Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-20 / 29. szám

4

TOLNAVARMEGYE.

1902. julius 20.

— Első mise. Gyenei György veszprém- egyházmegyei áldozó pap a múlt héten mutatta be első szentmiséjét a dombóvári plébánia templomban. Manuductora Nyárády Aladár dombóvári plébános, az ünnepi szónok pedig Palkó István felső-ireghi

f helyettes plébános vo lt.

— Festőművész a Sárközben. Csók István hírneves magyar festőművész a nyár folyamán itt időzik a Sárközben; Keresztelő czimü nagyszabású festményéhez fogja felhasználni a sárközi nép fajbeli szépségét és festői öltözetét. Múlt vasárnap már a játszókon tanulmányozta a népviseletet s ugyanakkor több vázlatot is készített. A sárközi típusokkal igen meg van elégedve, szinte örömmel veti vásznára a kiválasztott leányok és menyecskék élethű alakjait abban a diskrét Ízléssel egybeállitott szin- dus ruházatban, mely — szerinte — a spanyol nép ruházatának szinpompájával bátran versenyezhet. — Csók mig nagy festményét be nem fejezi állandóan Őcsény- ben lakik s műtermül ezen vallásos tárgyú festményéhez az őcsényi szentegyházat választotta, hol a környezet is már kellő ih- lettséggel fogja vezetni ecsetjét. Az őcsényi esperes-lelkész szives készséggel engedte át arra a czélra a szentegyházat. A főfestmény mellett Csók még apróbb kréta rajzokat is készít az »Uj Idők« szép- irodalmi heti folyóirat számára. — A Sárköz népviselete annyira megtetszett a művésznek, hogy jövőre valószínűen hosszabb ideig fog a Sárközben tartózkodni.

— Gyászhir. Keiskés Ernő kaposvári állami tanító neje, szül. Kapjinger Mariska, Kapfinger Kristóf apáthi főerdész leánya, életének 27. évében, hosszas szenvedés után Kaposvárott elhunyt. Temetése nagy részvét mellett kedden ment végbe.

— Rejtélyes bűntény. A múlt héten Pakson egy fiatal leány hulláját fogták ki a Dunából. A hulla fején semmi haj sem volt, nyilván azért, mert már régóta lehetett a vízben. Testén gyanús foltokat találtak, a miből bűntényre következtetnek. A vizsgálatot megindították, a holttestet pedig hatósági engedélylyel a római katholikus szertartás szerint eltemették. Ez már a második holttest, a mit a paksi halászok a héten kifogtak.

— Munkásbiztositás. A gazdasági munkás- segélypénztár tagjai közé belépett a király is, ki elrendelte, hogy a legfőbb családi alap magyar- országi birtokain alkalmazott 362 cselédet az uro- dalom költségére biztosítsák a munkás segélypénztárnál. Megyénkből: gr. Apponyi Sándor 27 cselédet, báró Dräsche Rikárd pedig 45 cselédet biztosítottak. A segélypénztár tagjainak száma ma már 18580-ra szaporodott.

— Halálozás. Súlyos csapás érte Hochstädter Simon faddi kereskedőt és családját. Egyetlen leánya Paula hosszas, kínos szenvedés után f. hó 13 án meghalt. Temetése 14-én volt a község lakóinak nagy részvéte mellett. Halálát szülein kívül egyetlen fivére gyászolja. A mélyen sújtott család iránt a részvét általános.

— Hadgyakorlatok. A kaposvári 44. és a pécsi 52. gyalogezred a székesfehérvári 12. ulánus ezred 3 századával augusztus 25. és 31. közt Igái, Szil, Szakcs. Tamási, Nyék és Mágocs közti területén fog gyakorlatokat tartani; ezek központja e szerint Dombóvár lesz.

— A grábÓCi búcsú. A Dunántúl egyetlen görög keleti zárda van, melyet a mohácsi vész után Dalmáciából a Dragovics zárdából menekülő 5 gör. kel. szerzetes alapított a XVI. században.

A templom és zárda 1587. évben épült fel s ide hozták az akkori szerzetesek a Dragovics zárdából az összes templomi szerelvényeket: ezen időben ide sereglett a törökök által üldözött szerb nép nagyobb része, úgy, hogy 1649-től 1664-ig hatvan szerzetes lakott, kik közül Simon érsek és Viktor püspök állandóan itt laktak. A zárdát és templomot 1683. évben a törökök, midőn Bécsből visszavonulni kényszerültek, Magyarországon keresztül mindent, a mi utjokba esett, elpusztítottak, így járt Grábóc is; a törökök a falut a zárdával együtt fölégették s a benne lakó 60 szerzetest pedig lelkonczolták, a népet aztán rablánczra fűzve

magukkal vitték. 1690. évben III. Csernovics Arzén szerbiai pátriárka Péterffy András czimzetes püspök és szegzárdi apát látogatására eljött Szegzárdra, hogy mint kegyur az eddig birt föld- és erdőterületet földesúri jogánál fogva a zárdának örök tulajdonul adja át. A szegzárdi apát saját írásával egy latin szövegű dekrétumot állított ki, melyben az eddig birt földterületet a zárdának tulajdonjogul átadta s ezen adományozó levelet fölterjesztette I. Lipót királyhoz szentesítés végett, s az nem sokára le is érkezett azzal a záradékkal, hogy a zárdát nemesi joggal ruházta fel. Később 1703. évben a labancok pusztítottak Grábócon, a templomot és zárdát kirabolták, fölégették s a zárda főnökét meggyilkolták. Puszta lett a vidék s vele a zárda is. Ekkor Mérey Mihály címzetes püspök és szegzárdi apát, ki birtokba vette a zárdát, a szerzetesek visszajöttével egy újabb adomány le vélben, az elődje által adott birtokon kívül még újabb birtokterületet adott a zárdának. Ezen időtől fogva a szerzetesek, kik a mai templomot és zárdát felépítették, elismerésre méltó kulturális missziót teljesítenek az egész környéken : különösen a mostani kiváló képzettségű és előzékeny modorú főnök: Stanisics Adrián, ki messze vidéken ismeretes magyaros vendégszeretetéről, buz- gólkodik a magyar és szerb nép egyetértésének és hazafiságának terjesztésén, ami kitűnt a múlt szombaton tartott grábóci búcsú alkalmából is, melyen a környék intelligenciája nagy számmal vett részt, «: számos magyar felköszöntőben éltették szerzetes társaival együtt a derék papot, a grábóci zárda nagy műveltségű főnökét, a ki elért sikereire méltán büszke lehet, annyival is inkább, mert az országszerte közszeretetben álló Bogdá- novics Lukián budai püspöknek egyik legkedveltebb munkatársa, ki szerb anyanyelvű ugyan, de a magyar hazának szintén odaadó, hű fia egyúttal.

— Szélhámos Ügynök. Valami Klein Jenő nevű szegzárdi származású ügynök tartózkodott a múlt hetekben Szegzárdon. A mióta odább állt, derült ki, hogy több helybeli kereskedőnek üzletét óriási összegekre biztosította hamis ajánlatokkal s ezek alapján a Bécsi biztositó társaságtól jelentékeny összeget csalt ki jutalék címén. Köröző levelet bocsátottak ki ellene.

— Sok a tanítónő. Az okleveles tanítónők száma tudvalevőleg évről-évre mind jobban -szaporodik, úgy hogy tanitói álláshoz csak csekély része juthat. A tanitói túltermelés megakadályozása céljából a félhivatalos Budapesti Tudósitó kőnyomatos lapban — bizonyára illetékes helyről jött sugal- mazás folytán — a következő figyelmeztetés jelent meg: A vallás- és közoktatásügyi minisztérium valóságos ostromnak van kitéve amaz okleveles tanítónők és óvónők részéről, akik évek óta hiába folyamodnak állásért, és ama szülők részéről, akik leányaikat valamely hazai preparandiába ingyenes helyre bejuttatni óhajtják. E téren a túltermelés oly nagy, hogy a minisztérium a folyamodóknak a tizedrészét sem képes elhelyezni, minek következtében a reményeikben csalódott nők száma- évről-évre ijesztő módon szaporodik. Szolgálatot vélünk tenni a szülőknek és a magyar társadalomnak, midőn az illetőket a tultermésből eredő bajokra komolyan figyelmeztetjük.

— Huszárok útja. Az Ab a és Kálóz közt tartott lovashadosztálygyakorlatok végeztével a 8. honvédhuszárezred I. osztálya dió százados-törzs- tisztjelölt vezénylete alatt ismét Tolnavármegyén keresztül vonul állomáshelyére Pécsre s ezen útjában julius 21-én Simontornyára, 22-én Regölybe, 23-án D'öbrök'özre érkezik. — A gyakorlatokon a budapesti első, a váci hatodik, a pápai hetedik, a pécsi nyolcadik és a varasdi tizedik honvédhuszárezredek vesznek részt keretlétszámmal.

— Gyászhir. F. hó 13-án halt meg Tevelen Árvay József okleveles mérnök 82 éves korában. Mindenki csak »Árvay bácsi«-nak nevezte e puritán jellemű, minta becsületességü, ritka jószivü és lángoló hazaszeretetü férfiút. A teveli Casino tagjai testületileg vettek részt temetésén és gyönyörű koszorút helyeztek ravatalára »Szeretett tagjának a Casino« felirattal a hamvasszürke szalagokon. — Árvay bácsi az ág. ev. vallás rithusa szerint lett temetve, de a katb. templom harangjai is el- • siratták utolsó utján azt a férfiút, kit életében mindenki tisztelt, becsült és szeretett.

— A pécsi kereskedelmi és iparkamara,

múlt csütörtökön tartott közgyűlésén tárgyalták a fájsz—faddi révszedési ügyet is. A titkár előterjesztette, hogy Tolna vármegye közigazgatást bizottsága megküldötte vélemenyadas vegeit a faddi kisbirtokosságnak a Dombon puszta és Fájsz község között a Dunán át közlekedő kompon gyakorolt vámszedési jogának további engedélyezése iránt benyújtott kérvényét. — A közülés a tarifa ellenészrevételt nem tesz, de kívánatosnak tartja az- ellenőrzés érdekében a szelvényrendszer behozatalát,, továbbá, hogy a közlekedési idő menetrendhez köttessék, s arra nézve, hogy az igy megállapítandó menetrend a közönség által könnyen hozzáférhető helyen állandóan kifüggesztve tartassák.

— A jégkárok és kárbecslők. A jégverés? nyomában járnak a kárbecslők, már ahol még a gazdák rászánják magukat a biztosításra, mert amióta a biztositó társaságok kartellbe állottak és- hatalmasan felemelték a díjtételeket, sokan beszüntették a biztosítást. Nem elég azonban az, hogy a birtokosnak magas díjtételeket kell fizetni, nem elég az, hogy teljes kárát soha meg nem téritik, mert ha pocsékká veri a jég, 15 °/o’°l leszámítanak aratási és cséplési költségre, 5 %-ot becslési költségre, — ellenben a díjat az egész biztosított összeg után követelik, — nem elég az, hogy két becslési költség feltétlenül a biztosított rovására esik, hanem még a kárbecslők minden eszközzel arra törekszenek, hogy a tényleges kárt se állapítsák meg. A gazdát jól megveri a jég, mégsem kap semmit. A biztosítási feltételek már úgy vannak megállapítva, hogy a biztosított feltétlenül ki van szolgáltatva a kartellnek és becslőinek, akiknek természetesen érdekükben áll, hogy a gazdákról lehúzzák, ami lehúzható. Ez a következménye a kartellnek és becslőinek, a mely megszüntette a biztositó társaság közti versenyt. Ezelőtt mindegyik társaság igyekezett minél több biztositót megnyerni, tehát emberségesen megtérítette a kárt, nehogy ügyfeleit elveszítse: ma azonban mindegy, ha a biztosított gazda egyik társulatra megharagszik s a másiknál biztosit: mindenféleképpen ugyanazon verembe esik és a kartell zsákmánya lesz. A biztositó társaságok teljesen eltévesztették szem elől a közgazdasági célokat, a legridegebb üzleti elvek. alapján szervezkednek s ezzel maguk alatt vágják a fát, egyengetik a kötelező állami biztosítás útjait,, egyelőre pedig — a szövetkezeti eszme legnagyobb pártfogói. — A julius 2-iki jégverés utáni kárbecslések közül csak egy esetet hozunk fel, amely betűről betűre megtörtént. A kárbecslők elismerték,, hogy egy körülbelül 4000 koronára biztosított birtokrészt a jég tényleg megvert és a kárt felbecsülték egy percentben ki sem fejezhető összegig :: tizenhét koronáig. Lehetséges az, hogy 4000 korona értékű vetésben, a hol bármely csekély jég járt,, csak 17 K kár legyen? De ez még nem elég.. Mikor a birtokos a becslésbe nem egyezett bele,, a kárbecslő felhívta, hogy 400 K óvadékot tegyen le és szakbecsüsét nevezze meg; kijelentette egyszersmind, hogy a maga részéről szakbecsüst Bereg megyéből fog hozni, a kinek az utazási költségét természetesen a jégvert gazda viseli. Ez is (ajánlatossá teszi tehát, hogy a jégbiztosítás helyett a vihar ágyúzással mentsük meg terméseinket a jégveszedelemtől, mert a viharágyuval való védekezés sokkal kevesebbe kerül, mint a jégverés elleni biztosítás.

— Öngyilkosság. — Szundi Tóth István, 70 éves őcsényi lakos már hosszabb idő óta súlyos és gyógyithatlan betegségben szenvedett emiatt való elkeseredésében múlt szerdán, midőn a nagy aratási munkálatok alatt egyedül maradt odahaza, hasát felvágta egy bicsakkal úgy, hogy belső részei is kifordultak. — Mire az orvosi segítség megérkezett, már nem lehetett megmenteni s a halál megváltotta szenvedéseitől.

— Vasárnapi bicskázás. Nem múlik el egy ünnepnap sem, melyen a szegzárdi vadindulatu parasztlegények egymást meg ne bicskáznák. A múlt vasárnap az Újvárosra került a sor, aczigány- dombi játszón tűztek össze tánczközben, csakhamar bicskára mentek egymás ellen; ezúttal egy Deli István nevű, ismert verekedő húzta a rövidebbet, mert úgy össze-vissza szurkálták, hogy súlyos sebekkel vitték a kórházba, hol élethalál közt fekszik.

— Eladó pince. A Bakta kezdetén fekvő jó • nagy pince tanyahelylyel együtt eladó. Felvilágosítást ad a kiadóhivatal.