte előtt a vármegye lerületéről el nem adhatók és a gazdasági egyesület által meghatározandó helyen és időben, 1903-ban és 1904 ben bemutatandók.

2. Ezen állatok a gazdasági egyesület sütési bélyegével jelöltetnek meg, a mely jelzés, — a mellett, hogy az állatok azonosságát a későbbi bemutatásnál igazolja, — arra is szolgál, hogy az állatok díjazott volta, tehát kiszemelt jóminősége mellett mindenkor látható tanúságot tegyen.

3. A díjazott állatok olyan tenyésztőnek, ki azokat a vármegye területén tenyésztésre tovább fogja használni és ez iránt kötelezettsége*' vállal, bármikor eladhatók a 3 évi tartási-kötelezettség letelte előtt is. Ezen esetről azonban a díjat fölvett, illetőleg az eladó tenyésztő a gazdasági egyesületet azonnal értesíteni tartozik, közölvén a vevő nevét és lakhelyét.

4. Ha valaki az alább következő díjak vala- I melyikével kitüntetett állatját a díjazás napjától

számított 3 év letelte előtt a vármegye területéről, mint tenyészanyagot eladja: a fölvet díjat a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület részére visszatéríteni tartozik; és a gazdasági egyesület fel van jogosítva, hogy ez irányú igényjogosultságát szükség esetén per utján érvényesítse.

5. Megszűnik az I ső pont hatálya rendes körülmények között 1905. junius hó 8-án; és rendkívüli esetekben akkor, ha a tenyésztő hitelt érdemlőleg igazolhatja, hogy az állat időközben tenyészképtelenné vált.

A föntebb elősorolt föltételekhez kötött díjak egyszer és mindenkorra a következő tételek szerint osztatnak ki:

Ä) Tehén-dijak\ I. Állami díj 1 darabnak á 120 korona aranyban — 120 korona. II. Állami díj 2 darabnak á 100 korona aranyban == 200 korona. III. Állami díj 4 darabnak á 80 korona aranyban = 320 korona. IV. Gazdasági egyesületi díj 4 darabnak á 60 korona aranyban = 240 korona. Együtt: 11 darabnak 880 korona.

B) Üsződijak: I. Állami dij 1 daradnak á 120 korona aranyban = 120 korona. II. Állami dij 2 darabnak á 100 korona aranyban = 200 korona. III. Gazdasági egyesületi dij 3 darabnak á 80 korona aranyban = 240 korona. IV. Gazdasági egyesületi dij 4 darabnak á 60 korona aranyban = 240 korona. Együtt: 10 darabnak 800 korona. Mindösszesen : 21 darab állat nyerhet 1680 koronát.

Kelt Szegzárdon, 1902. évi április hó 28-án.

A gazdasági egyesület elnöksége.

— Díjazással egybekötött állatszemlék. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület a járásáni díjazással egybekötött állatszemléinek sorát Szegzárdon kezdette meg. Erre a szemlére aránylag kevés állatot hajtottak fel, aminek egyik oka a rossz időjárás, a másik pedig abban leli magyarázatát, hogy a központi járás vármegyénkben nem áll az első helyen szarvasmarha-tenyésztés dolgában. A haladás azonban örvendetes. Dijat kaptak : Az I. dijat (50 koronát) Szászy János mózsi lakos tehene, a II. dijat (25 koronát) Szeleczki György mózsi lakos üszője, a III. dijat (20—20 koronát) kapott Mehn József mózsi és Halmos József szegzárdi lakos tehene, a IV. dijat (15—15 koronát) Merkl József és Ferner Jeromos mózsi lakosok tehenei. A két

III. és egy IV. üsző dijat kiadni nem lehetett. A szegzárdiak ezen a díjazáson érthetetlenül közönyösen viselték magukat, igy történt, hogy 5 mözsi és egy szegzárdi lakos kapott dijat.

1902. május 4.