Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-23 / 47. szám

1902. november 23.

— Vasúti mizéria. Ez a kedves kis cím jó ismerőse már. olvasóinknak. Bátran allando rovatot nyithatunk ezen elnevezés alatt. A hétfői Erzsébet-vásár alkalmával a szűk, nem Szegzárd, hanem Piripócs forgalmi igényeinek megfelelő állomási épületben a nagyszámú utasok között olyan nagy volt a tolongás és szorongás, hogy a pénztár ablakait is bezúzták és kicsi híján, hogy az utasok testi épségében nem okozott kárt. Berényi állomásfőnök tapintatos közbelépésének köszönhető, hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt, mert a nyilt pályán helyezte el a várószobában el nem férő nagy sokaságot, mely azután a szabadban nagy hóban és szélben várta a vonat indítását. A vonat a térhiány miatt már rendszeressé vált késés miatt csak félórai késéssel indult es ennek dacára több mint kétszáz utas, jóllehet idejekorán megváltották jegyeiket, lemaradt a vonatról, nem kapott más helyet, pedig a vasúti kocsikban ugyancsak összetömtek az utasokat. Ez a kétszáz utas azután még jó sokáig ‘volt kénytelen az állomásnál vesztegelni, mert a megváltott jegyeket visszakövetelték és tényleg vissza is kapták a pénzt és déli 12 óra helyett az este nyolcz órakor induló vonattal utazhattak csak. Ezekre a nálunk uralkodó és annyiszor elpanaszolt ázsiai állapotokra ezúttal megint felhívjuk az üzletvezetöség és államvasutak figyelmét és mindenféle bürokratikus hosz- szadalmas eljárás helyett végre gyors és sürgős orvoslást kérünk. Az államvasutak első sorban a szegzárdi és a többi ezen szárnyvonalhoz tartozó állomásokkal és az érdekelt nagy közönséggel szemben nemcsak mostoha, hanem valósággal uzsora eljárást tanúsítanak, mert egyszerűen zsebre vágja az évről-évre fokozódó nagy jövedelmet, amely a mi was utunk óriási forgalmából származik, anélkül, hogy ezen hatalmasan emelkedő forgalomnak megfelelő átalakításokat tennének, hanem minden abban a primitiv és tarthatatlan állapotban leledzik, mint volt 20 év előtt, mikor ezen vonalat megnyitották.

— A gyermekek legjobb erősítő- és tápszeréül a Zoltán-féle csukamájolaj ajánlható, melynek rendszeres használata által a gyermekek kóros behatásokkal szemben ellentállóképesek lesznek. A Zoltán-féle csukamájolaj teljesen szag és íz nélküli, tápereje nagy, könnyen emészthető s úgy felnőttek, mint gyermekek szívesen veszik be. Üvegje 2 korona a gyógytárakban.

— Udvariasság a közigazgatásban. A vár

megyék számára kidolgozott ügyviteli szabályzat eltörli a hosszú, cikornyás, felesleges címzéseket s egyáltalán mellőzi a felesleges udvariassági szólásformákat, mint »Van szerencsém« stb, Ezután csak ilyen címzések és megszólítások lesznek a hivatalos iratokon: »Belügyminiszter ur! Jelentem stb.« De az uj ügyviteli szabályzat szigorúan meghagyja a tisztviselőknek, hogy a felekkel előzékenyek, szolgálatkészek, udvariasak legyenek. Kérdezősködés esetén a feleket felvilágosítással, értesítéssel e.látni tartoznak. Vagy ha ez nem áll hatáskörükben, a feleket útbaigazítással ellátni kötelesek. Ez a felekkel való udvarias bánásmód fegyelmi vétség terhe mellett, különös szigorúsággal meg van hagyva a községi és körjegyzőknek, kiket a köznép legközelebb talál ügyes-bajos dolgaiban.

— Bérkocsisokat keresnek Dombóvárra. Dombóvár hatalmasan fellendült vasúti és kereskedelmi forgalmával csak egy intézmény nem tudott lépést tartani: a bérkocsiipar. A botrányos állapotokon a vármegye által folyó évben eletbe léptetett szabályrendelet sem tudott segíteni, a bérkocsitulajdonosok a szabályrendelet követelményeinek csekély számuk, vagyontalanság-^ és megbízhatatlanságuknál fogva megfelelni képteleneknek bizonyultak. Most a /őszolgabiro pályázat utján felhívja mindazokat, a kik nagyforgalmumező- városbau igen szépen jövedelmező bérkocsi üzletre kedvvel és képességgel bírnak, okmányilag igazolható anyagi és erkölcsi garanciát nyújthatnak s legalább három tisztességes fogat tartására kötelezik magukat, hogy folyamodjanak hozzá ez év végéig bérkocsiengedélyért. Szinte érthetetlen, hogy ilyen üzletre helyben nem akad vállalkozó!

— Körözés. A szegzárdi kir. ügyész a lopás büntette miatt jogerősen hat hónapi börtönbüntetésre elitéit Kovács Erzsébet szabadkai illetőségű, hódmezővásárhelyi lakost, mivel a büntetés végrehajtása elől megszökött, a »Rendőri Közlöny «-ben körözteti.

i

TOLNAVARMEGYE.

Községi jegyző urak figyel- mebe . A közigazgatás egyszerűsítése alkalmából szükséglendő 126000/1902 sz. belügyminiszteri rendelet szerint előirt nyomtatványok beszerezhetők Molnár Mór könyvnyomdájában és községi nyomtatvány-raktárában Szegzárdon.

_______________VIDÉK,

_______________

Do

mbóvár.

A dombóvári állami iskola tantestülete a nm. vallás- és közoktatási minister intenciójának megfelelve »Ifjúsági Leány egyesületet« szervezett, melynek létesítése körül különösen Fates Irén tanítónő buzgó tevékenységet fejtett ki. F. hó 19 én tarki- tett meg az alakuló ülés, mely iránt élénk érdeklődést tanúsított a szép számban megjelent ifjabb leánynemzedék és hölgyközönség. Faics Irén meg- | nyitván az ülést, rövid vonásokban ismertette az | egyesület célját, mire fölolvasta az alapszabálytervezetet, mely némi módositással elfogadtatott. Következett ezután a tisztikar kijelölése. Az elnöki tisztséggel egyelőre (a felterjesztendő alapszabályok jóváhagyásáig) Faál Annus, az alelnöki állással Németh Julia, a pénztárkezeléssel Schréter Ida, a jegyzői teendőkkel Goldschmiedt Olga és Reiner Margit lettek megbízva. Megalakult a választmány is, melynek kiegészitéseképpen tizenkét egyleti anya lön megválasztva Az egyesület cime: »Erzsébet Leányegyesület« lesz.

TÖRVENYKEZES.

i szegzárdi kir. törvényszéknél lotárgyalásra kitűzött bűnügyek.

1902. évi november hó 25-én.

Vörös Jánosné ellen, orgazdaság miatt. Csikvári Gábor ellen, okirathamisitás miatt. Minarik József és neje ellen, hatóság elleni erőszak miatt.

Virág István ellen, párviadal miatt.

Mácsik Lajos ellen, lopás miatt.

1902. évi november hó 27-én.

Weisz- Józsefné ellen, emberölés miatt.

Volf János ellen, erőszakosság miatt.

Jung József ellen, gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt.

Jóboru Teréz ellen, lopás miatt.

IRODALOM ZENE.

— Egyetemes Regénytár. Egész könyvtárrá nőtt már az Egyetemes Regénytár, a mely formás piros köteteiben a külföldi és hazai regényírók és elbeszélők legjavát mutatja be közönségünknek. E rendkívül népszerű piros kötetek ma már otthon vannak minden magyar család asztalán s fárad- hatlanul hozzák a legfrisebb és legélvezetesebb irodalmi termést. Most kezdi meg az Egyetemes Regénytár a XVIII. évfolyamot, a mely megint változatosan van összeállítva a legjobb francia, angol, magyar irók műveiből. A szép piros kötetek legujabbjai most kezdik ezerszámra vándorútokat a magyar családok olvasó-asztalai felé, hogy kellemes élvezettel fűszerezzék a hosszú téli estéket. A XVIII. évfolyam első három kötete Ohnet Györgynek egy uj érdekfeszüó regényét hozza Ut a szerelemhez cimmel, a 4—5. kötet Mikszáth népszerű Almanachjának I903. évi folyama lesz. Az Egyetemes Regény tár 1 — 1 kötete 1 koronába kerül, kiadja Singer és Wofner könyvkiadóhivatala.

MULATSÁGOK.

— A szegzárdi magyar első asztaltársaság 1902. évi november hó 23-án szegény- és árva-gyermekeket felruházó alapja javára egyleti helyiségében, a Pernitz-féle vendéglőben zártkörű katalin-bált rendez.

— A »szegzárdi róm. kath. olvasókör« 1902. évi november hó 23 án, azaz ma vasarnap, a kör helyiségeiben, a ház alap javára táncz-estélyt rendez.

_____________________I__________________5i_

— A szegzárdi kereskedő ifjak 1902. évi november ho 29 en a »Szegzárd Szálló« nagy | termében Garat Lajos zenekara közreműködésével a »Kereskedelmi Casinó« könyvtára és a »Népkonyha« javára szinielőadással egybekötött zártkörű táncvigalmat rendeznek. A rendezőség: Elnök. Gonda Béli. Ellenőr: Fischkof Sándor. Pénztárnok,* Müller Jakab. Jegyző * Fischhof Kálmán.

jegyző-• Schlesinger Jenő. Főrendező: Kramer József. A szinielőadás műsora: I. Ajánlott levél Vígjáték egy felvonásban. Irta: Eugénie Labichc. Rendező: Straub Ödön. Súgó: Ábeles Á. Személyek ; Hortense fiatal özvegy Krausz Ilonka k. a. Francine komorna Glantz Helén k. a. Fougasson amerikai Kramer Aladár. De Courvalin Hektor államügyész Lusztig Sándor. II. A végrehajtó Eredeti vígjáték egy felvonásban. Irta: Ábrányi Emil. Rendező : Straub Ödön. Súgó ; Ábeles Á. Személyek: Özv. Majomé Singer Róza k. a. Birike, fogadott leanya Müller Regina k. a. Fehérváry Nándor köz- és váltó ügyvéd Spitzer Béla. Szaday Lajos Spitzer Benő. Csabi Gáspár m. kir. végrehajtó Bein Ödön. Koppants Ferencz társ-végrehajtó Bakay Ferencz. Náni szakácsné özv. Majot- nenal Schlesinger H. k. a. Történik Budapesten, I özv. Majomé lakásán. Idő jelenkor. Jegyek előre válthatók Árva J. könyvkereskedésében, valamint a rendezőség tagjainál.

KÖZGAZDASÁG.

A gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár népszerűsítésének kérdéséhez.

A gazdasági munkások és cselédek segélypénztára ügyében Tolnavármegye közgyűlési termében folyó hó 7-én megtartott népes értekezleten — tőlem nem függő okok miatt — észrevételeimet elő nem terjeszhetvén, szerény megjegyzéseim megtételére a «Tolnavármegye» hasábjain kérek helyet. A mennyiben figyelmet érdemelnének, kérem a nagyfontosságu ügy iránt érdeklődőket, hogy azokat becses figyelmökre méltatnák.

Feltűnt, hogy az értekezleten a községi- és körorvosok nem voltak jelen. Pedig az intézmény népszerűsítése érdekében éppen az orvos urak tehetnének igen sokat. Ha a foglalkozása közben megsérült mezőgazdasági munkás vagy földmives orvosi segélyre szorul, a kezelő orvosnak nyílik eredményében legsikeresebb alkalma a beteget a pénztár részére megszerezni. Leginkább ily alkalmakkor, — és az alkalmak nem ritkák — lehet a szerencsétlenül járt munkásnak a tagság előnyeit tapasztalatilag megmagyarázni, mert : «saját kárán tanul a magyar.» — Bizonyos, hogy a pórul járt, a gyógykezelés költségei miatt és keresetének elvesztése felett kesergő munkásnak felgyógyulása után legelső dolga leszen a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárba beirat kozni.

A gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár : népszerűsítése közben nem szabad megféledkeznünk j arról sem, hogy a pálinka-ivás lelket- és testet j ölő szokása mezőgazdasági munkásaink körében feltűnő nagy mértékben elharapódzott. Ennek a rossz' szokásnak, mondhatnám káros szenvedélynek a kiölése nagy mértékben összefügg a segély- 1 pénztár tagjai számának gyarapodásával. A mily ! arányban fogy a pálinkaivók száma, oly arányban fog emelkedni a gazdasági munkás pénztár tagjai- ! nak száma. Csak a józan ember képes józanul ! gondolkozni, csak az tud jövőjének biztosítása I fölött elmékedni és csak a józan, okos ember fogadja meg a jó tanácsot. S ha a munkás a pá- linka-ivásról leszokik, a «jó tanáczhoz» lesz «kalács» is, mert azok a fillérek, melyek a pálinkát áruló szatócs vagyonát gyarapítják, a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárba fognak vándorolni, hogy a szegény munkásnak gondtalan öregséget biztosítsanak. — Széleskörű társadalmi tevékenység fejtendő ki tehát a pálinka mértéktelen élvezetének elfojtása érdekében. Ez egyik leghatékonyabb eszköze az értekezleten hozott határozat sikeres^jjégrehajtásának.