Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-10 / 45. szám
XI. évfolyam. 45. szám. Szegzárd, 1901. november 10. Előfizetési ár • j Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. I Előfizetéseket él hirdetéseket a kiadóiratalon kivül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD ŐSi^TÉL. SZÉKELY FEEEUCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. ,, Hirdetések méraékel'en me?éllapitot p? árszabály szerint számíttatnak. A kivándorlás. Az országgyűlést megnyitó trónbeszédben a parlament munkaprogrammja közt a kivándorlásra vonatkozó törvény megalkotása is föl volt említve, s ezt az üdvös elhatározást az ország közvéleménye örömmel fogadta, mert a kivándorlás az utóbbi két évtized alatt oly nagy arányokat öltött, hogy a nemzet erkölcsi és anyagi erején eléggé érezhető rést ütött. A kivándorlás tudvalevőleg legnagyobb mérvben jelentkezett az ország felső vidékein, a hol a sanyarú viszonyok közt tengődő tót és ruthén nemzetiségű lakosság seregestül vette kezébe a vándorbotot és jobblétet keresett az uj hazában. De utóbb már a magyar lakta falvak lakosai is követték őket s főleg Gőmörvármegye községeinek lakossága ritkult meg a kivándorlás által. Sokat gondolkoztak, terveztek, javasoltak, írtak a kivándorlás megakadályozása érdekében, de bizony ez mind eredménytelen írott malaszt maradt, mert a kivándorlás éveken keresztül nem apadt, sőt folyton fokozódott. Lelkiismeretlen ügynökök, lelketlen emberkereskedők behálózták a legelhagya- tottabb falvakat és csábos, tetszetős ígéretekkel tengerre csalták a keserves viszonyok közt élő és anyagi jólét után áhítozó, tudatlan népet. S ez a szegény, elkábitott népség a vad idegenben, magara hagyatva, véres verejtékkel dolgozott a végkimerülésig, hogy megkoplalt, összekuporgatott keresetével visszatérhessen elhagyott tűzhelyéhez s élet- fentartását itthon biztosíthassa. De hánynak sikerült ez ? Nagyon kelésnek ; a legtöbb kidőlt az erejét meghaladó, fölemésztő nehéz munkában, vagy pedig még most is, évek hosszú során át túrja a földet, fejti a szenet a föld sötét mélyében s nem tud többet keresni, mint annyit, amennyi a megélhetésre éppen elég. A kivándorlók legnagyobb százaléka elvész, elpusztul túl a tengeren lélek ölő, súlyos munka terhe alatt s nem látja többé soha azt az édes otthont, melyre visszatérni legfőbb óhaja, vágya, verejtékes küzdelmek között. A ?ni vármegyénkben a nyolcvanas évek «lején kezdődött meg a kivándorlás. Eleinte csak a vármegye felső járásaiból indult meg a rossz viszonyok között élő nép, mely a nagy birtokok miatt földhöz nem juthatott, de nem Amerikába, hanem Szlavóniába, hol a népesség kevesebb aránya miatt könynyebben boldogulhatott és kezdetben elég tűrhető viszonyok közt éldegélt. A szlavóniai kivándorlás idővel megszűnt, mert munkáskéz már ott sem kellett több s a szép reményekkel oda költözött szegény nép jó részét ott is kesérü csalódás érte. Utóbb aztán szórványosan megindultak Amerikába is, habár ide vármegyénkből aránylag kevesen mentek s dacára a szőlők kipusztulása folytán keletkezett sanyarú anyagi viszonyoknak: a mi népünk jó része inkább a fővárosban keresett és talált munkát, ami otthonában már nem kínálkozott neki. Két év óta azonban a kivándorlás nagy mérveket öltött fíála székről és a v'ölgységi járás szegény német községeiből. Ezek sem | Amerika felé vették utjokat, hanem na- I gyobbrészt Németországba. A kivándorlás nagy arányát mutatja az, hogy mig azelőtt évenként 100—200 közt váltakozott azok száma, akik külfö’di útleveleket kértek a vármegyétől, addig az utóbbi két évben ezeren felül folyamodtak útlevélért. Amerikába tömegesen csak Dunafóldvárról vándoroltak ki a múlt évben, de azóta ilyen jelenség ott sem volt észlelhető. A népesség számának apadása tehát nálunk még nem oly ijesztő mérvű, mint a íelvidék lakossága közt, de azért okvetlenül szükséges, hogy a hatóság éber figyelemmel, hazafias érzéssel és jóindulatú tanácsokkal lépjen föl és igyekezzék elejét venni annak, hogy a kivándorlás esetleg megtizedelje megyénk szegény lakosságát s elveszni hagyja azt a jóravaló munkaerőt, melyre itthon is elég szükségünk van. A nép közvetlen tanácsadóinak, papoknak, jegyzőknek, tanítóknak kelt megmagyarázni, megéltetni a néppel, hogy életüket, jövőjüket és családtagjaik boldogságát veszélyeztetik azzal a kockázatos elhatározással, ha meggondolatlanul kezökbe veszik a vándorbotot, hallgatnak a csábitó Ígéretekre, itt hagyják tüzhelyöket és elköltöznek messze, idegen vidékre szerencsét próbálni, hol legnagyobbrészt még keservesebb ínség, nélkülözés, nyomorúság jut osztályrészekül. Becsületes, dolgos, munkáskézzel itthon is boldogulhatnak, ha takarékosan, józan élet mellett kitartóan küzdenek a maguk és családjuk jövőjének biztosiiásáért. A kivándorlás megakadályozása és rendezésére vonatkozó törvény életbeléptetésére tehát égető szükség van, hogy a lelketlen ügynökök által megtévesztett szegény népet meg lehessen menteni az idegen földön való elpusztulástól. A trónbeszéd biztató reményt adott arra, hogy a kormány most már komolyan kezébe veszi az ügyet s ezt a nehéz szociális és nemzeti kérdést is kellő körültekintéssel és eredményesen fogja megoldani. VÁRMEGYE Rendkívüli közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottságát gróf Széchenyi Sándor főispán november hó 14-én délelőtt 10 órakor a vármegyei székház gyűlésiemében megtartandó rend- 1 kívüli közgyűlésre hívta meg; az állandó választmány ülése ugyanazon napon délelőtt 9 órakor a közigazgatási bizottság gyűlésiemében fog megtartatni. Tárgysorozat: 1. A legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok 1902. évre kiigazított névjegyzékének bemutatása. — 2. Intézkedés azon választott bizottsági tagok helyeinek betöltése iránt, kiknek megbízatása a folyó év végével lejár. — A közigazgatási bizottság november havi ülését múlt pénteken tartotta meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Jelen voltakSi- montsits Elemér, Kurz Vilmos, dr. Hangéi Ignácz, Fink Kálmán, Tihanyi Domokos, Perszina Alfréd, Fórdős Vilmos, Förster István, Bernrieder József, Boda Vilmos, Orffy Lajos, Jeszenszky Andor, Perezd József, dr. Kramolin Emil. Elmaradásukat igazolták: Wosinsky Mór és Kovách S. Endre. Az alispán-helyettes főjegyző jelentése szerint: az alispáni hivatalhoz október hónapban beérkezett 1921 ügydarab, szeptember hóról hátralékban maradt 600, elintézendő volt tehát összesen 2521 ; ebből eliméztetett 2298, közgyűlésen lesz elintézendő 9 drb. s igy a tulajdonképeni hátralék 214 drq. A csendőrkerületi parancsnokság által közölt esemény jelentés szerint 5 egyén lett letartóztatva lopás miatt, 1 haláltokozó súlyos testi sértés, 1 gyújtogatás, 1 emberölés kísérlete miatt. A köz- igazgatás menete általában rendes volt, mégis rendbírság alkatmaztatott 4 községi s 1 vármegyei közeggel szemben, fegyelmi eljárás pedig 2 községi jegyző ellen indíttatott A vármegye házi- és gyámpénzlár, és pedig az előbbi október 6-án, az utóbbi 31-én megvizsgáltatott és a pénztárak kezelése ellen kifogás nem merült fel. A tiszti főorvos jelentése szerint: A lefolyt október hónapban a közegészségi állapot általában kedvezőtlen volt, bár javult a dunatöldvári és dombóvári járásban, a többi négy járásban azonban a v'órheny és kanyaró nagyobb elterjedése folytán határozottan rosszabbodott; — különösen nagy számban mutatkozott a kanyaró Ozorán és Nagy- Vejkén, a v'órheny Szakádét hon és Szegzárdon, mind a négy községben a szokásos óvintézkedéseken felül az iskolákat is be kellett zárni. Egyéb megbetegedések száma a szokottnál nagyobbra t nem emelkedett. Voll difteritis 30,' hagymáz 22, j hökhurut 17, bárányhimlő 18, vörheny 84, kanyaró 148. — Rendőri hullavizsgálat volt 5, törvényszéki hullabonczolás 10. — Közegészségi hatóságok által élelmi és élvezeti czikkek 72 esetben, közhelyiségek 68 esetben, népiskolák s ovodák 18 esetLapunk inai szama 13 oldalra terjed. ”lj§lg Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, liogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.
