Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-15 / 50. szám

1901. december 15.

TOLNAVARMEGYE.

3.

Is, csekély kivétellel, befejeztetett csak Ssulimán György fuvaros van még há'ralékban.

A kir. ügyész jelenlése szerint a szegzárdi kir. törvényszéki fogházban a múlt hó folyamán 95 egyén volt letartóztatva, kik közűi fegyházra 6 volt elitélve, börtönre 50, fogházra 30.

A tiszti főorvos jelentése szerint: november hónapban a közegészségügyi állapot nem volt kedvező ; ezen rosszabbodást a heveny fertőző betegségek s jelesen a vörheny nagyobb elterjedése idézte elő. — A betegségi esetek nagyobb számával a halálozási arány is rosszabbodott. Kanyaró volt : 88, difterilis 40, hagymáz 14, szamárhurut 38, 1 gyermekágyi láz 1. — A vörheny azonban daczára a legszigorúbban keresztülvitt érintkezéseknek 104 esetben fordult elő, — kiterjedve mind a 6 járásra j s a következő 22 községekre : Győré, Máza, Zomba, Szegzárd, Bátaszék, Tolna, Simonmajor, Harcz, Dec-;, Agárd, Mözs, Szakadáth, Udvari, Murga, j Gyönk, Dunafóldvár, Duna-Szent-György, Gerjen, J Dombóvár. Döbrököz, Csibrák és Kurd. Ezen ragályos betegség folytán be kellett szüntetni a szegzárdi főgimnáziumban 14 napra az előadásokat, hogy a vörheny betegek által fertőzött tantermek j alaposan fertőtlenitethessenek, végre ezen baj elleni I óvóintézkedéz czéljából kellett a murgai és gerjeni népiskolákat is bezárni. — A közegészségügyi ha- j tóságok a fertőző betegségek elleni óvóintézkedé- 1 seken kívül megvizsgált élelmi szereket 59 esetben, j közhelyiségeket 47, iskolákat s óvodákat 68 esetben. — Fertőző betegségek folytán 67 lakás, Szeg- zárdon az összes népiskolák, valamint a főgimnázium 10 terme lett fertőtlenítve. — Közegészségi személyzetben változás nem volt. A szegzárdi Ferencz-közkórházban október hónapról ápolás alatt maradt 287, november hónapban felvéteteft 174, ápoltatott összesen 461 ; elbocsájtatott gyógyultan 69, javultan 30, gyógyulatlan 9, meghalt 6.

A kir. tanfelügyelő jelentése szerint: meglátogatta a pinczehelyi róm. kath , a bátaszéki görög keleti, a gyönki ev. ref. magyar, a gyönki ev. ref. német, a belecskai és gyönki ág. hitv. ev., a görbői izr. és a gyönki magániskolát; végre a pinczehelyi r. k. ovodát, a bátaszéki I. számú és a. gyönki községi állandó menedékházakat. — A meglátogatott iskolák, ovodák és menedékházakban megfelelő eredményt talált. Nem hagyhatja megemlítés nélkül, hogy a bátaszéki gör. keleti elemi iskola magyar falitáblákkal és Tolnavármegye térképével nem bir; továbbá, hogy Magyarievics Mihály iskolaszéki elnök, a mulasztási kimutatásoknak aláírását megtagadja és az iskolaszék nem érdeklődik iskolája iránt, mert ezen évben (a

lelkészen kivül, egy tagja sem volt még az isko- i Iában) végre hogy a nevezett iskola felvételi nap- j lója és elómenteli naplója szerb nyelven van vezetve. Továbbá, hogy a belecskai ág. ev. iskolai tanterme a tanítónak lakásával együtt szűk és alacsonv, a 83 mindennapi tankötelesnek befogadására elégtelen és az egészségügyi kívánalmaknak sem felel meg. Végre, hogy a gyönki községi állandó menedékház olyan dombos helyen van bérelve, hogy a sáros és téli időben az óvodába járni köteles 1 gyermekek által meg nem közelíthető mit legjob- j ban tanúsít az, hogy száraz időben ottan létem alkalmával a beirott 140 növendékből csak 17-et talált a menedékházban, kikkel Benke Jo'án óvónő teljesen megfelelő eredményt mutatott fel.

— Az árverést foganatosító közigazgatási hatóság jogosítva van az árverésen megvett ingókat az árverés foganatosításakor a vevőnek — ellenszegülés esetén karhatalom igénybevételével — birtokába adni. Ha azonban a vevő a megvett ingókat az árverés foganatosításakor birtokába nem veszi, hanem a végrehajtást szenvedővel azok visszavásárlása tárgyában külön megállapodást lé- \ tesit: az ebből származó magánjognak érvényesítésére a bíróság van hivatva. (A belügyminiszternek 96,993/1901. sz. a. hozott határozata.)

— A huzamos!) ideig tartó helyszíni eljárásnál a bíróságnak figyelemmel kell lennie az illető vidék sürgős mezei munkája idejére. (A m. kir. igazságügyirniniszter 1901. évi 26824. sz. határozata.)

— A körorvosok részére törvényszerűen megállapított hozzájárulási hányadok beszolgáltatására a körorvosi körzet községei abban az esetben nem kötelezhetők, ha a körzetben a körorvosi állás egyáltalán betöltve nem volt és betöltve nincsen. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1901. évi 1687. sz. határozata.)

HÍREK.

— Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főispán folyó hó 12-én városunkba érkezett és többrendbeli hivatalos ügyeknek elintézése után visszautazott Nagy-Doroghra, a honnét ezen a héten ismét eljön Szegzárdra.

— Uj jogtudor. Hagymássy Dénes ügyvéd- jelöltet, Hagymdssy Károly paksi kir. közjegyző fiát, folyó hó 7-én avatták fel a budapesti kir. tudomány-egyetemen a jogtudományok tudorává.

— Kinevezés. Szarka Dezső jegenyési kasz- nárt br. Ssaczger Alfréd, a kereki uradalom tulajdonosa, Kerekibe kasznárrá nevezte ki.

— Főúri házasság. Dr. gróf Porai Pál, az egykori külügyminiszter fia. mint már megírtuk, eljegyezte Apponyi Géza gróf leányát, Alice grófnőt. Az esküvő dec. 15-én lesz a hő- gyészi kastély kápolnájában. Erre nézve a következő családi értesítést vettük: Nagy- apponyi Apponyi Géza gróf cs. és kir. kamarás, a magyar főrendiház örökös tagja örömmel tudatja úgy a saját, mint hitvese nagy-apponyi Apponyi Géza grófné, szül. Széchenyi Paula grófné csillagkeresztes hölgy és a boldogult császárné és királyné Ő Felsége palotahölgye nevében, leányuk nagy-apponyi Apponyi Alice grófnőnek Form Pál gróffal, a cs. és kir. kamarással leendő egybekelését. — Hasonló szövegű értesítés jelent meg a vőlegény részéről is.

— Ösztöndíj adományozása. Vármegyénk a közigazgatási tanfolyam hallgatói részére hat, egyen- kint 200 koronás ösztöndijat alapított; ezen ösztöndíjakat az 1901 —1902. évre az alispán-helyettes főjegyző a következőknek adományozta : a központi járásból Ellmann Bélának, a dunaföldvári járásból ifj. Rákóczi Lajosnak, a völgységi járáskól Hajfncr Istvánnak, a dombóvári járásból Dezső Antalnak, a tamási járásból Bocsor Istvánnak és a simon- tornyai járásból Halmai Emilnek.

— A színi előadások elhalasztása.

K'ővi Ede színigazgató, a ki e hó 14-én megkezdendő előadásaira bérletet gyűjtött, mint hozzánk irt leveléből értesülünk, a városban levő járványos betegség miatt csak e hó 25-én kezdi meg előadásait, — a bérletre fizetett előleget azonban mindazoknak, a kik e halasztás miatt lemondanak róla, kész visszaadni.

— A r. k. hitközségi adó. A r. k. hitközségi tanács folyó hó 9-én tartott ülésében elhatározta, hogy a hitközségi adót 250/0-r01 20 %‘ra szállítja le. Most, hogy az állami tisztviselők is adófize'őkké lettek, ezen leszállítás lehetővé vált, de a még igy is magas adó sem marad meg sokáig, mert hát majd csak lefogy a hitközség adóssága.

— A pécsi ügyvédi kamara kőzhirré teszi, hogy néhai Cholnoky Imre volt dunaföldvári ügyvéd irodája részére gondnokul kirendelt dr. Cholnoky Sándor ügyvéd helyett, ennek az ügyvédség gyakorlatától hat hóra történt felfüggesztése következtében irodagondnokul dr. Spitzer Károly dunaföldvári ügyvédet rendelte ki.

— Eljegyzés. Gyűszű István érsekujvári vasúti tiszt eljegyezte Seegedy Emma kisasszonyt Szeg- zárdról.

Itt mellette valamivel magasabb meg karcsúbb ez a barna szemű lányka; hosszú szempillái árnyat vetnek hamvas arczára s amint a homlokbársony alól a két 'oldali hajfonat a fülkagylók alá mély ívezésben hátra van vezetve: ez az ősi hajdisz olyan bájossá varázsolja azt a kedves, rózsás arczot. Ennek is tündér szabta piczi kezeit, picziny lábait.

Hát még amott, az a háttal álló, dús hajfonattal megáldott teremtés; mikor megfordul, karcsú derekán ring-reng a rokolya meg a paszomántos felső selyem-szoknya; domború kebelét dús roj- tozásu, ezüst paszományos, ’ fekete meg színes, virágos selyemkendők fedik; aztán ha az ember arra a csacsogó piczinyke piros szájra néz, azt hiszi, hogy cseresznyével vagy eperrel él, mivelhogy hát nagyobb valami aligha férne abba bele.

Emitt meg egy kis menyecske türelmetlenkedik ; alig egy hónapos a lólk'óm adta, hát biz’ csak oda tart a régi bandához, a melyiknek lánykorában ő is tagja volt. Ez is megnézni való ám ! Világos gesztes hajára simul a metélléses-ruzsás-ra hímzett főkötőlepel, e fölött meg a finom ööfor-fátyol, kettősen tekerve, szines üveggömbü gombostűkkel sűrűén a hajra tűzdelve s hogy még szebben álljon, két oldalt a halánték körül három-három hosszú, ékesen czifrázott, ezüst íekerődző-Xvőkú erősittették a fejre. Bodorral meg széles gyöngyfűzése borított nyakáról hátrafelé csüng a sok nyakpántlika, csafring, meg tudj’ Isten miféle ékességek Ám a menyecske maga is gyönyörűség; akinek ez felesége, tudom, aligha kívánkozik más menyországba valaha.

Egyszóval szép, szebb, legszebb; az egész együtt véve gyönyörű. Hejh! ha ez a sok gyönyörűség itt összefogózva körben forog! . . . észbontó, férfirontó lehet az a lorgatag.

Az egyik közülök — gondolom a Sárika — most kiadja a jelszót: no kezdjük!

Egyszerre, egyetlen csoportba verődik a leány és uj menyecske-sereg, aztán képződik a kör: jobb kéz, a jobb felőli második szomszéd bal kezébe, balkéz a balfelőli második szomszéd jobb kezébe, úgy, hogy mindegyik tánczos keble alatt a közvetlen két szomszéd bal és jobb keze fogózik össze. — A tánc, illetve forgás, mindig ballábbal kilépve, balja előre történik, fordítva soha.

Egyik most közbekiált: no! és kezdődik a csillegö !

Garzóék Evikéje mélabús dalba fog s aztán egész lassú ütenyben indúl a kör: féloldalt bal láb előre, ujjhegyre fel, vissza a sarokra; jobb láb előre, ujjhegyre fel, sarokra vissza, aztán ismét a bal láb és igy tovább, mig az egész kör meg nem fordul; ezt ismétlik aztán többször is.

Ez alatt az asszonynép, iskolás gyermeksereg mindközelebb húzódik a körhöz, körbe veszi az egészet, mint néző sereg.

Most valamelyik táncoló ajkáról gyorsabb ütenyü dal hangzik; egy pillanatra megáll a kör, hogy a kellő időbeu ismét egyszerre lépjen ki ballábával mindegyik s ekkor következik a lépő.

Olyan ez a lépő mint a bokázó, de mégsem az; a ki rosszul lép, megbomlasztja a rendet s az utána következő már nem tud lépni. A dallam most félig bús, félig víg, olyan enyelgő-féle s a picziny papucsba vagy félczipőbe bujtatott, csinos kis lábak kecsesen mozognak előre körbe : bal láb

féloldalt előre, utána a jobb és a sarkak bokázva összeérnek, aztán ismét balláb előre, a jobb pedig kecsesen hátra csosszantsa a bal mögé kerül, ujjhegyével a balláb sarkához közel. Ez egy lépés . .

A jobbláb hátravonása engedi, hogy a kör tovább haladhasson, mert a hátravont jobb láb helyébe a következő újabb lépésnél a közvetlen jobb szomszéd bal lába kerül. Csak egyetlen tánczos hibázza el a pontos lépést, szomszédja azonnal megbotlik benne s az egész körnek meg kell állnia.

A csillegö vagy \siHingésö lassú tánczmozgása meg van magában a szónak alapértelmében, mivel csillegni annyit tesz. mint lappangva mintegy szemlélődve járni; olt csilleg a kertek alatt szokták mondani ; — azonos értelmű az ismeretesebb kullog szóval. — Ez a lappangó járás van művésziesebb alakban felhasználva a csillegö tánczlépésnél, mely lassú ringásban mozgatja odább a tánczoló kört.

A lépő már sokkal enyelgőbb, a test is jobbra- balra hajolhat és a kecsebb mozdulatokat nemcsak megengedi, hanem a lépés természeténél fogva is azok mintegy vele járnak. Mint a lassú szellőtől ingatott bágás fejű nádns, úgy hajlanak a tánczolók hármaspártás fejecskéi egyszerre egy oldalra és vissza s a nagy pártára rakott herék meg-meg rezegnek, a lenge derék inog jobbra-balra s a 6—7 rödbe szedett, alul tölcsér módra alálló rokolyákra felöltött, szines pántlikákkal paszomántos selyem szoknyák, a selyem kendőkről rájuk boruló dús rojtokkal együtt ütemesen vágódnak a mozgással ellenkező irányban, mialatt a formás lábacskák negédesen járják a lépőt.