Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-10 / 45. szám
6 TO LIN AV AKMEOYE. 1901. november 10. állapításában keresi, hogy azt a rendszert az érdekeltek a maguk viszonyai közé beilleszthessék, vagy pedig a maguk viszonyait ahhoz alakíthassák. Eiismeri a földmivelési minisztérium az irányú törekvésének indokolt voltát, hogy mintagazdaságok tagositott birtokon létesittessenek és méltányolja is ezt a törekvést, mert — ismerve a tagositott birtok előnyeit a tagositatlannal szemben — csakis a fejlődés gyorsabb menetének biztosítását célozó jóakaratot lát abban. A minta-parasztgazdaságok létesítésének elengedhetlen előfeltételéül azonban nem tekintheti a birtok tagositottsá- gát — különösen ott, a hol a paraszt-birtok általános jellege a szétdaraboltság és amellett hiányoznak a tagosítás előföltételei. Mert az ilyen vidéknek mintául odaállított tagositott parasztgazdaságban olyan példát állítunk a nép elé, a melyet az nem követhet, a mely iránt tehát nem is érdeklődhetik úgy, hogy abból tanulságot merítsen. Amennyire Tevel községnek és környékének gazdasági, illetve természeti viszonyait ismeri, úgy tudja, hogy ott a talaj topográfiái és geológiai viszonyai úgyszólván kizárják a tagosítás lehetőségét. Itt tehát nem véli helyén valónak, hogy a mintagazdaság létesítésére irányuló törekvés épen a birtok tagositatlan állapotán szenvedjen fönnaka- dást. A mi pedig a kérdés másik oldalát illeti, hogy t. i. a kiszemelt birtok tulajdonosában megvannak-e a kívánatos erkölcsi föltételek, a község és környék népében megvan-e a haladás iránti érzék: ebben a tekintetben teljesen nyugodt, és bizton állíthatja, hogy semmi aggodalom fönn nem foroghat. Legyen az a példa olyan, a melyet követni érdemes és követni lehet: akkor követni fogja azt a nép. Minthogy pedig követhető példát Tevelen csak tagositatlan birtokon lehet nyújtani, minthogy továbbá a minta-parasztgazdaság célszerű vezetéséhez kívánatos egyéni tulajdonságok a kiszemelt birtok gazdájában mind megvannak, indítványozza, hogy a Tevelen tervezeti minta-parasztgazdaság ügyében tegyen előterjesztést a gazdasági egyesület a földmivelésügyi minisztériumhoz, és a fejtegetett szempontok előtérbe állításával újból kérje a kormány ssükséges támogatását. Az igazgató-választmány tetszéssel fogadja Ferczel Dezső indítványát és az annak értelmében teendő további intézkedésekkel az elnökséget bízza meg. — 6. Felolvassa titkár a földmivelésügyi m. k. ministerium 70139. sz. leiratát, amely arra hívja fel a gazdasági egyesületet, hogy a Nak községben létesíteni szándékolt minta-parasztgazdaság megszemlélésénél működjék közre és eljárásának eredményéről tegyen jelentést. Egyúttal jelenti titkár, hogy a birtok-szemle az illetékes járási főszolgabíró, a szentimrei földmives-iskola kiküldöttje, Jagicza István és Deutsch Zsigmond egyesületi tagok, valamint az ő (titkár) részvételével október 20-án megtörtént. Jelentést tesz a szemle eredményéről, amelynek alapján jelzi, hogy az eljárt küldöttség alkalmasnak találta a birtokot arra, hogy az mintagazdasággá fölszereltessék. Végül javasolja, hogy a szentimrei földmives iskola kiküldöttje által megszerkesztendő véleményes jelentéssel egyetértő fölterjesztést tegyen a gazdasági egyesület a földmivelésügyi m. k. ministeriumhoz és a mintagazdaság felügyeletével leendő megbízatásra Jagicza István egyésületi vál. tagot ajánlja. Az igazgató választmány titkár előterjesztését tudomásul veszi, javaslatát elfogadja és az annak értelmében teendő további intézkedések foganato- | sitásával az elnökséget megbízza. 7. Bemutatja titkár M. Fejes Lajos nagy- í szokolyi lakos az iránti kérelmét, hogy gazdaságának mintagazdasággá leendő felszerelését segítené | elő a gazdasági egyesület. Az igazgató-választmány — titkár javaslatá- ■ hoz képest — megbízza az elnökséget, hogy a | járási mezőgazdaság révén szerezzen tájékozást az ! iránt, vájjon megvannak-e azok az előfóliéleleh, a melyek a gazd. egyesület pártoló közbenjárását in- j dokolnák. 8. Titkár felolvassa a földmivelésügyi m. k. ministerinmnak a gazdasági munkás közvetítés ügyé- \ ben 4168/eln. sz. a. a gazdasági egyesülethez in- j tézett leiratát. Az igazgató-választmány megbízza az elnökséget, hogy a rendelet célzata felől az egyesület érdekelt tagjait tájékozza. 9. Bemutatja titkár a kereskedelemügyi m. k. minister 48222. sz. leiratát, amely tudatja, hogy a párisi ipoo. évi nemzetközi kiállításon bronzéremj mel led a gazd. egyesület kitüntetve. Örvendetes tudomásul szolgál. 10. Felolvassa titkár a párisi nemzetközi kiállítás m. kir. kormány biztosságának meleg hangú köszönő levelét a kiállításon való részvételért. Örvendetes tudomásul szolgál. 11. Ismerteti titkár a katonai terményszálli- tások szabályozása érdekéből az Erdélyi Gazdasági Egyesület által a cs. és k. hadügyminiszterhez intézett felterjesztést. Az igazgató-választmány méltányolja az Erdélyi Gazd. Egyesületnek a gazáaerdekek istápo- lását célzó fölterjesztését és ezért feliratban kéri fel a földmivelésügyi m. k. ministeriumot, hogy az E. G. E. kérelmét illetékes helyen támogassa. 12. Az Aradmegyei Gazdasági Egyesület pártolás végett megküldi a borfogyasztási adók leszállítása érdekében a m. k. pénzügyministerhez intézett feliratát. 13. A Somogymegyei Gazdasági Egyesület megküldi a németvámtarifa-tervezet tárgyában a Gazdasági Egyesületek Szövetségéhez intézett átiratát. Az igazgató-választmány mindkét tárgy fölött tudomásvétellel határoz. 14. Bemutatja titkár az Országos Állatvédő Egyesület átiratát, mely a gazdasági egyesület anyagi támogatását, illetve alapitó tagul való belépését kéri. Az igazgató választmány, tekintettel a gazdasági egyesület szerény anyagi viszonyaira, tudomásvétellel határoz az átirat fölött. 15. Titkár Dubovszky Géza rendes tagnak az egyesületből eltávozás miatt való kilépését bejelenti, egyúttal pedig rendes tagul ajánlja Döry Hugó tüskei. Jakabffy Imre pécsi és Sziberth Gusztáv remetei lakosokat. Az igazgató-választmány Dubovszky Géza kilépését tudomásul veszi, az ajánlottak pedig 1902. január 1-től kezdődőleg az egyesület rendes tagjainak sorába fölveszi és utasítja titkárt, hogy erről úgy az illetőket, mint az egyesület pénztárnokát is értesítse. 16. Kovács Sebestyén Endre felhivja az igazg. választmány figyelmét az Ausztriával, illetve Németországgal kötött állatforgalmi egyezmény egynémely olyan intézkedéseire, a melyek merev alkalmazása nagyon megnehezíti, sőt esetenként egészen meg is akaszthatja a nevezett országokba szándékolt élőállat-kivitelünket. — Elismeri, hogy ezek az óvó-intézkedések lényegükben éppen a gazdaközönség érdekeinek hatékony védelmét célozzák és ebben a tudatban köszönettel is adózik a gondoskodásért. De másrészt meg — fölmerült esetek nyomán — kénytelen annak hangoztatására, hogy a kormányrendeletek utján szabályozott óvintézkedések egyes részletei szigorúbbak a kellőnél és éppen ezért fölösleges és indokolatlan akadályát képezik az állatforgalom sima lebonyolításának. — Utal az állatok, állati nyerstermények és ragályfogó tárgyak Ausztria és Magyarország közötti kölcsönös forgalmának szabályozása tárgyában kiadott földmivelésügyi miniszteri rendelet azon szakaszára, a mely az akadálytalan forgalom biztosításának föltételéül kiköti, hogy az állatok származási helye járványmentes legyen ; a minek igazolása céljából >a szállítmányokat hatóságilag kiállított származási és egészségi bizonyitványnyal kell ellátni, a melyek igazolják, hogy a származás helyén és a szomszédos községekben, illetve a határos községi kerületekben, az elszállítást megelő- j zött 40 napon belül, olyan ragadós betegség nem uralkodott, melyre nézve fennáll a bejelentés igazolása és a mely a bizonyítványokon leirt állat- « fajra átragad.» Ebből a rendelkezésből és azon körülményből, hogy az állategészségügyi egyezményekben tüzetesen meg van jelölve, hogy az egyes ragadós állati betegségek mely állatfajokra tekintendők ragadósaknak és ezek között a veszettség úgy szerepel, amely mindenféle állatra ragadós : következik, úgymond, és meg is történt, hogy szarvasmarha-szállit- mány azért nem volt elindítható, mert a szomszédos községben eb-veszettségi eset fordult elő. — Tudva, hogy a veszettség nem ragályos, hanem csak közvetlen fertőzés utján ragadós természetű | betegség, nem látja indokát fenforogni annak, | hogy pld. egy gőbölyszál itmány, a mely a mellett, hogy az ebveszettségi eset színhelyétől nehány kilométernyi távolságra áll, a folytonos istállózás utján úgyszólván teljesen el van zárva annak a lehetőségétől, hogy veszett eb marási által fertőz- tessék: kizárassék a szabad forgalomból. Elénk színekkel ecseteli azokat a veszteségeket, a miket az ilyen esetekben elszenvedni kénytelen a gazda és végül azon indítványt terjeszti a gazdasági egyesület elé, hogy a földmivelésügyi« kormányhoz intézendő fölterjesztésben kérelmezze, miszerint az állategészségügyi egyezmények megújításánál lenne figyelemmel a kormány arra, hogy a felhozott példához hasonló fölösleges és- indokolatlanul szigorú intézkedésekkel ne terheltessék a gazdaközönség. Az igazgató választmány tetszéssel fogadja az indítványt és megbízza az elnökséget, hogy annak értelmében feliratot intézzen a földmivelésügyi m. k. minisztériumhoz. 17. Altdorfer Lipót hivatkozik a takonykórnak a dunaföldvári járás egyes községeiben ez év őszén nyilvánvalóvá lett nagymérvű elterjedtségére és bár egyelőre megnyugvást ta'ál azokban a hatósági intézkedésekben, a melyekkel ű bajt elfojtani sikerült: a jövő biztonsága szempontjából mégis szükségesnek véli fölhívni az igazgató-választmány figyelmét olyan intézkedésre, a mely ezen veszedelmes betegség elhurcolásának, tovább terjesztésének megakadályozására célozó hatósági teendők hatékonyságát némileg fokozni, illetve biztosítani alkalmas lehet. — A szóban forgó ragály legveszedelmesebb terjesztőit a kóbor cigányokban keresi, a kik minden felügyelet és állatorvosi ellenőrzés híján, szabadon kóborolva nagy vidéket fertőzhetnek meg ebben a kórban igen gyakran szenvedő lovaik utján. Azon indítványt teszi tehát, hogy a kóbor cigányok lovainak állategészségügyi szempontból fölöttébb kívánatos ellenőrzése ügyében keresné meg a gazdasági egyesület a vármegye hatóságát. Az igazgató-választmány tetszéssel fogadja az indítványt és Sztankovánszky János, valamint az egyesületi titkár felszólalása után megbízza az elnökséget, hogy a vármegye alispánjához ebben az ügyben intézendő megkeresésben ne csupán a kóbor cigányok, hanem a cigány-kupecek lovainak is szigorú ellenőrzését kérelmezze, 18. Bemutatja titkár Weltmann Adolf egyesületi tag részéről a gazdasági egyesülethez intézett, az irányú kérelmét, hogy a rendkivü'i takarmányhiányra való tekintettel és az ettől eredhető károk elkerülése végett tenné meg a gazdasági egyesület a kellő intézkedéseket, hogy a takar-. mányfélék vasúti szállításánál a legmesszebb menő kedvezmények biztosíttassanak a gazdák számára. Felolvassa ezzel kaposolatosan titkár az elnökség részéről ebben az ügyben a földmivelési minisztériumhoz intézett feliratot, a mely sürgős intézkedést kér abban az irányban, hogy a) az állattenyésztési kerületi felügyefőségek utján beszerezhető adatok alapján tájékozná a minisztérium a gazd. egyesületet, vájjon hol, és milyen árért találhatna fölösleges szálastakarmányt és szalmát; b) a távolabb vidékekről esetleg beszerezhető ilyen készletek megszerzése körül az állattenyésztési kerüleú felügyelők közreműködését igénybe vehessék a gazdák; c) a vasúti szállításnál a legmesszebb menő kedvezményes díjtételek alkalmaztassanak az ilyen szállítmányokra. Az igazgató-választmány helyeslőleg veszi tudomásul az elnökség ezen intézkedését. A gyűlésnek több tárgya nem lévén, elnök a jelenlevők érdeklődését szívélyesen megköszöni és a gyűlést berekeszti. Kmft. Molnár József. Jeszenszky Andor^. jegyző. elnök. Hitelesítik: Sulyok Géza s. k. Wiltzek Sándor s. k.
