Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-18 / 20. szám

2.

TOLNAVARMEGYE.

ebédelünk. így jár, akinek csak egy tyúkja van és mindent attól vár.

Ez jellemzi általában a mi túlzó agrár- politikánkat, mely exkluzivitásra törekszik, holott a mezőgazdaság előmozdítására most csak pénz kell. Ezt pedig ipar és kereskedelem utján, józan közgazdasági politikával tudjuk megszerezni. Legjobban kínálkozik nekünk természetesen a mezőgazda- sági - és kézműipar. A mezőgazdasági nyersterményeinket itthon iparkodjunk feldolgozni. A kézműipar pedig éppen a falusi, a mezőgazda közönség igényeit van hivatva kielégíteni. Ezzel a két pozícióval már sokat nyertünk. Az ipari cikkekre kiadott milliók nagy része idebent marad az országban. A lakosság is szaporodik, mert itthon több munkásra lesz szükség. Ez az első és biztos kiindulási pontja egy céltudatos iparteremtési politikának.

Ha van iparunk, úgy még az Ausztriával való közös vámszövetséget is könnyebb lesz fenntartanunk, mivel a külföldi kereskedelmi szerződések feltételei sokkal egyenletesebben meghatározhatók, mint most, mikor a két állam gazdasági érdekei homlok- egyenest, merőben ellenkeznek és azok igazságos kielégítése majdnem lehetetlen. Nem kell hozzá jóslás,, de előrelátható, hogy a két állam gazdasági különválásának éppen az az osztrák politika lesz oka, mely Magyarországot kizárólag nyerstermelő, Ausztriát pedig kizárólag iparállamnak akarta megtartani, hogy igy egymásra lévén utalva, közös vámterületen maradjanak. Ez az osztrák politika tehát éppen ellenkező eredményt fog elérni.

VÁRMEGYE.

— A szülők ápoltatásával járó terhek viselésére a gyermekek valamennyien és pedig egyetemlegesen kötelesek, minélfogva a hatóság jogosítva van az egész gyógyköltséget egyik gyermektől követelni, fenn maradvan ennek az a joga, hogy a testvéreire eső részt magánjogi utón ezektől követelhesse. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1901. évi 1757. s*. határozata.)

Csapai ügönszvle, meg a többi öregszülék bizonykodnak róla, hogy hajdanában, még az ő öreg szüleik korában körösztölő mög poszit (paszit, paszita) jó formán ögybe mönt, — most úgy is mon- dik, hogy poszit pejg a’ csak csöröglő.

Utóbb a csöröglőt a keresztelés napja után néhány napra tartották meg, hogy a nagy ünnepségre illendően elkészülhessenek. — Majd meg a keresztelő naptól teljesen elválasztva, hónapok sőt félév múltán tartották és tartják mainap is, print kedves, Örömteljes családi ünnepet, mely a keresztelés tényével már alapjában véve sem volt soha semmiféle összeköttetésben.

Lássuk hát elébb, miként volt az hajdanában,

azután meg miként van az manapság ?

*

* i

A ragyogó kelet ifjú asszonyai, kik még az ókorban éltek, házasságuk első évében remegő vágygyal esengtek az elsőszülött fiúgyermek után.

Az elsőszülött fíngyermekkel nyerték el az ifjú férj állandó szerelmét, a család, vérség és nemzetség tiszteletét. Legnagyobb tisztelet övezte azt a nőt, ki férjét — főképp első ízben — y?«-val ajándékozta meg.

Az első szülöttség jogát Ezsau története magyarázza ; ugyancsak a bibliából tudjuk Hágár szomorú esetét.

Az első fíura szállott nem csupán a család, hanem a nemzetség minden ősi hagyománya összes kötelességeivel, de összes dicsőségével is együtt; nemzedékről-nemzedékre szállva ő lett egyenes ágon a család és nemzetség feje. — A család ör1902. május 18.

— A kir. közjegyző, mint bírói megbizott, az általa tárgyalt hagyaték után járó örökösödési illeték bélyegjegyekben való lerovásának elmulasztásáért, ha a leletet felvette, felelősségre nem vonható. (A magyar királyi közigazgatási bíróság 13670/1900. P. sz. határozata.)

— Ha a segédjegyzői választás nem a körjegyzőség székhelyén ment végbe, a választás megsemmisitendő. (A m. kir. közigazgatási bíróság 1901. évi 2006. sz. határozata.)

— Laküresedés folytán leirt adóösszeg visszatérítését az igényelheti, a ki a laküresedés tartama alatt a ház tulajdonosa volt. (A m. kir. közig, bíróság 11987/1901. P. sz. határozata.)

— A kéményseprési szabályrendeletek által megállapított és vitássá nem tett kéményseprési dijak nem közadók módjára, hanem rendes köz- igazgatási utón, és pedig az 1884. évi XVII. t. c. 166. § ában megállapított iparhatóságok által hajtandók be. (A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 137.455. sz. határozata.)

— Cselédbér követelési ügyekben két egybehangzó határozat ellen jelenleg is van félebbezés- nek helye. (A m. kir. belügyminiszter 1902. évi évi 29.594. sz. határozata.)

— Szántóföldeknél szélvihar által okozott károk adóelengedésre igényt nyújtó elemi csapásnak tekintendők (A m. kir. közigazgatási bíróság 17463/1901. P. sz. határozata.)

Adakozások Bezerédj István szobrára.

— Bezerédj István szobrára az elmúlt héten Simontsits Elemérhez, a szobor- bizottság elnökéhez következő adományok érkeztek :

Schaffer Mihály K.-Tormás 7 K. 40 f.

Szárazd község és Marcsa Gyula jegyző 12 K. — f.

Ehhez járultak : Szárazd 10 K. Klein Gy.

1 K. Marcsa Gy. 1 K.

Murgai elöljáróság gyűjtése 8 K. — f. Ehhez járultak: Eifert István 1, Verner I.

1, Márz G. 1, Koller I. 1, Veidlein P. 1, Gold- mann H. 1, März I. 1, Weidlein I. 1 koronát.

Kis Székely község Tevel község

Szegzárdi polgári olvasókör Paári község Gerjen község

Eddig befolyt összesen

30 K. - f. 50 K. — f. 20 K. — f. . 20 K. — f. 50 K. — f.

9501 K. 37 f.

Lapunk zártakor vettük a lesújtó hirt, hogy Szegzárd város és a vármegye közéletének kiváló érdemekben bővelkedő régi munkás tagja: dr. Kramolin Emil tegnap délben elhunyt életének 78. évében. A szép kort ért tevékeny férfi életpályája össze van forrva vármegyénk és városunk legutóbbi 50 év alatt lefolyt történetével. 1848-ban már a völgységi járás főszolga- birája volt. A szabadságharcban tényleges- ' részt nem vett, de hazafias érzelmű magatartása és működése miatt az abszolút kormány javait zár alá vett?. Minthogy azonban nem tartozott az úgynevezett kompromittáltak közé, javait feloldották a zár alól s utóbb közjegyzővé nevezték ki. Később az ügyvédi gyakorlatot folytatta és csakhamar városunk és megyénk legtekintélyesebb és legkeresettebb ügyvédjévé lön. Vármegyénk előkelő családjai és birtokosai legfontosabb birtokpereiket, úrbéri rendezéseket reá bizták; több előkelő főur jogtanácsosául fogadta. Hírneve, tekintélye folyton növekedett.

Kitűnő élesszemü jogász volt, amellett ernyedetlen szorgalom, lelkiismeretesség és- pontosság jellemezték ügyvédi működését; a reá bízott legcsekélyebb jelentőségű ügyekben is époly alapossággal és buzgósággal járt el ügyfelei érdekében, mint a legfontosabb ügyekben.

Az abszolút kornak megszűntével s az alkotmányos élet beállta után 1866-ban a szegzárdi takarékpénztár elnök- igazgatójává választották s az ő lelkiismertes, takarékos vezetése mellett uj lendületnek indult vármegyénk ezen legrégibb pénzintézete s az ő szakavatott működése alatt mind nagyobb tekintélyre tett szert és mind nagyobb bizalomnak örvendett.

Az ő széles látó köre, kitűnő gyakorlati érzéke, tapasztalatai és sok oldalú tudása nagy hasznára lettek az intézetnek, melynek 4 éven át ügyvédje, 11 évig igazgató-választmányi tagja és 2i évig elnökvezérigazgatója volt; 1886-ban beállott betegsége miatt lemondott elnöki állásáról.

Vármegyénk közéletének is egyik leghasznosabb és legtevékenyebb tagja volt. Minden reá bízott ügyben a legnagyobb lelkivendetes nagy eseménye, az apa szemefénye, nagybüszkesége s az anya gyönyöre, vágyó lelkének teljesülése : az elsőszülött fiú. Méltó ez esemény, hogy örömnap legyen, hogy nagy fénynyel és vig- sággal megünnepeljék.

De nem csupán a bibliában, hanema magyar nemzet mondái közt is megtaláljuk ezt az ősi hagyományt Almos fejedelem anyjára vonatkozó lEmöse- álma* czimü gyönyörű regében, midőn Bendegúz ifjú neje a tündér szép Emösének álmában Turul madár jelenti, hogy fiú gyermeke lesz, ki nagy nemzettség ősapjává, fejedelmévé leend s a tündérnő gyönyörteljes álmából még gyönyörteljesebb valóságra ébred. — Álmos világra jöttét elsőben a környezetbeli szolgálattevő nők csoportja tudja meg. — Majd hírnök viszi a törzsfőhöz a nagy hirt, aztán kürtök zengése adja hírül az egész nemzetségnek.

Ezt amit most itt elmondottam, ezt rejti magában a Sárközi Csöröglő. — Emöse álmának minden való mozzanatát megtaláljuk benne.

Csöröglőt régebben csupán csak az első‘és pedig fiú gyermek születése alkalmával tartották, a többinél soha. —' Csupán egyetlen kivétel az az eset midőn az első meghalt és csak ennek halála után született ismét egy fiúgyermek, kire most már az elsőszülöttségi jog szállott.

Mai nap szokásul kezdik a csöröglőt a leány- gy érméknél^ is, de csak akkor, ha elsőszülött, különben soha sem.

Mikor egészen közel van az idő, hogy a sárközi menyecske Emőse álmát megálmodja majd,

az első komaasszony rendezi a külön sátort, a szu- nyoghálós menyezetet a nyoszolya fölé; — szúnyogháló csupán csak ekkor kerül reá, előbb soha régebben sem, mai nap sem.

Midőn az anya az édes valóságra ébred, csupán a legközelebbi nőrokonok és a legközelebbi — előre kiválasztott — komaasszonyok veszik körül. — A csecsemőt mindig az első komaasszony viszi, rendesen a reggeli könyörgésre hivó harangszókor, — keresztelésre, melynek megtörténte után, reggeli vendégséghez ülnek: kalács, tojásos-perec,, bor vagy egy kis pálinka mellett.

Ezután következik a csöröglő másik része a nagy vendégség, melyre 20—50 komaasszony :f— részben leány, részben menyecske, — meg az ösz- szes női atyafiság és sógorság hivatalos ; a résztvevők száma igy módosabb helyen 50—90 csupa asszonynépség. — Mindegyik valami sütemény félét hoz magaval, ki rétest, ki meg csórge vagy csöröge fánkot — mely utóbbinak neve azonban a csörög- lovel olyan összefüggésben van, hogy ez a tészta- nemű innen kapta a nevét, nem pedig fordítva alább majd megmagyarázom bővebben.

Férfi népség e napon még magul sem található a háznál, csupán a nők örvendeznek és mulatnak, mert hiszen nagy tisztesség és'öröm érte nőtársukat: fiú gyermekkel áldotta meg az ég.

A csöröglóbe való meghívás pedig egyúttal az esemény híradása is.

Az apának — ki ezen az egy-két napon vagy a szállásra vagy a tanyára megy ki, — szintén úgy viszik hírül s addig biz’ az haza nem ke-