Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-15 / 50. szám
XL évfolyam. 50. szám. Szegzárd. 1901. december 15. Előfizetési ár: I Egész évre ... 12 korona. ! Fél évre . . . fi > Negyed évre . . 3 » j Egy szám ára . . 24 fillér. jj Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- iratalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése 8zegzárdon. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő : SZÉKELY FERENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz lemények, valamint az előfize-: tések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések méreékol'en mo?All»pltot árszabály szerint számíttatnak. Széli Kálmán szabadelvüsége. —lk. Téveséskorlátoltfölfogásravall azon álláspont, a mely a szabadelvüség kérdését kizárólag abban keresi és találja, a mi az egyházpolitikára vonatkozik és azzal függ össze. Elvitázhatatlan, hogy Magyarország ujabbkori politikai életében az egyház- politika volt a szabadelvüségnek úgyszólván a legfontosabb és a legklaszikusabb megnyilatkozása. Ezen nagy reformok megalkotásában, megvédésében és fentartásában Széli Kálmánnak és politikájának szintén kiváló rész jutott. Széli Kálmánnak a néppárttal szemben mesteri szónoki képességgel megvívott fényes parlamenti csatái és az egyházpolitikai kérdésekről igazi szabadelvű szellemtől áthatott, gyakran elragadó szónoki lendülettel és ihlettséggel előadott nyilatkozatai kétségtelenné teszik, hogy Széli Kálmán, ha az ő szabadelvüségét úgynevezett egyház- politikai mértékkel mérjük, szabadelvű politikusaink és államtérfiaink között e tekin- tetban is a legelsők között áll. Azonban vaskos tévedés azt hinni, hogy a szabadelvüség fogalmát az egyházpolitikai kérdések kimerítik. Az igazi szabadelvű politikának kardinális föltétele, hogy az megnyilatkozzék az egész köz kormányzat ban is, hogy az alkotmányos jogok miként való gyakorlásában, a törvényes intézmények kezelésében, a polgári s egyéni jogok tiszteletben tartásában is teljes erővel érvényesüljön. És ha ebből a magasabb szempontból is vizsgáljuk Széli Kálmán miniszter- elnöknek kormányzati és parlamenti működését, lehetetlen róla el nem ismerni, hogy az ő politikája a szabadelvüség legszigorúbb értelemben vett minden követelményének ezen a téren is híven megfelel. Az igazi szabadelvű politikának tett vele Széli Kálmán szolgálatot, mikor a kúriai bíráskodásról szóló törvény megalkotásával a képviselőválasztásoknál 30 év óta clivó hatalmi erőszakoskodást kiküszöbölte és a tiszta választások elvét a maga teljességében megvalósította. Ezzel az egész közvéleményben, a tiszta választások jelszavával és tényével, politikai és etikai értelemben egyaránt tisztultabb közszellemet teremtett. A tiszta választásoknak igéje, mit csak legendának tartottak, Szélt Kálmánnak nemes stylben magasan szárnyaló kormányzása alatt testet öltött és a mi elfogult ellenzékünk az ó túlzásaival sem volt képes egy jelenségre utalni, egyetlen adatot fölhozni, a mely Széli Kálmánnak tiszta választásai ellen bizonyítana. Az igazi szabadelvű politikának tett Széli Kálmán szolgálatot azzal is, hogy a választói jogosultságot kiterjesztette, hogy a választók számát körülbelül 250 ezerrel szaporította. A választói jogok kiterjesztését is szivén viseli a miniszterelnök, annak fejlesztését a közviszonyok figyelembevételével, okosan és fokozatosan gyakorolja, de igen helyesen azt nem terjesztheti ki nyelvkülönbség nélkül az összes néprétegekre. Kell-e szabadelvűbb nyilatkozat a miniszterelnöki székből, amidőn Széli Kálmán Vázsonyi beszédjére a minap kijelentette, hogy a nemesi cimek osztogatását a mai kor menthetetlen gyengeségének tekinti és a kitüntetéseket csak az emberi hiúságnak kielégítésére, általánosan bevett szokásból osztja a kormány. Avagy a Széli Kálmán által inaugurált szociálpolitika nem-e a legtisztább szabadelvű politikai irányzat követéséből származik? A kormány az utóbbi két évben csupán a kereskedelmi tárcánál 55 millió koronát fordított oly beruházásokra és megrendelésekre, a melyeknek célja volt a különböző iparágakat foglalkoztatni s azok munkásainak keresetet juttatni. Széli Kálmán szociálpolitikai programmját a tervbe vett szociális törvényhozási javaslatok egész tömege hirdeti. Amit a gazdasági munkásoknál elértünk, azt folytatni fogja a kormány az ipari munkásoknál. Kívánja a kormány a munkások betegsegélyezési és balesetek elleni ügyét szervezni, az éjjeli munka, a női- és tanoncmunka kérdését rendezni, az iparfelügyeletet az ipartörvény revíziójával a munkások érdekében szigorúbban alkalmazni, hogy a munkást ne lehessen kizsarolni és hogy az a szegény munkás az ő munkájának gyümölcsét érdem szerint élvezhesse is, a munkás szakegyleteket fejleszteni stb. TARCA. Költők alkonya. A költőnek szép lehet a halál, Mikor sugaras enyhe alkonyon A fénylő nap is pihenőre száll. Ha szép lányok állnak ágya körül S beözönlik a nyitott ablakon Dal és illat — utolsó gyönyörül. • • ■ Ha nekem int majd a nagy pillanat, Mielőtt szemem álomra hányom: Ne lássak fényt, ne lássak sugarat. Dallam ne rezdüljön a légen át, S felém ne hozza röpke fuvalom Violák és rezedák illatát. S ah ... ne tévedjen elem szép leány, Mert ezerszer halok meg a vágytól, Mielőtt kivívtam földi tusám • . . YESEELEI KÁROLY. A tündérkaréj.* Sárközi néprajzi tanu.1 m á n -y. Irta: KOVÁCH ALADÁR. — A »TOLNAVARMEGYE« eredeti tárcája. — Azt mondják a hagyományok, hogy az ős magyarok a sátortáboron kívül eső nagy térségen gyülekeztek ; eljöttek a gyulák, megrakták az oltárt, aztán meggyujtották az áldozati tüzet: akkor előlépett a táltos, az elővezetett hófehér harmadfü ménlovat leszúrta, a kisebb rendű papok felkon- czolták s a jóslat megtörténte után a tetemből az oltáron égő tűzre raktak. Akkor az áldozó néptömegből kivált a nők csoportja; leányok meg ifjú asszonyok nagy körben, kéz-kézbe fogózva tánczczal lejtették körül az oltárt. A táncz lassú, tipegő volt kezdetben, majd valamelyest gyorsabbodött s az egész karéj mint lengén hullámzó tótükör ingott és lengett. — Ehhez a tánezhoz a szüzek és ifjú menyecskék valami csodás, bűvös-bájos dalt énekeltek; hol egyedül egy, hol meg az egész kar. Majd egyszerre csak megállóit a karéj, szét- b omlott, aztán az ifjú menyecskék kiléptek s helyükbe jött egy más csoport; ilju lányok lenge ruhában, virágos koszorús fejjel, hajfürteik szerte bomolva s aztán újra egybe szövődött a karaj : folyt tovább a táncz, de már sebesebben, gyor* Mutatvány az 1902. évrá megjelent „ Garay János Nagy Képes Naptár“-bál. sabban, utóbb őrült sebességgel; a gyönyörű szüzek szétbomlott fürtéi szerte lebegtek s a fejekről hulló virágok oda szóródtak az oltár köré, ... és a dal, az a csodás dal csak hangzott, egyre hangzott . . . Észbontó, férfirontó volt ez a táncz; nem volt jó odaférkőzni az ifjúnak: beleveszett, beleőrült, ha látta ezt a csodás tündérkaréjt .... Elég volt az is, ha az éneket hallotta; akkor is elbujdosott messze be az erdőbe, vagy nádas ingovány közé és napokon át ker«^^^^a^ mit nem talált: a lelke, a szive nyugalmát. -VANS&Mta De nem is merészkedett od*az ifjú-levente ; igaz, hogy tiltva is volt: csak úgy távolról tűnődött, vájjon az ő arája köztük van e ? így mondják a hagyományok ; vájjon igy volt-e, vagy máskép ? ki tudná azt megmondani ? Valamikor, a régi időben, midőn a pogány hi tü j magyarok lassanként felvették a kereszt hitét s a szellős sátrak helyébe szalmafödeles hajlékokat építettek : igen bölcsen úgy eszelték ki a dolgot, hogy j az Isten házát a falun kívül eső nagy térségen építsék. Szent hely volt [ez és körülte nem volt szabad emberi hajléknak emelkednie. Még ma is találunk falvakat, hol a szentegyház a házak során kívül áll, vagy a falu körül szántónak ekevasa hajdani templom falak romjaiba ütközik. MF" Lapunk mai száma ÍO oldalra, terjed, "^jg
