Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-06 / 14. szám

1902. április 6. TOLNA VÁRMEGYE. 11 7- §. A felebbvitel előterjesztésének módja. A felebbvitel bármely neme (felebbezés, felül­vizsgálati kérelem, felfolyamodás) az érdekelt fél választásához képest szóval vagy írásban terjeszt­hető elő. A szóbeli felebbvitelt az érdekelt az első fokon eljárt hatóságnál, akár a határozat kihirdetése alkalmával, akár a 15 napos határidőn belül később terjesztheti elő. A hatóság a felebbvitelt köteles jegyzőkönyvbe foglalni. A felebbvitel felvételei abban az esetben, ha a tárgyalás szóbeli volt s a felebb­vitel előterjesztése nyomban követte a határozat kihirdetését, a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvben történhetik; ha később történt az előterjesztés, külön jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha az elsőfokú hatóság azt látja, hogy a szó­beli utón előterjesztett felebbvitel meg nem engedett vagy elkésett s e miatt vissza kell utasítani, a felet erre a körülményre figyelmeztetnie kell; ha azon­ban a fél mindamellett ragaszkodik kívánságához, a felebbvitel jegyzőkönyvbe foglalása meg nem tagadható. Ilyen esetben az elsőfokú hatóság ter­mészetesen nyomban meghozza a visszautasító vég­zést, mely ellen azután a szabályszerű felfolyamo­dásnak van helye. A szóbeli felebbvitelről felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a hatósági határozat (intézkedés) sérelmes részeinek megjelölését s a fél kérelmének rövid kifejezését. A fél kivánatára azon indokok lényegét, melyek az illetőt a felebbvitel előterjesz­tésére indítottak, röviden szintén fel kell venni a jegyzőkönyvbe. Részletes indokolásnak nincs helye; ez azonban természetesen nem zárja el a felet attól, hogy az élőszóval előterjesztett felebbvitel előter­jesztésére megállapított 15 napon belől Írásban nyújthassa be az elsőfokú hatóságnál. A felebbvitelről felvett jegyzőkönyvet a fél, vagy felek előtt fel kell olvasni s azoknak, a kik magyarul nem értenek, vagy nem kellően értenek, meg is kell magyarázni. A jegyzőkönyvet úgy a felvevő hatósági közeg, mint a felebbvitelt előter­jesztő fél aláírja, vagy ha az utóbbi írni nem tud, kézjegyével látja el. Ha a fél a jegyzőkönyvet alá­írni vagy az írástudatlan fél kézjegyével ellátni nem akarja vagy nem tudja, ezt a körülményt a jegyző­könyvben az okkal együtt meg kell említeni. Az írásbeli felebbvitelt a félnek nem a felebb­viteli, hanem az ügyben eljárt elsőfokú hatósághoz kell czimeznie. A elsőfokú hatóság köteles a felebbvitelt a szükséges tárgyiratokkal gondosan fölszerelni és késedelem nélkül a másodfokú hatósághoz felter­jeszteni. A másodfokú hatóság akkor, ha a felebvitel elintézése valamely magasabb fokú hatóság hatás­körébe tartozik, a felebbvitelt — a még esetleg nála levő iratokat hozzácsatolva — ugyancsak ké­sedelem nélkül ehhez a magasabb hatósághoz ter­jeszti fel. 8. §. A határozat végrehajthatósága. A mi a felebbvitelnek a megtámadott határo­zat végrehajtására gyakorolt hatását illeti, különb­séget kell tenni egyfelől a felülvizsgálati kerelem és a feltolyamodás, másfelől a felebbezés között. A felülvizsgálati kérelmet és a felfolyamodást a törvény a végrehajtás szempontjából nem ruházza fel felfüggesztő hatálylyal. Ha tehát valamely ügy­ben két hatóság egybehangzólag határozott, vagy ha a felebbezést az elsőfokú hatóság mint meg nem engedett vagy elkésettet visszautasította, a határo­zat végrehajtása rendszerint arra való tekintet nél­kül, hogy felülvizsgálati kérelmet vagy felfolyamo- dást terjesztettek elő, megkezdhető és folytatható. Ha azonban a végrehajtás foganatosítása helyre- hozatatlan kárt okozna, vagy egyéb méltánylást érdemlő esetekben a végrehajtást akár az elsőfokú, akár a felebbviteli hatóság — indokolt kérelemre felfüggesztheti, vagyis meg sem kezdi, vagy a már megkezdett .végrehajtás folytatását függőben tartja, vagy tartatja. A végrehajtás felfüggesztését rendszerint an­nál a hatóságnál kell kérni, mely az ügyben első­fokon járt el. A kérelem előterjesztésére a 7. §. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ha a végrehajtás felfüggesztését a felülvizs­gálati kérelem vagy felfolyamodás előterjesztésével egyidejűleg, vagy később ugyan, de olyan időpont­ban kérik, midőn az ügyiratok még az elsőfokú hatóságnál vannak, a kerelem felett az elsőfokú hatóság határoz. Ha az elsőfokú hatóság a kérel­met nem találja teljesíthetőnek, a végrehajtást nyom ban megkezdheti, de egyúttal köteles az előterjesz­tett felebbvitelt ennek a körülménynek előadása mellett a felebbviteli hatósághoz soronkivül felter­jeszteni. A felebbviteli hatóság (vagyis ha felülvizs­gálati kérelemről van szó, az illető miniszter, ha | felfolyamodásról van szó, a másodfokú hatóság) el­rendelheti, hogy a már megkezdett végrehajtás — a mennyiben még lehetséges — bármily ponton felfüggesztessék. Ha akkor, midőn a végrehajtás felfüggeszté­sét kérik, az ügyiratok már a felebbviteli hatóság­hoz vannak felterjesztve, az elsőfokú hatóság a nála előterjesztett kérelmet köteles határozat végett azonnal felterjeszteni a felebbviteli hatósághoz. Ilyen esetekben az érdekeltek a végrehajtás felfüggesz­tésére vonatkozó kérelmet közvetlenül a felebbviteli hatóságnál is előterjeszthetik. A felebbezésnek a végrehajtásra rendszerint felfüggesztő hatása van. E/ért olyan határozat, mely felebbezéssel támadható meg, tehát az elsőfokú és az elsőfokúval egybe nem hangzó másodfokú hatá­rozat jogerőre emelkedés előtt általában véve nem hajtható végre. A felebbezéssel megtámadott vagy megtámad­ható elsőfokú, vagy az ezzel egybe nem hangzó másodfokú határozat is végrehajtható azonban jog­erőre emelkedés előtt a következő esetekben, u. m.: a) ha ezt törvény, ministeri rendelet vagy i szabályrendelet kifejezetten megengedi (pl. 1876: ] XIII. t.-cz. 95. §., 1877: XX. t.-cz. 208. §., 1879: XXXI. t.-cz. 15. §., 1879: XXXVI. t.-cz. 20. §., 1881: XXXVIII. t.-cz. 12. §., 1885: XXIII. t.-cz. 108. §., 1886. XXII. t.-cz. 93. §., 1886. XXIII. t.-cz 4. §., 1893: XXVIII. t.-cz. 6. §., 1898: II. t.-cz. 29. §. stb.); b) ha fontos közérdekből vagy közveszély avagy helyrehozhatatlan kár elhárítása czéljából a határo­zatnak haladéktalan foganatosítása szükséges és ez e határozat záradékában határozottan és világosan ki van mondva. A b) alatti esetben a végrehajthatóság kér­désének eldöntése e szerint a hatóságra van bízva. A hatóságnak tehát gondosan meg kell vizsgálnia, hogy azok az okok, melyek a nyomban való végre­hajtást szükségessé teszik, valóban fenforognak-e ? A nyomban való végrehajtásnak elrendelését mindig tüzetesen meg kell indokolni. így tehát nem elég általánosságban hivatkozni a közérdekre, köz­veszélyre vagy a támadható helyrehozhatatlan kárra, hanem részletesen és határozottan meg kell jelölni az okokat, melyek a határozat nyomban való végre­hajtását szükségesss teszik. 9. §. Igazolás. Igazolási kérelemnek helye van: 1. ha az érdekelt a lelebbezést vagy a felül vizsgálati kérelmet elháríthatatlan akadály miatt a 15 napi határidőn belül (6. §.) elő nem terjesztette ; vagy 2. a hatóság idézésére meg nem jelenhetett. Az igazolás lényege e szerint abban áll, hogy a mulasztó félnek alkalom nyujtátik arra, hogy a mulasztás okát és ennek el nem hárítható voltát kimutassa; előterjesztésnek joga azt illeti meg, a ki a felebbezés, vagy felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult lett volna, vagy akit a ha­tóság megidézett. Felfolyamodás (T. 5. és 9. §. második bekez­dése) elmulasztása esetében a törvény egyáltalában nem engedi meg az igazolást. Miben állhat az elháríthatatlan akadály, mely | igazolásul elfogadható, azt egyes esetekben a ható­ságnak kell a körülmények gondos mérlegelésével megállapítania. Igazolásnak nemcsak a szorosan vett vis major eseteiben van helye; a hatóság a tény­leges viszonyokból folyó egyéb akadályokat is mél­tányos figyelemben részesíthet. így pl. ha az, a ki a felebbvitelre jogosítva van, a hatóság székhelyétől nagy távolságban olyan tevékenységet folytat, mely­nek a felebbvitel előterjesztése céljából való meg­szakítása reá nézve helyrehozhatatlan kárral járna, s a felebbvitelnek írásban való előterjesztése sincs módjában (pl. mert Írástudatlan), ez az elszigetelt helyzet is elfogadható a mulasztás igazolásául. (Ilyen esetek különösen mezőgazdasági munkásoknál for­dulhatnak elő.) A határidő elmulasztására vonatkozó igazolási kérelem előterjesztésének határideje a 15 napos felebbviteli határidő leteltétől számított újabb 15 nap, nem véve ki azt az esetet sem, ha az elhárít­hatatlan akadály még fennáll. E szerint a felebbezés­sel vagy felülvizsgálati kérelemmel megtámadható határozat kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számított 30 napon túl igazolás semmi esetben sem kérhető. Az idézésre való meg nem jelenést az elmu­lasztott megjelenési napot követő 15 nap alatt lehet igazolni. Az igazolási határidő számítása a 6. §. szerint történik. Az igazolási kérelmet mindig az elsőfokon el­járt hatóságnál kell előterjeszteni. Az előterjesztés itt is a fél választásához képest szóval vagy Írás­ban történhetik; szóval való előterjesztés esetén a hatóság a kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja, ugyan­azon szabályok szerint,, mint a felebbviteli szóbeli előterjesztését (lásd ezen utasítás 7. §-át). Az iga­zolásul felhozott okot vagy okokat a jegyzőkönyvbe röviden fel kell venni. A kérelem felett az elsőfokú hatóság végzéssel j határoz; az elutasító végzés ellen 15 nap alatt fel— I folyamodással lehet élni a másodfokú hatósághoz, j mely az igazolás kérdésében további felebbvitel ki­zárásával, végérvényesen dönt. A határidő elmulasztása miatt előterjesztett ! igazolási kérelem hatása a határozat végrehajtására ugyanolyan, mint lett volna azé a felebbezésé vagy felülvizsgálati kérelemé, a melynek elmulasztását igazolják. A mennyiben tehát a fél felülvizsgálati kére- I lem elmulasztását kívánja igazolni, az igazolási ké- ! relem a határozat véghajtását rendszerint nem aka- , dályozza ; ha azonban a végrehajtás helyrehozhatat- i lan kárt okozna, vagy egyéb méltánylást érdemlő esetekben a hatóság a végrehajtást indokolt kére­lemre felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó ké­relmet ebben az esetben is rendszerint az elsőfokú i hatóságnál kell előterjeszteni. A kérelem felett akkor, ha az igazolással egy­idejűleg terjesztik elő, vagy később ugyan, de olyan időpontban, midőn az iratok még az elsőfokú ható­ságnál vannak, az elsőfokú hatóság határoz. A mennyiben az igazolás felett határozat még nem ; hoza'ott, a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet az igazolási kérelemmel együttesen kell bírálat alá venni. Ha az elsőfokú hatóságfa végre­hajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelemnek nem ad helyet, a végrehajtást nyomban megkezdheti, de a mennyiben az igazolást elfogadta, a fél által elő­terjesztett felülvizsgálati kérelmet soronkivül ter- ! jeszti fel § egyúttal előadja, hogy a végrehajtás már folyamatban van. Az illető minister a végre­hajtás felfüggesztését 5 a mennyiben még lehetsé­ges — bármily ponton elrendelheti. Ha az elsőfokú hatóság az igazolási kérelemnek sem adott helyet, a fél a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó ké­relmét a másodfokú hatósághoz az igazolás kérdé­sében intézhető felfolyamodásban ismételheti. Ha akkor, midőn a végrehajtás felfüggesztését kérik, az ügyiratok már a felebbviteli hatóságná vannak (pl. mert több érdekelt van s ezek egyikének kellő időben előterjesztett felülvizsgálati kérelme már felterjesztetett), akkor az elsőfokú hatóság a nála előterjesztett kérelmet azonnal at, illető felebbviteli hatósághoz terjeszti fel határozat végett. Ilyen eset­ben az érdekeltek a végrehajtás felfüggesztését a felebbviteli hatóságnál közvetlenül is kérhetik.

Next

/
Thumbnails
Contents