Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-15 / 50. szám
1901. december 15. 7. Az iparos vagy kereskedő minőségének igazolása. E tárgyban a kereskedelmi miniszter 1901, évi november 6-án 39.505. sz. alatt valameny- nyi törvényhatósághoz a következő körrendeletét intézte : Többizben kérdés tárgyát képezvén, vájjon a hatóságok a városokat látogató iparosoktól és kereskedőktől követelhetik-e vagy sem azok iparosi, vagy kereskedői minőségének igazolását, ezennel a következőket rendelem : Az 1884. évi XVII. t.-czikkben foglalt ipartörvény 50. §-a megadja a jogot, hogy minden iparos úgy saját, mint mások készítményeit az országos vásárokon áruba bocsássa. A törvény eme rendelkezése mellett az a gyakorlat is kifejlődött, hogy az országos vásárokat nemcsak az iparosok és kereskedők, hanem mások is rendszeresen fel szokták keresni. Mivel azonban az ipartörvény idézett rendelkezése szerint a vásárok rendes látogatása csakis az iparosokat és kereskedőt (kikhez a vándoriparosok és vándorkereskedők is tartoznak) illetheti meg, az elárusító vásáros ebbeli minőségének igazolását a hatóságod mindenkor megkövetelhetik. Kötelesek ennélfogva az ilyen vásárosok iparigazolványaikat kívánatra mindenkor előmutatni s illetőig iparczikkek árusítása végett a vásáron ipar- igazolvány nélkül megjelenő árusítók az árusítástól eltiltassanak. Ezen rendeletem, melylyel egyúttal a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszternek 1875. évi augusztus hó 26-án 19.110. sz. alatt kelt rendeletét hatályon kivül helyezem s mely azonnal életbelép, a háziipari készítmények elárusítóira nem terjed ki. — Ki felelős az inas iskolamulasztásáért? Érdekes elvi ügyben hozott Ítéletet a kereskedelmi miniszter. Egy iparvállalat olyan szerződést kötött ; egyik inasának a szilleivel, hogy a szülők kötelesek gondoskodni arról, hogy a fiú rendesen járjon iskolába. Az iparvállalat művezetője nem is törő- i dött vele, hogy az inas jár-e iskolába. Az ötödik kerületi elöljáróság a művezetőt ítélte el, amiért az | inas nem járt iskolába. Az elöljáró Ítéletét azzal ! okolta meg, hogy az ipartörvény 62. szakasza | szerint az iparos felelős, a mester pedig szerződésben I a törvénynyel ellenkező megállapodást nem köthet. ! Az elöljáró ítéletét a tanács és most a kereskedelmi miniszter is megerősítette. A miniszter az elöljáróság megokolását még azzal egészítette ki, hogy az iskolalátogatást ellenőrző könyvecskét is a mester kezeli, tehát csak ő gyakorolhatja a felügyeletet is. — Üzleti adó megállapításánál a tartalék- és nyugdíj alap után fölszámított kamatok a nyers jövedelemből le nem vonhatók. (A m. kir. közig, bíróság 717/901. sz. határozata.) — Szeszfőzői tanfolyam szeszgyárvezetök, gazdatisztek és szeszgyár-tulajdonosok részére. A földmivelésügyi miniszter üdvös intézkedései ismét szaporodtak egygyel: a jövő év folyamán szeszfőzői tanfolyamot rendeztet a miniszter, amelynek az a czélja, hogy a gazdatiszteket, a szeszgyár-tulajdonosokat és a szeszfőzőket gyakorlatilag és elméletileg kiképezze. — A gazdatisztek és szeszgyár-tulajdonosok tanfolyamán a szeszgyártás gyakorlati és elméleti ismertetését, az e tekintetben felmerült újabb vívmányokat, az ellenőrző vizsgálatok végrehajtását és a moslék értékesítését fogják előadni. A másik tanfolyamra jelentkezőknek (akik különben a szeszgyártás körül előforduló összes munkálatokat kötelesek végezni) a szesz- gyártás ellenőrizéséhez szükséges vizsgálati mód- sserek elsajátítása, a szeszadó törvények megismerése s a laboratoiiumi munkálatokon való részt- vétel a céljok. Tandij a gyárvezetők tanfolyamán 44 K., a másikon 40 K., laboratóriumi dij mindkét tanfolyamon 10 korona. A gyárvezetők a tanfolyam végén vizsgát teszitek és bizonyítványt kapnak. Erre a tanfolyamra jelentkezhetnek, akik okmányokkal igazolják, hogy huzamosb ideig dolgoztak valamely szeszgyárban, magyarul beszélnek, imi, olvasni, számolni tudnak', továbbá a m. kir. gazd akadémia, a gazd. tanintézetek végzett hallgatói és a földmives-iskolák végzett tanulói. Élelmezés lakás a maguk gondja. Jelentkezési határnap 1902. január 20. A tanfolyam febr. 1-én kezdődik I" j , . k y ’ j ^ I * f TOLNA VAE!3^Y3. ! és április 15-ig tart. A másik tanfolyam január 5-től 20-ig tart. Résztvehet minden gazdatiszt és szeszgyártulajdonos. Jelentkezés 1901. dec. 25-ig. Mindkét tanfolyamra a kaisai in. kir. gazd. tanintézet igazgatóságánál kell jelentkezni; különben bővebb felvilágosítást is innen kaphatnak az érdeklődők. — A Sió-csatorna megnyitása. A Balaton vizének egyetlen levezető csatornáját, a Sió-csatornát, szombaton nyitották meg hivatalosan. A Sió Siófoknál kezdődik s Szegzírd fölött ömlik a holt Duna-ágba. — Szabályozását az alsó szakaszon még a múlt század elején megkezdették. — Két érdekeltség van itt, egyik a Balaton partján és annak mocsaras területei 50 ezer holdra tehetők, a másik a Sió-zsilip alatt lévő szintén tekintélyes terület. A két érdekeltség bizonyos mértékben ellentélben állott eddig, az alsó érdekeltség a Siózsilip megnyitását folyton ellenezte, mert igy viz alá került volna, a felső meg sürgette váltig, mert csak igy szabadulhatott a magas vízállástól. Hosz- szas tárgyalások és azok eredménytelensége, arra késztette a földmivelésügyi minisztert, hogy Fiáth Pál bárót miniszteri biztosul küldötte ki és a Sió szabátyozása 1897. évben megindult. A munkálatokkal ez év szeptemberében készültek el. Maga a munkálat 3658 holdat vizmentesitett s 340,000 korona költséggel járt. A juti hid fölött a Sió szabályozással a napokban készültek el. Józsa László, a siófoki zsilipkezelésnek felügyeletével megbízott műszaki tanácsos rendelkezése szerint az érdekeltség nagy érdeklődése mellett a siófoki zsilip de- czember 7-én megnyittatott. A megnyitásnál jelén voltak: Jankovich Tivadar gróf, a Balaton anya- viz-társulat elnöke, Jankovich László gróf főispán, Goszthony Mihály, Tevely Béla, Graner Albert, Veszély Pál Ferenc/, a Balaton gőzhajós-társaság igazgatója, Mes/lény Pál, a sióbei ki árviz-társulat küldöttje s az érdekelt kultur-mérnöki hivatalok képviselői. Józs i László üdvözölvén a társaságot, megnyitotta a zsilipet. — Állatok levágása munkaszüneti napon. Munkaszüneti napon déli 12 óráig, illetve junius és julius hónapokban délelőtti 10 óráig' állatok levágása, illetve leszurása meg van engedve. A kereskedelmi miniszter 1901. évi október hó 9-én 65358. sz. a. hozott határozata. — Állategészségügyi kimutatás. A ragadós állati-betegségek állasa Tolnavármegye területén a következő: Lépfene: Majos 1 u. Veszettség: Duna-Kömlőd 1 u., Gerjen 1 u., Paks 1 udvar. Némedi 1 udvar. Takonykor és bőrféreg: 0-Dombóvár 1 udvar, Duna-Szent-György 1 u, Paks 6 u. Sertésvész: Kocsola 16. u., Lápafő 5 udvar, Uj-Dombovár 1 p., Bölcske 3., Uzd-Borjád 1 u., Majsa 1 p., Tót-Kér 7 u. Belecska 1 m., ___SZERKESZTŐI POSTA. — Serény Márk aláírással lapunk múlt számában »szerkesztői posta* rovatában közölt szörny-verset Bonyhádról feladott levélben kaptuk, s igy nem lehet helybeli poétát gyanúsítani azon csodabogár elkövetésével. NYILTTÉR.* Óvás. Figyelmeztetek mindenkit, hogy kiskorú fiam, Novák Ferencnek ne hitelezzen, mert pénze el fog veszni, miután én helyette a legcsekélyebb összeget sem fogom kiegyenlíteni. Egyben azt is tudatom, hogy én nevezett fiamat semmiféle pénzfelvétellel meg nem bíztam sem megbízni nem fogom. Szegzárd, 1901. december hó 14-én. ■■ Ozv. Novák Józsefné. * Ezen rovat alatt közldttekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése: 1901. évi deczember 7-től decz ember 14-ig. Született: 8 gyermek, 2 fiú és 6 leány. Kihirdettetett: Perl Pál — Klein Margittal. Házasságot kötött: Drubits Ferencz — Németh Máriával. Meghaltak: Özv. Sipos Jánosné szül. Kovács Katalin, Strényer János, Balogh István, Bogdán Éva. flSlli trend nd. érk 852 8°° 3°° I I Budapest i15 892 820 1151 H«i 451 j érk. Ind. íi38 5°o 511 5Ü 11“ 510 I Sárbogárd r Ind. érk. 10to 4U 1112 655 2°i 6íí Nagy-Dorogh 918 <>15 915 721 2» ^lO Kölesd-Tengelic 8*s l38 912 7«i 313 722 Hidja-Apáthi 8*4 J04 853 8°* 3*8 750 Tolna-Mözs 8°i 12*« 822 8-° 407 822 érk. ind. 7*0 ll56 883U 4*z 8íí Szegzárd Ind. érk. ■JIM) 1136 754 8« 43* 82 ócsény 7I8 Hí* 7Ü 8S5 450 82 Decs 7OO 11“ 73O 9" 5C9 921 Pilis-Bbrek 650 10M VI 9*‘ 5« 912 Bátaszék G36 1035 7OO 11** — 1122 BonyháJ A 522 — 501 ,*o — 1222 Dombóvár | 322 — 2;to 822 — 8Í0 Budapest fi rk. ind. 822 — 8°o Az este 6 érától reggeli 6 éráig érkező és induló vo- nitokil az idő percei fekete vonallal vaunak aláhúzva. MEGJELENT: Tolnavármegye Garay János Nagy Képes Naptára 1902. évre. Ára: 80 fillér. Megrendelhető: MOLNÁR MÓR könyvnyomdájában Szegzárdon. A megbővitett teljes címtáron kivül a dús szépirodalmi részben vármegyénk legkiválóbb irói legjava dolgozatai foglalnak helyet. Bodnár Istvántól »Béri Balogh Ádám< költemény, Székely Ferenctől Béri Balogh Ádám fája, Sántha Károly- tól »A Burokról* költemény, Bat iné Stantsits Fan nitól »Garay János a női hivatásról«, Veszelei Ká rolytól »Ketten* költemény, Kálmán Dezsőtől »A Stuhlrichter«, Szendrői Józseftől »Bálteremben és Őszi Rózsák« költemények«, Borzsák Endrétől »Igaz mese«, Kálmán Dezsőtől, »Feleségemhez« költemény, Bodnár Istvántól »A bánya«, Kovách Aladártól »Tündérkaréj«, Valló Alberttól »A fátyolos hölgy«, Tóth Károly »Szegzárd-bátai ármentesitő társulat«, Mányoky Tamástól »Rigó] Ferkó és Szegedi lány« költemények s végre a »Humor«.
