Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-26 / 21. szám
21. szám. XI. évfolyam. Szegzárd, 1901. május 26. TOLNAVÁRMEGYE ElSflzetési ár: j Egész évre ... 12 korona. I Fél évre ... fi » Negyed évre . . 3 > j Egy szám ára . . 24 fillér. ] Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- ivatalon kívül elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Segédszerkesztő : Dr. LEOPOLD HŐÉNÉL. SZÉKELY FEEENCZ. Kéziratok vissza nem adatnak. ' A lap szellemi részét illető köz- . lemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékei'en mejállapitot árszabály szerir t számíttatnak. Pünkösdre. A nyárelő legszebb ünnepén, a rózsáktól illatos piros pünkösd napján, úgy látszik a galamb szelíd képében mi hozzánk is beköszöntött a csöndes béke és megelégedés. Politikai és közgazdasági téren nyugalom honol. A küzdő felek mintegy kifáradva pihentetik fegyvereiket s ha küzdenek is, nem nagy szenvedéllyel, vagy erővel támadnak egymásra, hanem lehető kímélettel. A parlamentben nem igen hallani mást, mint a miniszterelnök dicséretét; az ellenzék sokszor elöljár az elismerő szavak osztogatásában, mert Széli Kálmán a parlament és a választások tisztasága érdekében megtette mindazt, amit az ellenzék és a közvélemény évek óta hangosan és nyomatékosan követelt. Most a politikai élet megújhodását várják az uj törvényektől, melyek hivatva vannak a felburjánzott korrupció és visszaélések megszüntetésére vagy legalább apasztására. A közigazgatás egyszerűsítése és javítása is oly népszerű és általánosan kívánatos intézkedés, melyért a Szcll-kabinetet szintén minden oldalról az elismerés legmelegebb szavaival üdvözlik. Parlament, sajtó, választógyülések vetekednek azon, hogy a mostani állapotokkal való megelégedésüket minél hangosabban osztentálják, s a jövőbe vetett szép remények megvalósulásáról elmélkedjenek. A néppártot kivéve nem is igen vegyül dissonáns hang a mai politikai irány dicsőítésébe, ez is csak azért, mert mint a tagadás szelleme, a iegjobbb intencióju törekvéseket is ócsárolni igyekszik, hogy a nép elégedetlenségét állandóan ébren tartsa s céljainak elérésére alkalmassá tegye. Az idén még a delegációk lefolyása is rokonszenvesnek mutatkozik a legbúsabb Peturbánok előtt is, mert hiszen a külügyminiszter olyan exposét adott, melylyel mindenki meg lehet elégedve, s melyért uni sono dicshymnuszokat rendeznek neki mindazok, akik a hármas szövetség kötelékébe tartoznak. Goluchovszky a külügyek terén most ép oly népszerű államférfi, mint Széli Kálmán Magyarországban. Nem is lehet tehát csodálni, ha a politikai életben ma az ellenzéki embernek műharagot és elégedetlenséget kell mutatnia, hogy mégis mindennel megelégedettnek ne látszassék, s hogy a szabadelvű- pártot és a kormányt valamiképpen gáncsolni lehessen. Szerencsés államférfiak ! Ily általános népszerűségnek régen örvendett miniszter, habár nálunk a többi miniszterek is elég rokonszenvvel és elismeréssel dicsekedhetnek ! Széli Kálmán mintha a tüzes nyelvek hatalmával bírna, meghódította a parlamentet és a közvéleményt, minden párt megérti őt, helyeslik kinyilatkozásait és székében hirdetik mindenfelé az ő igazságát és dicséretét! A közgazdasági életben is javulás, föllendülés előjelei mutatkoznak; a gazdák, cselédek, munkások érdekeit újabb törvények védik, melyek a régi panaszok és bajok orvoslására alkalmasoknak mutatkoznak. A béke és megelégedés tehát általános a politikai és gazdasági életben; ideges izgatottság és nyugtalanság csak a képviselők egynémely körében észlelhető; akik nem bizonyosak arról, hogy a nép kegye ismét megajándékozza-e őket a mandátummal ! ? Ezek csakugyan szeretnének olyan tüzes nyelvek birtokában lenni, amelyekkel ellenfelük reményeit elpörzsölhetnék. Az ily politikai szélcsendben remélhető, hogy a képviselő választások az őszszel nem nagy hullámokat fognak vetni, és a szabadelvű párt nem megfogyva, hanem bizonyára megerősödve tér vissza a parlamentbe, hogy a többi közhasznú és régóta várt törvényeket is mihamarabb megalkothassa ! VÁRMEGYE. — A jegyzöjelöltek képesítése. A nagybecs- kereki közigazgatási tanfolyam hallgatói emlékiratot intéztek a kormányhoz. Az emlékirat az 1900. évi XX. t.-czikk novelláris módosítását kéri akkép, hogy a jegyzői állások betöltéséhez szükséges kvalifikáció a rendszeresített segéd-, illetve aljegyzői állásra is kiterjesztetnék. Vannak egyes törvény- hatóságaink, melyek szabályrendeletileg gondos* kodtak már e fontos személyzeti kérdés kellő megoldásáról. Ámde a vármegyék legnagyobb részéT A R C A. eartss Hangtalan bánat. A bánatnak oly sok megrázó hangja van : A legtöbb bú mégis úgy vész el hangtalan, És törjön bár a panasz harsogva elő: Mégis több az, mit elhallgat a szenvedő. A fájdalomból sok szomorú dal fakad: Ó, de több az, ami a húrba’ benn marad, S oly sok könny szól kínról, nyomorról szüntelen, 0, de több az, mit el nem sirunk sohasem ... VESZELEI KÁROLY. A „Sárköz“ hajdan és most. A »Tolnavármegye« eredeti tárcája. rajzilag külön álló, egységes népcsoport az, mely a vármegyei »Sárközi-1 lakja. Jóllehet ősi viseletéből és más szokásaiból sokat elhagyott már — ami talán leginkább Szeg- szárd közelségének tulajdonitható — mégis ez a néhány faluból álló népcsoport, külön álló néprajzi tanulmányra mai nap is még igen érdemes. Részletes néprajzi adatok gyűjtése és feldolgozása csak hosszú idő eredménye, de szükséges, hogy a rendszeres gyűjtés valamely szilárdabb alapból induljon ki. Ilyen alap annak kikutatása és megállapítása, vájjon az illető népcsoport, azon helynek ősidőtől való lakosa-e, vagy pedig valamely régebbi időben települt oda ? avagy csak úgy verődött-e össze ? Amaz legősibb tűzhelyén maradva, a honfoglalók ivadéka ; emez pedig a honfoglalók egyik csoport- j jának töredéke, mely a nemzet zivataros századai- | ban hagyta oda az ősi tűzhelyet; az utolsó pedig néprajzilag figyelembe egyákalán nem vehető. Sárközünk lakossága alig néhány család kivételével nem a régi, hanem mintegy 200—240 évvel eze’ő t települt s a fentebb említett esetek két utolsójából \aló. Az itt felsorolandó családnevek ezt eléggé fogják igazolni. . Legrégibb adatokat a törökök feljegyzéseiből menthetjük. Az időben, t. i. a mohácsi vész után, a Sárközt még kilenc részint mezővárosból, részint faluból állónak vehetjük, még pedig igen népesnek kellett lenniök. A XVI-ik század közepén Etreáros- ban még 190 ház, Ebesen 87 ház állott, melyek lakói fejadót fizettek a töröknek. Mezővárosok voltak : Bátaszék, Etevár és Bála; falvak szintén népesség szerint sorakozva: Ebes, Decs, Őcscny, Pilis, Nyék, Ócsa. Mindezek, a családnevek tanúsága szerint egy népcsoportot alkottak. íme a nevek betűsorban az egész Sárközből: Atal, Abál, Ács, Arnó, Adorján, Alkonya, Bakó, Bálik, Babos, Barta, Baga, Bagói, Balázs diák, Béri, Bene, Belencs, Becsi, Becsér, Bendi, Berecz, Bőd, Bodor, Boros, Boka, Bodony, Bojtás, Bóli, Bolgár, Boksa, Csatár, Csát, Csányi, Csatos, Csatai, Csavar, Cser, Cseh, Csiba, Csonkó, Dorogi, Deli, Dávid, Dtizs, Darda, Damokos, Decsi, Dagadi, Dobos, Dolgos, Erdős, Együd, Éliás, Erszényjártó, Farkas, Fejes, Fekete, Fehér, Fény, Fodor, Futó, Gál diák, Garai, Gálit, Gönős, Görbe, Győrfi, Győrös, Gőse, Halál, Halász, Hábor, Hajós, Hideg, Italjártó, Imre, Jó, Józsa, Karos, Kanász, Karácsony, Kocsi, Kondor, Kosa, Kis, Kun, Kont, Kenyő, Kél, Köntös, Köblös, Kozma, Lantos, Lakos, Marczal, Mocsári, Nagy, Onoka, Oros, Ócsa, Ötvös, Őcsény, Per- sős, Péli, Péri, Pá'íi, Pári, Rödős, Rigó, Róka, Sándor, Sárközi, Sári, Sánta, Sajka,, Se- bös, Siker, Silő, Somos, Somogyi, Sós, Szőri, Szakái, Szálkai, Szalai, Szarka, Szél, Szegi, Szente, Szilágy, Szilvás, Szitán, Szondi (Szundi), Szomor, Szabó, Szőlős, Tarfi, Tári, Tavas, Told, Torkos, Varga, Vas, Vég, Vörös és Zabró (Abró). Etevár, Ebessel együtt eltűnt a föld színéről, Bátaszék kipusztult úgy, hogy az 1703-ik évből való összeírás szerint 6, mondván hat rác volt benne, Bátán iz-tn maradtak. A többi sárközi falvakból is, ki elpusztult, ki meg elköltözött a török hódoltság alatti időkben. Lapunk mnai száma ÍO oldalra terjed, -^jg
