Tolnavármegye, 1902 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-24 / Rendkívüli kiadás
XII. évfolyam. Rendkívüli kiadás. Szegzárd, 1902. márczius 24. TOLNAVÁRMEGYE á Előfizetési ár: Egész évre . § Fél évre Negyed évre Egy szám ára B Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- ivatalon kívül elfogad Krammer Vil- $ mos könyvkereskedése Szegzárdon. 12 korona. 6 > 3 > 24 fillér. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő: SZÉKELY FERENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékel1 en megállapít ot árszabály szerint számíttatnak. Magyarországnak nagy halottja van — Tisza Kálmán meghalt.- Meghatva állunk meg ravatala előtt. , Az ujabbkori Magyarország egyik legnagyobb alakja volt Tisza Kálmán. Voltak hibái, gyengeségei és tévedései. De minden fogyatkozását és gyarlóságát messze túlszárnyalják nemes erényei és nagy érdemei, amelyek hervadhatatlan dicsőséggel aranyozzák be hosszú közpályáját. Kiváló tehetséggel, sok tudással, szilárd akaraterővel és fáradhatatlan, mindenkor céltudatos munkássággal hazájának szentelte erőinek legjavát. Mint másfél évtizeden keresztül az uralkodó politikai pártnak vezére, az ő erőtől duzzadó, szívós államférfim egyéniségével, melyhez markáns személyi tulajdonságok tapadtak, számos személyes és politikai ellenséget szerzett magának. Tényleg a túlzásba vitt párturalom és pártérdek a közélet minden terén, központban és a perifériákon egyaránt, túlságos mértékben érvényesültek Tisza Kálmán miniszterelnöksége idejében. Az ő politikai rendszerének és politikai iskolájának ez volt a legnagyobb hibája. Viszont el kell ismernie mindenkinek, akit a konok ellogultság ebben meg nem akadályoz, hogy Tisza Kálmán nagy fia és nagy államférfia volt hazánknak, kinek halála érzékeny veszteségét jelent a közügyekre nézve és méltó gyászba borítja a nemzetet. Hazafiui és államférfim nagy erényeit és érdemeit vizsgálva, ezek leginkább három irányban ragadják meg figyelmünket és provokálják a nemzeti hálát és elismerést. Puritán jellem volt, melynek tisztaságát csaknem félszázadra nyúló nyilvános szereplése és 15 évig tartó kormányzása alatt soha semmifele folt vagy csorba nem érintette, mindvégig megőrizvén szeplőtlenségének ragyogó zománcát. Igaz magyar hazafi volt. Magyar érzés, erős fajszeretet, a nemzeti hagyományok ápolása voltak vezérlő eszméi, amelyek nem hangzatos jelszavakban — a csillogó szóbeszédnek különben sem volt barátja — hanem tettekben és intézményes alkotásokban nyilatkoztak meg. Harmadik sarkalatos alapja volt az ő politikai irányzatának és egész közéleti tevékenységének : az igazi szabadelvüség, melynek elveihez hűségesen ragaszkodva, azoktól soha, semmiféle körülmények között el nem tért. Mikor az ötvenes években a protestáns egyház szabadságának elnyomására intézett támadásokat annyi határozottsággal és erélyíyel utasította vissza, az abszolút kormányzattal szembe szálló eme bátor föllépésével, már első nyilvános szereplése alkalmával fényes jelét adta szabadságszeretetének. Későbben is egyike volt ama lánglelkü hazafiaknak, aki az alkotmányától és szabadságától megfosztott nemzetünknek áléit ' és tespedő vérkeringésébe a reménység biztató fluidumát csepegtette és a sötét reakció korszakában is a nemzeti jogok fáklyáját fennen lobogtatta. A szabad eszmék és a nemzeti jogok megszentelt mesgyéjéről nem tért le akkor sem, a midőn a koronás király és a nemzet óriási többségének bizalmából — 1875 október 17-én — Magyarország kormányzatának élére állott. A feldúlt parlamenti helyzet és az elzülléshez közeledő vigasztalan közviszonyok közepette a, megalkuvás terére lépett. Nem egy politikai ábrándjának és törekvésének megvalósításáról kellett lemondania, de erre nem a hatalom után való hírvágy, hanem a gyakorlati élet igényei és az ország konszolidácziójának és nyugodt fejlődésének sem elodázást, sem pedig kockázatot el nem tűrő nagy érdekei ellenállhatatlan erővel késztették. Válságos időkben lépett a kormány élére. Állami háztartásunk úgyszólván a csőd küszöbén állott, Tengernyi adósságban úszott a kincstár. Újabb hitele már drága kamatra is alig volt. Vas marokkal rendezte az ország pénzügyeit. Az adósság ap »dt, az ország vagyona, hitele és tekintélye a külföld előtt mindinkább öregbedett, az államháztartásban az egyensúlyt helyreállította, azaz megteremtette, mert a Tisza előtti korszakban, az országnak kétségbeejtően zilált anyagi vizsonyai között a pénzügyi egyensúly ismeretlen fogalom volt. A magyar állameszme szintén sokat nyert erőben és kiterjedésben Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt. Áthatva a magyar fajnak történeti jogokon és történeti hivatásán alapuló hegemóniájától, imponáló erélyíyel védte meg mindenkor a magyar állam integritását és vas szigorral üldözte a magyar állam egysége ellen intézett támadásokat. .A pénzügyek regenerálása, 1 nemzetiségi kérdés bölcs kezelése, I közigazgatási bajok javítása, az ország belső konszo- lidáczióját, kulturális és gazdasági haladását lényegesen előmozdító közhasznú reformok életbeléptetése mellett a külügyek terén is addig soha sem ismert befolyást, hatalmat és tekintélyt biztosított az országnak. Az osztrák-magyar-monarchia és Németország között ma is fennálló védő és támadó szövetség, majd az úgynevezett hármas szövetség, mely az európai béke biztosításának egyik legerősebb támasza es sikeres külügyi politikánknak egyik legfontosabb tényezője, szintén Tisza Kálmán miniszterelnöksége idejében jött létre. Mint államférfiu mindig óvatos politikát folytatott, a kisér- leteknek ép oly kevéssé volt barátja, mint a gyökeres átalakításoknak.
