Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-20 / 29. szám

1902. julius 20. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — Birtokvétel. Az őcsényi határban fekvő Fahrner-ikXz pusztát 65 ezer koronáért megvette Őrjfy Lajos, a szegzárdi takarékpénztár elnök­igazgatója. — Református lelkészek segélyezése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, a dunamelléki ev. ref. egyházkerület lelkészeinek segélyezésére, 1902. évi E felére összesen 14380 koronát utal­ványozott ki. Az összeget az egyház vezetősége már fölvette és most osztják ki a lelkészek között. — TŰZ <L vidéken. Tolnán, a régi lovassági kaszárnya mellett Belasils Károly nádastetejü háza leégett. A gyorsan megjelent tűzoltóság, az uhlánus katonák segítségével a tüzet csakhamar elfojtotta. — Ismeretlen hulla,. Folyó évi junius hó 30 án délelőtt 10 órakor Pakson a Dunából egy ismeretlen férfihullát fogtak ki. Személyleirása: 182 cm. magas, haja világos gesztenyeszinü s csak itt-ott van meg, szeme hiányzik, szemöldöke hiány­zik, bajusza vörösbarna, fogai elől épek, szakálla sürü, rövidre vágott, az egész test erősen püffedt s iszappal fedett, több helyen a bőr hiányzik, gyolcs gatya és ing, lábán cugos cipő, mely nad­rággal van a lábra erősitve, külsértés nyoma hullán nem található. 8—10 hét óta lehetett a víz­ben. A paksi főszolgabíró a hulla kilétét nyomoztatja. — Zongorahangoló. Kullman Ferenc buda­pesti zongorahangoló városunkban tartózkodik. — Lakását szívességből áx.RfcKomáromy Gyula orvos mondja meg. — üj postai utalványok. A kereskedelem­ügyi miniszter rendeletére augusztus elsejével Horvát­ország és Szlavónia, Bosznia és Hercegovina, vala­mint Ausztriával való pénzforgalmak lebonyolítására uj, világos-zöld szinü postai utalványok kerülnek forgalomba. A külfölddel való érintkezésben azonban a sárga blanketták továbbra is forgalomban marad­nak. Az előbbieken magyar és horvát, az utóbbiakon magyar és francia felírás lészen. IRODALOM. ZENE. — Előfizetésre való fölhívás. Negyed száza­dos irói munkásságom alatt örömmel tapasztalt jó­indulat és pártfogás, melyben különösen Baranya- vármegye és Pécs szab. kir. város, őszinte szív­vel szeretett otthonom t. olvasó közönsége része­sített, arról győzött meg, hogy időnként megjelenő könyveimet mindenkor rokonszenvvel fogadják. — E kellemes tudat bizalmat kelt bennem s reményt nyújt arra, hogy most sajtó alá rendezett művem kiadását is szívesen látják. — Legújabb könyvem, melynek tartalmát az életből ellesett pajkos és j tréfás, érdekes és mulattató, apró történetek karco- latszerü leírásai képezik: »Terefere« czim alatt, testes kis kötetben, csinos, Ízléses és gondos ki­állításban fog megjelenni. Egy példány előfizetési ára 2 korona. A mihelyt a befolyó előfizetési össze­gekből fedezetet nyer a könyv kiadása, kinyoma- j tóm és szétküldöm. — Tiz példány után tisztelet­példányt adok. — Az előfizetési összegek nevemre czimezve (Pécs, Indóház-utcza 32 sz.) küldendők. — Kérem a ezlőfizetés mielőbbi eszközlését, hogy ne kelljen a könyv kiadását késleltetnem. Szives pártfogását kérve, maradtam Pécsett, 1902. évi julius havában hazafias tisztelője, Várady Ferenc. — Irodalmi Újdonságok. Legújabban meg­jelentek és Erammer Vilmos könyvkereskedésé­ben és könyvkiadóhivatalában Szegzárdon kapha­tók | Mándich, Testi fenyíték az elemi népiskola- i ban (értekezés); ára 20 fid. Dr. Anderkó, Adalék az időprognózis elméletéhez; ára 3 korona. Az izraelita vallásról és a vallás szabad gyakorlatáról (1895. évi XLII. és XLXII. törvénycikk); ára 40 ■ fill. Dénes, Az eszthetikai közösség törvénye: ára j 80 fill. Krisztinkovich, A mesterséges vlziutak kér­dése Magyarországon; ára 1 kor. Dr. Polner, Tanulmányok a magyar parlamenti jog köréből; ára 2 kor. Dr. Angyal, A személyes tulajdonságok I és körülmények tana; ára 5 kor. Magyarországi rendeletek tára 36. folyam kiadja a magy. kir. j Belügyminisztérium; ára a IV. füzetnek 1 korona | 40 fid. Kabos7~Két halott regénye (elbeszéli az egyik) ára 1 kör. 50 fill. Bródy, Erzsébet dajka és más cselédek (novellák) ára 2 kor. Bródy, Két szőke asszony (regény) ára 2 kor. Benedek, Csön­des órák (novellák) 1 kor. Muntureanu, Keleti Páris (Bukaresti történetek) ára 1 kor. Shakespere, Romeo és Julia (Magyar könyvtár 288—89.) Jókai, Petőfi Sándorról (Magyar könyvtár 291.) Ignotus, Változatok a G húron (Magyar könyvtár 292.) Egy-egy szám ára 30 fillér. — Fényes képek közt egy egyszerű régi fametszet gyarló vonalain akad meg szemünk. Egy magas homlok, erős szemöldök, vállra omló hullá­mos haj, mély tekintetű szem tekint reánk: Tököly Imre. Naplója, melyet Thorma Károly és Thaly Kálmán adtak ki, vallásos, szerény ifjúnak mutat­ják fiatal korában, kit hazájának és vallásának balsorsa visz a felkelésre, nem nagyravágyás és nyugtalanság. Mint gyermek hagyta el haldokló apját a császári seregtől ostromolt várában. Nem származott ősrégi családból, esik 1572-ből való volt fiatal nemességük, de oly nagy volt az ifjú tekintélye és hadvezető tehetsége, hogy őt kellett megbízni a veszély s harcz vezetésével, amelynek aztán egész életét áldozta. Az ő életét, nagy el- szánásait, tragikus sorsát mondja el a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 164. füzete. T A N Ü G Y. — Felhívás a tanítókhoz. Az 1900. évi népszámlálási műből vármegyei külön lenyomatok kaphatók. E vármegyei külön lenyomatok mellett azonban éppen főleg az iskolákra való tekintettel, gondoskodás történt arról is, hogy a szóban levő mű bevezető részéből, mely az 1900. évi népszám­lálásnak főbb demographiai eredményeit az egész magyar államra vonatkozólag törvényhatósági és országos összegekben az 1890. évi népszámlálás megfelelő adataival párhuzamban állítva, tartal­mazza, ugyancsak 50 fillérnyi árban szintén külön lenyomatok álljanak rendelkezésre, s ily módon lehetővé váljék, hogy bárki nemcsak az egész országra vonatkozó törvényhatósági és országos eredményeknek, hanem a saját vármegyéjére vo­natkozó részletes községi adatoknak is mindössze 1 koronáért birtokába juthasson. Tekintettel arra, hogy ezen tanulságos füzetek a nemzeti kultúra továbbvitele szempontjából általános érdekkel bír­nak és megbecsülhetetlen tanulsággal és buzdítás­sal járhatnak, azokat tankerületem összes tanítói­nak megszerzésre a legmelegebben ajánlom. Kap­ható a pesti könyvnyomda részvénytársaságnál, V. Hold-utca 7. sz. 50—50 fillért; kettő 1 koro­náért. Szegzárd, 1902. julius 17. h hanyi Domokos kír, tanfelügyelő. — A miniszter a magyar szóért. A köz­oktatásügyi miniszter erélyes rendeletet küldött a kir. tanfelügyelőkhöz, hogy az 1879. 18. t.-czikk végrehajtását szigorúan ellenőrizzék s a nemzeti­ségi iskolákban a magyar nyelv tanítását igyekez- I zenek eredményesebbé tenni. Ezúttal a felelősség I nagyobb lesz s talán az eredmény is kedvezőbb, j Az egész sajtó örömmel üdvözölte ezt a ren- j deletet, sőt egyik újság azzal is megtoldotta, hogy i az idegen nevű tanítók névmagyarosítása is követ- ! hetné ezt a rendeletet, mert a tanulót meg kellene kimélni attól, hogy a tiszta magyarság szolgálatá­ban á'ló tanító idegen hangzású neve botránkoz- tassa meg legelébb. Ezzel bizony még késni sem volna szabad. — Ösztöndíj. A Magyar Tadományos Aka­démia kezelése alá bocsátott 50,000 kor. alapít­ványból 1903. évben báró Wodianer Albert féle 1000—1000 korona jutalomban fog két az iskolák jellegére való tekintet nélkül lelkiismeretesen mű­ködő tanító részesülni, a mely jutalomra méltó tanítókra vonatkozó jelentések október végéig a kir. tanfelügyelőség részéről a vallás- és közok­tatásügyi m. kir. minisztériumhoz fel fognak ter­jesztetni. — Községi iskolaadó csak az állami meg­adóztatás helyén vethetők ki, s az 1868. XXXVIII. t.-czikk 36. §-ában a községi iskolaadó tekinteté­ben a hitfelekezeti isko'aadót fizetők részére biz­tosított kedvezmény is csupán az esetben jöhet számításba, hi a hitíelekezeti iskolaadót az illető ugyanabban a községben fizeti, a hol rá a köz­ségi iskolaadó kirovatott. (A m. kir. közig, bíró­ság 1902, évi 2275. sz. határozata.) TÖRVÉNYKEZÉS. 1 szegzárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra ki­tűzött bíiniigyeJf. 1902. évi julius hó 22-én. Vaskó János ellen, rágalmazás miatt. Kaczenbach István ellen, okirathamisitás miatt. Kövesdi András ellen, súlyos testi sértés miatt. 1902. évi julius hó 24-én. Fazekas Károly ellen, súlyos testi sértés miatt. Budai József és társai ellen, súlyos testi sér­tés miatt. — Felfüggesztett ügyvéd. A pécsi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága közhírré teszi, hogy Geiger Gyula volt szegzárdi ügyvéd, a ki a kamara lajstro­mából saját kérelmére törölve lett, e kamara íegyelmi bírósága által 1902. évi 147/R szám alatt hozott s a m. kir. Curia által 1902. évi 232/fegy. szám alatt helybenhagyott Ítélettel az 1874: 34. t.-cikk 68. § a) pontja szerint minősülő fegyelmi vétség miatt az ügyvédség gyakorlatától hat havi időtartamra felfüggesztetett, mely felfüggesztés, tekintettel arra, hogy az 1901. évi 634/11. sz. íté­lettel kimondott s jelenleg folyamatban levő fel­függesztés 1902. évi augusztus hó 23-án jár le, ettől a naptól kezdődőleg lesz számitva. — Védjük éneklő madarainkat. Éneklő madaraink legjobb szövetségeseink és segítőink a gyümölcsfák ellenségeinek, a különféle ártalmas hernyóknak és rovaroknak pusztításában. Mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy ezeket a vigan csicsergő kis dalosokat védjük, szaporodásukat — mint sok helyen teszik — mesterséges fészekvédők által is előmozdítsuk, télen nagy hó idején etessük, gyermekeink szivében a madárkák iránti szeretetet beplántáljuk. A családnak és iskoláknak közös kö* telessége a gyermekek szivéből kiirtani azt a sem nem nemes, sem nem hasznos természetes hajlamot, mely örömét leli a fészkek pusztításában, kis ma­dár fiókák kiemelésében. Az iskola mindenkor szeme előtt tartja ezt a fontos kötelességét; de vájjon megteszi-e a család is s nem rontja-e le, amit az iskola nemes munkával felépített ? Sajnos sok szülő e tekintetben bűnös s pedig nemcsak a nép-, de még a műveltebb osztály körében is. Igaz ugyan, hogy ez utóbbiak csak közvetve, talán nem is gondolva a következményekre, a mikor holmi «csúzli»-val engedik gyermekeiket lövöldözni, vagy — szorgalmuknak elismeréséért — a szünidő be­álltával madár puskát vesznek nekik. Az ilyen flóberrel felfegyverezett nimród aztán a legkegyet­lenebb üldözője és pusztítója a kedves éneklő ma­dárkáknak s leginkább ezeknek a hősöknek köszön­hetjük azt, hogy maholnap gyümölcsfáink teljesen a hernyóknak esnek áldozatul. — Természetesen az iskolának is aztán a tanév kezdetén ezekkel a vadász-Janulókkal van a legtöbb baja, mert meg­szokták a kóborlást, a csatangolást s legkevesebb gondjuk van éppen a tanulásra s a szülők csak későn jutnak arra a szomorú tapasztalatra, hogy midőn gyermekeiket oly áldatlan szórakozásra szok­tatták, maguknak készítették a legnagyobb bánatot. Gyanítom, hogy az egész megyében rontja a szü­lők elnézése és gyengesége a gyermekeknek helyes érzékét és józan felfogását, melyre az iskola ne­velni igyekezett őket, — hogy Bonyhádon igy áll a dolog, azt határozottan tudom. Mivel pedig tör­vény és miniszteri rendelet határozottan eltiltja az éneklő madarak pusztítását, — felkérem ez utón is az illetékes hatóságot, hogy e könnyelmű madár- pusztitásnak a törvény alkalmazásával vessen véget. Bonyhád, 1902. julius 7-én. Marhauser Imre. — Pálinkamérésekben tea nem árusítható. A kereskedelmügyi miniszter 1902. évi julius hó 14-én 37.687 sz. a. hozott elvi határozatában ki­mondotta, hogy pálinkamérési üzletekben gyakori landó tea elárusitásra iparigazolvány nem szolgál­tatható ki, mert a pálinkamérés nem a korlátolt, hanem a korlátlan kimérések közé tartozik, ezek­ben pedig az 1899. évi XXV. t.-cz. 5. §-a és az ezen törvényezikk végrehajtása iránt kiadott utasí­tás 2. §-ának utolsó bekezdése szerint áruezikkek- nek elárusitása tiltva van. Az iparnak világosan törvényellenesen, 1884. évi XVII. törvényc ikkbe foglalt ipartörvénynél később keletkezett törvénybe ütköző módon szándékolt gyakorlása pedig az ipar­hatóság által tudomásul nem vehető s illetve a be­jelentésről szóló igazolvány ki nem adható. j— Uj szőllőbetegség. A hegyhát vidékéről kapjuk a hirt, hogy a vármegyénkkel közvetlen szomszédos Szászváron a szőllőtermelők a szőllőn az úgynevezett szénatetü férget találták, mely meg­rágja és virágzásában elpusztítja a fejlődésben levő szőllőtőkét. A szőllőkben 50—60°/o kárt okozott már eddig is a szőllőtetü, melynek kiirtására a megfelelő eszközök nem állanak a gazdák rendel­kezésére, akik igy kénytelenek tétlenül nézni a féreg terjeszkedését.

Next

/
Thumbnails
Contents