Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-20 / 42. szám

2.

1901. október 20.

testvériség és az emberszeretet eszméi fakadnak és áradoznak szét, hogy közelébb vigyék egymáshoz az embereket, nem pedig a türelmetlenségé és szükkeblüségé, mely első sorban és mindenekelőtt azt vizsgálja, hogy valaki milyen valláshoz tartozik. Sem az egyháznak, sem a vallásnak, sem az emberi társadalomnak nem az tesz jó szolgálatot és nem az a lelkész teljesiti az ő szent hivatását példásan, — higyje el nekünk a Főtisztelendő ur — a ki mindenben és mindenkiben legelőször a felekezeti szempontokat firtatja, a ki oda is beleviszi a fclekezetiséget, például a vármegyei életbe, a hol annak helye nincs, hanem hagyják a vallásnak kultuszát a templomban és kizárólag az egyházi élet körében.

A vallásosság és felekezetiesség között óriási a különbség és ezt a különbséget sokan nem akarják megérteni, épugy amint az igazi hithűséget, a mély vallásos érzésből sarjadzó szent áhítatot és komoly hitbnz- góságot össze nem szabad téveszteni, a vallás nevében űzött alakoskodással és farizeuskodással.

Tisztelettel hajolunk meg a valódi hit- hüség és hitbuzgbság előtt, a melynek nyomán áldás fakad, de elfordulunk a felekeze- tiességtöl és azt károsnak és veszélyesnek tartjuk, mert ez a hitéletben hamis prófétákat szül és a társadalmi életben az erők szét- forgácsolására és az alacsony emberi szenvedélyek felkorbácsolására vezet.

^a a cikkíró kívánsága szerint ezentúl a megyebeli róm. kath. lelkészek nagyobb számmal vétetik föl magokat a törvényhatósági bizottság tagjai közé, ezt a vármegye bizonyára csak örömmel fogadja; s ha mindazt az ambíciót, szívós kitartást, intellektuális és anyagi erőt, a melyet a felekezetiesség jegyében folytatott áldatlan mnn- kájuk fölemészt, a vármegye közügyeinek és ezzel a közjónak szentelik.

De természetesen azt sohasem fogja megengedni, hogy a közügyek elbírálásánál aztán felekezeti szempontokat érvényesítsenek.

A vármegye vezető köreit intézkedéseiben s egész működésében a közérdek vezérli s a lakosság közjólétének előmozdítására törekszik ; ebbe tehát jogosulatlan felekezeti követeléseket és törekvéseket bele- vegyiteni nem szabad, mert különben a törvényhatóságok üléstermei is áldatlan vallási és felekezeti harcok és viszályok színtereivé válnak.

Ettől a veszedelemtől pedig megóvni a magyar közigazgatást és megyei életet minden elfogulatlan és önzetlen embernek hazafias kötelessége. •

VÁRMEGYE.

Őszi rendes közgyűlés.

Az 1901. évi október hó 26-ára kitűzött törvényhatósági őszi rendes közgyűlés tárgysorozatából közöljük a következőket:

A vármegye 1902. évi költségvetése s a költségvetés rendes kiadásainak fedezhetése ; czéljából l°/0-os pótadó kivetése iránti javaslat. (Ugyanezen czélból már 1892. év óta vétetik igénybe pótadó.) A törvényhatóságot az 1898. évi XXI. t. ez. 15. §-a értelmében terhelő betegápolási alap-tartozások törlesztésére kivetendő 1 % pótadónak 1902. évre történendő megállapítása.

I Az alispán időszaki jelentése. A számonkérő ' székről felvett jegyzőkönyv. Az időszaki pénz- i tárvizsgálatokról szóló jegyzőkönyvek. A ! gyámpénztári pénzkészletek elhelyezésére igénybe veendő pénzintézet kijelölése. A központi választmány újjáalakítása. A köz- igazgatási bizottságból az év végével kilépő tagok helyeinek betöltése. Az állandó választmány újjáalakítása. Az állandó bíráló választmány újjáalakítása. Az igazoló választmány újjáalakítása. A közegészségügyi bizottság újjáalakítása. Az adólélszólamlási bizottság újjáalakítása. Az adókivető bizottság újjáalakítása. A járási mezőgazdasági bizottsági tagok kebeléből a folyó év végével kilépő tagok helyeinek betöltése. A szegzárdi és dombóvári borellenőrző bizottságokban üresedésbe jött tagsági helyek betöltése. A jegyzői nyugdíj-alapra fel-ügyelő választmány újjáalakítása. A tiszti ügyészt az 1902. év folyamán az 1876- évi VI. t. ez. 55. §-a értelmében helyettesíteni hivatott ügyész kijelölése. Az időközben üresedésbe jött bizottsági tagsági helyek betöltése iránti intézkedés.. Az 1901. évre kivetendő 1902. évben esedékes katonabeszál- lásolási pótadó megállapítása. A gyámpénz- \ tári tartalékalapból 1902. évben fedezendő' kiadásokról szóló költségvetés. Belügyminiszteri rendelet a vármegyei építkezési szabályrendelet kiegészítése tárgyában. Belügyminiszteri rendelet a vármegyei muzeum 1900. évben felmerült kiadásainak fedezése tárgyában hozott közgyűlési határozatokra vonatkozólag. Belügyminiszteri rendelet Mathis Kálmán főszámvevő és Rácz József al- számvevő jutalmazása tárgyában hozott közgyűlési határozatra vonatkozólag. Honvédelmi miniszteri rendelet a tolnai katonai betegápolóház felépítése tárgyában. Előterjesztések és jelentések: A közigazgatási bizottság elnökének előterjesztése, az állásától felfüggesztett Tóth Andor árvaszéki» számvevőnek — a felfüggesztés tartamára. — évi fizetése felerészében leendő részelte- tése iránt. A közigazgatási szakosztály előterjesztése, a vármegyei museum alapitó okiratára vonatkozólag. A tiszti- segéd- kezelő- és szolgaszemélyzet nyugdíj alapjára felügyelő választmány előterjesztése, Fink- mann Vilmos volt törvényhatósági állatorvos nyugdíjazása iránt.A községi képviselőtestületek határozataira vonatkozó döntések. Községi költségvetések és számadások. Időközben ceérkezett tárgyak.

— A központi választmány folyó hó 18-án tartotta Simonisits Elemér főjegyző elnöklésével ülését. Jelen voltak: Kurz Vilmos, Bernrieder János, Wosinsky Mór, dr. Kramolin Emil, Tolth Ödön, dr. Leopold Kornél, László Lajos, Förster Zoltán, dr. Schweiz Antal és Szévald Oszkár biz. tagok. Felolvastatott a folyó hó 16-án megtartott pinczehelyi választás eredményéről szóló jelentés.

A választmány tudomásul vette a jelentést és az iratok haladék nélkül fölterjesztettek a belügyminiszterhez. A választmány ezután dr. Schweiz Antal indítványára, a ki_ lendületes szavakban ecsetelje Simonisits Elemér főjegyzőnek és Szévald Móricz főszolgabírónak, valamint a többi közigazgatási tisztviselőknek a második választás alkalmából a közrend biziosiiása érdekében kifejtett fáradságát, Toíth Ödön és Bernrieder János felszólalásai után, Simonisits Elemérrel az élén közreműködött közigazgatási tisztviselőknek egyhangúlag köszönetéi és elismerését fejezte ki.

— Házastársak által közösen használt birtokokra kivetett állami adók után kivetendő útadó mérvét az állami adók összevonása alapján kell megállapitani, s a mennyiben az ilyképen összevont állami adók utadószázaléka a törvényhatósági útadó minimumát nem haladja túl, ez a minimum csak egyszer szabható ki, tekintet nélkül arra, hogy a közösen használt birtokok a férj vagy a feleség külön tulajdonát képezik. — (Am. kir. közigazgatási bíróság 1900. évi 2977. számú határozata.)

TOLNA VÁRMEGYE.

A pinczehelyi választás.

Az egész ország figyelme és érdeklődése kisérte az október 16-iki második pinczehelyi képviselőválasztást.

Sajnos szomorú nevezetességre tett szert Pinczehely az október 2-án meghiúsult első választás következtében, mert a vallás nevében félrevezetett választóknak és felbujtott tömegnek a hatóság és magánosok ellen elkövetett lázongása, erőszakos ellenszegülése és életveszélyes támadása vérontást idézett elő. A néppárt, látva biztos bukását, erőszakkal igyekezett az ellenpárt győzelmét megakadályozni. — Ezt a célját az ellenpárt választól ellen intézett folytonos kőzáporral és más brutális támadásokkal el is érte.

Az eképen felfüggesztett első választást egy második, uj választás követte az elmúlt szerdán.

A hatóságnak képezte gondját és nehéz feladatát kellő időben megtenne minden intézkedést arra nézve, hogy a múlt választáshoz hasonló zavargások ne ismétlődjenek és hogy minden választó, pártkülönbség nélkül, zavartalanul gyakorolhassa az ő választói jogát.

Gondoskodni kellett arról is, hogy a minden képzeletet felülmúló vad erőszakoskodás és elfajult terrorizmus által megfélemlített választók kellő erkölcsi bátorsággal bírjanak az uj választáson a régi választási székhelyen újból megjelenni. Ezt a nagy körül- \ tekintést, tapintatot, erélyt és munkabírást igénylő és óriási felelősséggel járó feladatot a hatóság részéről : Simonisits Elemér vármegyei főjegyző, mint helyettes alispán, valóban példásan és mintaszerűen oldotta meg. Helyzete úgy a felelősség tekintetéből mint egyéb szempontokból igen kényes és nehéz ! volt. Egy részről nem volt szabad semmi tekintetben sem túlzásba mennie, másrészről pedig minden irányban elő kellett készitenie mindazt, amit az előzmények után méltán kritikus körülmények között a közrend és a közbiztonság megkövetelt. Ezen összes előkészületeket Simonisits Elemér főjegyző /y napig éjjel és nappal egyaránt tartó szakadatlan munkássággal, gyors, határozott és a mellett higgadt intézkedéseivel minden részletre kiterjeszkedve alaposan és a legjobban teljesítette. Munkájában teljes készséggel és ügybuzgósággal segítségére voltak : Dr. Schweiz Antal választási elnök, és Szévald Móricz járási főszolgabíró.

A vásártéren két uj szavazó helyiség állíttatott fel az uj választás alkalmából. A szavazó helyiségek előtti térségnek beosztása és sceneriája, nemkülönben az összes községeknek pártok szerint történő bevonulása és térfoglalása előzetesen kidolgozott kész tervezet és terepbeosztás alapján történt, annak biztosításával, hogy a pártok egymástól szigorúan el legyenek különítve, másrészről pedig, hogy az egyes pártokhoz tartozó választók egymás között s a szavazó helyiséggel zavariala- nul érintkezhessenek. Minden egyes pontra a kellő számú csendörség, lovas- és gyalogkatonaság elhelyezése, nemkülönben a többi közigazgatási közegeknek beosztása szintén már előzetesen a tervezetnek megfelelően állapíttatott meg.

Maga Széli Kálmán belügyminiszter különös érdeklődéssel kisérte a közrend megóvása érdekében a választási előkészületeket és főleg abban az irányban, hogy a kirendelendő fegyveres erő létszáma megfeleljen ugyan a szükségletnek, de azt túl ne lépje. Erre nézve a vármegyével folytatott beható tárgyalások és Simonisits Elemér főjegyzőnek személyes jelentései alapján a belügyminiszter a vármegye összes előterjesztéseit elfogadta.

Csak ezen gondos és körültekintő előmunkálatoknak köszönhető, hagy az uj választás úgyszólván minden zavaró incide7is nélkül teljes rendben folyt le.

Pompás idő kedvezett a választásnak.

A katonaság már két nappal a választás előtt megérkezett Pinczehelyre. Hétfőn estefelé érkezett meg két külön vonaton Budapestről a 16-os huszárok 4 százada. Azonkívül ott volt még a választás előtt négy század gyalogság. A katonaságot báró Albach tábornok, brigaderos vezényelte.

A lovas katonaság élén báró Hauer huszárezredes, az 50 tagból álló csendőrség élén pedig Czaká pécsi csendőrszázados állott. Azonkívül bevonult reggel Pinczehelyre a választók zavartalan bevo-