Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-14 / 37. szám
XII. évfolyam. 37. szám. Szegzárd, 1902. szeptember 14. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: I Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. I Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- ivatalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap.. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: ? Segédszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FEHENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szer-1 kesztőséghez intézendő c. Hirdetések mérsékeljen megállapító* árszabály szerint számíttatnak. Imádság a Kossuth - ünnepélyen. Irta: SÁNTHA KÁROLY. Fölséges nagy Isten, minden népek Atyja, Nekünk is kegyelmes édes jó Atyánk: Szivünket magasztos érzés dobogtatja, Oh mert szép emlékű nap virradt ma ránk- Buzgó ámulatban tétováz a lélek, Ninc3 szó kifejeznünk, a mit érezünk, — Örömünkben sírunk, a könnyek beszélnek: Hála néked Isten, ob mi Istenünk! A magas mennyboltról szép hazánk egére Most száz éve szállt le legszebb csillagod; Bújdosásainkban Ö e nép vezére, A nagy bujdosó, ki örökké ragyog. Fénye bevilágit egy egész világot S birnév koszörúzza homlokát, fejét;' A magyar szabadság bőse 0, az áldott — Minden ajk bálával ejti ki nevét. Gyászos éjszakábau, rabság éjjelében Oh nagy Isten, hozzánk Te küldötted Őt, S mint a szeüt hajdannak prófétája régen, . Lángolón hirdette a teljes időt. Szolgajármot bordtunk, suhogott az ostor, Az ellenség fojtó karja nyúlt felénk: Jött Kossuth, mint egy új nemzeti apostol, S a zsibbadt álomból mi fölébredénk. Oh mi szép hajnalt szült a mi ébredésünk, E hajnalra éjjel többé nem borul; Kossuth születése: újjászületésünk, A szabadság napja le nem alkonyul. Nemzet templomát e nap bearanyozza; Ősi alkotmányunk a mi templomunk, Honszerelmi dal zeng benne, mint zsolozsma, Sziklán áll e templom: sziklánk szent jogunk. Hogyha vész zúdul'ránk, visszaverjük újra, Nem rémitenek meg terhes föllegek: Vészt, felhőt maga a bős neve elfújja, Mert velünk van lelke, fölöttünk lebeg, Felhő-oszlopunk Ő, nappal, jó időben, És tüzoszlopunk a balsors éjjelén; Ha öröm ér bőven s a remény tűnőben: Mi megyünk előre vezető-kezén. A szabadságbősnek bölcsőjénél állva, A magasba küldünk báladó imát: Ki Istent fél, annak drága a hazája, S ki hazát szeret, az Istent is imád. Millió magyarnak szive egybeforr ma, S egy szivvel, egy szájjal egyért könyörög: Áldásoknak Atyja, hints áldást e honra, . És áldásod légyen e hazán örök! Oh virulj magyarság ezer ágú fája, Nőjjön koronád: az Istenfélelem; Hit gyökere tiszta jó erkölcsre válva, Hozza meg gyümölcsét a honszerelem! Apolgassa e fát egyetértő lélek, Kossuth szeme védjen téged drága bon, 3 mig fölötted szállnak szálló ezredévek, Te állj örök-ifjan, fényben szabadon. KOSSUTH LAJOS. 1802. . szeptember 19-ike Magyarország történetében határnapot jelent, mert ezen a napon, egy zemplénmegyei kis faluban, született meg az újkori Magyarország legnagyobb alakja: Kossuth Lajos. Hála a Gondviselésnek, melynek kegyelme Kossuth Lajossal ajándékozta meg a magyar nemzetet. Magyarország újjászületésének, alkotmányos életének megteremtője volt Kossuth. Bűvös szavának varázsával elhatott a Boszporustól az Atlanti óceánig, az egész világ csodálattal borult le lángelméjének nagysága, ékesszólásának elragadó ereje és jellemének szeplőtlen tisztasága előtt. Es agyának minden gondolatát, szivének minden dobbanását a magyar nép szabadságának és a magyar nemzet függetlenségének szentelte. Lelkét a szabadságszeretet lángoló tüze hevítette, mint lángban égő tűzoszlop az egész hazában szerte ragyogtatta fényét és melegét és a százados szolgaság után az Ígéret földjére vezette sokat szenvedett nemzetét. Az ő prófétai lelke belátta, hogy Magyarország csak akkor foglalhat helyet a polgárosult nemzetek sorában, ha szabad, önálló, alkotmányos és müveit állammá lesz. Amiről mások csak álmadozni mertek, azt ő lángelméjével, rettenthetetlen lelkének sziklaszilárd meggyőződésével, izzó honszerelmével meg is valósította. Régi idők korhadt intézményeit ledöntötte és Árpád népének ezredéves hazáját újra alkotta, mely alkotásainak alapvető fundamentumát az előítéletekkel és zsarnoki önkénynyel merészen szembeszálló: emberszeretet és a népek összeségét jogokkal felruházó uj állami rend képezték. Az ő szava ébresztette fel a tespedő nemzetet, az ő szavára hősök, hadseregek és vértanuk támadtak, kik küzdöttek és meghaltak a népszabadságért! Miként Szent István a pogány nemzetet a nyugoti keresztény műveltséghez csatolta, úgy Kossuth Lajos az emberiség örök törvényei: a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi s a népszouverenitás alapján megalkotta az egységes magyar nemzetet és ezzel közelebb vitte a nyugoti művelt nemzetekhez. Azért volt ő a nagyok között is a legnagyobb, mert ő alkotta meg a legtöbbet és ez a sok alkotás millióknak és millióknak vált üdvére. íme az ő alkotásai, melyek halhatatlanságát és örök dicsőségét hirdetik: A magyar parlamentarizmus. A független felelős magyar kormány. A nemesi kiváltságok eltörlése. A rendiség megszüntetése. A jobbágyság fölszabaditása. A sajtószabadság. A jogegyenlőség. A közteherviselés. Minden egyes intézmény a szabadság apotheózise, az egyéni jogok diadala, az újjászületett Magyarország egy-egy talpköve. S mikor beborult az égboltozat fölöttünk és eszméinek rövid diadala után messze idegenben bujdosóvá lett, a távolban is mint nemzeti dicsőségünk őrtüze világított népének és nemzetének és az önként választott száműzetésnek Golgothájából is hazánk jogaiért küzdve, lázítva, lelkesítve, tántoríthatatlanul mindig csak a szabadság és honszerelem zászlóját lobogtatta felénk. Dőreség tehát, ha valamely párt ez országban Kossuth Lajost, ki ennyit tett és szenvedett milliókért, ki alkotásaival az egész nemzet örök háláját érdemelte ki, magának vindikálja csupán. Az ő mithoszi alakja fölötte áll minden pártoskodásnak. Kossuth Lajos a magyar történelemé. Azért száll lelkünk áhítattal a magyar Názáreth felé, ahol ezelőtt száz évvel a magyar nép és a magyar nemzet nagy Regenerátora megszületett és hazánk fővárosa felé, a hol megszentelt porhüvelye fölött most mauzóleumot emel a nemzet hálája; azért ünnepe a születési századik évforduló minden magyarnak, azért adózunk Kossuth Lajos halhatatlan emlékének örök kegyelettel, örök hódolattal. L-M K-l.
