Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-23 / 47. szám
1902. november 16. 6. A szerintem hiábavaló dohányzásról nem is szólok. Pedig hány levegőbe fújt fillért takaríthatna meg hasznosabb dolgokra a nem dohányzó munkás. De talán a gondüző pipára a napszámos embernek szüksége van ? 1 ? Nem tudom. Nem dohányzóm. Van is gondom elég 1 Községem egyik 50 éves korát még el nem ért mezőrendőrét községi költségen beíratta a . gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárba. Mikor tagsági könyvét kézbesítettem, azt nem akarta elfogadni. Saját szavait idézem, melyekkel vonakodását indokolta: «Én helyettem ne fizesse senki a doktort, patikát, nem vagyok én kódis!» Nem-e a magyar paraszt ember természetében rejlő, nem helyes irányban fejlődött büszkeség, önérzet az oka annak, hogy a gazdasági munkások és cselédek pénztárának intézménye oly lassan halad a népszerűség felé ? Szerinte ez az intézmény «gyütt-men- teknek», nem ped'g magyar-embernek való! Tehát nem egyedül a kabátos emberrel szemben táplált bizalmatlanság az idegenkedésnek egyedüli oka! A pénztár népszerűsítésének kisérletei közben a magyar-ember jellemi tulajdonságaira is figyelmet kell fordítani. Bár a bizalom hiánya is egyik legfőbb oka az eredmény elmaradásának. Csak a községi jegyzővel szemben sokhelyt tapasztalható bizalmatlanság okára terjeszkedem ki, ami községem pontos adófizető lakosságára nem vonatkozik. A kabátos emberrel szemben bizalmatlánság más okairól hallottunk az értekezleten. Ugyan — kérem, lehet-e teljes bizalommal az a szegény, napszámkeresetéből élő, egy rozoga viskóval biró munkás jegyzője iránt, ki a szigorú adótörvény és a m. kir. pénz- ügyigazgatóságnak őt súlyos anyagi felelősséggel fenyegető rendelete folytán holmiját adóhátraléka miatt elkótya-vetyéli. Hiszen — igy gondolkodik — ha szive volna annak a jegyzőnek, nem tenné ezt velem. Nem akarhat az jót velünk akkor sem, a mikor a gazdasági munkás segélypénztárba való belépést ajánlja, mert fizetséggel jár az is, a mit szintén végrehajtás utján venne meg rajtunk. Mi jegyzők nem vagyunk első sorban a nép jegyzői. Mi elsősorban az adótörvénynek szigorú végrehajtói vagyunk! Az adót Írják össze és hajtsák be állami közegek s minket adjanak vissza tulajdonképpeni hivatásunknak. S ha hivatásunkat mint a községbeni közigazgatás közegei és mint a nép tanácsadói s nem mint az adóalap kinyomozói és mint adóvégrehajtók teljesítjük (nem értem a népes községeket, hol külön adóvégrehajtók vannak alkalmazva), lesz bizalma hozzánk a népnek akkor, a mikor humanistikus, szocziális téren mozgunk, a mikor philauthropikai s a közvagyonosodást czélzó törvényes intézkedéseknek iparkodunk tekintélyt és érvényt szerezni. Megjegyzem végül, hogy noha minden kínálkozó alkalmat megragadok, hogy a községembeli- eknek a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár hasznát- és előnyeit magyarázzam és a belépést ajánljam, noha a személyem iránt tanúsított bizalmatlanságot még nem tapasztaltam, — még egyetlen egy tagot sem sikerült a pénztár részére szereznem. Meggyőződésem, hogy ide kitartó és oly rábeszélő képességgel biró egyének kellenek, mint az életbiztosító társaságok ügynökei. Ugyan melyik szerényebb jövedelmű lisztviselő kereste már fel ajánlatával a biztositó-intézetet közvetlenül ? Legnagyobb része a biztositottaknak csak hosszas rábeszélés után adta be derekát, mikor már az ügynök elől meg nem szökhetett. Avagy hány tagja volna a különféle nyugdíjintézeteknek, ha a belépés nem volna kötelező ? Fizetni a magyar-ember nem szeret, még akkor sem, ha jövőjének, családja jövőjének biztosítása forog szóban. Közös gyengénk ez 1 Hát a földmivestől, a gazdasági munkástól jobbat várjunk ? A segélypénztárnak egy-egy — községi elöljáró kíséretében házról-házra járó ügyes kiküldöttje több tagot szerezne, mint egy légió lelkész, jegyző és tanító, kiknek sem idejük nem engedi meg, sem pedig tisztviselői minőségükkel a házalás össze nem fér. Virányi Károly kőzs. jegyző. TOLNA VÁRMEGYE. — Kazánfűtői és gőzgépkezelői tanfolyam Pécsett. A pécsi kereskedelmi és iparkamara a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium által 10959/1898- sz a. kibocsátott rendeletnek megfelelően szervezett kazánfűtői; és gőzgépkezelői újabb tanfolyam rendezését tervezi, a mely a jelentkezők számához képest körülbelül f. évi deczember hó közepén venné kezdetét. A kazánfűtők tanfolyama körülbelül hat hétig, a lokomobil-gépkezelők tanfolyama körülbelül tiz hétig, a stabilgép-kezelők tanfolyama ugyancsak körülbelül tiz hétig fog tartani. Az előadások hetenként négyszer és pedig hétköznapokon este y28 órától 1/i\0 óráig, vasárnapokon pedig délelőtt 10—12 óráig tartatnak. Rendes tanulókul felvétetnek a 18. életévet betöltött, a pécsi kamara területét képező Pécs sz. kir. városban, Baranya-, Somogy-, vagy Tolna vármegyében lakó oly kovács, lakatos, géplakatos, gépkovács és rézműves iparosok, vagy ezen szakok valamelyikében dolgozó gyári munkások, a kik magyarul Írni és olvasni tudnak és ipari foglalkozásukról megfelelő okmányokat felmutatni képesek. A menynyiben a rendelkezésre álló hely megengedi, felvétetnek más önálló iparosok, gyárosok jjjés gazdák is, ha ugyanolyan előképzettséget igazolnak. A kazánfűtők tanfolyamára oly napszámosok is felvétetnek, a kik kazán mellett alkalmazva voltak. A stabilgép-kezelői tanfolyamba lépőknek megfelelő bizonyítványokkal kell igazolniok, hogy a kazánfűtők, valamint lokomobil és cséplőgépkezelők számára rendszeresített tanfolyamokat sikeresen elvégezték. A kazánfűtők tanfolyamába lépők a beiratkozásnál 6 korona. a másik két tanfolyamba iratkozok pedig io—io korona tandifat tartoznak fizetni, a mely a tandíj fizetése alól a tanfolyamot fenntartó pécsi kereskedelmi és iparkamara egyes hallgatókat különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetében, egészben vagy részben felmenthet. A tanfolyamok végével képesítő vizsgálatok tartatnak, a melyek alapján a tanfolyamot sikerrel végzett tanulók a gőzkazánfütők teendőire, vagy a lokomobil- és cséplőgépek, illetve a stabil-gőzgépek kezelésére jogérvényesen képesittetnek. A beiraiások folyó évi deczember hó 8 áig eszk'öz'óltttnek a pécsi kereskedelmi és iparkamara titkári hivatalában. Vidékiek levélben is jelentkezhetnek. Pécsett, 1902. évi november hó 21 én. A pécsi kereskedelmi és iparkamara elnöksége. — Azok, kik Iparukat az 1872. évi Vili. t.-cz. életbelépte előtt szerzett jogalapon gyakorolják, iparigazolvány váltására nem kötelezhetők. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1902. évi 297. sz. határozata) — Védekezés a veszettség ellen. Az em- J bérré legveszedelmesebb betegségek egyike a veszettség, a mely ha egyszer az emberen kitört, — gyógyíthatatlan. Ezen betegség a statisztika adatai szerint az ebmarások folytán még mindig több I áldozatot követel hazánkban, mint Európa többi í államaiban ; örömmel üdvözölhetjük tehát K. Nagy Sándor, pestividéki törvényszéki bírónak «Az ember és a kutya. Védekezés a veszettség ellen» czimü művecskéjét, a mely az országos állatvédő egyesület megbizásából jelent meg. Ebben a könyv- j ben minden meg van mondva, amit az ember a veszettséggel való fertőzés veszedelme ellen tehet J és részletesen ismertetve vannak benne mindazon j óvó és elfojtó intézkedések, amelyek a veszettség megelőzése czéljából, illetőleg a veszettség fellépte alkalmával foganatositandók. Kívánatos volna, hogy a 4 és fél ivre terjedő mű — melynek ára csak 30 fillér — az ország legkisebb községébe is eljutna, hogy igy szélesebb körben elterjednének a benne foglalt üdvös tanok. Erre való tekintettel az országos állatvédő egyesület (Budapest VII., Nefelejts-utcza 14. szám) 50 példányt 10 korona kedvezményes árban ad azoknak, akik a könyv terjesztésére vállalkoznak. — A szántás — végeztessék bár az gőzekével — nem ipari, hanem mezei munka. Vasárnapon gőzekével való szántással elkövetett kihágás nem közigazgatási, hanem bírói útra tartozik. (A m. kir. minisztertanács 1902. évi április 9-én hozott 7904. sz. határozata.) — Vízi, valamint kisebb mőmalmok is az őrlési műveletet munkaszüneti napon is végezhetik. (A m. kir. kereskedelmi miniszter 1902. évi 33,643. sz. rendelete.) — Kályhák, takaréktűzhelyek stb. tisztogatására iparigazolvány nem adható. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1902. évi 53,355. sz. határozata.) — A közös legelőre hajtandó állatoknak csordákba való beosztása a községi elöljáróság illetve birtokossági tanács ügykezelési hatáskörebe tartozik. A tett intézkedések elleni felebbezéseket első fokon a szolgabiró, másod- és harmadfokon az alispán bírálja el. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1901. évi 103,499. sz. határozata.) — Cselédbér követelési ügyekben két egybehangzó határozat ellen jelenleg is van felebbe- zésnek helye. (A belügyminiszternek 29,594/1902. sz. a. rendelete.) — Házassági szerződések megilletékezé- sénél a házasság tartamára biztosított évi szolgáltatások értéke az évi szolgáltatás 10-szeresében állapítandó meg. (A m. kir. közigazgatáai bíróság 9396/1901. P. sz. határozata.) Megjelents GARAYJÁHOS HAGY KÉPES HAPTÁRA Ára: helyben I kor. Vidékre bérmentve I kor. 20 fill. Megrendelések MOLNÁR M. könyvnyomdájához A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése 1902. évi november IS-tői november 22-ig. Született: 7 gyermek, 5 fiú, 2 leány. Házasságot kötött: Huber Ferencz — Kapuváry Saroltával. Meghaltak: Frei Terézia, Papp Árpád, Szakály Józsefné, szül. Frei Anna, özv. Hodovány Istvánná szül. Bolvári Francziska. 03 © 0 in d. érk. 815 y Budapest j 133 7-i 615 1 © U0 2 451 H érk. Ind. U35 5°° 12* 55 1155 510 I Sárbogárd j" ind. érk. O O 41 4 1112 665 201 6— Nagy-Dorogh 918 215 9721 243 712 Kölesd-Tengelic g45 138 912 >741 gl3 730 Hidja-Apáthi g24 104 853 g°2 348 750 Tolna-Mözs 801 1226 8!2 8®° 407 822 érk. ind. m ll56 812 830 422 fi Szegzárd Ind. érk. 730 1136 >754 g42 434 82! Őcsény 718 U24 17 42 g65 450 1 Decs 706 U12 >730 911 509 921 Pilis-Berek II KP 712 925 528 912 Bátaszék lg 1035 700 H$2 — 1122 Bonyhád A 522 — 501 jj40 — 1222 Dombóvár 1 ■■322 — 230 822 — n V Budapest R 8!2 — 8°° érk. ind Az este 6 órától reggeli 6 óráig érkező és induló vo- natokál az idő percei fekete vonallal vannak aláhúzva.
