Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-15 / 50. szám

1901. december 15. TOLNAVAKMEGm hogy Király műveli meg a fóleiet — egy holdról volt szó — és öt napi robot-munkát végez, ezzel szemben őt illeti meg a kukoricatermésnek negyed­része. Vargha felszólitotta Királyt, hogy jöjjön el bizonyos munka teljesítésére, és mert Király ennek az előirt időben nem tett eleget, Vargha leszedette az egész kukoricát. Szeptember 8-án, mikor Király ezt meghallotta, elment Varghához, többször kereste, mig. estefelé otthon találta. Arra kérte Varghát, hogy adja ki neki a leszedett kukorica termésből őt megillető negyedrészt, mert, mikor őt munkába szólították, más, sürgős dolga miatt nem állhatott munkába. Vargha visszautasította Királynak kö­vetelését és azt mondta neki, hogy, ha van ellene keresnivalója, menjen a bírósághoz. Erős szóváltás keletkezett közöttük. Vargha meglökte Királyt, ki visszalökte Varghát. Vargha kiutasítással fenyegette, de Király kijelentette, hogy nem megy el addig, mig meg nem adja az őt megillető kukoricáját. Erre Vargha le/övéssel fe­nyegette királyt. Feleségét beküldte a szobába a puskáért, azután pedig maga rohant be a szobába és visszajövet a forgópisztolylyal kétszer rálőtt Királyra, kinek mellébe fúródott a golyó. Király, mikor Vargha a pisztolyért a szobába szaladt, ha­talmas husángot vett magához és azzal megütötte Varghát a lábán. Vargha szerint a lövés előtt ütötte meg őt Király és ő csak az ütés után lőtt rá, mig Király szerint ő csak akkor ütötte meg Varghát, amikor ez rálőtt. Ez a fontos mo­mentum a főtárgyaláson Hungár József tanú val­lomásával, ki azt állította egész határozottan, hogy Király csak a l'óvés után ütötte meg Varghát, olykép nyert beigazolást, hogy Király tényleg csak a szenvedett lövés után ütötte meg Varghát A fő árgyalás során kihallgatták dr. Pichler védő kérelmére dr. Hangéi Ignác törvényszéki o'vost i;, a ki megállapította, hogy Vargha a bot ütés kö\ etkeztíben 20 napon belül gyógyul , súlyos testi sértést szenvedett; arról, hogy a lövés folytán a golyó mennyire hatolt be Király testébe és hogy a golyó hol fekszik most, utólagosan nem adhatott véleményt, mert ez csak Röntgen-sugarak beveze­tésével volna megállapítható. A kihallgatott tanuk közül a tényállásra nézve Mókus Józsefué és Herman Éva adtak fel világosi tást, in g a többi tanuk : Pesthy Mór, Pes/hy Endre, Pesthy József, Sántha Károly stb. erkölcsi tanuk voltak csupán, kik egybehangzólag azt vallották, hogy Varghát tisztességes, jómodoru embernek ismerik, kivel még semmiféle összeütközésük soha nem volt. Ezen tanuknak kihallgatását Vargha érdekében a védelem kívánta, minthogy az iratok­hoz csatolt községi bizonyítvány, amelyet a biró, jegyző, az esküdtek és a lelkész írtak alá, Varghát házsártos, összeférhetetlen és verekedő természetű embernek mondotta, ki már több apróbb kihágás miatt büntetve volt. Pichler védő ellenezte az erkölcsi tanuk kihallgatását, mert szerinte csak a bünügy érdemére és a tényállásra vonatkozó bizo­nyításnak van helye, az ilyen erkölcsi fölvonulás legfeljebb sajtóperekben szokásos. Derültsége- keltett Pichlernek az a kijelentése, hogy ő beje­lenthet akár egy millió négyszázezer embert, a kiknek Varghával még semmi bajuk sem volt, A bíróság azonban Pichler kifogását elvetette és az összes erkölcsi tanukat, mint már emlitettük, ki­hallgatta. A tanuk vallomásukra letették az esküt, következtek a vád és védőbeszédek. Beke Ferenc röviden ismertette a tényállást. Őt arról győzte meg a főtárgyalás, hogy Király előbb ütötte meg Varghát és Vargha csak ezután lőtt Királyra. Kérte mindkét vádlottnak elitélését. Dr. Mayer Gyula ügyvéd, mint Vargha védője, alaposan kidolgozott, magvas beszédben ügyes érve­léssel igyekezett kimutatni azt, hogy védencének nem lehetett szándékában Királyt megölni, hogy Király­nak ellenszegülése és Varga ellen intézett fenyegetése és támadása méltán felháborították Varghát, hogy védence csupán önvédelemből használta fegyverét és az önvédelemnek ijedtségből származó esetleges túllépése nem büntethető. Kérte védencének föl- mentését. Dr. Pichler Győző erős színekkel festette le Varghát a kir. törvényszék előtt, mint a földuzso­rásnak typusát, szemben a földhöz tapadt szegény zsellérrel, kinek keserves munkával megszolgált bérét — a kukorica'ermés negyedrészét sem akarta kiadni a kapzsi földesur, hanem, mikor a szegény zsellér megjelent nála és követelte a jogos jussát, őt mereven, kíméletlenül kiutasította és mert ellen­szegült pár szóval a gőgös uraságnak, hát kegyet­lenül lelőtte a szegény Király Jánost. Erélyesen utasította vissza Varghának ama védekezését, hogy ő mint kormánypárti választó állandó rettegésben élt az ellenzéki elvű választók között. Ha félt Vargha, hát nem politikai meggyőződése miatt kellett félnie, mert olt senki terrorizálva politikai magatartása miatt nem lett, hanem más okokból, amiért más földesuraknak nem volt okuk félni. Azt is mondotta Vargha, hogy ő rá politikai maga­tartása miatt már 96 óta haragudott a nép. Pichler ezzel szemben arra hivatkozott, hogy Vargha elő­adása nem felel meg a valónak, hisz Vargha akkor nem kormánypárti volt, hanem néppárti. De Pichler szerint ezen egész védekezés alaptalan volt, hisz ha Varghának a zsebében lett volna a fegyver, nem küldötte volna előbb feleségét be a szobába a puskáért és miután a felesége nem hozta el a fegyvert, nem rohant volna ő utána a szobába a pisztolyért. Hosszasabban méltatta Hungár Józsefnek, Vargha cselédje vallomásának jelentőségét, ki sze­gény cseléd létére gazdájának szemébe mondotta a le nem cáfolható igazságot, hogy Vargha előbb lőtt és csak azután ütötte meg őt Király. Annak igazolására, hogy Vargha igen jelentéktelen sérü­lést szenvedhetett csupán, an a hivatkozott, hogy Vargha saját beismerése szerint is az ütés után azonnal, még aznap este gyalog átment Lőrincről Uzdra, másnap pedig Szegzárdon járt, amikor az ügyészségnél személyesen jelentkezett, ellenben Király Jánosban bent maradt a golyó, a mely testi épségét állandóan veszélyezteti. Kéri védencének fölmentését. Még Vargha János szólt, Pichler személyes támadásaival szemben azt hagsulyozván, hogy polgártársainak állandóan hasznára vált az ő köz­életi önzetlen tevékenységével. Félórái tanácskozás után hirdette ki Ágoston István a királyi törvényszék ítéletét, mely szerint Vargha Jánost szándékos emberölés bűntettének kí­sérlete miatt négy havi fogházra és 100 korona kártérítésre, Király Jánost pedig súlyos testi sértés vétsége miatt egy havi fogházra ítélte. Az ítélet ellen mind a két vádlott felebbezett, a kir. alügyész azonban megnyugodott benne. — A decsi pereczosztás. Az a szokás De­esen, hogy a legenyek ellopkodják a leányoktól egyes apróbb tárgyaikat: gyűrűt, gyüszüt, orsót, fésűt, hajtüt stb. és ezeket az esti összejövetelek alkalmával nyilvánosan pereczczel, titokban meg csókkal kiváltják. Hanem ez a perecz-históri majd­nem nyakába zúdított Böha Sándornak egy pár hónapot. Bóha Széllel szövetkezett és bementek Pozsgay János présházába. A kulcsot tudták, hol áll. Innen elemelték a Pozsgay-MngoV 6 gyűrűjét. A lányok erre nem is gondoltak és igy csendőrök elé került a dolog. A legközelebbi szombaton egyik legény sem jelent meg, mert Bóha megbe­tegedett, Széli meg nem mert odamenni, mert egy gyűrűt elvesztett. Summa-summárum: a vádlottak padjára kerültek. A főtárgyalás folyamán azonban nyilvánvalóvá lett, hogy nem lopni mentek a ta­nyába, a kir. törvényszék még a magánlak-sértés miatt emelt vádat sem látta igazoltnak, azért fel­mentette őket. IRODALOM. ZENE. — A könnyüvérüek. Tizenhét év óta jelenik meg minden hónapban egy két piros-diszkötésü könyv, tizenhét év óta látja el a könyvpiaczot és ismerteti meg a magyar olvasót, a legkiválóbb hazai és külföldi irók műveivel az Egyetemes Re­génytár. Eddig 300-nál több ilyen piros könyv je­lent meg s ma már nincs olvasó Magyarországon, a ki ne ösmerné és ne szeretné az »Egyetemes Regényiárat.i Az »Egyetemes Regénytár« még a nagy Íróknak is, csak a legérdekesebb és legjobb műveit hozza. Most Ohnet György »Könnyüvérüek« czimű regénye, jelent meg. Éz a huszonkettedik müve, a francia irodalom eme nagy mesterének, mely az Egyetemes Regénytárban megjelent. Ez bizonyítja legjobban mennyire megkedvelték a ma­gyar olvasók az Ohnet-féle regényeket. Az uj re­gény, mint az Egyetemes Regénytár XVII. évfo­lyamának 1—3. kötete díszes piros vászonkötés­ben Singer és Wolfner kiadásában (Andrássy-ut 10.) jelent meg. Egy-egy kötet ára egy korona. Kapható minden könyvkereskedésben. — Magyarország és a világ. A tudomány- óriás lépésekkel halad egységesítés felé. Mind több és több fizikai és társadalmi jelenség csoportosul egy alap-ok körül. A fizika mutatta, hogy hő, fény, elektromosság mind csak a mozgás más-más formái. Az irodalom-történet és folklore napról-napra in­kább megvilágítja azt a fényt, hogy a nemzetek bizonyos időszakonként nagyjában körülbelül egy eszmekörben mozognak, egy szellemi niveaun van­nak. A történelem megmutatja, hogy a különböző korszakok eseményei nagyjában egy alap-okból vezethetők le s ugyanazon okok mennyire ugyan­azon hatást hozzák létre mindig és mindenütt, annyira, hogy felületes néző előtt szinte úgy látszik, mintha a történelem ismételné önmagát. A törté­nelemből bizonyos megfigyeléseket, szinte szabályo­kat lehet levonni, s a nemzetek mintha mind egy czél érdekében működnének. A magyar szellem tevékenységét a világtör­ténet különböző fázisaiban még nem láttuk beillesztve a világ egyetemes történetébe. Dr. Marczali Hen­rik kitűnő tudósunk az első magyar történettudós, ki egyenlő buzgalommal tanulmányozza a világnak és saját nemzetének történetét s világtörténeti nagy munkájában pontosan . és alaposan kimutatja a magyar nemzet szerepét a világ egyetemes tör­ténetében. Ez a nagy munka 12 kötetben jelenik meg. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára díszes fél­bőrkötésben 16 korona. Füzetenként is kapható 60 fillérjével. A 146. füzet most hagyta el a sajtót. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a ki­adóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rész­vénytársaság, Budapest, Vili. Üllői ut 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján, havi részlet- fizetésre is. _____________________________________6­Sg yesüfetek, Kaszinók, Kötök s egyesek te­stete Káli meghívók, txnozzendek, névjegyek, zcsi lapok, esketesi meghívók s a Könyvnyomdászai kötele vágó mindennemű nyomtatványok csinos és ízléses kivitelien — - o o Készíttetnek o o - ■ 91/falusy Hajós 9Ktc3a dllofnáz, Slícv KönyvnyomSájálan §zcazáz9. KÖZGAZDASÁG. — Téli gazdasági oktatás. A földmivelés- ügyi minisztérium erkölcsi és anyagi támogatásá­val 59 gazdasági egyesület és gazdasági kör vállalkozott a tél folyamán tartandó gazdasági és mezőgazdasági tanfolyamok rendezésére, ezenkívül 13 földmivesiskola és 18 gazdasági vándor-tanár vesz részt abban a mozgalomban, hogy az ok­szerű gazdaságkivitel ismeretei terjedjenek s igy kisgazdák részére 200 gazdasági és 250 háziipari tanfolyam lesz a télen. A gazdasági tanfolyamok 2—4 heti tartamuak, ingyenesek és a vidék gazda­sági igényei szerint rendezettek. A háziipar a mező- gazdasági termelés keretében marad s csak olya­nokra terjed, melyeknek nyersanyaga kéznél van s a kisgazda gazdaságában fölhasználhatók. Ezen­kívül ezret meghaladó azon alkalmak száma, me­lyeken gazdasági előadások keretében az okszerű gazdaságvitelre lelkesítik ahhoz értő előadók s vala­mely evidens gazdasági módszer ismertetésével óhajtják a kisgazda jövedelmét fokozni. Jóllehet a téli oktatások keretei mindinkább szélesednek, jel­lemzi a felköltött érdeklődést, hogy több község, mely a turnusból az első tervek szerint kimaradt, ezért külön folyamodott. — Azon borok, melyek a borvizsgáló szak­értő bizottság által mesterségeseknek nyilváníttat­nak, még az esetben sem képezik szabad felhasz­nálás tárgyát, ha vádlott a mesterséges borkészí­tés vagy forgalomba hozatalnak vádja alól fel­mentetett. (A m. kir. belügyminiszter 1901. évi 2592. sz. határozata.) — Egy kéményseprömester csak egy munka­kerülettel bírhat. (A m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter 1901. évi 24,783. számú rendelete.)

Next

/
Thumbnails
Contents