Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-16 / 7. szám
XII. évfolyam. 7m szám. Szegzárd, 1902. február 16. Előfizetési 11: I Egész évre ... 12 korona. I Fél évre . ! . I » Negyed évre . . 3 » I Egy szám ára . . 24 fillér. {Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóival álon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg-jelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő : IDr. LEOPOLD EOH2TÉL. SZÉKELY FERENCZ. Eszék például 68 kilométerrel tolatnék vissza Bálaszék—Baranyavár. A baja—bátaszéki híd létesítésének napirendre kerülése alkalmából, midőn ezen nagyfontosságu áthidalás megvalósítása — valószínűnek látszik : alkalomszerűnek tartjuk újra fölszinre hozni a bátaszék—baranya- vári vasút kiépítésének szükségességét. Annál is inkább foglalkozni kell ennek a vasútnak sorsával, mert a »Magyar Bánya- és Kohóvállalaiok Egyesülete« legújabban fölterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, melyben a mindegyre általánosabbá váló gazdasági pangásra és üzlet- telenségre hivatkozva, munkát kér az iparnak és foglalkozási teret a vállalkozási szellemnek. Ebben a memorandumban a sok sürgős alkotások közt szerepel a baja — bátaszéki hid és a budapest—szerajevoi vasút kiépitése. Ez mind a kettő csakugyan nagy közgazdasági érdek, de nem úgy, mint a memorandumban tervezve van ; mert a nevezett—-egyesület | budapest—szerajevoi -összeköttetést Bátaszéktől Pécsváradon át Pécscsel akarja létesittetni. Ez pedig csakugyan szerencsétlen idea, mert ilyen alakban a vasút kiépitése örökké elhibázott alkotás volna. Nem tudjuk, mily szakemberek ülnek .az említett egyesület választmányában, de határozottan kétségbe vonjuk, hogy az illető szakemberek az általuk hangsúlyozott országos és általános közgazdasági szempontok iránt kellő érzékkel bírnak. Mert mit óhajt a »Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete ?« — Azt, hogy a budapest—szerajevoi vasutat dúsan termő róna vidék, tekintélyes, forgalomra nézve is fontossággal biró helyek elkerülésével, nagy varga betűt csinálva hegyes-völgyes, kevésbbé lakott vidéken át óriási költséggel Pécsnek építsék. Ennek az óhajnak a teljesítése határos lenne az öngyilkossággal. A budapest—szerajevoi vasút közgazdasági fontossága abban áll, hogy közvetlen s az eddiginél jóval rövidebb összeköttetést létesítvén Budapest és Eszék között, hivatva van a magyar állam déli részéről, továbbá Boszniából is a forgalmat az ország fővárosába terelni. Ez ugyan Pécsen át is megtörténhetnék, de roppant kerülővel és nagyobb költséggel. A helyes vasúti politikának pedig az a főföladata, hogy a vasúti forgalom minél gyorsabb legyen, minél kevesebb időbe kerüljön'(mert' manapság az idő pénz), hogy a vasút az egyes vidékeket minél közelebb hozza egymáshoz s hogy ez minél kevesebb költséggel történjék. Minél hosszabb pedig az egyes vidékeket összekötő vasút, ezek a vidékek nemcsak annál távolabb esnek egymástól, s a forgalom nemcsak több időveszteséggel jár, de ez több költségbe is kerül. Bátaszékről Pécsváradon át Pécsre vezetve a fővonalat, Budapesttől. Nem kevésbbé fontossá teszi a budapest- szerajevói vasutat a stratégiai szempont is. Sürgős mozgósítás esetén — a melyre a balkán félszigeteken fölhalmozott nagy gyú- anyagnál fogva mindig el kell készülve lennünk — nagyon is bivánatos, hogy a hadcsapatok s az ezek élelmezésére szükséges élelmi szerek a lehető legrövidebb vonalon, a lehető leggyorsabban szállíttassanak az okkupáit tartományokba. Zsákutcákban vergődő mostani vasutjaínk is csak az esetben mozdíthatják elő jelenlegi mostoha közgazdasági viszonyainkat, ha olyan összekötő vonalakat nyernek, a melyek nem szorítkoznak csupán a szűk helyi forgalom keretei közé, hanem az egész országot velünk és bennünket más vidékekkel, más országokkal direkt és közeli összekötetésbe hoznak. Ilyen vonal a vármegyénk intéző köreinek figyelmét már régóta magára vonta és vármegyénk közgazdasága érdekében régóta megvalósítani sürgetett bátaszék-baranyavári összeköttetés, melynek létesítése érdekében vármegyénk törvényhatósága már évekkel ezelőtt tekintélyes bizottságot küldött ki. Ezen vasútvonal a legközvetlenebb és legrövidebb összeköttetést teremti egész Slavoo u niának, Boszniának, Herczegovinának, Eszéknek, sőt Mohácsnak is Bátaszéken és SzegTARCA. Az utcáról. Az utcán vontatott, halk menetben Szomorú gyászkiséret közeleg, Ur és szegény tarka egyvelegben. Papok és minístráns-gyermekek. S az útban szőke fiúcska játszik A csillogó aranyhomokon, Palotákat épit — 1 fürteivel Enyelg a tavaszi fuvalomEs mindenki némán, álmodozva Gyermekjátékait figyeli, Okos szemét egy-egy pillanatra Csodálkozva ő is fölveti, . • . Aztán tovább megy a gyászkiséret Szomorú ösvényén csöndesen, S a szőke fiúcska tovább épit A csillogó bomokfövenyen . . . VESZELEI KÁROLY. Remekírók Képes Könyvtára. A miről száz év előtt a magyar szellemi újjászületés megindítói ábrándoztak, a mit Kazinczy nagy nyelv- és irodalomujitó harcában, mint a a művelődés legerősebb fegyverét és fokmérőjét dicsőített: az emberi szellem remek alkotásainak gyűjteménye ime megvalósult. Megindult a Remekírók Képes Könyvtára, a magyar és a külföldi literatura mesterműveinek díszes köntösű, illusztrált kiadása : megindult egyszerre hét kötettel, a mely tartalmával és külső formájával egyszerre megragadó, mindeneknek tetsző izelitőt alkot a nagy vállalkozásból. Két kötet Petőfi, két kötet Kisfaludy Sándor, egy-egy kötet Shakspere, Moliére és Tóth Kálmán ; ezek bemutatói a hatalmas vállalatnak, mely meg akarja adni a magyarságnak a magyar és az idegen nemzetek nagy szellemeinek műveit: a magyar műveltség bibliáját. Irodalmunknak, szellemi életünknek régi nagy szükséglete ölt testet ezzel a vállalkozással. A művelt magyarság számára a világirodalom sok remeke bizonyos mértékben rejtett szellemi kincs. Mert bár ismerik hírből, ismerik igen sokan szemelvényekből, vagy az egésznek olvasásából is, de neui ismerik olyan bensőén, nem értik meg any- nyira minden részletében, a hogyan csak a nyelv intim ismerete, s elsősorban az anyanyelv közvetíti a nagy szellemnek' minden titkait. A magyar klasszikusok mellett tehát elengedhetetlen a magyar műveltség tárában a legnagyobb idegen szellemek termékeinek méltó magyar kiadása is, azoké, a kik túlnőttek a maguk országának, a maguk nyelvének határain s egész világnak váltak szellemi útmutatójává, gyönyörűségévé. Kiadó eddig még csak kísérletképpen sem nyúlt hozzá ilyetén vállalkozáshoz. Még a pusztán magyar remekíróknak egyöntetű kiadásával sem próbálkoztak meg, nem hogy lett volna bátorságuk a magyar irodalmi kultúra érdekében nagyobbat is tenni s'a magyar remekek kiadását a külföldi szellemóriások műveinek kiadásával párosítani Épp ezért a Lampel-Wodianer cég vállalkozása: jelentős tett, melyet egész jelentőségében az irodalomtörténet fog méltatni. Mert mit cselekedett a vállalat meginditásá- val ez a kiadócég: először adja egységes, ritka diszű kötetek alakjában a remekírók müveinek impozáns gyűjteményét magyar nyelven, nagy művészek képeivel és a klaszszikusok képmásával. Ezen a nagy jelentőségű eseményen kívül vájjon nem nagy dolog-e, hogy a Remekírók Képes Könyvtára alkalmat ad a magyar irodalom esztétikusainak uj munkák, uj tanulmányok és kommentárok megírására, a miből a magyar irodalom- történeti és kritikai irodalomnak támad nagy, talán korszakalkotó gyarapodása. És alkalmat ad a legjelesebb magyar műfordítóknak, hogy tehetségüknek erejét uj munkálkodással fejtsék ki irodalmunk gazdagítására ?
