Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-23 / 12. szám
2. TOLNAVÁRMEGYE. 1902. márczius 23. előmozdítására olyan nagyszabású és eddig is sok eredményt felmutató munkásságot fejtett ki, amiért az ország mély hálával és őszinte elismeréssel adózhat neki, mint a magyar mezőgazdaság leglelkesebb apostolának. Á földmivelésügyi költségvetés tárgyalása alkalmával pártkülönbség nélkül teljes elismeréssel szóllottak Darányi eddigi áldásos működéséről; s mindenki megnyugvással teki t jövő munkásság elé, mert rövid hét év alatt az ország mezőgazdasági érdekeinek előmozdítása körül olyan érdemeket szerzett, melyek előtt tisztelettel hajol meg legszigorúbb ellenfele is. VÁRMEGYE. — A közigazgatási bizottság jövő havi ülését április hó 4-én fogja megtartani. — Tavaszi rendes közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága tavaszi rendes közgyűlését április hó 15-én fogja megtartani. ■*— A vármegyei muzeum-bizottság március hó 26-án, délután 4 órakor, a vármegyeház kistermében, Wosinsky Mór elnöklete alatt ülést tart, melynek tárgysorozata : 1. A vármegyei muzeum- bizottság 1901. évi jelentése és annak a vármegyei törvényhatósági bizo.tsághoz felterjesztése. 2. Esetleges indítványok. — A kavicstörést a rendőri hatóság a község belterületén — habár állami közúton is — közrendészeti, személybiztonsági vagy közegészségügyi szempontból eltilthatja. (Belügyminiszter 1902. évi 6033. sz. elvi jelentőségű határozata.) — A községi közmunka alól az 1890. évi I. törvénycikk 49 §. h. pontja értelmében saját személyeikre nézve mentes állami és törvényhatósági alkalmazottak, ha háztulajdonosok, kézi közmunka, ha pedig igavonó állatok tulajdonosai, igás közmunka szolgáltatására kötelesek. (A m. kir. közigazgatási biróság 2666/1901. k. sz. számú határozata.) — Kihágás! panasz tárgyát képező cselekmény helye és ideje, és panaszlott felelőssége, s az elévülés kérdése hivatalból vizsgálandó. (A m. kir. földmivelésügyi miniszternek 1900. évi 19,485. rz. határozata.) „Tolnamegyei Egyetemi Hallgatók Köre.“ Budapest, 1902. márczius 20. Végre megvalósuláshoz közeleg a megyénkből Budapestre felkerült egyetemi hallgatók régi óhaja, jogos kívánsága : megalakul a < Tolnamegyei Kör.» Sokszor felhangzott már a panasz, hogy széles Magyarország minden legkisebb megyéjének van már köre a fővárosban, csak éppen a Tolnamegyeieknek nem volt otthonuk, csak ezek nem jöhettek össze, hogy a szegzárdi vörösborral közösen éltessék fatornyos hazájukat és dombóvári Babáry vagy földvári Márkus zenéje mellett együttesen elmélkedhessenek a Sióról, Sárvízről — és a szegzárdi Caszinóbálról. Többek kezdeményezésére folyó 19-én összejött körülbelül húsz lelkes egyetemi polgár, hogy a « 7olnamegyei Kór» megalakulása felett határozzanak. — Többnyire nem ismertük egymást, — de egy-egy elejtett tájszólás, vagy a megyei közügyek terén elárult ismereteinek alapossága — főként azonban a tarokkjáték körül kifejtett érdemei alap ján — lassanként mindegyikről kitűnt, hogy nem renegát, hanem tősgyökeres tolnamegyei. A barátkozás természetesen gyorsan ment, a hangulat pedig rohamosan emelkedett, az előkészítő bizottságnak különösen azon jelentése folytán, hogy a körnek hölgytagjai is lesznek, s az egyik, Fink- mann Giziké k. a. az értekezleten is megjelent. De ezenfelül komoly munkát is végzett az értekezlet. Határozatba ment, hogy semmiféle politikai, vagy felekezeti vitatkozásnak a körben nem lesz helye; összeirattak a Budapesten tartózkodó összes egyetemi hallgatók s fel lesznek szólítva egyenként is a belépésre ; Kerbolt Károly és Sze- pessy László urak megbizattak az alapszabálytervezet elkészítésével s folyó évi április hó io. (tizedik) napján délután öt órakor a kör alakuló gyűlést tart a Kerepesi-uton, Rókussal szemben 'evő Janisch-féle vendéglő külön termében, — melynek programmja : 1. Az alapszabálytervezet bemutatása. 2. Tisztikar megválasztása. 3. Intézkedés a kör helyisége és anyagi kérdések felett. Kérjük ezen gyűlésre az összes tolnamegyei egyetemi hallgatók szives megjelenését! A kör végleges« megalakulása elé mindenki a legszebb reményekkel néz; mintegy 60—70 tagra számítunk, kik teljes összhangban, egyetértéssel fognak a kör gyors felvirágoztatásán fáradozni (Ez az egyetértés valószínűleg csak a cigány- kérdésben fog obstrukcióvá változni 1 Babárynak ií, Márkusnak is nagyon erős pártja van.) Az értekezlet a közeli viszontlátás reményében szétoszolván, mindenki csak azt sajnálta, hogy a » Tolnamegyei Kör« már régen meg nem alakult. Mennyi idő — és tarokkparthie veszett kárba! Róth Dénes műegyetemi hallgató. Adakozások Bezerédj István szobrára. — Bezerédj István szobrára az elmúlt héten Simontsits Elemérhez, a szobor- bizottság elnökéhez következő adományok érkeztek : Heil Márton kakasdi tanitó gyűjtése iskolai gyerekek közt 5 K. 70 L Kölesd község 100 K. Kölesdi elöljáróság gyűjtése 35 K. 79 L Kónyi község 20 K. Kalaznó község 30 K. Ritter Béla kalaznói jegyző gyültése 5 K. Ehhez járult ik: Péter Ádám 2 K., Purt Gyula 1 K., és Ritter Béla 2 K., Gyula-Jovánca község 50 K: Kiss Pál gy.-jováncai jegyzőnél névtelen adakozás 10 K. Schmidt Ádám mőcsényi tanitó 2 K. Klein Malvin bonyhádi tanítónő gyűjtése 9 K. Ehhez járultak: dr. Schweiz Antal 2 K., Fleischmann Lipót 2 K., Holländer Ármin 1 K., Müller 2 K., dr. Pick Mórné 2 K., Kaposi György naki tanitó gyűjtése 2 K. 40 f. Ehhez járultak: Kaposi György 1 K., Kelemen Brigatta 1 K., Kiss Lajos 40 fillér. Landthaller Olga ozorai tanítónő gyűjtése J’ ' 13 K, Ehhez járultak: Landthaller Dezsőné 1 K., Deli Gyula 1 K.; Réber István 1 K.,. Chol- noky Lajos 1 K., Balázsovits Istvánná 1 K., Schob el Frigyes 1 K., Schobel Emilné 1 Kor. Straub Pál 1, Gupcsó Jánosné ffl Kaizer Fritz 1, Kitt Lajos 1, Ábrahám Aranka 1 és Landthaler Olga 1 korona. Szabacsi István váraljai tanitó gyűjtése 13 K, 20 f.. Ehhez járultak: Szabacsi István 60 f. Belső Duzsi István 50 f. ifj. Imrő István 50 f. Duzsi Máté 50 f. Imrő János 20 f. Geresdi János 60 f. Süveg Sándor 30 f. Rémes István 50 t. Csapó Sándor 50 f. Imrő Istvn Alsó 20 f. Horváth Ernő 1 K. ifj. Czencsik József 20 f. Csapó István 20 f. Dr. Grünvald Elek 1 K. Döry József 1 K. Geresdi János öreg 60 f. Magyar János 20 f. Schall Mihály 1 K. Vitavszky J. 50 f. Wolf 50 f. Blacher csendőr 40 f. Imrő István felső 20 fillér. Szegzárd község 20Ó K. Eddig befolyt összesen: 7563 K. 02 f. HÍREK. — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főispán a múlt csütörtökön városunkba é r- kezett és az állami szőlővesszők kiosztása tárgy á- ban ugyanaznap megtartott értekezleten elnökölt. — Udvari ebéd. A budai királyi váriakban a múlt héten megtartott udvari ebédre Dr. Kämmerer Ernő miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő is hivatalos volt. (48-as őrnagy, ki az amnestia után Mohácson sótárnok lett) eladta farmját 16.000 tallérért és a pénzéért pörlekedni köteleztetik. Ketten megbolondultak, Miklóssy és egy másik, (akinek nevét levelében nem lehet elolvasni.) Demeterné (Perczel Miklósne jo barátneja) betegeskedett, Harasztynét fölforditottak a kocsival, több ideig beteg volt, de már jobban van és igen jól van, kényelmesen és nyugodtan él. Ura engemet meghivott, hogy nálok üssem, fel sátorfámat, hanem egyelőre mtigköszön- tem, mivel ha jövő évben kikopnék innen, Európát akarom meglátó gatni, rövi időre azonban és mindenesetre visszajönni.« 1857. január 5-én kelt leyejében az arany honban (Californiában) lakó magyarokról irja, hogy jól megvannak; Haraszty l?v/ezer talléru zsiros- hivatalt kapott 4 evre ; Bemeterék hol egészségesek, hol nem, most az elsőbb kategóriában vannak; van hivatal, tehat mi baj sincs, mert kevessel is megelégednek. Többi magyar kullog és a régi állapotban leledzik, kevés a jól biró, sok a szegény. Mészáros Lázár nyúzza a régi rókát, Ecclogáz és Caesarral commentál, nemsokára az alpha-bétába is vágandó fejszéjét ; az irháját nehezebben kezdi hordani es tálán aranyat menend keresni.« 1857. március 8-an kelt levelében ottani helyzetükről a következőket irja: i>Mi itten megvagyunk ugyan, hanem még eddig vagyis azóta millionarius alig lett valaki, hanem az igaz, a criminális statisztikában sem for dúl meg a magyar név. _ Az am nestiának hire ide is elhatott és vannak többen a fiatalok közül, kik ha pénzt szereznek, visszatér a és csak egy vesz ki gyakran a hínárból, ugyan ezt orvosságnak tartom, s annyi epét von ki, ameny- nyi elég, hogy jobban megemészthessen az egészet. S igy se baj, fejemet nem igen töröm, egészségem meglehetős és nevetném a világot, ha könyörülnöm nem kellene rajta. Szerényé után csak egy^bizonyos Fóti lőtte magát agyon, a többi magyar él és éldegél ; kevésnek van valamije, hanem mivel a hírlapokban kevés vagy szó sincs róluk, úgy hiszem, hogy munkásságuk élteti őket. Speleticsnek az anyja kijött, szerettem volna látni, mivel mint kisasszonynyal 50 évek előtt menüettet tanultunk és azóta nem láttam. Harasztyné asszonyság elmenetele, mi tegnap előtt történt, rám nézve nagy veszteség. . Most már nincs senkim, akivel Bácskáról beszélhessek, és ha önök oly sokáig késnek (visz- szajönni Amerikába) és én polgári kutyabőrös leszek, akkor talán az utón találkozunk, mert én is mégegyszer fagylaltot akarok enni Pesten a kioszkban». — Ezt a kívánságát szegény Mészáros már nem érhette meg. Ugyanezen év október 20-án is irt levelet Perczel Miklósnak, melyben elpanaszolja, hogy fejének egyik felén bőrkütege támadt, ami «fél homlokot és fél halántékot hagyott maga után. Szépségem vesztét — hagyján — eltűrném, de kábaság fogta el tejemet és sem magamon sem máson nevetni nem tudok ; ez pedig baj, mert az utolsó fűszer az életben. — Ergo mivel senectus ipsa morbus (az öregség maga betegség) tűröm és mivel az idő, az időszak és ennek történtjei oly eszeveszettek, tehát jól esik kábaságom, mely mni sem örül, mitől sem tart és mit sem remél.» Az 1S56. évben január 13-án irta első levelét Perczelhez, melyben jókedvűen meséli el, hogy levelüket éppen vakációja alatt kapta meg New- Yorkban, ahova »gazdájával és hozzávalóival« be- rándultak, karácsonyi ajándékokat vásároltak és 117 látogatást tettek. »Tizenkét napig fiatal voltam, pflasztertretterkedtem«, irja tréfásan, az abran- csos szoknyák azonban nem tetszettek neki. 1— Azt mondja továbbá: »ha nem csurog, csepeg, és a preceptor ur (már mint ő) a német sógor 9 havi was sagter-bakter-jeiért tanítványaitól egy valódi yanki mesterművet, aranyiollat és egyebet kapott, amelyért ha megszorulna, a legkeresztényebb kalmár is 60 tallért kölcsönözne; a gyermekeket az asszonyok még fölül haladták, mert legfinomabb Napoleon-zsebkendőket adtak és mivel a tömjénezést szeretik, tehát kétszáz Regália Havanna szivarral kedveskedtek befüstölésökre stb.« Ebből a leveléből tudjuk meg, hogy az ő hű bajtársa Katona Miklós, ki vele a farmoskodást megosztotta, nem ment sem Californiába, sem Texasba, amint tervezte, hanem visszatért Európába, mert jelzi, hogy Párisból kapott tőle levelet. 1856. év május hó 4-én ismét hosszabb levelet irt Perczeléknek, melyből kitetszik, hogy ők ismét vissza akartak menni Amerikába és kérdezősködtek tőle a földek áráról; azt irja nekik, hogy 1854. év óta a New-York körüli farmok igen drágák, az ő farmjáért most 3000 tallért kérnek. Az ottani magyarokról azt újságolja, hogy *Fornet
