Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-16 / 7. szám

XII. évfolyam. 7m szám. Szegzárd, 1902. február 16. Előfizetési 11: I Egész évre ... 12 korona. I Fél évre . ! . I » Negyed évre . . 3 » I Egy szám ára . . 24 fillér. {Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó­ival álon kívül elfogad Krammer Vil­mos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg-jelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő : IDr. LEOPOLD EOH2TÉL. SZÉKELY FERENCZ. Eszék például 68 kilométerrel tolatnék vissza Bálaszék—Baranyavár. A baja—bátaszéki híd létesítésének napirendre kerülése alkalmából, midőn ezen nagyfontosságu áthidalás megvalósítása — valószínűnek látszik : alkalomszerűnek tart­juk újra fölszinre hozni a bátaszék—baranya- vári vasút kiépítésének szükségességét. Annál is inkább foglalkozni kell ennek a vasútnak sorsával, mert a »Magyar Bánya- és Kohóvállalaiok Egyesülete« legújabban fölterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, melyben a mindegyre általá­nosabbá váló gazdasági pangásra és üzlet- telenségre hivatkozva, munkát kér az ipar­nak és foglalkozási teret a vállalkozási szellemnek. Ebben a memorandumban a sok sürgős alkotások közt szerepel a baja — bátaszéki hid és a budapest—szerajevoi vasút kiépitése. Ez mind a kettő csakugyan nagy közgazdasági érdek, de nem úgy, mint a memorandumban tervezve van ; mert a ne­vezett—-egyesület | budapest—szerajevoi -összeköttetést Bátaszéktől Pécsváradon át Pécscsel akarja létesittetni. Ez pedig csakugyan szerencsétlen idea, mert ilyen alakban a vasút kiépitése örökké elhibázott alkotás volna. Nem tudjuk, mily szakemberek ülnek .az említett egyesület választmányában, de határozottan kétségbe vonjuk, hogy az illető szakemberek az általuk hangsúlyozott or­szágos és általános közgazdasági szempon­tok iránt kellő érzékkel bírnak. Mert mit óhajt a »Magyar Bánya- és Kohó­vállalatok Egyesülete ?« — Azt, hogy a budapest—szerajevoi vasutat dúsan termő róna vidék, tekintélyes, forgalomra nézve is fontossággal biró helyek elkerülésével, nagy varga betűt csinálva hegyes-völgyes, kevésbbé lakott vidéken át óriási költséggel Pécsnek építsék. Ennek az óhajnak a tel­jesítése határos lenne az öngyilkossággal. A budapest—szerajevoi vasút közgaz­dasági fontossága abban áll, hogy köz­vetlen s az eddiginél jóval rövidebb össze­köttetést létesítvén Budapest és Eszék között, hivatva van a magyar állam déli részéről, továbbá Boszniából is a forgalmat az ország fővárosába terelni. Ez ugyan Pécsen át is megtörténhetnék, de roppant kerülővel és nagyobb költséggel. A helyes vasúti politi­kának pedig az a főföladata, hogy a vasúti forgalom minél gyorsabb legyen, minél ke­vesebb időbe kerüljön'(mert' manapság az idő pénz), hogy a vasút az egyes vidékeket minél közelebb hozza egymáshoz s hogy ez minél kevesebb költséggel történjék. Minél hosszabb pedig az egyes vidékeket összekötő vasút, ezek a vidékek nemcsak annál távolabb esnek egymástól, s a for­galom nemcsak több időveszteséggel jár, de ez több költségbe is kerül. Bátaszékről Pécsváradon át Pécsre vezetve a fővonalat, Budapesttől. Nem kevésbbé fontossá teszi a budapest- szerajevói vasutat a stratégiai szempont is. Sürgős mozgósítás esetén — a melyre a balkán félszigeteken fölhalmozott nagy gyú- anyagnál fogva mindig el kell készülve lennünk — nagyon is bivánatos, hogy a hadcsapatok s az ezek élelmezésére szük­séges élelmi szerek a lehető legrövidebb vonalon, a lehető leggyorsabban szállíttassa­nak az okkupáit tartományokba. Zsákutcákban vergődő mostani vasutjaínk is csak az esetben mozdíthatják elő jelen­legi mostoha közgazdasági viszonyainkat, ha olyan összekötő vonalakat nyernek, a melyek nem szorítkoznak csupán a szűk helyi forgalom keretei közé, hanem az egész országot velünk és bennünket más vidékek­kel, más országokkal direkt és közeli össze­kötetésbe hoznak. Ilyen vonal a vármegyénk intéző körei­nek figyelmét már régóta magára vonta és vármegyénk közgazdasága érdekében régóta megvalósítani sürgetett bátaszék-baranyavári összeköttetés, melynek létesítése érdekében vármegyénk törvényhatósága már évekkel ezelőtt tekintélyes bizottságot küldött ki. Ezen vasútvonal a legközvetlenebb és legrövidebb összeköttetést teremti egész Slavo­o u niának, Boszniának, Herczegovinának, Eszék­nek, sőt Mohácsnak is Bátaszéken és Szeg­TARCA. Az utcáról. Az utcán vontatott, halk menetben Szomorú gyászkiséret közeleg, Ur és szegény tarka egyvelegben. Papok és minístráns-gyermekek. S az útban szőke fiúcska játszik A csillogó aranyhomokon, Palotákat épit — 1 fürteivel Enyelg a tavaszi fuvalom­Es mindenki némán, álmodozva Gyermekjátékait figyeli, Okos szemét egy-egy pillanatra Csodálkozva ő is fölveti, . • . Aztán tovább megy a gyászkiséret Szomorú ösvényén csöndesen, S a szőke fiúcska tovább épit A csillogó bomokfövenyen . . . VESZELEI KÁROLY. Remekírók Képes Könyvtára. A miről száz év előtt a magyar szellemi újjászületés megindítói ábrándoztak, a mit Kazinczy nagy nyelv- és irodalomujitó harcában, mint a a művelődés legerősebb fegyverét és fokmérőjét dicsőített: az emberi szellem remek alkotásainak gyűjteménye ime megvalósult. Megindult a Remek­írók Képes Könyvtára, a magyar és a külföldi literatura mesterműveinek díszes köntösű, illusztrált kiadása : megindult egyszerre hét kötettel, a mely tartalmával és külső formájával egyszerre meg­ragadó, mindeneknek tetsző izelitőt alkot a nagy vállalkozásból. Két kötet Petőfi, két kötet Kis­faludy Sándor, egy-egy kötet Shakspere, Moliére és Tóth Kálmán ; ezek bemutatói a hatalmas vál­lalatnak, mely meg akarja adni a magyarságnak a magyar és az idegen nemzetek nagy szellemei­nek műveit: a magyar műveltség bibliáját. Irodalmunknak, szellemi életünknek régi nagy szükséglete ölt testet ezzel a vállalkozással. A művelt magyarság számára a világirodalom sok remeke bizonyos mértékben rejtett szellemi kincs. Mert bár ismerik hírből, ismerik igen sokan szemel­vényekből, vagy az egésznek olvasásából is, de neui ismerik olyan bensőén, nem értik meg any- nyira minden részletében, a hogyan csak a nyelv intim ismerete, s elsősorban az anyanyelv köz­vetíti a nagy szellemnek' minden titkait. A magyar klasszikusok mellett tehát elengedhetetlen a magyar műveltség tárában a legnagyobb idegen szellemek termékeinek méltó magyar kiadása is, azoké, a kik túlnőttek a maguk országának, a maguk nyelvé­nek határain s egész világnak váltak szellemi útmutatójává, gyönyörűségévé. Kiadó eddig még csak kísérletképpen sem nyúlt hozzá ilyetén vállalkozáshoz. Még a pusztán magyar remekíróknak egyöntetű kiadásával sem próbálkoztak meg, nem hogy lett volna bátorsá­guk a magyar irodalmi kultúra érdekében nagyob­bat is tenni s'a magyar remekek kiadását a kül­földi szellemóriások műveinek kiadásával párosítani Épp ezért a Lampel-Wodianer cég vállalkozása: jelentős tett, melyet egész jelentőségében az iro­dalomtörténet fog méltatni. Mert mit cselekedett a vállalat meginditásá- val ez a kiadócég: először adja egységes, ritka diszű kötetek alakjában a remekírók müveinek impozáns gyűjteményét magyar nyelven, nagy művészek képeivel és a klaszszikusok képmásával. Ezen a nagy jelentőségű eseményen kívül vájjon nem nagy dolog-e, hogy a Remekírók Képes Könyvtára alkalmat ad a magyar irodalom eszté­tikusainak uj munkák, uj tanulmányok és kommen­tárok megírására, a miből a magyar irodalom- történeti és kritikai irodalomnak támad nagy, talán korszakalkotó gyarapodása. És alkalmat ad a leg­jelesebb magyar műfordítóknak, hogy tehetségük­nek erejét uj munkálkodással fejtsék ki irodalmunk gazdagítására ?

Next

/
Thumbnails
Contents