Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-22 / 51. szám

6­TOLN AVAKini-:M V — Főúri esküvő Högyészen. Vasárnap déli fél 12 órakor esküdött örök hűséget a hőgyészi kastély díszes kápolnájában gróf Apponyi Géza és Széchenyi Paula grófnő leánya Alice: grófkisasszony gróf Fotni Pál drnak. Az esketést gróf Széchenyi Miklós győri püspök, a menyasszony rokona vé­gezte a hőgyészi papok Streicher Péter esperes plébános és Lerch István káplán segédlete mellett és nagyszámú főúri rokonság jelenlétében, kik kö- zütt kitűnt gr. Apponyi Albert képviselőházi elnök. Az oltárnál az eskető püspök, a déli 1 órakor adott dejunernél pedig gróf Apponyi Albert inté­zett az ifjú grófi párhoz szép beszédet, amit az örömapa gr. Apponji Géza köszönt meg megható szavakkal. Az ifjú pár a délutáni gyorsvonattal nászúira indult Olaszországba. Elutazásuk előtt az ifja grófné 200 koronát adott a hőgyészi szegények között való kiosztás végett. — Régiségi leletek Czikó határában. Az otlani segédlelkész egyik sétája alkalmával az ut mellett, — egy jobb módú polgár ember földjén, — még a rómaiak idejéből származba'ó tégla dara­bokra bukkant. A segédlelkész csupa véletlenság- ből arra menő tulajdonost biztatta, hogy tenne némi kísérletet s ásna mélyebben kapával a fold gyom­rában. S imme néhány nap után ezen tárgyak ke­rültek elő a földből: 1. 5 darab olvashatatlan fel- irásu régi pénzdarab. 2. Állítólagos hun siralak. 3. Korsó alakú zsuzsu. Hogy tulajdonképen mik is e tárgyak, azt Wosinsky Mór fogja konstatálni, a kinek pár nap előtt mindezt a főszolgabíró el- küldötte. Különben is Czikó határán majd minden évben találnak ilyen régiségeket a szántás és ka­szálás alkalmával a, miért jó volna, ha Wosinsky újabb ásatásokat eszközöltetne. így van a többi régi romok között határunkban egy a nép vallá­sos érzületétől megszentelt, s nagyon is látogatott kis kápolna féle (neve : Mária szép lak), a miről még csak azt sem tudhatni egész biztosan, hogy kath. eredetü-e ? Egy élelmes bonyhádi fényképész, vett is fel e helyről csinos ansichts kártyát, ciká- dori apátság felírással, ez azonban téves, mert a történeitudósok szerint a cikádori apátság nem Czikón volt, — Az »Egyesült szegzárd-tolnamegyei nő- egylet« által folyó évi december hó 31-én a »Szeg- zárd Szálló« dísztermében tartandó műkedvelői elő­adásra nagyban készülnek a műkedvelők. S úgy a műkedvelői előadás-, valamint az ezt követő tánc- mulatságra úgy helyből, mint vidékről nagyon sokan készülnek. — Esküdtbirósági elnökök. A pécsi királyi Ítélőtábla elnöke az 1902. év tartamára a szeg- zárdi kir. törvényszéknél szervezett esküd:bíróság elnökévé Selcz József kir. törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig Ágoston István kir. ítélőtáblái bírói címmel és jelleggel felruházott szegzárdi kir. törvényszéki birót jelölte ki. — A villányi borvásár utolsó napjain is élénk vételkedv mutatkozott. Az utolsó napon Leidenfrest Ferenc és Társa Szegzárdon is ismeretes bécsi bornagykereskedő cég megbízottja is részt vett a villányi borvásáron és oly nagy mennyiségű vörös bort vásárolt, hogy egyszerre elnémultak a villányi kisbor termelők jajai, vége lett azok kétségbeejtő helyzetének. Az ilyen borvásárt a jövő évre Szeg­zárdon is okvetlenül kellene rendezni, hogy az itteni kisebb szcllősgazdák is értékesíthessék bo­raikat. — Végrehajtói vizsga. Rozmanits Lajos vár­megyei dijnok a szegzárdi törvényszék vizsgáló bizottsága előtt letette a bírósági végrehajtói vizs­gálatot. — Villámlás és szivárvány decemberben. Múlt szerdán reggel 6 órakor északnyugat lelől erősen és jó ideig villámlott dürgés nélkül; délben fél egy órakor pedig, keletről-nyugatra vonuló tö­kéletes és gyönyörű ivü szivárvány volt látható egy negyedóráig; a szivárvány színei oly erősek voltak, aminők nyáron is csak ritkán láthatók, s fölötte halványabb kiadásban mellékszivárvány is volt. — Körvadászat. December 8 án körvadászat volt Dóry József dalmandi pusztáján, melyben részt vetlek Nagy István főszolgabiró, Ney Pál, Bárándy István (Budapest), Rechbek József főer­dész, Markovich Pál (Bellye), Czéh Ferenc, Dr. Rolf Aladár, Hainrikffy Pál, Arany Károly, Reich Oszkár, báró Jeszenszky László. Terítékre került 175 nyúl és 3 fogoly. — Gondnokság alá helyezések. A szegzárdi kir törvényszék közhírré teszi, hogy Blum János bonyhádi lakos, Albert Mátyásáé szül. Gesztela Katalin ozorai lakos és Bordás Erzsébet nagy-do- roghi lakos gondnokság alá helyeztetett. — Eljegyzés. Schvarcs Sándor kis-tormási kereskedő folyo hó 15-én jegyezte el luselt Hűén kisasszonyt, Inzelt Henrik szegzárdi kereskedő leányát. — Dijnokból hivatalszolga. A szegzárdi kír. törvényszék elnöke lóth Ferenc paksi kir. járás- birósági dijnokot a gyönki kir. járásbírósághoz III. osztályú hivatalszolgává nevezte ki. bizony-bizony puszta marad a hajlék s nem lészen mit zárogatni, tolvajoktól őrizgetni ; ilyen formán, ezután már itten nagykapura szükség nincsen, hát ha Sárikát akarják, vigyék magukkal annak zárját, a nagykaput is, máskülömben Sárikát ugyan ki nőm ad ik. Erre aztán Bötös uram beszólitá két vőfélyét mivelhogy ez a dolog fókép nekik szólott; meg­egyeztek végre a kapupénzben, lefizették Mózes násznagy uram kezére, az átadta Sárikának, ő pedig szüléjének adta — jó lészen majd csiszló ra. Ekkor a násznagy kézen fogta a menyasszonyt és od.i vezette a konyhaajtó küszöbére; ez a kü­szöb az a hely, melyen belől a szülői nagy szere­tet meg aggódó gondoskodás vezette a gyermek lánykát; ezen belől fejlődött gyönyörű hajadonnáfy itt keletkeztek ifjú lelkének titkolt vágyai, ezen belül röpült a vágyó kívánság első sóhaja oda, — alfélé, kinek ma örök hűséget-^esküdött. A viruló ifjúkor örömei és bánatai szentelték meg a szülői ház küszöbét, melyre visszaemlékezni, kedves idő­töltés az élet örömeiben, enyhet adó balzsam a fájdalom óráiban. Ez a küszöb az, melyen kívül ismeretlen, titkos jövendő vár reá és ki tudja, vájjon nem-e könnyekbe borulva, zokogó fájdalom közt keresi majd fel újra azt a kedves, szeretett helyet, hogy ismét ezen belől nyerhesse meg haj­dan ott hagyott ragyogó boldogságának megmaradt egyetlen melegitő sugarát: háborgó lelkének csendes nyugodalmát? Itt, ezen a választó ponton állva, mondta el Bötös uram szép búcsúztatóját, itt búcsúzott el Sá­rika szülőitől: kebelükre borulva hulló könnyek kö­zött köszönő meg eddigi szeretetüket, gondosko­dásukat és búcsucsókok özönétül elárasztva itt ál­dották meg a szülők kis kertjüknek idegenbe váló egyetlen gyönyörű rózsaszálát: Ereyy lánykánk Istennek hireévee, teériljj vissza Istennek kezeévee. Egész élet sorsa ebben a pár szóban ; — vidd magaddal áldásunkat, hoz­zad vissza veled együtt hogyha nem szeretnek. Még Bötös uram szárit fel egy-két könnyüt, melyek oda lopóztak szemei sarkába aztán rendbe sorakoznak: elöl a két zászlós legény, hosszú bot­jaikon végig selyem kendő lobog —hajdan lóhaton ültek s úgy táncoltatták felcifrázott lovaikat a me­net élén ; — utánnuk Bötös uram halad büszkén, viszi már a menyasszonyt. Azután a két vőfély, ezt követi-két nyoszolyó közt a menyasszony, után­nuk a többi nyoszolyók, azután a férfi násznép végül az asszonysereg. Van nagy öröm, nagy ujjon• gás utcahosszat. Az örömszülők háza előtt muzsikaszó fogadta őket s amint a kapun belül értek, ott állott egy vízzel tele kánná; Sárika háromszor kerülte körül s harmadszorra úgy fel rúgta, hogy miden viz ki­ömlött belőle. Hogy minek jó ez? azt Széli szüle tudja megmondani: azt súgja, hogy izé .... a gólya . . . szóval a gólya, ha megérkezik hama­rosan el is repül. Beljebb kerülve a konyha küszöbén álltak már az örömszüíék, Sárika pedig hozta nekik az Isten h rét: adjon Isten jó napot apám-uram, anyám asszony; akik aztán ráfelelték: Isten hozott eédös lányunk s a szeretet meg szives látás zá­logául, ott, azon a küszöbön csókolták meg, melyen belül csókjaik melege ígéri az uj élet j .vendö bol­dogságát. — Kivándorlás Amerikába Tolnavár- msgyeből. Nagy-Székely községből a folyó év tavaszán 35 német földmives kivándorlott Észak-Amerika Ohió államának Acron nevű városába, s ott részint mezei munkások, részint építésnél dolgoznak. Hozzá tarto­zóikhoz Nagy-Székelybe már több levelet írtak, melyekben arról értesítik őket, hogy elég szép keresetök - van, de annyit kell dolgozniok, hogy annyi munka után itthon is megkereshetnék azt az összeget, amit Amerikában kapnak. Azt tanácsolják az itthon maradottaknak, hogy ne jöjjenek ki Amerikába, mert ok is visszatérnek, amint tekintélyes özszeget összegyűjtöttek véres verejtékökkel. Leírják levelökben a tengeri ut borzalmait; az egész utón betegek voltak, s olyan viharral küzdött a hajójuk, hogy majdnem mind a tengerbe vesztek. A ki­vándorlási ügynökök főleg Canadába, Észak- Amerika hideg vidékére csalják ki a népetf hol nagy hiány van még munkásokban, kü­lönösen nőcselédekben. Aki azonban hisz a csábitó szavaknak, az keservesen megbánja könnyelmű elhatározását. — A szegzárdi magyar első asztaltársaság karácsony estéjén folyó hó 24-én egyleti helyisége, a Pernitz féle vendéglőben. 20 szegénysorsu isko­lás gyermeket lát el teljes öltözet téli ruhával. Az ünnepély esti 4 órakor veszi kezdetét, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja a választmány. — Mezítlábas tanító. Egy alkalmi tudósitónk értesít bennünker egy somogyinegyei faluban meg­történt érdekes tényről. Kis-Korpádra jö;t nemrég a somogymegyei tanfelügyelő és a látogatására elő nem készült tanítót mezítláb találta az isko­lában. Bizalmasan arra kérte a 37 éve működő mezítlábas pedagogu t, adja be minél gyorsabban nyugdíjaztatása iránti kérvényét Szegény tanító, kinek 300 írtból — azaz 600 koronából — nem teleit csizmára, most 264 írt évi nyugdijából sem járhat majd lakk-cipőben. De mint nyugdíjas taní­tónak toilettjére nem is kell gondot fordítani. — Mindenki tudja meg, hogy a legbiztosabb szer különféle gyermekbetegségek (vérszegénység, angolkór, sokrofulózis, tüdővész) keletkezéseinek elhárítására a Zoltán-féle csukamájolaj, mely tel­jesen szag- és iznélküii, tápereje nagy és könnyen emészthető. Üvegje 2 korona a gyógyszertárakban 1901. december 22. Azonközben megjött vacsora ideje; a két vőfély szépen elrendezte! Legfölül a násznagy, jobb felöl a vőlegény meg a menyasszony, azután az asztal mindkét oldalán a nyoszolyók és nyoszolyó - asszonyok, azután a többi vendégek: az étel sorja pedig igy volt: Hús leves, tormás hús, csibe pap­rikás, tőtött kapiszta, sűtt pecsenye, (lúd, liba, kácsa. csirke) rétesek, fánk meg kalács. Egyszerre a konyhában nagy rikogatás tá­madt ; hát most ért ide a emsíd-tyuk. — Öreg szüle szakajtóban tartogatta, ott gyömöszölte, verte, ütötte, az meg rikácsolt éktelen hangon ; az öreg szüle pedig szépen magyarázta, hogy Taréknál nem bírtak a kotlóstyúkkal, egyre rikácsolt és sirt a Sárika után hát elköllött hozni ide. Ez a csízió tyuk a tyukverönek tulajdonkép való alapja. Ezt a tyúkot rendesen akkor szokás vinni, mikor a mennyasszonyt kisérik a vőlegényes házhoz és egész utón ütik, verik, hogy rikogasson, mutatván, hogy a kis yazyaasszonyt még a tyuk is siratja. Innea ered a tyukverő nevezés, mert más­nap ezt a tyúkot logyasztják el a vőfélyek és nyo­szolyók. De a sárközben a másnapi tyukverőt is eredeti ős nevén csiszló-nak mondják. Ha a vőle­gény házasodik a menyasszonyos házhoz, akkor csíszló-kakast visznek. Úgy a vacsora vége felé nagy sikitás támadt a mennyasszony körül; lopták a mennyasszony czi- pellőjét; nagy sor ez a nyoszolyóra akinek tiszte erre vigyázni, mert a tolvajnak egy tepsi rétes jár az el lopott ezipőért, a mit a nyo-zolyó köteles megadni. Volt még sok egyéb mókázás, tréfás verses felköszöníő; sok lenne azt mind leirni amiben a zamatos magyar humor megnyilatkozik ilyenkor.

Next

/
Thumbnails
Contents