Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-16 / 7. szám
2. TOLNAVÁHMEGYE. 1902. február 16. zárdon keresztül Budapesttel. Míg ezek jelenleg az eszék-villány-pécsi vasutak igénybe vételével kerülő utakon jutnak Budapestre, addig a bátaszék-baranyavári vonal létesü- lésével Bátaszéken és Szegzárdon keresztül direkt és rövid összeköttetésbe (magára Mohácsra nézve ioo kilométerrel rövidebb ezen összeköttetés, mint a mostani) jutnak a fővárossal, mely nagy és élénk forgalomból a mi vidékünkre háramló előnyök rend- kivüliek. Maga Baross Gábor, a megboldogult vasminiszter, méltányolva e vasúti vonalnak nagy fontosságát és vármegyénkre háramló előnyeit, még 1889-ben a következő leiratot intézte törvényhatóságunkhoz: A vármegye törvényhatósági bizottságának folyó évi márczius 28-án tartott rendes közgyűléséből 200 sz. a. kelt, s a szegzárd- baranyavári vasútvonal kiépítésére vonatkozó feliratára értesítem a vármegye közönségét, hogy a kérdésben forgó vasút létesítését úgy közgazdasági, mint forgalom politikai szempontból magam részéről is kívánatosnak tartom, annak az állam részéről való kiépítését azonban a jelenleg fenforgó viszonyok között kilátásba nem helyezhetem. Megelégedéssel venném azonban, ha ezen különösen és első sorban a vármegye és vidékének gazdasági és forgalmi érdekeit előmozdító vasútvonal létrehozatala céljából érdekeltség alakulna és a kitűzött cél elérésére ezen érdekeltség által kellő mozgalom indíttatnék meg, mely esetre már most kijelentem, hogy a vármegye törekvéseit kellő támogatásban fognám részesíteni. Budapest, 1889. junius hó 26-án. Baross s. k. Kétségtelen az is, hogy a bátaszék— baranyavári vasút létesülése esetén a mi mostani szégyenletes vasúti összeköttetésünk Budapesttel, illetve Sárbogárddal szintén jelentékenyen kedvezőbbé fog átalakulni és a lassúságáról országos hirre szert tett mostani szárnyvonalunk első rangú vasuttá fog emeltetni, a mi által mi Szegzárdról, Tolnáról, Hidja-Apáti, Kölesd, Nagydorogh állomásokról, vagyis vármegyénknek egy területileg is jelentékeny vidékéről a mostani 7—8 óra helyett 3 és fél, 4 óra alatt utazhatnánk Budapestre, a minek hasznát és előnyeit bővebben fejtegetni merőben fölösleges volna. Baross Gábornak 13 év előtt elhangzott nyilatkozata óta — sajnos — alig történt valami, ami ezen közgazdasági és forgalmi szempontból egyaránt nagy jelentőséggel biró vasúti összeköttetés létesítéséhez közeledést jelentene. Evek és évtizedek múlnak a nélkül, hogy a mi mostoha helyzetünk javítása érdekében valami is történnék. És ezt a nagy hátramaradottsá- got, gazdasági depressziót, mindenfelől csak keleti nembánomsággal és mesés közönynyel kisérik. Mi hírlapírói kötelességünket pontosan teljesítjük. Időről-időre felhívjuk a figyelmet ezekre a mi gazdasági érdekeinket a legnagyobb mértékben érintő kérdésekre, mindent elkövetünk, hogy ezek a kérdések a napirenden maradjanak, de sajnálattal tapasztaljuk, hogy szavunk csak kiáltó szó marad a pusztában és el-elmerül abban a letargiában, a melyben a mi nagy közönségünk, mikor az ő saját érdekeiről is van szó, szenved. VARMEGYE. Rendkívüli közgyűlés. Vármegyénk törvényhat. bizottságai, hó 10 én gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek megnyitása után a tárgysorozat megkezdése előtt az elnöklő* főispán bejelentette, hogy ismét szomorú kötelességet kell teljesítenie, midőn Döry Jenő elhunytáról emlékezik meg. A boldogult vármegyénk közéletének munkás és hasznos tagja volt, ki különösen közgazdasági téren maradandó érdemeket szerzett; vármegyénk lótenyésztésének is úttörője, több pénzintézetnek alapitó tagja stb. volt. Nyilt, őszinte jelleme miatt széles körökben tiszteletet és rokonszenvet vívott ki magának. A tárgysorozat első pontjaként elhatározták, hogy a közigazgatás egyszerűsítése ügyében kiadott miniszteri rendeletet egyik helyi lapban közzé teszik, hogy minél szélesebb körben ismertté váljék. A pótlólag megejtendő megyebizottsági tagválasztást február hó 24-ére tűzték ki. Árvaszéki elnökhelyettessé ismét Papp Gyula árvaszéki ülnök jelöltetett ki. Spettl Imre és társai jutalomdíj iránti kérvényét elutasították. A villamos világításnak a vármegyeházba, leendő bevezetésénél nagyobb vita támadt. Az állandó választmánynak a bevezetésre vonatkozó javaslatát 26 szóval 21 ellen elfogadták. Bernrieder János bizottsági tag azt indítványozta, hogy | Siemens és Halske céggel kötendő szerződésben állapítsák meg, hogy a három év letelte után sem emelheti föl a társulat az évi 1800 K. világítási átalányt. Sass László, Fördős Vilmos, Simontsitr Elemér és Döry Pál alispán felszólalása után végre- abban állapodtak meg, hogy a szerződést 5 évre kössék meg a céggel -évi 1800 K. átalányért. A sárszentlőnnci sióhid vasszerkezettel leendőellátását jóváhagylák; a dombóvári főszolgabírói épület parkirozási költségeit és az Erzsébet szoborra, megszavazott 500 frtot a házi pénztár terhére elszámolták. , A tolnai laktanyafelügyelő hivatalos helyiségének fűtésére 150 K. szavaztak meg. A dombóvári főszolgabírói hivatalnak szekrény beszerzésére 40 K. engedélyeztek. Jóváhagyták; Mözs, Lápafő, Bölcske, Teve!,. Apáthi, N.-Székely, Gerjen, F.-lregh, Paks, F.-Nyék, Závod, Szegzárd, Majsa községek határozatait, Bedegh és Nagy-Szokoly községek képviselőtestületének határozatát azonban feloldották, Kocsola község határozatát tárgyalás végett kiadták a kepvi- : selőtestületnek. A szegzárdi általános ipartesiüleinek azon kérvényénél, hogy az önálló vámterület létesítése végett az országgyűléshez felirat intéztessék, ismét vita támadt, mert az állandó választmánynak azon javrs'ata ellen, hogy a kérvény fölött a közgyűlés, minthogy ezen tárgyban a vármegye az ország gaz- ' dasági érdekeinek megóvása érdekében már nemrég felterjesztést intézett a kormányhoz, napirendre-, térjen. Grünwald Lajos .faddi bizottsági tag a felirat vagyis az önálló vámterület mellett felszólalt. Bernrieder János az állandó választmány javaslatát pártolta ; Grünwald ismételt felszólalása után az alispán felvilágosító szavaira a közgyűlés az állandó választmány javaslatát fogadta el. Dr. Wilt Vilmos s dr. Truzkovszky Gyula szegzárdi orvosok okleveleinek kihirdetése után az ülést az elnöklő főispán berekesztette. — A közigazgatási bizottság február havi ülését tegnap délelőtt tartotta meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete mellett. Az ülésen részt- vettek; Döry Pál, Kurcz Vilmos, Fördős Vilmos, dr. Hangéi Ignác, Fink Kálmán, Perszina Alfréd,. Tihanyi Domokos, Bernrieder József, Perczel Lajos, Perczel József, Orffy Lajos, dr. Kramolin Emil Valóban alig lehetne igy előre számot adni róla, határozottan megértékelni azt a hatást, a mely- lyel egy Alexander Bernátnak, Beöthy Zsoltnak, Bánóczi Józsefnek, Rákosi Jenőnek, Palágyi Menyhértnek, Riedl Frigyesnek, (Zilahi Kiss Béla) stb. uj, az eddigieknél is mélyebbre hatoló fejtegetések lesznek egész irodalmunkra és szellemi életünk fejlődésére. Mert a magyar esztétika és irodalom- történet e leghíresebb művelői s velük más kiválóságok, mint Ábrányi Emil, Ambrus Zoltán, Angyal Dávid, Balassa József, Dóczi Lajos, Endrődi Sándor, Ferenczi Zoltán, Haraszti Gyula, Hegedűs István, Hevesi Sándor, Kossuth Ferencz, Négyessy László, Szász Károly, Váczy János és Várady Antal, irodalmunknak csupa kitűnősége, fogják bevezető tanulmánynyal és szövegmagyarázattal ] kisérni a Remekírók Képes Könyvtárának egyes köteteit, hogy ezzel is közelebb hozzák a nagy szellemek alkotásait a művelt magyar közönség leikéhez, megadván neki a teljes megértés lehetőségét és gyönyörűségeit. Hogy pedig mindez milyen nagy fokán lesz az irodalmi értéknek, arra legbiztatóbb a vállalkozás szerkesztőjének, dr. Radó Antalnak neve, a ki mint poéta és műfordító, mint irodalmi essayista és mint szerkesztő, már eddig is országosan elismert nagy érdemeket szerzett irodalmunkban; ennek a könyvtárnak tervezetével, a kiváló munkatársát egész seregének összetoborzásával pedig a maga nagy képességének legnagyobb próbáját adta. Ilyen nagy és díszes gárdával indult meg a Remekírók Képes Könyvtára és gyönyörű eredeti díszes kötésű kötetekben a magyar- és a világ- irodalom legcsodálatosabb alkotásait fogja szétvinni az országba minden művelt magyar ember okulására és gyönyörűségére. Milyen felemelő gondolat, hogy a magyar család otthonában együtt lesz a legnagyobb magyar irók mellett a legnagyobb külföldi szellemek l minden hires munkája. Ott lesz Petőfi mellett Byron és Heine, Berzsenyi mellett Musset és Leopardi, Madách mellett Goethe és Schiller, Katona mellett Shakspere, Moliére és a görög tragikusok, Vörösmarty mellett Homeros, Vigilius Firduszi és a Nie- belung-ének, ott lesz továbbá, a mire semmiféle külföldi hasonló vállalatban példa nincsen, az uj Magyarország három megalkotója, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferencz s ezeken kívül sok más, a kiket e helyütt mind felsorolni hosszadalmas volna. A Lampel-Wodianer czég azonban ilyen jelentős kulturális feladattal szemben még nagyobbra is szánta magát. Mig másutt, Németországban és Angliában e nagy klasszikus kiadások hazájában évtizedek teltek el, mig a remekírók illusztrált kiadására vállalkozó kiadó akadt, addig ez a czég mindjárt a remekírók ez első magyar kiadását a rajzoló fantázia mesterműveivel díszítette, hogy e tekintetben is teljes legyen a legnagyobb szellemi kincseknek ez a tára. És valóban a mesterműveket késérő illuszt- rácziók megkétszerezik a remekirók könyvtárának értékét. Mert az illusztráczió segítségére jön a fantáziának s a művész lelkének látásával megmutatja nekünk azt, a minek elképzelésébe a mi fantáziánk belefáradna. Oázis az illusztráczió, a melyen elménk, lelkünk uj gyönyörűséget kap a nagy szellemek élvezése közben és uj erőt alkotásaik teljes megértésére. Melyikünk a legműveltebb, a legerősebb képzelő tehetségű ember is tudná úgy elképzelni például a Madách «Ember tragédiájának világraszóló jeleneteit, a hogy azokat a rajzón legnagyobb mestere, Zichy Mihály megrajzolta kartonjain, a' melyeknek preprudukácziói fogják díszíteni a Remekirók Képes Könyvtárának Madách kiadását, vagy melyikük tudna csak képzeletben is versenyezni azokkal a mesteri képekkel, a melyekkel egy Bihari Sándor, Garay Ákos, Gergely Imre, Hegedűs László, Jendrássek Jenő, Márk Lajos, Nagy Zsigmond, Réthi Lajos, Neogrády Antal, Telegdy László, Túli Ödön stb. fogják ,diszifeni, magyarázni és szemléltetni a Remekirók Képes Könyvtárában megjelenő összes klasszikus műveket? Sokat lehetne még elmondani annak a nagy vállalkozásnak jelentőségéről és kulturális hatásáról. De az eddig elmondottak eléggé mutatják nagy horderejét s azt, hogy minden más, még külföldi vállalatot is túl fog szárnyalni. A magya" rókát együtt adja a külföldi klasszikusaival; nagy I esztétikusok útmutató tanulmányával; elsőrangú
