Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-20 / 42. szám
XI. évfolyam. 42- szám. Szegzárd, 1901. október 20. Á Előfizetési ár E Egész évre . . . 12 korona. p Fél évre . . . 6 » b Negyed évre . . 3 > k Egy szám ára . . 24 fillér. K) Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó» iyatalon kívül elfogad Krammer VilP mos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. SZÉKELY FERENCZ. 1 Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mértékeden mn-állapitot árszabály szerint számíttatnak. A felekezetieskedő vármegye. Ilyen címmel jelent meg a »Pécsi Közlöny< vasárnapi számában Vitkovits Ferenc szakcsi plébános tollából egy hosszabb közlemény, mely Tolnavármegye vezető köreit katholikus ellenes tendenciával vádolja és az egész vármegyei közigazgatási szervezetnek szellemét antikatholikusnak nevezi. Jogos meglepetést és számos részében méltó felháborodást keltett ez a cikk minden elfogulatlanul ítélő és gondolkodó ember előtt, mert a mi vármegyénket még soha senkinek sem jutott eszébe a ni ikatolikus irányzattal gyanúsítani. A szakcsi plébános nagyon sötét szemüvegen, teljesen elfogultan és egyoldalúan ítéli meg a mi közviszonyainkat. Néhány nem sikerült föllebbezésének, melyeket aprólékos iskolai ügyekben adott be a vármegyéhez, kedvezőtlen sorsából ítélt és elkeseredésében megvádolja vármegyénket azzal, amire soha egy pillanatig sem adott okot vagy alkalmat. A gyulajováncai és szakcsi r. k. tanítók lakás- és kertilletményének a vármegye közigazgatási bizottsága előtt megfordult ügyéből következteti ezt az antikatholikus irányzatot, s ráfogja a közigazgatási bizottságra is, hogy a kath. érdekekkel ellentétbe helyezi magát és protestáns szellem vezeti ítélkezésében. A közigazgatási bizottság 10 választott tagja közül csak kettő protestáns, a többi mind katholikus s a múltban néhai Péchy József tolnai prépost, jelenleg IVo- sinsky Mór apát is tagja, tehát már összeállításánál fogva sem lehet ezt katholikus ellenes irányzattal gyanúsítani. De azokban a szakcsi és gyulajováncai tanító ügyekben nem a közigazgatási bizottság, hanem a val- lás- és közoktatásügyi miniszter döntött végérvényesen a törvény szellemének és betűjének megfelelőleg, a mikor egész terjedelmében helybenhagyta a közigazgatási bizottságnak a plébános ur szerint sérelmes és antikatholikus határozataikat. A magyar vallás- és köz- oktatásügyi minisztert, ki mindig az érvényben álló törvény tételes intézkedései szerint jár el, egyoldalú felekezeti irányzattal és elfogultsággal vádolni és leginkább katholikus részről, éppen olyan kicsinyes, nevetséges és tarthatatlan álláspont, mint a vármegyénk ellen antikatholikus szelleme miatt kovácsolt vádak. Hogy a miniszter Szakoson és Gyula- jovánczán a tanítói kert- és lakásilletmény terheinek viselésére nem a politikai községet, hanem a rom. kath. hitközséget kötelezte, az nagyon természetes; mert nagyon észszerű — és a törvény intenciója szerint való rendelkezés az, hogy a tisztán felekezeti jellegű iskolák terheit viselje az a felekezeti hitközség, mely ily jellegben kívánja föntartani iskoláit. Mert hogy lehessen jogosan kívánni a politikai község terheit viselő különböző fe/ekezethez tartozó polgáraitól és a felekezet nélküli politikai községtől azt, hogy mindnyájan hozzá járuljanak a r. kath. iskolák költségeinek fedezéséhez! A visita canonlcában foglalt kötele- j zettség csak az akkor fönnállóit iskolák és tanítói lakok föntartására vonatkozik;, nyolcvan év óta, mióta a visita canonica megszületett, minden községben a viszonyok lényegesen változtak, a fokozódó kulturális és egyéb igényekkel karöltve az iskolák fentartásával járó költségek jelentékenyen megsokszo'rosodtak, a községek lakossága is változott felekezetek szerint. Ezeknek az uj tanítói állásoknak a föntartására és a visita canonicában fel nem so- 1 rolt egyéb újabb terheknek viselésére tehát a politikai község jogosan és méltányosan nem is kötelezhető. Erre vonatkozólag igen helyesen mondotta ki a m. kér. közigazgatási bíróság, | a mely iránt a szakcsi plébános ur legyen annyi elnézéssel, hogy ne tételezzen fel róla felekezeti elfogultságot, hanem ismerje el, hogy azon az előkelő bírói piedesztálon teljesen elfogulatlanul és pártatlanul ítélkeznek, 1901. évi 367. számú elvi jelentőségű határozatában, hogy az 1886. évi XXXVIII. t.-cz, 25. §-a a községeknek csak megengedi, de nem kötelezi arra, hogy a község vagyonából és jövedelme óid már előbb fón- tártott hitfelekezeti iskolákat ebben a jellegükben továbbra is föntartsák vagy ilyeneket segélyezzenek. Ez a legfelsőbb intézkedés teljesen tisztázza a helyzetet, s ennek megfelelőleg Ítélt már előzőleg vármegyénk közigazgatási tizoltsága s legfőbb fokban a valfás- és közoktatásügyi miniszter is, mert a tör-. vényt helyesen magyarázták. Igaz ugyan, hogy a visita canonica a politikai községet jelölte meg iskolajentartőkul, de .ez csak a szerződésben körülirt terhek és kötelességek erejéig terjedt, ezeknek betartását pedig a politikai községek pontosan elvállalják, ámde az újabban keletkezett felekezeti iskolai terheket a felekezetnélküli politikai községre róni a felsorolt indokokon kívül már azért sem volna helyes és megengedhető, mert az csak nem járja, hogy a politikai község viselje az iskola fentartásával járó súlyos terheket, de azért magára az általa fentartott iskolára semmiféle ingerenciával ne birjon. Sem az államnak a kir. tanfelügyelő utján, sem pedig a politikai községnek ez idő szerint semmiféle ingerenciája nincsen ezekre a felekezeti iskolákra, de akkor az anyagi támogatást sem igényelhetik. Másrészről pedig, ha a rom. kath. felekezeti iskolák terheit viselnék a politikai községek, a »Coinmunitások<, akkor ezek nem térhetnének ki az elől sem, hogy a községben levő többi felekezeti iskolákat hasonló mértékben szintén segélyezzék. Vájjon a szakcsi plébános ur, mint a szakcsi politikai község, képviselő-testületének tagja megszavazna-e a község vagyonából például a szakcsi református népiskola fenntartásának céljaira egy fillért is ? Vármegyénk közigazgatási bizottságát és annak vezető köreit jó lélekkel és komoly meggyőződéssel tehát nem lehet katholikus ellenes irányzattal vádolni, mert működésükben arra semmiféle tekintetben soha okot nem szolgáltattak. A hivatkozott közlemény vádjainak támogatására arra hivatkozik még, hogy a képviselőválasztásokra kiküldött bizottságok összeállításánál a vármegyét szintén katholikus ellenes tendencia vezérelte, a mi csakugyan nevetséges ráfogás és vastag elfogultság; mert vármegyénk intéző körei a közügy terén működő jérfiakat sohasem osztályozták felekezet szerint, és a rideg felekezeti szempontokat sohasem engedték belevonni a közigazgatásba. Ha merő véletlcnségből három választási elnök a hat közül református vallásu, az a felekezeti elfogultságtól elvakitott cikkíró ur szemeiben nagy hiba és bűn lehet, de a közügyek és közérdekek szempontjából az a kérdés, hogy valamelyik választási elnök milyen felekezethez tartozik, egészen alárendelt jelentőséggel bir. Az a baja és szerencsétlensége a magyar társadalomnak és a mi közviszonyainknak, hdgy még az értelmiség körében is akadnak olyanok, kik az emberben nem az egyéni tulajdonokat, nem a jellemet, képességet, tudást, rátermettséget, hanem első sorban a vallását vizsgálják. Ez az obskúrus felfogás azonban beleillett a sötét középkorba, de nem a felvilágosultság idejébe, a XX. századba, ez a felfogás helyet foglalhat azok körében, kik gyűlöletet és megha- sonlást szítanak embertársaik között, de nem a szeretet vallásának igazi hívei és igazi papjai között. Annak a vallásnak tanaiból, a melynek felszentelt papja V. F. ur, a Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket a kiadóhivatalhoz mielőbb beküldeni szíveskedjenek.
