Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-22 / 51. szám
1901. deczember 22. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — A Széchenyi utcza kikövezése. A kereskedelemügyi miniszter tudvalevőleg elhatározta, hogy az állami útnak Szegzárdon átvonuló szakaszát 5 méter szélességben kiskőburkolattal íogja elláttatni. A Széchenyi- utcában az 5 méter szélességű kiskóburko- laton kívül a kocsi-ut két oldala 2—2 méter szélességben pedig makadámszerüleg fog bekavicsoltatni, s igy ez által a város főutcája némileg meg lesz mentve a portól, mely eddig a nyári időben gyakran iölleg- szerüen elborította. Ezt a megoldást még sem tartjuk elegendőnek, mert a kocsik valószínűleg nem az ut kockakővel borított közepén, hanem mindig a makadamos oldalakon fognak közlekedni, s ott megint olyan por és sár fog képződni, mint eddig. Emlékezetünk szerint a múlt évben vagy a folyó év tavaszán a kereskedelemügyi miniszter azt rendelte el, hogy a Széchenyi-utcát egész 9 méter szélességében kockakővel fogja borittatni, s csak az ut további részén alkalmaztatja az 5 méter szélességű kockakőburkolatot. Csodáljuk tehát, hogy most ezt a rendelkezését megváltoztatta. A köz- igazgatási bizottság Perszina Alfréd az államépitészeti hivatal főnökének alapos előterjesztésére fölterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy az ut kövezését egész hosszában már a j'ón'Ő évben Joganatosilassa, mert a miniszter több évre fölosztva akarja végrehajtatni az ut kövezését. Véleményünk szerint kérni kellene azt is, hogy a miniszter eredeti és első rendelkezésénél maradjon és a Széchenyi- utcát egész 9 méter szélességében kockakővel burkoltassa. Az ut teljes elkészítésére 61594 kor. 87 fill, van előirányozva. — Felkérés a szőlősgazdákhoz. A szegzárdi szőlősgazdák úgy a vármegyei múzeumnak, valamint általában a régészeti tudománynak igen nagy szolgálatot tennének, ha forgatási szándékukat és különösen a szőlőforgatás megkezdésének napját a muzeum igazgatóságával, hogy a muzeum igazgatósága intézkedhetnék az esetleg előforduló régészeti leleteknek a muzeum számára idejekorán való megmentése felől. — Uj kaszinótagok. A szegzárdi kaszinó múlt hétfőn tartott választmányi ülésén uj rendes tagokul iölvétettek Szigethy Lajos és Szász Károly törvényszéki aljegyzők, vidéki tagul pedig Ssinger Bálint bányafőmérnök. — Hymen. Dr. Karácson István cs. és kir. ezredorvos a budapesti tüzérezrednél — eljegyezte Schcartz Mátyás bornagykereskedó leányát, Lenkét Bátaszékről. — Garay Ákos. Vármegyénk hírneves rajzoló művésze, ki nemcsak hazai étlapoknak, hanem a világhírű »Fliegende Blätter«-nek is rajzolója, a budapesti »Nemzeti Szalon« kiállításában egy egész gyűjtemény kitűnő rajzzal vett részt, s erről a fővárosi sajtó egyhangúan a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik, mert Garay Ákos jelenleg a törül metszett magyar, zamatos alakok egyedüli és magas művészi színvonalon álló rajzolója. Garayt megbízta egy könyvkiadó cég, hogy Tóth Ede népszínműveihez. melyekből pazar diszkiadást rendez, megfelelő illusztrációkat készítsen, mert az ő zseniális keze a magyar életnek, gondolkodásnak és jellemnek bizonyára megfelelő alakokat fog rajzolni. A »Nemzeti Szalon«- ban levő kiállításában ott szerepelnek a >Garay-Album«-ban és a múlt évi »Garay Naptáriban megjelent pompás humoros képei is. — Pályázat. A tamásii kir. járásbíróságnál betöltendő irnoki állásra 1902. évi január hó 24. napjávali lejárattal a szegzárdi kir. törvényszék elnöke pályázatot nyitott. — Megjutalmazott tanitó. Krummer Róbert mágocsi tanítót a gyümölcsfatenyésztés terén szerzett érdemeinek elismeréséül a földmi velésügyi miniszter 200 korona jutalomban részesítette. — Az aszfaltjárdák. Annak idején elismeréssel adóztunk városunk intéző köreinek, amiért főbb utcáinkon az aszfalt- burkolatot létesítette. — Most csak arra kérjük a hatóságot, hogy az érdekelt ház- tulajdonosokat a járdák naponként való rendes tisztogatására kötelezzék, mert mint az elmúlt napokban tapasztalhattuk, esős időben annyira összcgyülemlik a járdán a sár, szemét stb. hogy illuzoriussá válik az az aszfaltjárda élvezete. Erélyes intézkedést kérünk. — Fácánvadászat. A tüskei fácánosban folyó hó 12 én vadászat volt, melyben részt vettek: Gr. Széchenyi Sándor főispán, Dóry Pál alispán, Pereset Dezső, Jankovich Gyula, Sstankovánszky János, Dóry Jenőné, Dóry Etelka, Dóry Jenő, Dóry Béla, Dóry Ödön, Dóry Hugó, ifj. Dóry Jenő. Lőttek 5á kakast, 12 nyulat és 2 rókát. — Színházi műsor. Kóvi Ede jóhirnév- vel bíró színtársulata szerdán kezdi meg előadásait Szegzárdon, amikor a »Kis szökevénye c/.imü hírneves angol operettet ját- szák. Csütörtökön délután a »Vigécek«, este Gárdonyi Géza jeles paraszt vigjátéka a »Bor« kerül színre; ez a darab a folyó évben a Nemzeti Színház legnagyobb sikert elért színműve. Pénteken a »Görög rabszolga« cimü kitűnő operette, szombaton pedig »A vörös talár« cimü nagy sikerű legújabb francia dráma. Kövi társulatát eddigi állomáshelyein a legnagyobb elismeréssel halmozták el és igy élvezetes estékre lehet kilátásunk. — Megnagyobbítják a tolnai selyemfonodát. Örvendetes jelenség, hogy illetékes helyen szüksé- gesuek és czélszerünek látják a tolnai selyemfonodát megnagyobbítani. Örvendetes, mert ez a selyem-ipar terén, ismét jelentékeny haladást jelent. — Népvándorláskori leletek. Ujj János szegzárdi lakosnak »Istipán« gödrei szőlőterületén a forgató munkások népvándorláskori temetkezési helyre akadtak; mintegy 10—12 csontvázra találtak, melyek mellett hullámvonalas diszitéssel ellátott fekete agyag bögrék és edények, valamint egy kisebb és egy nagyobb hosszú nyakú, kobak alakú vörös agyag edény voltak. A vármegyei muzeum igazgatóságának tudomására csak akkor jutottak ezen leletek, midőn már az egész terület fel volt ásva s igy részint vétel, részint ajándék utján lehetett megmenteni néhány ép edényt. — Gyászhir. Korbonits Dezső árvaszéki ülnököt megrendítő csapás érte kedves kis Elek nevű fiának váratlan elhunytával. A ritka szép, erőteljes kis gyermek, szüleinek szeme fénye, boldogságuk jövő reménye nagyszüleinél; Dunaszentgyör- gyön halt el, hová szülei az uralgó vöfíenyjárvány miatt vitték. A mélyen sújtott szülők bánatában nagyszámú ismerőseik igaz részvéttel osztoznak. A gyászjelentés ekként szól ; Korbonits Dezső és neje Kolozsváry Margit, fiuk, Andorka és az ösz- szes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel ^jelentik forrón szeretett kis fiuk: Elcsikénck folyó évi deczember hó 14-én, 5 éves korában, Duna-Szent-Györgyön történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült teteme folyó évi deczember hó 16-án fog Duna-Szent-Györgyön, a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni s a duna- szentgyörgyi sirkertben nyugalomra tétetni. S<.eg- zárd, 1901. évi deczember hó 14-én. Áldott legyen felejhetetlen emléke ! viszont furfangos, megtagadó válasznak kell lennie annak, melyre a kérő násznagy és kísérete két ízben kényszerül menyasszony nélkül visszatérni. A harmadizben való kikérés, a lakodalmi szokások legszebb és legmeghatóbb mozzanata ... ha igaz szívből való. Ám ennek kezdete a vőlegény részéről indul ki s befejezte után az egész lakodalmi vigasság a vőlegényes háznál folyik tovább. Tehát most menjünk át a vőlegényes házhoz. Az eskető után, a vőlegényes háznál sokkal vigabban voltak, mert velük vohak a cigányok is. Amint hazaérkezének, rögtön táncra perdült a fiatalság, az öregebbje ped:g egy sarokban asztal mellé települt, hol puha kalács meg jó bor mellett gyönyörködött a fiatal vér pezsdülésén. A tánc, igazán gyönyörködtető, s a szabályszerű rend, a mellyel kezdődött és lefolyt, meglepő. A mint a zene hangjai fölcsendültek, a táncolni óhajtó leány meg menyecske sereg nagy kört alakított ; kéz-tcézbe fogva épugy mint a játszón s a lassú magyar dallamára szabályosan kezdődött a lépő: forgott a kör kecses lejtéssel jobbról balra; most egy legény, a forgók közül egy lányt a körbe visz s deréknál fog.va párosán lejtik a rendes lassú magyar tánezot balról-jobbra, szorosan a kör belső szélén maradva, s az igy megbomlott kör újra összezáródik ; most ismét egy pár, aztán egy harmadik lép a kötbe, a kör pedig mindannyiszor nyílik és záródik; a belső páros táncolok balról- jobbra, a külső táncosnők jobbról-balra forogva, ütemes, kecsesen ringó lejtésükkel, gyönyörűek. A kör mindaddig záródik, mig a belső egyre növekedő páros táncolok csoportját, az egyre fogyó külső táncolok átövezhetik; azután pedig, %i«ek nem került párja, félre áll s e pillanatban vagy ke- | véssél ezután felhangzik a csárdás és ez a tőről | metszett magyar falusi fiatalság oly tűzzel, mégis olyan finom ízléssel járja a világ legszebb táncát, j hogy a báltermek rúgva taposói bátran eljöhetnének ' ide . . . tanulni. \fU Nincs itt szertelen hetykeség, a lábaknak idétlen dobálása, nincs parasztos dobogás, rendetlen i keverődés: meglátszik a tiszta fajnak ősi nemessége minden mozdulaton ; pedig cifrázza ám legény, meg leány, de ez a negédes kirakás maga a ha- . misitatlan nemes magyar csárdás. A tánc végeztével, a táncolok a szoba falai mellé húzódtak, kivül a legény, belül a leány; a szoba közepe üres térnek maradt; amint a zene újra hangzott, ismét az előbbi rend: a külső kör a belső táncolókkal következett. \ Ám alig, hogy kétszer váltakoztak, már is a vőfélyek Tarék négy pereces visszaküldését kinál- gatták; igy azután vége szakadt az ebéd előtti táncnak. Bárdosék násznépének is bőven jutott mindenféle jóból: ebéd után pedig vidám borozgatás mellett, meg táncolás közben tellett az idő, mig azután úgy négy óra tájban Botos István násznagy- uram maga köré gyüjté két vőfélyét, két zászlós legényét, aztán útnak iudulának — Tarék háza fe’é. Különös, de úgy volt, hogy alig elébb Tarék háza visszahangzott hangos jó kedvében; most meg hogy Bötösék oda érkezének, lélek szava se hallik, kapu zárva, ablak függönyözve; csöndes a tán még lakója sincs. Bötös uram, násznagyuram zör£ i zörget zajjal, zörget dürrögéssel, de biz’ Trttan lélek se jár. Mennek az ablakra, zörrentik egyszer, zör- rentik kétszer, azután meg jó ököllel oda ütnek az az ablakfára Erre a szép, csöndes kopogásra lassan nyúlik az egyik ablak fele szárnya, aztán valami öreges torok szól ki rajta: Ma minek diirrgetnck Kicetök, nőm eére vau a korcsma. Bötös uram nagy örvendve s neki fohászkodva bele kezd a hosszú kikérésbe, melynek az eleje jövetelük célját mondja; csakhogy mire odaért, hogy Sárikáért jöttek, hát a többit nem ért reá elmondani, mert most másik még öregebb torok szólott, mondván: twin jó heére gyüttek kee-kieetök, nincs is nekünk lánykánk, nőin is vöt, miig itt eén Pozsgai János lakom. Ezzel az ablak szépen betevodött, Bötös uram pedig elmehetett Isten hírével, két vőfélylyel, két zászlós legénynyel. Hosszú kikérését ugyan rövidre szabták. Bárdoséknál nagy szégyenszemmel jelentették aztán, hogy füstöt vetett a menyasszony háza népe; Tarék háza átváltozott, bizonyosan megrontoljjj No de még egyszer útnak mennek, varázsfüve lük visznek. A másodszori kisérlet sem volt sokkal szerencsésebb; most már ugyan kapun belől be ménének, hanem Mózes János násznagyuram Sárikának olyan árát szabta, hogy ez az ajtón kivül-ajtón belül ^aló alkudozás sikertelen maradt. No, a harmadik jövetelnél Bötös uram be íült az első házba; a két násznagy vörsöngését osszu lenne elmondani, elég a dolog sorjára annyi, hogy ha már a háznak ékességét, féltve őrzött szép virágát messze földre, idegenbe viszik', hát anepe; itoAk.
