Tolnavármegye, 1901 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-21 / 16. szám
1901. április 21. TOLNA VARMEGYE. 3. — Címadományozás. A király a legszentebb Üdvözítőről nevezett szegzárdi apátcimet, melyről dr. Fraknói Vilmos címzetes püspök lemondott, dr. Steinberger Ferencnek, a legfiatalabb nagyváradi kanonoknak adományozta. — A gyönki katonai sorozáson. Döry Pál alispán közbejött gyöngélkedése miatt Forster Zoltán vármegyei első aljegyző működött a vizsgáló- bizottság világi elnökeként. — Államszámviteltani vizsga. Fonyó Andor szegzárdi Ferenc kórházi ellenőr sikerrel letette az államszámviteltani vizsgát. — Ideiglenes albirói állás Dunaföldváron. Az igazságügyminiszter a dunaföldvári kir. járásbírósághoz a telekkönyvi helyesbítési munkálatok tartamára egy ideiglenes albirói állást rendszeresített. — Adomány a paksi templom építésére A paksi templomot újítják. Spies János pécsi apátkanonok, a ki több évig volt Paks plébánosa, a templom ujitása céljaira 600 koronát adományozott. — Pályázatok. A szegzárdi kir. törvényszék elnöke a gyönki kir. járásbíróságnál megüresedett segédtelekkönyvvezetői állásra április hó 30-ik lejárattal; a dunaföldvári kir. járásbírósághoz rendszeresített telekkönyvi átalakitó-dijnoki állásra 2 heti lejárattal és a dunaföldvári kir. járásbirósági hivatalszolgai állásra május hó 20 ik lejárattal pályázatot nyitott. — A honvédhadapród iskolákban betöltendő helyekre pályázatot hirdetett a honvédelmi miniszter. A pécsi és nagyváradi iskolába 100—100 ifjút vesznek föl. A pályázati föltételek a »Budapesti Közlöny« 89. számában vannaic közzé téve ; megtekinthető a vármegye levéltárában is. — Megjött a szénkéneg. A szőlősgazdák várva-várták már a tavaszi gyérítéshez szükséges szénkéneget, melynek megrendeléséről lapunk múlt számában megemlékeztünk. A földmivelésiigyi miniszter által jelzett 7 waggon szénkéneg múlt csütörtökön meg is érkezett, s a kik annak idején előjegyeztették magokat, megkapják a szükséges mennyiséget. — Műkedvelői előadás. A Szegzárd-ujvárosi R. K. Ifj. Egyesület műkedvelői a múlt vasárnap közkívánatra megismételték »Az öreg béres« cimü énekes népszínmű előadását. A második előadás is époly jól sikerült, mint az első: a szereplők egytől-egyig ügyesen játszottak. Az előadás jövedelme 139 K. és 90 fillér, nem nagyon sok ugyan ; de második előadás bevételének elég. — Hivatalszolgai kinevezés. A pécsi kir. főügyész Marton István dimafóidvái kir. járásbiró sági hivatalszolgát a szegzárdi kir ügyészséghez hivatalszolgává nevezte ki. — Felhívás. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő felhívta a megyei tanítóságot, hogy a kik esetleg nyugdíjaztatásukért akarnak folyamodni, kérvényüket még e hóban terjeszszék fel hozzá, hogy kérvényük még ebben a tanévben elintézést nyerhessen. — A bátaszéki templom ügye. Tudósítónk írja : Azt hittük, a bátaszéki templomot még ez év folyamán fölszenteljük, azonban föltevésünkben alaposan csalódtunk. Most adtak be a vállalkozók a hitközségi tanácshoz kérvényt, melyben halasztást kérnek november 1-ig. Két éven keresztül épitik a templomot kedvezőtlen idő mellett, s ennek következtében megrepedt pilléreket ki kell cserélniük, a fő és kereszt hajó boltozatait pedig le kell hordaniok. Ez a kis intermezzo nem kevesebb mint 25 ezer koronába kerül a vállalkozó uraknak. — Halálozások, fd. Cholnoky Imre, dunaföldvári ügyvéd, volt 48-as honvédőrnagy, folyó hó 12-én 86 éves korában elhunyt Dunaföldváron. A boldogult kiváló tehetségű ügyvéd volt s régebben j különösen úrbéri ügyekben nagy tevékenységet fejtett ki. Antal Ferenc, gyámpénztári főkönyvelőt súlyos csapás érte 9 hónapos kis Birike leányának elhunytával. A mélyen sújtott szülők iránt városszerte őszinte, mély részvét nyilvánult. Pózner József nyug. kir. járásbiró 86-ik évében elhunyt Bonyhádon. A köztiszteletben álló agg férfi temetése vasárnap délután 4 órakor ment végbe nagy részvét mellett. — Magyarország kepviselőválasztói. Nemzetiség szerint az ország 960 000 választója közül, hozzávetőleg számítva 587.000 magyar, 115.000 német és szász, 105.000 román, 87 tót, 47.000 szerb, sokac, bunyevác, horvát, 16.000 ruthén, 1600 vend, 1400 olasz. Foglalkozás szerint 414.000 választó a földje, telke vagy háza után, 168 000 megyei vagy városi tisztviselő, vagy alkalmazott, ' végül pedig 72.000 kereskedő, gyáros, tőkepénzes, 37.000 független állású (ügyvéd, orvos stb.) polgár bir szavazati joggal. — Jóváhagyott alapszabály. A »Simontornyai Kaszinót alapszabályait a in. kir. belügyminisztérium a bemutatási záradékkal ellátta. — Magasabb lakáspénzosztályban. Az 1901. , év I. lakbérnegyedétől kezdve Odombovár a IV-ik- ből a III. polgári lakáspénzoszíályba soroztatott. — Vörheny-járvány Ozorán. Ozoráról érte- ! sit levelezőnk, hogy ott a gyermek világ egyik : réme, a vörheny járvány-szerüleg lépett fel; napról- napra szaporodik a megbetegedett gyermek száma. A pusztító betegség áldozatait leginkább a 6—8 éves gyermekek sorából szedi s rövid idő alatt I már nyolc gyermeket döntött sirba, s ugyanannyi családot borított ez által gyászba. Ha a járvány ! nem szűnik meg, a hatóság kénytelen lesz az iskolát bezárni. Lili: (Ugrándozva és tapsolva ürömében.) Ez Csakugyan jó lesz! Kálmán : Valami állás után kell látnom ! Lili: (Előbb ujjával hosszán rámutat s pár pillanatnyi szünet után.) Neked? Miféle állás után? Kálmán: Amilyen akad . . . Legvalószínűbb, hogy ügyvédbojtárrá leszek . . . Lili: (Kacagásra csücsörül a szája, de van annyi ereje, hogy elfojtja.) Lásd . . . ez . . . ez. . . Kálmán: Mit tartsz felőle? Lili: Istenem ! ... De hisz sokkal egyszerűbb volna . . . Kálmán: Mi? Lili: Kibékülnöd a mamával! Kálmán : Már tettem némi kísérletet ez irányban. Főleg mikor úgy rémlett, hogy fogy a pénzem. De a mama kérlelhetlen. Tudod ő meg akarta hosszabbítani a kiskorúságomat, mert sejtette, ami bekövetkezett. Akkor csuful összetűztünk és most tudni sem akar rólam . . . Lili: De hisz van más rokonod, mindannyi gazdag, befolyásos ... Kálmán : Eljátszottam valamennyi jóindulatát. Ha közeledném feléjük, kiebrudalnának ... Ez meg úgy történt, hogy mikor még azt hittem, hogy a pénzem soha se fogy el . . . Lili : (Türelmetlenül toppant lábacskájával): Ugyan, ne mesélj annyit! (Fájdalmas tekintet vet az ablakra, melyen a lealkonyodó nap rózsás sugarai szűrődnek be.) Tessék! Mindjárt este lesz ... és én még ma nem sétáltam. Kálmán: (Hosszas, bámész tekintetet vet ! Lilire, aztán sértődötten hallgat egy ideig.) Te még most is sétára gondolsz? Lili: (Felugrik ülőhelyéből, tükör elé áll s kacér mozdulatok közt igazgatja kalapját.) Sőt el is megyek ! Kálmán: Elmégy? Lili: El! Kálmán: De . . . nem akarod, hogy . . . úgy látszik, nem vagy tisztában a helyzettel . . . Lili: Oh nagyon is! . . . Kálmán: Ez esetben . . . Lili: (Keztyüjét huzza nagyon egykedvűen.) Kálmán: Arról is beszélni akartam, hogy mi történik veled ? . . . Lili: Velem? ... Én ugyan nem leszek terhedre , . . Kálmán: Terhemre ? Lili: Majd csak el leszek valahogy . . . Kálmán: Valahogy ... mit akarsz ezzel mondani ? Lili: Majd meglátod . . . Nemsokára hirt adok magam felől . . . Kálmán : (Fölriadtan): Hirt adsz? — Kuglizás. A szegzárdi kaszinó kettős kugli pályáján a múlt vasárnap már megkezdődött nagy élénkség mellett a kuglizás; a sport ezen kellemesen szórakoztató neme az idén is úgy látszik, nagy kedvességnek fog örvendeni. — Gözgépkezelök és kazánfűtők vizsgáló bizottsága. A gőzgépkezelők és kazánfűtők képesítésére az iparfelűgyeleti kerületek székhelyein ujo- nan szervezett vizsgáló bizottságokat a kereskedelemügyi miniszter ma nevezte ki. A Pécsett szervezett vizsgáló-bizottság elnöke : Raichl Károly m. kir. kerületi iparfelügyelő, másik két tagja pedig: Hankó Gyula mérnök, a m. kir. államvasutak pécsi műhely-főnöke és Pártos Gyula mérnök, a m. kir. államvasutak üszögi fütőház főnöke. A vizsgák iránti kérvények Raichl Károly pécsi m. kir. kerületi iparfelügyelőhöz nyújtandók be. Az ujonan kinevezett vizsgáló bizottság f. évi május hó 1-én kezdi meg működését. — A bátaszéki egyenruhás lövészegyesület uj egyenruhája. A bátaszéki egyenruhás lövész- egyesület tudvalevőleg templomi diszőrségül szolgál. Egyenruháját a honvédelmi miniszter megmá- sittatta. Eddigi egyenruhájuk nagyon hasonlított a közös hadseregbeli generáliséhoz. Csákójuk ugyanolyan volt. Kardbojtjuk, rangjelzésük és tábori övük pedig teljesen azonos volt a katonatisztekével. Most azonban teljesen átalakult. Rangjelzésük nem csillag többé, hanem rozetta, mint a tűzoltóké, kardbojtjuk nem aranyból, hanem ezüstből í van, tábori övük pedig fehér selyemből készült. ! Általában az arany díszítés helyett az ezüstöt alkalmazták. Föltámadáskor vonultak föl először. Megjelenésük festői képet nyújtott. — Eltiltott lábmelegitök. Dacára annak, hogy a villany és gőz korát éljük s rohamosan száguldó szárnyas paripákon közeledünk a teljes modernizálás ideje felé, néhány lassan haladó s nem egy vicc témájául szolgáló vicinális vasút még ma is a rég elfeledett »lábmelegitő«-ket használja, télen, személy kocsik fűtésére A m. kir. kereskedelemügyi miniszter — mint értesülünk — most elrendelte, hogy (tekintve, miszerint eme lábmelegitök nem felelnek meg a célnak s nem elégítik ki a közönség igényeit) ezeket a meleg vízzel töltött bádog kancsókat helyezzék nyugalomba s rendezzék be személykocsijaikat gőzfűtésre. Ez kétségtelenül helyes intézkedés, mely azonban az idén már egy kissé elkésett, mi azonban nem tesz semmit, ha tekintetbe veszszük, hogy az első nyitott nyári kocsival való próbautazást tavaly télen hóekével ékesített mozdonynyal tették meg ! — Gondnokság alá helyezés. A szegzárdi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Szilágyi Irén 23 éves, r. kath. hajadon tótkeszii illetőségű s lakos gondnokság alá helyeztetett. Lili: Természetesen! Kálmán: Ez azt jelenti, hogy el akarsz hagyni! Lili: Meg kell hoznom ezt az áldozatot! De légy nyugodt! Tudom: mi fog következni? . . . Egy ideig ügyrédbojtároskodol majd . . . Aztán a mamájával minden fiú ki szokott békülni . . . És ez sokkal hamarabb megtörténik, ha én nem leszek a nyakadon! . . . A rokonok se haragudhatnak örökké ... És aztán ki fogsz evickélni ebből a furcsa helyzetből. Ismét az lesz, aki voltál. Fess, elegáns, — sikkes . . . Egy szóval: ur! . . . Rosszul esnék, ha másként kellene téged látnom ! Úgy megszoktam már, hogy te ur vagy, — érted? Ur! De már is sokat fecsegek! . . . Mindjárt beesteledik. Isten veled, drágám. Akkor . . . Akkor . . . Meg fogsz róla győződni, hogy menynyire szeretlek! Most pedig pá ! — nagyon rövid időre . . . Tán csak néhány hóra! Pá! (Gyors léptekkel, vissza se tekintve, s remegve attól a gondolattól, hogy Kálmán utána log rohanni, hogy valami csúf szcénát csináljon, kilebben a szobából, csaknem lelkendezve le a lépcsőkön — ott már szinte futva — ki ki az aszfaltra, hol hamarosan eltűnik az esthomályban.)
