Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-08-31 / 35. szám
XII. évfolyam. 35. száríi. Szegzárd, 1902. augusztus 31. 1 Előfizetési ár: 1 Egész évre . . . 12 korona. 1 Eél évre . . . 6 » Negyed évre . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. 1 Előfizetéseket és hirdetéseket s kiadó- ivatalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Ssegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg-jelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKEL7 FERENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz lemények, valamint az előlize- tések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendő*. Hirdetések mérsékelten m egállap ltot árszabály szerint számíttatnak. Vármegyénk százados története tanúságot tesz arról, hogy elődeink is folyton szeretettel ölelték föl a közművelődés előmozdítására irányuló eszméket; midőn száz évvel ezelőtt a nemzeti muzeum alapját megvetette gr. Széchenyi Ferenc, közéletünk kiválóbb műveltségű vezető féríiai érdeklődéssel fordultak az uj intézmény felé, s igy vármegyénkben is megpendítették azt az eszmét, hogy a közművelődés ezen hatVármegyei múzeumunk. Csöndes, zajtalan, de nagy jelentőségű esemény színhelye lesz holnap vármegyénk székhelye. Külső pompa, ünnepi fény nem jelzi azt, hogy vármegyénk holnap mutatja be hivatalosan a muzeum épületét és a benne elhelyezett gyűjteményeket a kormány és a fővárosi muzeális intézetek képviselőinek. A közművelődés előmozdítása érdekében alkotott, s egészben is kiváló ízléssel készült épület külsőleg is dísze városunknak. — Bensejében pedig oly nagy becsű gyűjtemény tárul a szemlélő elé, aminő az ország egy vidéki városában sem található. A muzeum két nagylelkű alapítójának: gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór lengyeli őskori gyűjteménye Európaszerte ritkítja párját; a külföld legjelesebb szaktudósai irigykedve emlegetik a kőkorszak ezen gazdag anyagát, mely az egész akkori életet — úgyszólván — magyarázat nélkül ismerteti meg velünk. Múzeumunk megalkotásának érdeme a tudós four, a művészetek és tudományok bőkezű maecenása: gróf Apponyi Sándor és ^fáradhatatlan, a tudományért lelkesülő Apponyi Sándor gróf a szegzárdi múzeum egyik alapítója. munkatársa: Wosinsky Mór nevéhez fűződik. Ők ketten tették le alapját ennek a kultur- intézetnek, a tovább fejlesztés, a szakszerű rendezés és a muzeum mai gazdagságának megteremtése pedig Wosinsky Mór kitartó munkáját dicséri. A szegzárdi múzeum. hatos intézményét, a múzeumot megteremtsék. Kezdetnek fölszólították a megye birtokosait, hogy a fölszinre kerülő történelmi emlékeket gyűjtsék egybe és őrizzék meg a megye székhelyén létesítendő muzeum részére. Pénzbeli adakozás is történt ugyanerre a czélra, úgy, hogy már múzeumi alapja is volt vármegyénknek. így terjedt évtizedeken át az eszme, az óhaj a muzeum megalkotására; de csak jókívánság volt mindaddig, mig Wosinsky Mór kezébe nem vette az ügyet és az ő bámulatos akarat-erejével, a tudomány iránt érzett lelkesedésével és akadályt nem ismerő buzgóságával megteremtette ezt a múzeumot, melynek bemutatása holnap fog végbe menni. Örömmel és büszkeséggél tekinthetünk Wosinskyra, kinek alkotó ereje, pihenést nem ismerő tevékenysége kellett ahhoz, hogy ilyen országszerte hírneves nagy kulturintézethez juttatta a vármegyét és egyúttal városunkat is. Hálásnak kell lennünk iránta, mert városunk az ő évekre terjedő fáradozása s a nemes ügy édekében kifejtett agitálása révén jutott ehhez az értékes kultúrintézményhez, melynek ismeretterjesztő és a műveltséget, Ízlést, a szép iránt való érzéket fejlesztő hatása bizonyára nem fog elmaradni. Köszönet, hála és elismerés illeti a mi tudós apátplébánosunkat, hogy évek fáradságos gyümölcseként bemutatja az ország legelső szakembereinek osztatlan dicséretét és elismerésését méltán kiérdemelt, pompás kultúrpalotát, melyet mint városunk legnagyobb nevezetességét büszkeséggel mutathatunk meg a hozzánk jövő idegeneknek is. Maradandó emléket állítottak maguknak Apponyi gróf és Wosinsky a múzeummal; s megyénk történetében nevüket ott fogják emlegetni, ahol a közművelődés, a munka, a tudomány lelkes és önzetlen előharczosairól fognak megemlékezni. Az elismerés babérkoszorúját nyújtjuk nekik a nagy közönség nevében holnap, a midőn a vármegye közművelődési intézetét átadják a nyilvánosságnak; az igazi érdem csöndes, zajtalan és szerény keretű ünnepe lesz ez, azonban hisszük, hogy eredményében mélyre ható nyomokat hagy vármegyénk történelmében. * * Gróf Apponyi Sándor. Született Párisban 1844-ben. Egész ifjúságát külföldön töltötte, tanulmányait is ott végezte. 1863-tól 1866 ig Londonban és Párisban követségi attaché, 1871—1874 ig Párisban követségi titkár volt. Az 1865-iki országgyűlés óta a főrendiház tagja, néhány évig a ház jegyzői karának s több delegácziónak is tagja volt. Atyja, Rudolf volt párisi nagykövet halála óta a diplomácziai térről visszavonulva, kies fekvésű lengyeli fényes kastélyában a történelmi és régészeti buvárlafoknak él s úgy a megyei, mint a politikai életben élénk részt vesz; kezdettől fogva lelkes hive a szabadelvű pártnak. — Nagyszerű könyvtára és régiséggyűjteménye van, melyekben több ritkaság őriztetik. Az 1882-iki budapesti könyv- kiállitás alkalmával 51 történeti becsű művet állított ki. Tagja a magyar tudományos akadémiának és a párisi exclusiv bibliopil társaságnak. 1883. óta kamarás, 1896. óta pedig valóságos, belső titkos tanácsos; 1878-ban nőül vette a nagy műveltségű Eszterházy Alexandra grófnőt. Hazánk legWosinszky Mór a szegzárdi múzeum egyik alapítója. kiválóbb bibliofilje. 1886-ban kiadta a családjával rokonságban álló Isota Nogarola hires latin humorista nő összes munkáit két kötetben. A múlt évben két vaskos kötet munkát irt «Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok» czimmel, mely mind a saját gazdag könyvtárának ritkaságairól szól; ez a műve a «Századok» s a többi szak-
