Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-18 / 11. szám

6

TOLNAVÁIUOKtYFI.

tandó olvasmányok gyanánt annak idején vegye számításba. (605/1899. igt. sz.)

11. Titkár a következő tagoknak az egyesületi tagok sorából leendő törlését kéri :

Dr. Frühwirth Jenő, dr. Läng Frigyes, 17- dovszkg László és Varga Manóét a tagsági kötelezettség letelte után nyilvánított önkénytes kilépés ; Patag Andrásét a vármegyéből történt elköltözés ; Leopold Samuét elhalálozás ; Schleier János, Limbacher Frigyes, Vargha Sándor és Fuchs Hermanét a számvizsgáló bizottság javaslata alapján. Egyúttal jelenti, hogy az elhalt Dört/ Vilmos alapitói jogainak gyakorlására az elhunyt özvegye, mint jogutód jelentkezett. Végül pedig rendes tagul ajánlja 'titkár: Adamecz Gyula tápéi tiszttartót, br. Jeszenszky György központi szolgabirót, Parraghy Mihály ozorai tiszttartót, Radits Gyula zombai tanítót, dr. Szászy Endre szegzárdi ügyvédet, Wert- heim Ármin tengeliczi bérlőt, Tengőd községet és az őcsényi lege lös birtokosságot.

Az igazgató választmány a tagok sorában beállott ezen változást tudomásul veszi, az ajánlott tagokat a gazdasági egyesület rendes tagjainak sorába az 1900-ik év január 1-sejétől kezdődőleg fölveszi és utasítja titkárt, hogy erről úgy az egyesületi pénztárnokot, mint a fölvett uj tagokat a szokásos módon értesítse. (610/99., 70., 73., 95. és 108/1900. igt. sz.)

12. Titkár bemutatja az »Alfa separator részvénytársaságnak« az iránti levelét, hogy a falusi tejszövetkezetek vajterméke értékesítésének biztosítása szempontjából Szegzárdon létesíteni szándékolt központi vajgyár felállítására a viszonyok most kedvezők lévén : indítana mozgalmat a gazd. egyesület a szükséges tejmennyiség biztosítására.

Az egész terjedelmében felolvasott levél adatai és a vármegye területén ez idő szerint működő tejszövetkezetek kedvezőtlen értékesítési viszonyainak tudatában belátja az igazgató választmány, hogy a falusi szövetkezetekben csoportosult kis tenyésztők csak a saját érdekükben cselekesznek, ha tömörülve lehetővé teszik, hogy egy nagyobbsza- básu és kivitelre dolgozó központi vajgyár a vármegye területén létesüljön. Ezért és arra való tekintettel, hogy az ilyen gyárnak hol leendő felállítása kérdésében a gazdasági egyesület népes közgyűlésen már állást foglalt: szivesen fogadja az igazgató választmány a részvénytársaság megkeresését ; az ebben vázolt szándék megvalósítása érdekében az egyesület erkölcsi befolyását latba vetni hajlandó és megbízza az egyesületi titkárt, hogy a községi tejszövetkezeteket a saját érdekük felől kellőleg tájékozván, őket az üggyel megbarátkoz- tatni igyekezzék. (88/19 0 igt. sz.)

13. F'órdős Dezső, mint a sárszentlőrinczi mintaparasztgazdaság felügyeletére és ellenőrzésére kiküldött bizottsági tag jelentéséből

Örömmel veszi tudomásul az igazgató választmány, hogy a mintagazdaság megbízható és szorgalmas kezekben van, annak imvelése rendesen és korrektül történik és oktató, egyúttal szemléltető hatása főleg a szarvasmarha tenyésztés terén észlelhető, valamint abban is, hogy a kis gazdák üzemében alkalmazható és a minta gazdaságban rendelkezésre álló gazdasági gépeket és eszközüket a lakosság szivesen veszi igénybe a mérsékelt használati díjért.

14. Jeszenszky Andor egyesületi elnök előterjesztéséből örömmel veszi tudomásul az igazgató választmány, hogy a szőlőtermelés és gyümölcstermelés ügyének előmozdítása ériekéből a mai nap délutánjára egybehívott értekezleten a földmivelés- ügyi kormányt Dobokat/ Lajos miniszteri tanácsos, Molnár István gyümölcsészeti kormánybiztos, En- gelbrecht Károly szőlőszeti és borászati főfelügyelő, Rácz Sándor és Mórágyi István vincellériskolái igazgatókból álló kiküidöttség utján képviselteti magát.

A napirend ezzel ki lévén merítve, elnök a jelenlevők érdeklődését szívélyesen megköszöni és a gyűlést berekeszti.

I

Kmft.

Molnár József s. k. Jeszenszky Andor s. k. J titkár, mint jegyző. elnök.

Hitelesítik :

Simontsits Elemér s. k. WiUzek Sándor s. k.

Jegyzőkönyv.

Fölvétetett a tolnamegyei gazdasági egyesületnek 1900. január 31-ikén Szegzárdon megtartott rendes közgyűlésén.

Jelen vannak: Jeszenszky Andor elnök, Alt- j dorffer Lipót, Blascsok Gyula, Borsodi/ Lajos, Falui László, Fördős Dezső, Kelecsényi Ambró, Kéty község, ifj. Pleszky Antal, Radios Gyula, Sass László, Simontsits Elemér, Wiltzek Sándor egyesületi tagok és Molnár József titkár, mint jegyző.

Elnök a jelenlevőket szivélyesen üdvözli, a gyűlést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Simontsits Elemér és WiUzek Sándor tagokat kéri fel.

Ezután a napirend szerint:

1. Felolvassa titkár a gazdasági egyesület 1899-iki működéséről szóló elnöki jejentést.

A közgyűlés az elnöki jelentést köszönettel veszi tudomásul és megbízza titkárt, hogy azt a lapban egész terjedelem szerint közölje.

2. Felolvassa titkár a gazdasági egyesület pénztári számadásának és állattenyésztési alapjának

1899. végén való zárlatát és a számvizsgáló bizottságnak ezen számadások átvizsgálásáról szóló jelentéseit.

A közgyűlés a számvizsgáló bizottság jelentését köszönettel tudomásul veszi, pénztárnoknak a szokott óvás fentartásával a felmentvényt megadja és hosszú évek során tanusitott becsületes munkásságáért ez úttal is köszönetét szavaz; titkárt pedig utasítja, hogy a vagyon-mérleget és az állattenyésztési alap kezelését feltüntető kimutatást a lap utján közölje.

3. Bemutatja és felolvassa titkár az igazgató választmány javaslatát a gazdasági egyesület 1900. évi működési programmja és költségvetése tárgyában.

A közgyűlés az igazgató választmány mindkét javaslatát változatlanul elfogadja, a működési programmot és költségvetést 1900-ra ezek értelmében megállapítja és utasítja titkárt, hogy a programmot és költségvetést a lap utján szintén közölje.

4. Az egyesületi közlemények közlése tárgyában az elnökség és a »Tolnavármegye* cimü heti lap között létrejött egyezséget — az igazgató választmány ajánlatához képest — jóváhagyólag tudomásul veszi a közgyűlés és utasítja titkárt, hogy ezen okmányt az egyesület irattárában őrizze.

Töbl) tárgy nem lévén, elnök a jelenlevők érdeklődését szivélyesen megköszöni és a gyűlést berekeszti.

Kmft.

Molnár József s. k. Jeszenszky Andor s. k. litkár, mi at jegyző. t elnök.

Hitelesítik :

Simontsits Elemér s. k.

WiUzek Sándor s. k.

Elnöki jelentés

a tolnamegyei gazdasági egyesület 1.899-ik évi működéséről.

Tisztelt közgyűlés!

A mezőgazdaság általánosan érzett nyomasztó helyzete mind fokozottabb és fokozottabb munkára hívja azokat, a kiknek feladatuk a mezőgazdaságnak : államéletünk emez elsőrendű tényezőjének, a nemzeti jólét legfőbb föltételének érdekeit előmozdítani és annak biztosításán munkálkodni. És tényleg azt látjuk, hogy a gazdaközönség, fölébredve a jobb idők okozta mámoros álomból, komoly munkához fegott; a mulasztások pótlásán, a bajok orvoslásán és a tisztességes megélhetés biztosításán fáradozik. Gazdasági cgyesüíe'ünk feladatának természete úgy szabja meg a mi szerepkörünket, hogy a mikor működésűnk határozottan megvont körében : vármegyénk területén a mezőgazdaság érdekeinek szolgálatában munkálunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a mozzanatokat sem, a melyek hatása nagyobb körre, esetleg az egész országra kiterjedő vonatkozásban érintik a mező- ga-daság érdekeit; nem maradhatunk távol azoktól a mozgalmaktól, a melyek országos érdekű intézkedések utján keresik a kibontakozást a válságos helyzetből.

Örömmel jelenthetem t. közgyűlés, hogy a mezőgazdaság érdekeinek képviseletére magában az országos kormányban hivatott szakminisztérium az elmúlt év folyamán részint törvényhozási alapon, részint kormányrendeletek alapján számos olyan intézkedést tett, a melyek világos célzata kétségtelenül bizonyítja, miszerint a mezőgazdaság ügyei ma már a legfelső helyen is abban a méltatásban részesülnek, a melyet elvitathatlan nemzetgazdasági fontosságuk olyan nagy mértékben igényel. Hogy csak a nagyobb fontosságú és általános érdekű ilyen intézkedéseket említsem fel, hivatkozom a bottörvény szigora végrehajtása, állatforgalmunknak Ausztriával való szabályozása, a munkásköz- vetités, a cséplő vállalkozók, valamint a gazdasági segédmunkások jogviszonyának szabályozása, az arra való gazdasági cselédek és munkások kitüntetése és megjutalmazása és legutóbb a telepítés kérdésének réndezése ügyében a földművelésügyi kormány részéről tett akciókra, a melyek mind a mezőgazdasági helyzet javítását célozzák és a melyek közül a gazdasági segédmunkások jogviszonyát szabályozni hivatott törvényjavaslat tervezetre, valamint a munkás-közvetitést szabályozó kormányrendelet-tervezetre vonatkozólag alkalmat nyertünk a földmivelésügyi minisztériumtól, hogy véleményünket nyilvánítsuk.

Nem hagyhatom említés nélkül t. közgyűlés magának a gazdatársadalomnak már évekkel előbb kezdeményezett mozgalmát, a mely az elmúlt év1900. márczius 18.

ről szóló jelentésem keretébe azéit illeszkedik bele, mert csak alig 1—2 hónapja, hogy a mozgalom eredményre vezetett akkor, a mikor a Gazdák biztositó szövetkezete megalakult azzal a célzattal, hogy a biztosítás terén a gazdák által olyan régóta és joggal panaszolt sérelmeket megszüntesse és a bajokat orvosolja. Örömmel jelentem, hogy a m. év december 9-ikén megtartott rendkívüli közgyűlésünk kellőleg méltányolta a szövetkezet célzatát és ebből folyólag megengedte, hogy a gazdaérdekek szolgálatára hivatott ezen uj intézmény létesítését 1000 korona alapítvány jegyzésével, a mi egyesületünk is elősegítse.

Ugyancsak meg kell emlékeznem a gazdasági egyesületek országos szövetségének a múlt évben kifejtett azon munkásságáról is, a melynek eredménye a Szegeden rendezett országos gazdasági kiállításban domborodott ki, olyan képben mutatva be az ország mezőgazdaságát, a mely — első ilyen kísérlet gyanánt — jól sikerültnek mondható. Örömmel jelenthetem, hogy, habár a gazdasági egyesületünk azon terve, mely szerint a szegedi kiállításon a bonyhádi tájfajta szarvasmarha is bemutatva lett volna, anyagi erő hiánya miatt megvalósítható nem is volt; vármegyénk mezőgazdasága, egyesek vállalkozása révén mégis igen szépen volt képviselve és kiváló sikerrel versenyzett az első országos gazdasági kiállításon.

Mielőtt a múlt évi működésünkről jelentést tennék a t. közgyűlésnek, meg kell emlékeznem az egyesületi taglétszámban előfordult változásokról, a melyeket annál fontosabbnak tartok, mert úgy vélem, hogy egyesületünk létalapját, működésűnk föltételeit — úgy mint eddig — a jövőben is attól á támogatástól kell várnunk, a mire a gazdasági egyesület első sorban magától a vármegyei gazdaközönségtől joggal formál igényt. Ha tudjuk, hogy egyesületünk alapja az önkéntes társuláson nyugszik, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a hivatásunk természete által elénk szabott irányban csak ezen az alapon történhetik helyesen a tovább fejlődés is: sajnálattal kell megállapítanom, hogy a fokozottabb fejlődés biztosítékát nélkülözni még mindig kénytelenek vagyunk. Mert az a csekély növekedés, a mit a tagok létszáma az elmúlt évben mutat, még annak a jele, hogy gazdaközönségünk vagy nem tudja, vagy nem akarja méltányolni gazdasági egyesületünk üdvös célzatait és tartózkodik igyekezetünknek még olyan csekély auyagi áldozat árán hozható támogatásától is, a milyennel az év- dijas tagság járna.

A múlt évben ugyanis, részint elhalálozás, részint a vármegye területéről történt elköltözés, részint a lejárt tagsági kötelezettség megszüntetése folytán 9-cel kevesbbedett a rendes tagok száma és ezzel szemben 10 rendes tag vétetett fel az egyesület kebelébe, vagyis tehát csupán egygyel növekedett a taglétszám

Az egyesület múlt évi működéséről szóló je- . leütésemben első helyen a titkári hivatal ügyforgal- ! máról szólva, meg kell említenem, hogy az elmúlt év folyamán 670 ügydarab érkezett, az egyesület I levélküldeményeinek száma pedig 1642 darabot I tett ki.

A fölmerült ügyek közül azokon kívül, a melyek a mai gyűléseken nyernek elintézést, csupán 2 ügy maradt a folyó évre ; a többiek részint a ' múlt év folyamán tartott 1 rendes és 2 rendkívüli közgyűlésen, 6 igazgató választmányi, illetve 2 bizottsági gyűlésen és 1 gazdaértekezleten, részint elnöki utón illetve a titkár saját ügykörében nyertek I elintézést. Ugyanitt említem meg, hogy a gazdasági ! egyesület az alkalmak szerint külön-külön kiküldött I képviselői utján résztvett 1 Ízben a szegedi országos gazdasági kiállítás rendezése ügyében, 1 ízben : a gazdák biztositó szövetkezetének megalakítása ügyében tartott gyűlésen ; részt vett a gazdasági egyesületek orsz. szövetségének nagy gyűlésén és képviseltette magát a szegedi gazdasági kiállítás megnyitó ünnepségén; ugyanott részt vett a gazdasági, valamint a szőlőszeti kongresszusban is. Működésűnk azon mozzanatait, amelyek kizárólag vármegyénk területét érdeklik, a következőkben vagyok bátor röviden vázolni. Bikaközvetitő bizot- ságunk 74 darab, túlnyomó arányban tiszta sim- mentháli (52 drb) és kisebb arányban (22 drb) simmenthali- bonyhádi keresztezésü fiatal bikát igazolt köztenyésztésre alkalmasnak; amelyekből mintegy 40 drb más vármegyék területén került köz- tenyésztésre az illető álattenyésztési felügyelők közvetítésével, 27 drb pedig a mi községeink birtokába jutott 7292 frt összes, illetve 270 frt darabonkénti átlag áron; a melynek átlag 18V2°/0-át, illetve összesen 1348 frtot árengedmény gyanánt visszakapták a községek.

Ugyancsak a szarvasmarha-tenyésztés népies irányának fejlesztése érdekében, a múlt év junius 11-ikén Bonyhádon rendeztünk vásárral egybekötött tehén- és üsződijazást, a mely úgy a felhajtott állomány nagysága és minősége tekintetében díjazás gyanánt, de úgy is mint gazdasági egyesületünk ünnepsége : kitünően sikerült. Örömmel jelentem t. közgyűlés, hogy ezen ünnepségünk fényét nagyban emelte illusztris vendégeink szép száma, a kiknek sorában Perczel Dezső képviselőházi elnök, Kiss Pál földmivelésügyi államtitkár, Pirkner János állat-