Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-22 / 51. szám
1901. december 22. egy hívőre is valamit, ha valamelyik minta hivő, akármi olyant is cselekedett. Elállt az András szava, de nagyhamar átvette a szót a Yig Mihály. — Megálljon hát kee, majd mondok én. Ugy-e, tudja kee is, hogy milyen szükibe vagyunk az idén a krumplinak? — Tudom. — Ugy-e a keetek hitin van a főszögi Kozma Ferencz? — Azon. No lássa kee, az gazda ember. Mikor most két hete fogytán volt a krumplink, ahhoz mentem el. Kialkudtam vele egy mérőt egy forint tiz kraj- czáron. Másnap megmegyek a krumpliért, hát csak avval áll ám elő a Kozma Ferencz, hogy forint harmincz a krumpli méreje ; ha akarom, igy vihetek, máskép nem. Gondolta, alig kapni máshol, majd annyiér is elviszem. Nékem meg nagyon is küllőit vóna, de mérgembe ott hagytam. Egy pár napra mondja ám a feleségem : Hej, azt mondják, a kühidi Takács Jánosnak van eLdó krumplija. Ugy e, a’ is rezenéru- ! — A’ is. El mentem hozzá. Forint húszra tartotta, alább nem adta, annyiér meg is vettem. Hát mikor hogy mérjük, látom ám, hogy a János sógor, mert sógor- ság is velem, rakja a mérczébe a rohadtját is, a csirát is, mindent. Sógor, mondok, hát a szemétér is pénzt adjak? E’ is vele jár, — mondja — ha igy nem akarod, hadd itt. Mit volt szegény fejemnek, mit tennem? A krumpli nagyon köllött, másfelé nem kaptam, elvittem hát úgy. Hanem még hazaértem, be nem állt a szám a káromkodástul. Mire kitisztítottuk a mérő krumplit, egy nyóczados héjjá volt. Hát mondja meg kee, micsoda ember az olyan, a ki az alkut nem állja ? Van e lelke az olyannak, a ki kizsarulja a szegényt? Ugy e, rezenérus mind a kettő, hanem czigányabb annál a sátorbéli czigány- nál? Most beszéljen hát kee, ha tud! Megcsóválta a fejét a nazarénus, hosszút, keserveset fohászkodott: »Jaj de fáj ez nekem!« Csak ennyit mondott. De íölzudult a Vig Mihály: *Keenek fáj ? Azt a megteremtő hétszentséges — — — nekem fáj! Szőlőle v elek. — Elbeszélések, képek, rajzok, apróságok az életből. — Irta: Kálmán Dezső. Kiadja: Molnár Mór. A bodor »Füstkarikák« zamatos illatja még egyre csiklandozza szellemi érzőszervemet, már tudniillik az agyvelőmet. — Jóizü, kacagtató, magyaros humorát még ki sem verte a fejemből az életnek száz meg száz napi izgalma s Kálmán Dezső, a Füstkarikák, Csalánlevelek stb. érdemes írója, már ismét uj kötettel nyújt szellemi élvezetet. Ezúttal a »Szőlőleveleket« bocsátotta a világnak, valami 120 oldalon s mondhatom nemcsak a mi szűk vármegyénkben kelt vele feltűnést, de becsületet szerez irói nevének szélesebb körben is. De. hogy mindjárt kritikával kezdjem, a címet nem találta el. — Ne tessék megijedni, már csak i annyiból nem találta el, hogy ennek a könyvnek semmiben sincsen hasonlósága a szőlő levélhez. Először is: a szőlőlevél fontos életszerve ugyan a venyigének, de még sem ő érette szeretjük a — venyigét. Kálmán Dezső könyvét sem ' a címéért fogjuk megszeretni, hanem belső tartalmasságáért. Ennyiben tehát még megegyeznek. De j azt mondja a nóta: »Kék eres a szőlő levél . . .« ! Na ennek a könyvnek nincsenek ilyen kékvérű hajlamai. Üde, piros, polgári vér lüktet minden porcikájában. — Zamatos magyarság, népiesség. — S éppenséggel nem olyan, mint a szőlőlevél, amely nyáron zöld, igy télviz idején pedig — száraz. Nincs benne vidéki zöldség, mert okos fő, csiszolt elme, erősen fegyelmezett irói talentum derekas munkája. — Száraznak pedig csak annyiból mondhatjuk, hogy írója mindég szárazon tartja puskaporát, szellemi sziporkái és sivtergő röppentyű ; mindgg a kellő időben sülnek el. Tehát , szellemes, mulatságos. Ha Gárdonyi el nem kaparintja a címet előle, »Bor« névre, kellett volna keresztelni az uj könyvet, mert nemcsak hogy kiforrt tehetség munkája, de van benne erő, zamat, __________TOLNA VARMEGYE. __________ sp iritusz, de szellemi értelemben : léleknek véve, s ez a könyv nem úgy ad meleget, mint a szőlőlevél, meg a venyige, ha t. i. a tűzre tesszük, de az iró tárgyszeretetének melege kiérzik minden •legkisebb sorából. Kálmán Dezső ritka érzékkel figyeli meg j a nép életet. Alakjai tipikus, tőrőlmetszett alakok, j Én ebben látom az ő fő erejét. »Hogyan sült fel a felesem« egy darab: socialis élet. Alakjainak valódiságát nem kell bizonyitgatni. Élnek s bár I Bébicz szomszéd nélkül, — de majdnem minden évben ott látjuk őket a »nagyságos első fokú magyar királyság,« azaz a járásbíróság, vagy a tör- j vényszék előtt. Különben a könyvben tiz elbeszélés, kép. j rajz, vagy apróság van. Ezek a következők: Hogyan i sült fel a felesem. Ä kollegák, Arról, a mi nincs. . A porosz király és Odry József. Egy gunydal. Az asszonyokról. Peiőfi Sándor és Bacsó János, Garay hatása az ötvenes években. A múltból, Királyi ebéd. Nekem, bevallom, az első tetszik legjobban. Ebben találtam legtöbb Kálmán Dezsőt, de lehet, hogy másnak meg a többi tetszik jobban, mert hogy valamennyi jó, mulatságos, ötletes, szellemes dolog, annyi tény. A »Kollegákban« két közderültséget keltő anekdoktagombhoz varrt pompás öltözetet. Az »Arról a mi nincs« szellemes elmefuttatás arról, a mi már, hála Isten van, a borról, Noé apánktól, az »Asszony te csak hallgass« mottónak megszületéséig. A magyar karaktert kitünően domborítja ki a »Porosz Király és Odry József« cimü apróság. Azt szeretném azonban, hogy a második, vagy harmadik kiadásig Frigyes Vilmos ő felsége, vagy legalább a szelleme tanuljon meg magyarul. .Nem vagyok német gyűlölő, de magyar könyvben, pláne ilyen tőzsgyökeres magyar írónál nincsen arra semmi szükség, hogy egész hosszú német mondatokban diskurálgasson ő felsége. Megértjük mi magyarul is. Ha máskép nem, fogadjon hites tolmácsot. — (Lám az iró a latint magyarra fordítja!) Futja az Elszász Lotharingiával gyarapodott domíniumból. S ennyire, dacára a hármas szövetségnek, mi is lehetünk — soviniszták. A szombathelyi kakas-gunydal felelevenítése is sok szellemességgel történik. Az asszonyokról cimü felolvasásában Kálmán Dezső a mások »idézett« espri-jéhez, a magáéból jóval többet adott. A »Petőfi Sándor és Bacsó János, valamint »Garay János hatása az ötvenes években« cimü visszaemlékezésnek kultúrtörténeti becse és érdekessége van. »A múltból« cimü apróságban kitűnő pillanatnyi képet kapunk a vármegye hatvanas éveinek egyegy derűsebb epizódjáról. A Királyi ebéd feltálalása is Ízléses, bár egy kissé meseszerü, de hát ezért: királyi ebéd. Kitünően van természetesen ez is megírva. Az egyszerű gazdaembernek Béni bácsinak szere! me Flóri- kába, — valószínű, hihető, természetes, de, hogy egy olyan világlátott kokett hölgy, a ki Solymá^ ron születik, keze ügyébe kerül egy bukaresti lé- lekkufárnak, majd egy kairói ’ leánykereskedőnek, ki az egyiptomi alkirály háremében megtanul énekelni, mandolint pengetni; ki volt cirkusz hölgy, lovasnő, akrobata, légkirálynő, ki gyorsabban változtatta szeretőit, mint harisnyáit, oly lángoló szerelemre gyúladjon az egyszerű paraszt ember iránt, ez már nagyon is — regényes. De nem azért okos ember Kálmán Dezső! Tantó János református pap kollegájában feltétlenül hiteles tanút hoz reá, hogy Béni bácsi, s a kokett Flórika előalakok, minden úgy történt, a hogy le van írva. Tessék, a bolond élet le cáfolja az okos kritikát. Tehát az — életnek van igaza. De mást a vége felé megemlékszem arról, a miről először kellett volna szólanom, az előszóról. Az uj szülött nem csak a papáját, de Tantó János személyében a kereszt apját is igen jól választotta meg. Ilyen tartalmas irói kvalitással reudelkező embernek, mint Tantó János, törekedni kellene az apasági gyönyörök eléréséhez is. Igazán kár, hogy magyaros pennáját kizárólag csak a Protestáns pap s más szaklapoknak __ _____________________________________7 . tartogatja. Gyönyörűséget találna benne a profán világ is. S mit szóljak a kiállításról? Bármelyik fővárosi nyomdának is becsületére válnék. Molnár Mór fiatalos hévvel, teljes ambicióval lát nyomdájának fejlesztéséhez. Szőlőleveles cimboritékkal, meritett papiron adta ki Kálmán Dezső érdemes munkáját. Szép tartalomhoz, méltó ruházat. Tiszta szívből kívánom, hogy kikerüljön a szép ruha ára s az Írónak, és kiadónak is jusson egy kis — gúnyára való! A derék könyv ára különben 2 kor. 20 fillér, a mely Kölesdre Kálmán Dezsőhöz küldendő. Bodnár István. MULATSÁGOK. — A szegzárdi róm. kath. ovoda és gyermek- menhelyet fentartó egyesület választmánya Dóry Pálné úrnő elnöklésével tartott ülésén elhatározta, hogy január hó 15-én bált rendez — A pécsi jogász bál. A pécsi püspöki jogakadémia polgársága a kebelében fennálló »Jogász Segélyző-egylet« javára jövő évi január hó 11-én a pécsi nemzeti kaszinó termeiben bált rendez. A bál lady patronesse : tírdzay Kálmánná szül. Otocska Lenke úrnő. A bál védnökei : Biedermann Rezső lovag, Blaskovich István táblai elnök, ifj. Brázay Kálmán földbirtokos, Erretk János orszgy. képviselő, Hardy Sándor törvényszéki elnök, Kosziis Kálmán vm. főjegyző, Maforossy Imre polgármester, Opris Péter posta- és távirda igazgató, Dr. Sze.tedy József jógák. igazgató és Zsolnay Miklós gyáros. A rendezőség elnöke : Piatsek Emil joghallgató. — A högyészi műkedvelők deczember hó 29 én a kávéház nagy teimében a högyészi nőegylet javára tánczal egybekötött s zinielőagást rendeznek. Előadásra kerül: A szobaleány. Vígjáték egy felv. Ina: Bariha Irén. Személyek: Ozv. Ha- rasztiné — Oppelheim Paula k. a., Katicza, leánya — Székler Miczi k. a., Terka — Goldschmidt Frida k. a., Dárdai — Schvartz Zoltán ur, Emil, fia — Abeles Ármin ur. Virág fakadás. Vigjáték egy felv. Irta: Murai Károly. Személyek: Kovács Péter — Schvartz Árpád ur, Márta, neje — Fischer Aranka, k. a., Nelli, unokahuga — Hatschek Szerén k. a. Ödön unokaöqscse — Hatschek Vilmos ur, Laczi — Krausz Miksa ur, Kati, szobaleány — Neubauer Aranka k. a. Bakfis. (Monolog) Előadja: Oppelheim Paula k. a. Rendelő óra. Vigjáték egy felvonásban. Irta: Almási Tihamér. Személyek : Dr. Faragó — Friedmann Henrik ur, Szidónia, neje — Neubauer Vanda k. a., Hermin, leányuk — Fischer Aranka k. a., Raviansky legf. itélősz. biró — Schvartz Árpád ur, Penás, városi képv. — Schvartz Zoltán ur, Vazul, fia kapitánysági tollnok — Krausz Miksa ur, Pál, inas — Abeles Ármin ur, cseléd — Neubauer Aranka k. a., D. Faragónál, 1-ső 2-ik — biztosok, — hodár. Előadás után téncz. — A „Völgységi Jótékony Egylet“ Bonyhá- don, az »Arany Oroszlán« szálló nagytermében saját pénztára javára 1902. évi január hó 11-én tánczmulatságot rendez. A belépti-dij : személyjegy 2 K.. csaláejegy 5 K. Felülfizetéseket jótékonyczél érdekében köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este S1/^ órakor. MEGJELENT: Tolnavármegye Grarav János tj Nagy Képes Naptára 1902. évre. Ára: 80 fillér. Megrendelhető: MOLNÁR MÓR könyvnyomdájában Szegzárdon.
