Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-06 / 14. szám
1902. április 6. TOLNA VÁRMEGYE. 11 7- §. A felebbvitel előterjesztésének módja. A felebbvitel bármely neme (felebbezés, felülvizsgálati kérelem, felfolyamodás) az érdekelt fél választásához képest szóval vagy írásban terjeszthető elő. A szóbeli felebbvitelt az érdekelt az első fokon eljárt hatóságnál, akár a határozat kihirdetése alkalmával, akár a 15 napos határidőn belül később terjesztheti elő. A hatóság a felebbvitelt köteles jegyzőkönyvbe foglalni. A felebbvitel felvételei abban az esetben, ha a tárgyalás szóbeli volt s a felebbvitel előterjesztése nyomban követte a határozat kihirdetését, a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben történhetik; ha később történt az előterjesztés, külön jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha az elsőfokú hatóság azt látja, hogy a szóbeli utón előterjesztett felebbvitel meg nem engedett vagy elkésett s e miatt vissza kell utasítani, a felet erre a körülményre figyelmeztetnie kell; ha azonban a fél mindamellett ragaszkodik kívánságához, a felebbvitel jegyzőkönyvbe foglalása meg nem tagadható. Ilyen esetben az elsőfokú hatóság természetesen nyomban meghozza a visszautasító végzést, mely ellen azután a szabályszerű felfolyamodásnak van helye. A szóbeli felebbvitelről felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a hatósági határozat (intézkedés) sérelmes részeinek megjelölését s a fél kérelmének rövid kifejezését. A fél kivánatára azon indokok lényegét, melyek az illetőt a felebbvitel előterjesztésére indítottak, röviden szintén fel kell venni a jegyzőkönyvbe. Részletes indokolásnak nincs helye; ez azonban természetesen nem zárja el a felet attól, hogy az élőszóval előterjesztett felebbvitel előterjesztésére megállapított 15 napon belől Írásban nyújthassa be az elsőfokú hatóságnál. A felebbvitelről felvett jegyzőkönyvet a fél, vagy felek előtt fel kell olvasni s azoknak, a kik magyarul nem értenek, vagy nem kellően értenek, meg is kell magyarázni. A jegyzőkönyvet úgy a felvevő hatósági közeg, mint a felebbvitelt előterjesztő fél aláírja, vagy ha az utóbbi írni nem tud, kézjegyével látja el. Ha a fél a jegyzőkönyvet aláírni vagy az írástudatlan fél kézjegyével ellátni nem akarja vagy nem tudja, ezt a körülményt a jegyzőkönyvben az okkal együtt meg kell említeni. Az írásbeli felebbvitelt a félnek nem a felebbviteli, hanem az ügyben eljárt elsőfokú hatósághoz kell czimeznie. A elsőfokú hatóság köteles a felebbvitelt a szükséges tárgyiratokkal gondosan fölszerelni és késedelem nélkül a másodfokú hatósághoz felterjeszteni. A másodfokú hatóság akkor, ha a felebvitel elintézése valamely magasabb fokú hatóság hatáskörébe tartozik, a felebbvitelt — a még esetleg nála levő iratokat hozzácsatolva — ugyancsak késedelem nélkül ehhez a magasabb hatósághoz terjeszti fel. 8. §. A határozat végrehajthatósága. A mi a felebbvitelnek a megtámadott határozat végrehajtására gyakorolt hatását illeti, különbséget kell tenni egyfelől a felülvizsgálati kerelem és a feltolyamodás, másfelől a felebbezés között. A felülvizsgálati kérelmet és a felfolyamodást a törvény a végrehajtás szempontjából nem ruházza fel felfüggesztő hatálylyal. Ha tehát valamely ügyben két hatóság egybehangzólag határozott, vagy ha a felebbezést az elsőfokú hatóság mint meg nem engedett vagy elkésettet visszautasította, a határozat végrehajtása rendszerint arra való tekintet nélkül, hogy felülvizsgálati kérelmet vagy felfolyamo- dást terjesztettek elő, megkezdhető és folytatható. Ha azonban a végrehajtás foganatosítása helyre- hozatatlan kárt okozna, vagy egyéb méltánylást érdemlő esetekben a végrehajtást akár az elsőfokú, akár a felebbviteli hatóság — indokolt kérelemre felfüggesztheti, vagyis meg sem kezdi, vagy a már megkezdett .végrehajtás folytatását függőben tartja, vagy tartatja. A végrehajtás felfüggesztését rendszerint annál a hatóságnál kell kérni, mely az ügyben elsőfokon járt el. A kérelem előterjesztésére a 7. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ha a végrehajtás felfüggesztését a felülvizsgálati kérelem vagy felfolyamodás előterjesztésével egyidejűleg, vagy később ugyan, de olyan időpontban kérik, midőn az ügyiratok még az elsőfokú hatóságnál vannak, a kerelem felett az elsőfokú hatóság határoz. Ha az elsőfokú hatóság a kérelmet nem találja teljesíthetőnek, a végrehajtást nyom ban megkezdheti, de egyúttal köteles az előterjesztett felebbvitelt ennek a körülménynek előadása mellett a felebbviteli hatósághoz soronkivül felterjeszteni. A felebbviteli hatóság (vagyis ha felülvizsgálati kérelemről van szó, az illető miniszter, ha | felfolyamodásról van szó, a másodfokú hatóság) elrendelheti, hogy a már megkezdett végrehajtás — a mennyiben még lehetséges — bármily ponton felfüggesztessék. Ha akkor, midőn a végrehajtás felfüggesztését kérik, az ügyiratok már a felebbviteli hatósághoz vannak felterjesztve, az elsőfokú hatóság a nála előterjesztett kérelmet köteles határozat végett azonnal felterjeszteni a felebbviteli hatósághoz. Ilyen esetekben az érdekeltek a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet közvetlenül a felebbviteli hatóságnál is előterjeszthetik. A felebbezésnek a végrehajtásra rendszerint felfüggesztő hatása van. E/ért olyan határozat, mely felebbezéssel támadható meg, tehát az elsőfokú és az elsőfokúval egybe nem hangzó másodfokú határozat jogerőre emelkedés előtt általában véve nem hajtható végre. A felebbezéssel megtámadott vagy megtámadható elsőfokú, vagy az ezzel egybe nem hangzó másodfokú határozat is végrehajtható azonban jogerőre emelkedés előtt a következő esetekben, u. m.: a) ha ezt törvény, ministeri rendelet vagy i szabályrendelet kifejezetten megengedi (pl. 1876: ] XIII. t.-cz. 95. §., 1877: XX. t.-cz. 208. §., 1879: XXXI. t.-cz. 15. §., 1879: XXXVI. t.-cz. 20. §., 1881: XXXVIII. t.-cz. 12. §., 1885: XXIII. t.-cz. 108. §., 1886. XXII. t.-cz. 93. §., 1886. XXIII. t.-cz 4. §., 1893: XXVIII. t.-cz. 6. §., 1898: II. t.-cz. 29. §. stb.); b) ha fontos közérdekből vagy közveszély avagy helyrehozhatatlan kár elhárítása czéljából a határozatnak haladéktalan foganatosítása szükséges és ez e határozat záradékában határozottan és világosan ki van mondva. A b) alatti esetben a végrehajthatóság kérdésének eldöntése e szerint a hatóságra van bízva. A hatóságnak tehát gondosan meg kell vizsgálnia, hogy azok az okok, melyek a nyomban való végrehajtást szükségessé teszik, valóban fenforognak-e ? A nyomban való végrehajtásnak elrendelését mindig tüzetesen meg kell indokolni. így tehát nem elég általánosságban hivatkozni a közérdekre, közveszélyre vagy a támadható helyrehozhatatlan kárra, hanem részletesen és határozottan meg kell jelölni az okokat, melyek a határozat nyomban való végrehajtását szükségesss teszik. 9. §. Igazolás. Igazolási kérelemnek helye van: 1. ha az érdekelt a lelebbezést vagy a felül vizsgálati kérelmet elháríthatatlan akadály miatt a 15 napi határidőn belül (6. §.) elő nem terjesztette ; vagy 2. a hatóság idézésére meg nem jelenhetett. Az igazolás lényege e szerint abban áll, hogy a mulasztó félnek alkalom nyujtátik arra, hogy a mulasztás okát és ennek el nem hárítható voltát kimutassa; előterjesztésnek joga azt illeti meg, a ki a felebbezés, vagy felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult lett volna, vagy akit a hatóság megidézett. Felfolyamodás (T. 5. és 9. §. második bekezdése) elmulasztása esetében a törvény egyáltalában nem engedi meg az igazolást. Miben állhat az elháríthatatlan akadály, mely | igazolásul elfogadható, azt egyes esetekben a hatóságnak kell a körülmények gondos mérlegelésével megállapítania. Igazolásnak nemcsak a szorosan vett vis major eseteiben van helye; a hatóság a tényleges viszonyokból folyó egyéb akadályokat is méltányos figyelemben részesíthet. így pl. ha az, a ki a felebbvitelre jogosítva van, a hatóság székhelyétől nagy távolságban olyan tevékenységet folytat, melynek a felebbvitel előterjesztése céljából való megszakítása reá nézve helyrehozhatatlan kárral járna, s a felebbvitelnek írásban való előterjesztése sincs módjában (pl. mert Írástudatlan), ez az elszigetelt helyzet is elfogadható a mulasztás igazolásául. (Ilyen esetek különösen mezőgazdasági munkásoknál fordulhatnak elő.) A határidő elmulasztására vonatkozó igazolási kérelem előterjesztésének határideje a 15 napos felebbviteli határidő leteltétől számított újabb 15 nap, nem véve ki azt az esetet sem, ha az elháríthatatlan akadály még fennáll. E szerint a felebbezéssel vagy felülvizsgálati kérelemmel megtámadható határozat kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számított 30 napon túl igazolás semmi esetben sem kérhető. Az idézésre való meg nem jelenést az elmulasztott megjelenési napot követő 15 nap alatt lehet igazolni. Az igazolási határidő számítása a 6. §. szerint történik. Az igazolási kérelmet mindig az elsőfokon eljárt hatóságnál kell előterjeszteni. Az előterjesztés itt is a fél választásához képest szóval vagy Írásban történhetik; szóval való előterjesztés esetén a hatóság a kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja, ugyanazon szabályok szerint,, mint a felebbviteli szóbeli előterjesztését (lásd ezen utasítás 7. §-át). Az igazolásul felhozott okot vagy okokat a jegyzőkönyvbe röviden fel kell venni. A kérelem felett az elsőfokú hatóság végzéssel j határoz; az elutasító végzés ellen 15 nap alatt fel— I folyamodással lehet élni a másodfokú hatósághoz, j mely az igazolás kérdésében további felebbvitel kizárásával, végérvényesen dönt. A határidő elmulasztása miatt előterjesztett ! igazolási kérelem hatása a határozat végrehajtására ugyanolyan, mint lett volna azé a felebbezésé vagy felülvizsgálati kérelemé, a melynek elmulasztását igazolják. A mennyiben tehát a fél felülvizsgálati kére- I lem elmulasztását kívánja igazolni, az igazolási ké- ! relem a határozat véghajtását rendszerint nem aka- , dályozza ; ha azonban a végrehajtás helyrehozhatat- i lan kárt okozna, vagy egyéb méltánylást érdemlő esetekben a hatóság a végrehajtást indokolt kérelemre felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet ebben az esetben is rendszerint az elsőfokú i hatóságnál kell előterjeszteni. A kérelem felett akkor, ha az igazolással egyidejűleg terjesztik elő, vagy később ugyan, de olyan időpontban, midőn az iratok még az elsőfokú hatóságnál vannak, az elsőfokú hatóság határoz. A mennyiben az igazolás felett határozat még nem ; hoza'ott, a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet az igazolási kérelemmel együttesen kell bírálat alá venni. Ha az elsőfokú hatóságfa végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelemnek nem ad helyet, a végrehajtást nyomban megkezdheti, de a mennyiben az igazolást elfogadta, a fél által előterjesztett felülvizsgálati kérelmet soronkivül ter- ! jeszti fel § egyúttal előadja, hogy a végrehajtás már folyamatban van. Az illető minister a végrehajtás felfüggesztését 5 a mennyiben még lehetséges — bármily ponton elrendelheti. Ha az elsőfokú hatóság az igazolási kérelemnek sem adott helyet, a fél a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelmét a másodfokú hatósághoz az igazolás kérdésében intézhető felfolyamodásban ismételheti. Ha akkor, midőn a végrehajtás felfüggesztését kérik, az ügyiratok már a felebbviteli hatóságná vannak (pl. mert több érdekelt van s ezek egyikének kellő időben előterjesztett felülvizsgálati kérelme már felterjesztetett), akkor az elsőfokú hatóság a nála előterjesztett kérelmet azonnal at, illető felebbviteli hatósághoz terjeszti fel határozat végett. Ilyen esetben az érdekeltek a végrehajtás felfüggesztését a felebbviteli hatóságnál közvetlenül is kérhetik.
