Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-10 / 45. szám

1901. november 10.

TOLWAVARMEGYE.

5.

KÖZGAZDASÁG.

A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET

hivatalos közleményei.

Rovatvezető: Molnár József, egyesületi titkár.

Jegyzőkönyv.

Fölvétetett a tolnamegyei gazdasági egyesület igazgató-választmányának 1901. évi október 25-dikén, Szegzárdon, a vármegye székházában megtartott ülésén.

Jelen vannak : Jeszenszky Andor g. e. elnök, Altdorffer Lipót, I)öry Frigyes, Fördős Dezső, Kelecsényi Ambró, Kovács Sebestyén Endre, Per- ■czel Dezső, Perczel József, Peresei Lajos, Sulyok Géza, Gróf Széchenyi Sándor, Sztdnkovánszky János, Vizsoly Ákos, Wilízek Sándor ig. vál. tagok és Molnár József titkár, mint jegyző.

Elnök a jelenlevőket szívélyesen üdvözli, a gyűlést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Sulyok Géza és Wilízek Sándor ig. vál. tagokat kéri fel. Ezután a napirend előtt:

a) Meleg hangon emlékezik meg az 50 éves munkássága megünneplésének közvetlen előtte elhalálozott id. P/eszky Antal gazdatiszt érdemeiről és hivatkozva arra a fáradhatatlan ügybuzgóságra, .amelyet az elhunyt a mezőgazdaság ügyeinek hosszú szolgálatában nemcsak a gyakorlati gazdálkodás te- rén^ hanem a gazdasági egyesület kebelében is (am’elynek a megalakulás óta tagja és hosszú időn át igazgató-választmányi tagja is volt), olyan elismerésre méltó eredméuynyel és soha nem lankadó szorgalommal kifejtett: indítványozza, hogy id. Pleszky Autal elhalálozása fölött őszintén érzett sajnálkozásának jegyzőkönyvben adjon kifejezést a gazdasági egyesület.

Az igazgató-választmáuy ilyen értelemben határoz.

b) A vármegyei gyámpénztárnál a közel múltban napfényre került sikkasztás lolytán vármegye- szerte támadt megütközés és izgalomra hivatkozva, indokoltnak véli elnök, hogy az egyesüét tagjainak megnyugtatáí-a végett a gazdasági egyesület pénzkezelése megvizsgáltassák.

Erre való tekintetből úgy a maga, mint az egyesület pénztárosa nevében kéri, hogy a vizsgálat megejtésére küldene bizottságot az igazgatóválasztmány.

Perczel Dezső felszólalása nyomán, arra való tekintettel, hogy a gazdasági egyesület csekély vagyonának hűséges kezeléséről a hosszú idő óta működő egjesületi pénztáros hivataloskodásának egész tartama alatt évenként alkalom volt meggyőződést szerezni és inéit a legközelebbi rendes évi leszámolástól amúgy is csak néhány hét választ el bennünket: fölöslegesnek tartja az igazgató-választmány a pénztári számadások időközi megvizsgálását.

c) Felhivja elnök az igazgató-választmány figyelmét a földmivelésügyi magyar kir. ministerium 6158/VI. 3. sz.. leiratára, amely, a gazdasági munkásokkal való társadalmi foglalkozás ügyet tárgyalva, a munkaadó és a munkás közötti jó viszony istápolásának egyik hatékony eszköze gyanánt a régi aratási ünnepek felelevenítését jelöli meg. Amidőn a szociális szempontból kétségkívül figyelmet érdemlő ezen kérdéssel komolyan való foglalkozást elnök az igazgató-választmány figyelmébe ajánlja és az egyesü et részéről az ügy érdekében kifejtendő akciót a jövőre vonatkozólag annak idejére kilátásba helyezi, egyúttal fö.kéri a jelenlevőket, hogy — amennyiben náluk, vagy tudomásuk szerint más gazdatársaikuál ilyen aratási ünnepek már a folyó évben is rendeztettek volna — azt a ga:d. egyesülettel ezúttal közvetlenül tudatnák.

A nyomban megkapott értesülések alapján megbízza az igazgató-választmány az elnökséget, hogy a földmiveiési mimsieriumhoz tegyen jelentéit, .miszerint a folyó évben Gróf Hunyady lmréné tápéi, Jeszenszky Andor csibraki, Perczel Dezső börzsönyi, Perczel József bikácsi, Perczel Lajos .kiskajdocsi, Gróf Széchenyi Sándor nagydoroghi,

Sz/ankoi'ánssky János kajdac'i és Vizsn'y Ákos alsópéli gazdasága rendezett aratási in ep;t.

d) Hivatkozik elnök a gazdasági egyesület ez évi tehén- és üsződíjazásánál lefolyt ünntpségre és jelenti, hogy az egyesület ezen ünnepségén a földmivelésügyi m k. minis'er képviseletében részt- vett államtitkár előtt a vármegye népies szarvas- marha tenyésztéséről bemutatni szándékolt kép sikerének biztosítása érdekéből szükséges volt a díjazás arányát ugyanazon keretekben megtartani, amelyek között az utóbbi években kifejtett hasonló mozgalmainál olyan szép eredményt, illetve olyan impozáns felhajtást sikerült elérnie a gazdasági egyesületnek. Minthogy azonban a folyó évi díjazásra kapott kormánysegély annyi és olyan összegű állami díjak kitűzését, mint az előző években lehető volt, ez idén meg nem engedte : az egyesületi dijak szaporítása vált szükségessé s ehhez képest 800 koronával kellett a kezelésünk alatt levő állattenyésztési alapot a díjazási költségvetésben megállapított tételen kívül igénybe venni. Kéri elnök, hogy ezen intézkedését jóváhagyólag venné tudomásul az igazgató-választmány.

A felhozott indokokra való tekintettel az elnök ezen intézkedését jóváhagyja az igazgató-választmány.

A tárgysorozat rendje szerint :

1. Titkár előterjeszti a szőlőbiráló bizottságnak a szőlők felújítását célzólag ez évben rendezett verseny eredményéről szóló jelentését és a dijak odaítélésére irányuló javaslatát.

A verseny lefolyásáról szóló jelentésből örvendetesen domborodik ki, hogy az egyesület ezen akciója nemcsak a bejelentett szőlőterületek nagy számarányánál fogva sikerült reményen felül, ameny- nyiben a vármegye minden vidéke képviselve volt a versenyben (pályázott 14 gazda 24 hold hazai és 47 gazda 76 hold oltvány szőlővel); hanem a bejelentett és megbírált szőlőterületek túlnyomó részének mintaszerű kezelése is a mellett tesz tanúságot, hogy az elpusztult szőlőterületek újjáalakítása jó mederben halad.

Az igazgató-választmány örömmel veszi tudomásul a jelentést, és a pályázatban kitűzött dijakat — a bíráló bizottság javaslatához képest — következőleg Ítéli oda:

A) Olivány-szőíőkérí:

Ezüst érmet:

szőllejéért.

e t:

szőllejéért.

Gróf Apponyi Géza apáthii

Elismerő okleve Gróf Pejacsevich Tivadar ódányi Frantsits Bódog döbröközi Willinger Márton börzsönyi Bodnár István szegzárdi Zsigmond Ferencz szegzárdi Beck Péter felsőnánai Vörös Mihály harczi Marhauser Imre bonyhádi Dr. Tanárky Árpád szegzárdi Weizel János murgai Witzl Antal závodi Klem Ferencz závodi Sz. Kis János pilisi Rohrer Ándrás apáthii Bentsch Jakab apáthii Id. S pos József szegzárdi Krauback József szegzárdi Mirth József szegzárdi Hamrik Imre gindlicsaládi

P é n z dij a t:

Peremenszky József döripatlani 1. szent- gáli sző léjéért —

Kis Sándor Szászi szegzárdi lakosnak Ernszt András závodi lakosnak Vörös Márton harczi lakosnak Herner György döripatlani lakosnak Klézli János B ika szegzárdi lakosnak Rohrer Péter apáthii lakosnak Hengel József czikói lakosnak Újvári József harczi lakosnak

B) Hasai szőlőkért

Ezüst érmet:

Antal Pál szegzárdi

Elismerő oklevelet Abelesz Adolf tamá-úi Wolf Henrik szegzárdi

Kapp János gyöuki «

Kovács János Szászi szegtárdi «

Szél János pilisi «

P é n z d i j a t:

Török Ferencz Hőss szegzárdi lakosnak 50 koronát. Metz János murgai lakosnak 25 «

Fekete János agárdi lakosnak 23 *

100 koronát.

50

50

25 c

25

25

25 *

25 «

szőllejéért.

szőllejéért.

C) Vinczellérdijat:

Bodnár István szegzárdi, Marhauser Imre bonyhádi, dr. Tanárky Árpád szegzárdi, Zsigmond Ferencz szegzárdi, Abelesz Adolf tamásii és Kapp János gyönki lakosok vinczellérjeinek.

2. Bemutatja titkár Hőgyész község az irányú kérvényét, hogy Hőgyész székhelylyel állami állatorvosi állás szervezése és a kinevezendő állatorvosnak a szakály-hőgyészi és kurd-csibráki vasútállomásokon az állategészségrendőri szakértői teendőkkel leendő megbízatása iránt szükséges lépéseket tenné meg a gazdasági egyesület.

Az igazgató-választmány maga is élénk tudatában lévén a szóban forgó környék állattenyésztése fejlettségének és a bonyhádi szarvasmarha igen élénk forgalmának, amely éppen Hőgyész községben és annak környékén, illetve a szakály-hőgyészi vasútállomáson bonyolódik le: méltányolja Hőgyész község kérelmét és megbízza az elnökséget, hogy az abban fölvetett fontos gazdasági kérdés kedvező megoldása érdekében feliratot intézzen a földmivelésügyi m. k. minisztériumhoz.

3. Bemutatja titkár a jegenyési gazdaság az irányú megkeresését, hogy a gazdaságnál egyhuzamban 41, illetve 44 év óta szolgálatban álló 2 cselédet kitüntetésre ajánlja a gazdasági egyesület.

Az igazgató választmány megbizza az elnökséget, hogy illetékes intézkedés végett pártolólag terjeszsze az ügyet a vármegye főispánja elé.

4. Ismerteti titkár a földmivelésügyi m. kir. minisztérium azon intézkedését, a melynek folytán a cs. és k. közös hadügyminisztérium intézkedett, hogy a katonai kincstár által kisorolni szokott, tenyésztésre még alkalmas kancák visszaadassanak a köztenyésztésnek. Felolvassa egyúttal a gazdasági

I egyesület által ez ügyben kifejtendő akcióra vonatkozólag a vármegyei ló'enyésztési bizottság elnökétől érkezett véleményt és jelenti, hogy a nagy- kanizsai vonatosztálynál ezidén kisorolásra kerülő kancza anyagból 29 drbra érkezett előjegyzés.

Az igazgató-választmány tudomásul veszi titkár előterjesztését és tudatában a földmivelésügyi m. k. minisztérium intézkedése azon célzatának, hogy a szóban forgó lóanyag eladási ára éppen a kisgazdák érdekeire való tekintetből mérsékelte- tttt: megbízza az elnökséget, hggy a 2) darabot előjegyző gazdák közül csupán a kisgazdákat hozza javaslatba arra, hogy igényük kielégittessék.

5. Felolvassa titkár a Tevelen létesíteni szándékolt minta-parasztgazdaság ügyében a földmivelésügyi m. k. minisztériumtól érkezett leiratot, a mely arról értesíti a gazdasági egyesületet, hogy a javaslatba hozott birtokot arra alkalmasnak és a vidékre mintagazdaság létesítését elengedheden szükségnek azért nem találta a minisztérium, mert a kiszemelt birtok eldarabolt volta miatt a kellékeknek nem felel meg s az ottani vidék mezőgazdasága sok tekintetben fejlettebb, mint a vármegye más részein.

Ezzel az ügygyei kapcsolatosan felolvassa titkár a sárszentlőrinczi mintagazdaság felügyeletével megbízott Fördős Dezső ig. vál. tag jelentését, a mely azt a sajnálatos jelenséget tárja az igazgatóválasztmány elé, hogy az ottani környék kisgazdái milyen kevés érdeklődést tanusitanak a mintagazdaság és az annak kezelése körül szerezhető tanulságok iránt.

Sstankovánszky János felhivja az igazgatóválasztmány figyelmét arra a rendkivüli érdeklődésre, a melyet éppen a teveli kisgazdák tanúsítottak a gazdasági egyesület által néhány évvel előbb ott rendezett téli előadások iránt. Összevetve ezt az ottani vidék mezőgazdaságának a íoldmive- lési minisztérium által is csak az imént elismert fejlettségével, arra a következtetésre jut, hogy Tévét község ltkosságában meg van a haladás iránti érzéknek azon foka, amely legfőbb biztosítékául tekinthető annak, hogy egy minta-parasztgazdasághoz fűzött remények meg is valósuljanak.

Perczel Dezső teljes mértékben osztozik az előtte szólott felfogásával; a minta-parasztgazdaságokhoz fűzőit célzatok megvalósithatása érdekéből azonban elengedhetlen kelléknek tartja azt is, hogy a minta olyan legyen, a melyet a kisgazdáknak követniök érdemes és lehetséges is. Ezen előbbi kellék biztosítékát a mintagazdaság kezelőjének, illetve tulajdonosának egyéniségében, a lehetőség biztosítékát pedig a mintául odaállított gazdaság rendszerének olyaténképpen való meg-