Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-26 / 21. szám

2.

TOLNA VARKE9Y3.

ben ily tartalmú szabályrendelet híján csupán az 1883. évi I. és 1900. évi XX. t.-cikk határozmá- nyai a mértékadók, melyek pedig a bár rendszeresített segéd-, illetve aljegyzői állások betöltésére nézve nem szabják meg feltételül a jegyzői minősítés bírását s igy ez állásokra, melyek pedig lényegesen különböznek a jegyzősegédekéitől, bárki alkalmazható. Most, midőn már a legközelebbi jövőben hétszáznál több jegyzőjelölt kerül ki a tanfolyamokból, felette aktuális e kérdés megoldása. Szükséges volna, hogy az egész országban megki- vántassék a rendszeresített segédjeg'yzői állásokra a jegyzői képesítés beigazolása. Ezt legegyszerűbben a törvényhozás intézhetué el az 1900. évi XX. t.-cikk novelláris módosításával, mert az egyes törvényhatóságok által szabályrendeletekkel történhető esetleges szabályozás semmi esetre sem volna egységes az egész országban és igy célhoz alig vezetne.

— Oly hagyatéki ügyben, melyben a hagyatéki tárgyalás az 1894. XVI. t. c. hatálybalépése előtt még befejezve nem volt, a további eljárásra a bíróság illetékes. (A m. kir. minisztertanácsnak 1901. évi február 27-én hozott határozata.)

— A természetes és törvényes gyám (az anya), valamint a gyámi tisztet viselő nagyatya, illetőleg a gondnokolt személyének képviselésére is hivatott gondnok a gyámolt, illetőleg gondnokolt személyi állapotáról az árvaszéknek jelentést tenni köieles, ellenben az atya gyermekeinek személyi állapotáról évi jelentést tenni nem tartozik. (A belügyminiszternek 30916/1901. sz. a. kelt rendelete.)

— Betegápolási ügyekben két egybehangzó alsófoku határozat ellen is van további föllebbezés- nek helye. (A m. kir. közigazgatási bíróságnak 1900. évi 3086. szám alatti határozata.)

HÍREK.

— Személyi hir. Perczel Dezső, a képviselőház elnöke, a múlt héten családjának látogatására pár napig Abbáziában időzött. A junius 12-éig tartó képviselőházi szüli éti időnek egy részét Bonyhádon lógja tölteni.

— Hetyey Sámuel pécsi püspök Pozsonyból, a hol nagy-kállai Kállay Frigyes cs. és kir. hadnagynak, Kállay Benjámin közös pénzügyminiszter fiának vajai Vay Ella bárónővel, Vay Dénes báró pozsonyi főispán leányával végbement házassága alkalmával az esketési szertartást végezte, szerencsésen hazaérkezett székhelyére, Pécsre. A püspök pozsonyi időzése alatt Frigyes főhercegnél ebédre volt hivatalos.

1901. május 26.

— Blaskovlch István, a pécsi kir. ítélőtábla elnöke, titkára: Geiger Dezső kíséretében e hó 21-én törvényszékünk megvizsgálása céljából Szegzárdra érkezett. Az illustris vendéget a vasútnál Selcz József kir. törvényszéki elnök és Ágoston István kir. táblai biró fogadták és elkísérték szál- 1 lására, Selcz József elnöki lakására. Másnap Selcz József elnök vezetésével a kir. törvényszék tagjai, Kiss Károly járásbiróval élükön pedig a kir. járásbíróság tagjai testületileg tisztelegtek a táblai elnöknéL — A kir. tábla elnöke a törvényszéknél "és a telekkönyvi hatóságnál alapos vizsgálatot tartott, de az ügykezelés és administráció megvizsgálásán kívül többször részt vett, illetve végighallgatta a törvényszék tárgyalásait is. A táblai elnök, ki a magyar jogász-világ egyik elismert kimagasló kitűnősége, a törvényszékünknél tapasztalt, valóban minden igényt kielégítő gyors és pontos ügymenet és kitűnő vezetés fölött teljes megelégedését és elismerését fejezte ki, amire kiváló elnökünk és lelkes munkatársai, törvényszékünk bírói kara minden tekintetben teljes mértékben rászolgáltak. Blaskovich tegnap este hagyta el városunkat.

— Előléptetés. A szegzárdi főgimnázium három tanára: Szabó Ferenc, Auerbach Lipót és Haugh Béla a IX. fizetési rangfokozat első osztályába léptek elő

— A jubileumi harmadik kirmenet. A belvárosi plébánia jubileumi harmadik körmenete ma reggel 8 órakor indul, még pedig a Remete-kápolnához. Mához egy hétre megy a negyedik — az alsó-városi temetőbe.

— Gazdasági tudósitó. A m. kir. földmive- lésügyi miniszter Daroczy Zoltán földbirtokos, paksi lakost a dunaföldvári járásra nézve a gazdasági tudósitói tiszttel bizta meg.

— A szegzárdi esküdtek összeírása Szegzárd község képviselő-testülete az esküdiképes egyének összeírásával Fejős Károlyt és Grossbauer Ferencet bizia meg.

— Kinevezés. A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke í Háiness Elemér pécsi törvényszéki joggyakornokot

a pécsi kir. Ítélőtábla kerületébe segélydijas joggyakornokká nevezte ki.

— Andocs és Gyüd. A bold, szűz Mária ezen két kegyhelyét városunk kath. liivei is meg szokták minden évben látogatni. Múlt csütörtökön reggel indultak az újvárosi hivők Andocsra, a belvárosiak pedig Gyűdre. Tavaly.aránylag kevesen vettek részt a bucsujárásban, már az idén sokkal többen mentek. Holnap este-felé fognak visszaérkezni.

— Jubileum. Az idei tanév befejezésével lesz 25 éve annak az emlékezetes évfordulónak, hogy« szegzárdi polgári iskolái megnyitották, illetve, hogy első tanévét szerencsésen befejezte. A polgári iskola olyan kulturális intézménye városunknak és mint hosszú időkön át egyetlen középfokú tanintézete Szegzárdnak olyan fontos és közhasznú missziót teljesített, hogy ezen 25 éves évforduló méltó alkalom a megünneplésre. Az elért sikereknek egyik föténye- zóje: Krammer János, az intézet érdemekben gazdag igazgatója, ki a polgári iskola létesítése óta áll élén ennek az intézetnek. Csak az igazságot és a közvélemény meggyőződését konstatáljuk azzal, ha elismerjük, hogy a polgári iskola mai nívóját, népszerűségét, és azt, hogy a főgimnázium mellett is virágzásnak örvend, jórészben Krammer János igazgató fáradhatatlan buzgóságának, kiváló tapintatának, melynek számos jelét úgy a tanári testület tagjai, a tanítványok és a nagyközönség egvaránt állandóan tapasztalták előzékeny modorának és az adminisztratív teendőkben tanúsított nagy jártasságának, támogatva derék tanártársainak odaadó közreműködésétől, köszönheti. Ez a 25 éves évforduló megérdemli, hogy jubiláris ünnepséggel adóz-zunk emlékének.

— Árvaszéki ülnök. Zalavármegye múlt héten tartott közgyűlésén dr. Abrahám Ernő alsó- lendvai járási szolgabirót, Ábrahám Lajos dombóvári jegyző fiát, ki a múlt őszszel még a dombóvári főszolgabiróságnál közigazgatási fogalmazó gyakornok volt, árvaszéki ülnökké választották meg.

— Adományok a múzeumnak. A simontor- nyai járás főszolgabírója vármegyénk múzeumának beküldötte Jetky Henrik kétyi lakos által Juhé pusztán talált, 61 drb., 1. Ferdinánd és Báthory Zsigmond korából való ezüstpénzt, Bischof Jánostól Ferenczkut pusztán talált, lakatra járó, régi tüzkőcsiszolót és egy régi rézgyertyatartót.

— Előléptetés. Ő Felsége Böhm Alajos budapesti kir. alügyészt, ki néhány évvel ezelőtt Szeg- zárdon volt alügyész, a budapesti ügyészséghez, ügyészszé léptette elő.

— Elhalasztott kaszinói táncestély.

A szegzárdi kaszinó tegnapra hirdetett táncestélye jövő szombaton, junius 1-én fog megtartatni.

— Áthelyezés, lotin Andor simontornyai m. kir. államvasuti hivatalnok saját kérelmére Ung- várra helyeztetett át.

— A Simontornyai Lövész Egylet dijlövésze- tét ezidén pünkösd hétfőjén, azaz holnap tartja meg; a dijlövészet, mint halljuk, igen látogatott lesz.

Török után jött a labanc, bizony, sivataggá lett Tolnavármegye. Bár a beköltözéssel járó népmozgalom igen érdekes, mégis a török hódoltság megszűnte és a szatmári békekötés után való időkből feljegyzett névsort térszüke miatt nem adhatom. E tekintetben elég legyen annyit mondanom, hogy az 1718-iki országos összeírás és az 1767-iki úrbéri tabellák a Sárköz mostani lakosságának neveit tüntetik fel: ez időből már csak négy falut lehet ideszámítani, t. i. Ócsényt, Decsel, Nyékei és Pilist. Bálát csak részben.

Ezen falvak református lakosai közül az őcsé- nyiek a szegzárdi, a többiek pedig a bátaszéki apáturral szerződtek az úrbéri szolgáltatások felől.

Összehasonlításul itt adom a mai lakosság nevét betűrendben :

Angyó, Asztalos, Átal, Andics, Apró, Balha, Barta, Bán, Bálint, Balázs, Bárdos, Benedek, Berekali, Békás, Bencze, Boti, Bóna, Borjáti, Bogár, Bocz, Bodó, Bódai, Bordás, Borsos, Bötös, Budai, Cseh, Császár, Csötönyi, Csekei, Csendes, Czeczei, Czakói, Dávid, Deák, Damokos, Dani, Döme, Dömötör, Duzs, Erdéli, Edelényi, Fülöp, Fodor, Gamós, Garzó, Galág, Geresdi, Görcsös, Győri, Hajpál, Hagyó, Hajdú, Héjjos, Héderi, Hegedűs, Kalán, Karácsony, Kala, Kasza, Kata, Kalló, Kecskeméti, Kemény, Keropes. Kerti, Keserű, Kenyeres, Kozma, Korsós, Kocza, Kocsis, Körösztös, Kölkedi, Kökény, Könczöl, Kun, Kurdi, Laczó, Lelei, Ledneczki, Lovas, Majsai, Magyar, Makai, Mákó, Márkus, Mester, Mecseki, Mizser, Mozolai, Mónór, Mózes, Mózsi, Nádi, Ne- vendős, Nyéki, Örsi, Osvald, Paksi, Pap, Paprika, Patkó, Pál, Péri, Petőcz, Pozsgai, Piros, Porosz- lai, Pusztai, Sándor, Sárközi, Sánta, Szarvas, Szél, Széki, Szeremlei, Szekeres, Szikszai, Szilágyi, Szóládi, Szombathelyi, Szőke, Szűcs, Takács, Taba, Tavait, Tikos, Tolna-, Varga, Ve- csei, Vincze, Zsikó.

Az első pillanatra kitűnik a két névsor közti külömbség. A régi családnevekből csak az Átal, Barta, Balázs, Bóli (Bolyból való) Cseh, Bávid, Damokos, Fodor, Kozma, Péri, Sándor, Sárközi, Szél, Sánta maradtak meg a tuiajdonképeni Sárközben ; Csonko (ma Csankó) Babos és Köntös családok, úgy a nemrég kihalt Tar család pedig Bátán.

Hogy honnan jött a Sárköz mai lakossága s általában néprajzi tekintetben mely népcsoporthoz tartozik ? ezen kérdésekre ugyan általános keretben mozogva, de elég határozottan megfelelhetek.

Tolna- és Baranyavármegye törzsökös ma- | gyarságát ugyanazon vérrokoni kötelék fűzte össze a múltban, a Sárközt pedig a jelenben is

Ugyanis: a honfoglaló Ete vezér népe, Tolna és Baranya vármegyék területét szállotta meg. Baranyában Ete fia Szekcső várát épittette, Tolnában pedig Ete város mint fentebb emlitém. a török hódoltság idejében pusztult el.

A települési viszonyok is ugyanazonosak ; Baranyában a Duna és Dráva mente, Tolnában ha- sonlókép a Duna és Sárvíz mente. A két várme- I gye törzsökös magyarságának egységét tanúsítják a XVI ik századbeli Tolnavármegye törzsökös magyarságának fentebb elősorolt családnevei, melyek közül igen sok ugyanazonos azon családnevekkel, melyek szintén azon időben Baranyában részint a mai pécsi járás területén, legnagyobb részben pedig a Dunamelléken és a vármegye északkeleti

részén voltak ; szóval a mai pécsváradi, mohácsi és baranyavári járások területén.

Ehhez járult, hogy később Baranya közepéről a Sárközbe és viszont történtek kisebb települések ; továbbá a családnevek és települési viszonyok szerint Tolnában a Kapos és Sió melléki falvak is ugyanezen népcsoportból települtek.

A Sárköz őslakossága kipusztulván, a hódoltság megszűntével, a Kapos és Sió menti néprajzi- lag a régiekkel azonos népcsoportból származott családok húzódtak vissza őseik lakhelyére; ezt tanúsítja az, hogy ezeknek családneveit a szatmári békekötés után történt összeírások szerint már csak a Sárközben találjuk ; előbbi lakhelyükre Baranya északnyugoti, valamint Somogy, Veszprém és Fehér megyék szomszédos területeiről húzódott a lakosság.

Ezen helyi települések mellett ugyancsak a családnevek szerint, Baranyából átjöttek a Dömék, Bogárok, Botosok, Mózes, Könczöl stb. uevüek; ezenkívül azok a családok, melyek Baranyavármegye illető falvának nevét viselik családnévül. Végül pedig a mint a névsorból kitűnik, egyéb más helyekről is verődött össze lakosság.

Ami már most a Sárköz lakosságának viseletét illeti, ez is Baranyába vezet és leginkább a pécsváradi, várkonyi és nagypali népviselettel (I. Baranya múltja és jelene I. k. 112 1.), de sok tekintetben a dunamelléki magyarság viseletével is azonos ; a többek közül ilyenek a párta, a hímzett főkötő, az islangos ingváll stb.