Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-29 / 52. szám

XL évfolyam. szám. Szegzárd. 1901. december 29. tinnzetesi ar : Egész évre . . . 12 korona. , Féi évre . . . fi > I Negyed évre . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. j Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- iTatalon kivül elfogad Krammer Vil­mos könyvkereskedése Szefárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő: SZÉKELY FERENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az el< fi ve­tések és a hirdetések is a sz ír- kesztőséghez intézendők. Hlrdvtésok mérskkel'ta me-.'AUapitot árszabály szerint számíttatnak. i mi iiMI—■f ■ Előfizetési felhivás! Az utolsó tisztujitás. 1902. évi január hó 1-vel lapunk tizenkettedik évfolyamába lép. Kérkedés nélkül hivatkozhatunk ama sikerekre, a melyeket lapunkkal fennállása alatt elértünk. A sikereknek egyik legfőbb tényezője: Tolnavármegyének müveit közönsége, amely lapunkat támogatásával és rokonszenvével kezdettől fogva megajándékozta. Forró köszönetét mondunk e támogatásért és rokonszenvért, a melyet továbbra is kiérdemelni legfőbb törekvésünk leend. Lapunk iránya marad, a mi volt, mióta megindult. A közérdek szerény, de lelkes harcosai vagyunk és e harcba a pártatlanság és igazság- szeretet mellett mindenkor csak a jó Ízlés és ildom által megengedett fegyvereket visszük. A politikai téren és minden irányban a tiszta szabadelvűsig jelszavát irtuk zász­lónkra, mert meggyőződésünk, hogy hazánk jólétét, nagyságát és egységét csak szabad­elvű intézmények biztosíthatják. Politikai, vármegyei és községi életünk összes kérdéseit, valamint társadalmi életünk fontosabb eseményeit mindenkor behatóan megvitatjuk és részletesen ismertetjük, mi közben, ' párt és felekezeti szempontok teljes kizárásával, a legszigorúbb tárgyilagosságra törekszünk. Közleményeink igazi zsurnalisztikái színvonalon állanak; gyorsan és alaposan értesült hírrovatunk a hét eseményeit élénken csoportosítja. — Van külön szépirodalmi, törvénykezési, tanügyi és közgazdasági rovatunk, a melyek szakszerűségük mellett általános érdekű tartalomra törekesznek. Tegnap ment végbe a törvényhatósági bizottsági tagok élénk érdeklődése mellett a vármegyei tisztviselők egy részének hat év tartamára való megválasztása. A vármegyei tisztujitás az ország al­kotmányának helyreállítása óta már nem vet oly nagy 'hullámokat a vármegyék életében, mint a régi rendi alkotmányos életben, amikor a vármegyei restaurációk sokszor nagyobb küzdelmek, versengések közt folytak le, mint a szintén hírneves követválasztások. Manap már a közigazgatási tisztviselők egy részét a főispán nevezi ki életfogytiglan való hatálylyal s igy a tisztujitás kisebb körre van szorítva; másrészt pedig a vár­megyei tisztviselői állás a közigazgatási hatáskör rohamos fejlődésével megszűnt nobile ofüczium lenne, ezen állások elnye­réséért való küzdelem tehát az idők folya­mán egészen más jelleget öltött. Lapunk csinos kiállításban, legkevesebb 8 oldalnyi terjedelemben, szükség esetén 10, 12, 16 oldalon, hetenként egyszer, vasárnapon, jelenik meg. A Tolnavármegye“ hivatalos közlönye a »Tolnamegyei Gazdasági Egyesületinek. Előfizetési föltételek : egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyed évre 3 korona. Ajánljuk lapunkat továbbra is Tolnavármegye művelt közönségének szives jóindula­tába és pártfogásába. Hazafias tisztelettel: A „TOLN A VÁRMEGYE“ politikai hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala. A közigazgatási tisztviselők választási rendszerét az utolsó 30 év alatt fokonkint j az egyes kormányok az életbe léptetett töt vények erejével megnyirbálták s lassan- Iassan kezdték előkészíteni a közigazgatási í tisztviselők állami kinevezését. A mostani restaurációt általában utol­sónak jelzik, mert a közigazgatás reform­jának előmunkálatai már annyira elóhaladott stádiumban vannak, hogy a legközelebbi hat év folyamán bizonyára teljesen be fogják TÁRCA. A fény akkor sápad el . . . (Moore.) A fény akkor sápad el, Mikor legfényesebb, A kedvest akkor vesztjük el, * Mikor legkedvesebb . . . A csillag is ragyog s lefut, S hány szép bimbó lefagy — Hidd el — minden ily sorsra jut, Minden igy cserbe’ hagy! A fény épp akkor sápad el, Mikor legfényesebb, A kedvest akkor vesztjük el, Mikor legkedvesebb . . . Vaj, ki áhit üdvöt s gyönyört, Mely kín közt röppen el? Ki dicsőit baráti kört, Mit egy perez elseper? Jobb sötétben húzódni meg S kerülni a napot. Mint látni, hogy a fény s meleg Örökre elhagyott M. Kornis Aranka, Csapó Ida, férjezett nemeskéri Kiss Pálné naplójából. — Újabb közlemény. — 1827—1835. A »TOLNAVÁRMEGYE« eredeti tárcája. (1827.) Bécs városában most a török háború adja a »nouvelle de jour«-t. — Férjem hallotta a Reichskanzleiban, hogy Konstantinápolyból egy curier érkezett jelenteni az angol, francia és orosz követek elutazását, mert a fényes porta hallani sem akar intervention^ E nemes nátióknak párt­fogása az elhagyott görögök iránt örömmel tölti el szivemet; örvendetes e>et a mostani időben, mikor ki-ki csak magát szereti, ha megszabadítják a des- potismus által elnyomott népet, mely majdan mint Phönix- a hamvából, uj ékességben emelkedik fel és békében okos törvények alatt ültetheti szent omla­dékái közt örökzöld olajfáit! De borzadok arra gondolva, hogy e nagy háború édes hazánk szom­szédságába kerülhet és minduntalan eszembe jut az >ozorai próféta* jövendölése1... Az itteni német- nagyurak hazairtak jószágaikra, hogy egyetlen szem gabona el ne adassék, mert tavaszra drágaságot várnak. (1828.) Tegnap, április 8-án volt az első ló­futtatás, mely mint uj dolog, ellenkező ítéletekre 1 Ki tudna felvilágosítási adni ezen hagyomány felöl ? adott alkalmat. Simniering-en tartották meg; gróf Hunyadytól kapván az oly ritka bilietekből, a tri­bünön néztük; hallottam a világhírű lovast, gróf ; Sándort, Metternich vejét, mondani, hogy a pesti futtatás bizonyosan még sokkal szebb fog lenni. Jól esett nekem ezen hazafias kijelentés. E nagy városban furcsa esetek is fordulnak elő ! Többek közt a Josefstadt-ban valamely kom­pánia egy házat kibérelt, portást állított a kapuba és elhíresztelte, hogy ezután itten fognak tartatni a »népjogok törvénykezései«, (Gerichtsbarkeit der Volksrechte.) A präzidens báró Sordagna nak nevezte magát, mellét teli akgasztá keresztekkel, két secre- táriust fogadott, ezeken kivül tizenkét »landsrath« volt és összeültek sessiot tartani — egy fertál- esztendőn át temérdek pénzt zsarolva ki a könnyen- hivő szegénységtől. De kiviláglott végre minden, a bűnösök becsukattak és a Iegszomorubb az, hogy a csalók császári katonatiszteknek bizonyultak. Egy másik sajnos dolog a Stadtgraben-nél történt, hol a sáncot valamely uj találmány segít­ségével akarták elpusztítani, de a hirtelen fejlődő j stickgáztól három tiszt, köztük B. Hauser oberster, egy itju Keresztessy hadnagy és tizenhat közkatona szörnyet halt. A császár és az egész udvar a sze­rencsétlenség helyére sietett, de azon katonák is, kik eleinte magukhoz tértek, lassanként mind meg- i haltak vagy megbolondultak. Lapunk mai sz&ma IS oldalra terjed..

Next

/
Thumbnails
Contents