Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-18 / 11. szám

TOLNAVARMEGYE.

■*

o.

1900. mározius 18. __

fejezésül a főgymnáziurni ifjak énekkara énekelt Báli Sándor énektanár vezetése mellett, ki teljes elismerést érdemel a betanításért, az ifjak pedig összhangzatos énekükért. A műsor két darabját Wigand Jánosné és dr. Steiner Lajos Hoffmann Paula kisasszony zongorakisérete melletti éneke képezte; művészi élvezetet nyújtottak s a közönség lelkes tapsokkal jutalmazta közreműködésüket. — Schmidt Margit kisasszony pompás zongorajátéka ezúttal is, mint már több Ízben, nagy tetszést aratott. Dr. Szabó Gyula törvényszéki biró a »Gyáva« cimü magánjelenet előadásával művészi szavaiénak bizonyult, ki a váltakozó érzelmek és szenvedélyek hangját művészi magaslaton álló előadásával egyesítve, — mély hatást tud kelteni a hallgatóban. Valóságos tapsvihar kisérte a magánjelenet befejezését. Hasonló tetszéssel fogadta a közönség Török Sárika hegediijátékát, kit Schmidt Margit kisért a zongorán.

A két bájos leány művészi előadása megújuló tapsokra késztette a közönséget, amit Török Sárika pompás magyar dalok kitűnő előadásával honorált meg. A közönség legnagyobb elismeréssel és megelégedéssel fogadta a matiné összes számait, mert igazi műélvezetben részesült s ezentúl bizonyára még többször is gyönyörködtetik művészi játékukkal a közönséget. A legközelebbi matinéé — mint halljuk, folyó hó 25-én lesz, melyen ismét nagy közönségre számíthatnak.

— A Szcgzárdi Kerékpáros Egylet f. hó 15-én tartotta rendes évi közgyűlését. Tiszta vagyon 272 korona 54 fillér. Az 1899. évi turadij nyertese 25.000 kilométerrel Vilczek Rezső lett.

A folyó évi versenyrend megállapítva s túradij kitűzve lett. A költségvetés megállapítása után következett a tisztujitás. Surányi Victor elnök, titkár Piacsek István, pénztárnok Tauber Izidor, kapitány Keplinger Géza, választmányi tagok Dr. Steiner Lajos, Moudry Hugó, Schneider János.

TÖRVÉNYKEZÉS.

A szegzárdi kir. törvényszéknél vég tárgyalásra kitűzőit bűnügyek:

1900. évi márczius hó 20 án.

Ágoston Gáspár és Ágoston György ellen hatóság elleni erőszak miatt.

Nits Márton, Johancsik József, Bodor Imre és Bódé András ellen súlyos testi sértés miatt.

Horváth Vince ellen súlyos testi sértés miatt.

1900. évi márczius hó 22-én.

I. Végtárgyalási tanácsnál.

Haag József, Haag Józsefné, Jandtner Ádám és Jandtner Ádámné ellen okirathamisitás miatt.

Hencz Fitykus Mihály ellen hatóság elleni erőszak miatt.

Cziráki Antal és Cziráki Antalné ellen csalás miatt.

II. főtárgya Iá si tanácsnál.

Fábián János ellen hatóság elleni erőszak

miatt.

Lauder Henrik ellen hatóság elleni erőszak

miatt.

— Betörlek az iskolába. Topp András és Papp János madocsai suhancok korán kezdték el a betörés mesterségét. Alig hagyták el az iskola padjait és már újra visszavágyódtak az »alma mater»-hez, nem ugyan tudományszomjból, hanem hogy rekt'ram könyves szekrényét megdézsmálják és az elcsent tudós könyvek árán egyetmást vegyenek. Be is törjek az esztendő első napján és elemeitek onnét hét darab könyvet. De hamar rájöttek a fiuk bűncselekményére és ezért aztán törvény elé kerültek. A kir. törvényszék f. hó 15-én Papp Andrást tizennégy napi, Papp Jánost nyolc napi fogházbüntetésre Ítélte el, a mely Ítéletben mindketten s a közvádló is belenyugodtak.

— Meglopták az eklézsiát. Brill Henrik, Metzger Henrik belecskai és Elekes József görbői fiuk a múlt év november hó 15-én azt az inkább pajkos, mint bűnös tervet eszelték ki, hogy tégla- szállitás közben a regölyi rom, kath. temető közelében levő kereszt mellett a rizsafüzér ima társulat által elhelyezett perzselyt, a mely egy facölöp felső végébe volt levájva és vaspántokkal volt elzárva/ feltörik. Meg is tették, de a sirásó észrevette őket

és mielőtt a pénzen osztozkodtak volna, elszaldtak. Pajkosságukat azonban keserűen bűnhődik meg, most a kir. törvényszék a f. hó 15 én tartott főtárgyalás alapján Elekes Iózsef és Brill Henrik vádlottakat hat-hat havi börtönre, Metzger Henriket pedig tizennégynapi fogházbüntetésre Ítélte el, a mely ítéletben mindhárman megnyugodtak.

KÖZGAZDASÁG.

Á TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET

hivatalos közleményei.

Rovatvezető': Sióinál1 József, egyesületi titkár.

Jegyzőkönyv.

Fölvétetett a tolnamegyei gazdasági egyesület igazgató választmányának 1900. január 31-ikén Szegzárdon megtartott ülésén.

Jelen vannak : Jeszenszky Andor elnök, Alt- dorffer Lipót, Fördős Dezső, Kelecsényi Ambró, ifj. Pleszky Antal, Sass László, Simontsits Elemér, Wiltzek Sándor ig. vál. tagok és Molnár József titkár, mint jegyző.

Elnök a jelenlevőket szívélyesen üdvözli, a gyűlést megnyitja és a jegyzőkönyv hitelesítésére Simontsits Elemér és Wiltzek Sándor ig. vál. tagokat kéri fel.

Ez után a tárgysorozat rendje szerint :

1. Titkár bemutatja és felolvassa az egyesület közleményeinek közlése tárgyában az Elnökség által a > Tolnavármegyei cimü heti lappal kötött egyezséget.

A felolvasott egyezség alapján meggyőződvén az igazgató választmány arról, hogy az elnökség szigorúan alkalmazkodott az 1899. december 9-iki közgyűlés megbízásához : az egyesületi közlemények ügyében megkötött egyezséget a közgyűlésnek tudomásul vételre ajánlja, és megbízza Sass László indítványa folytán az elnökséget, hogy a vármegye székhelyén megjelenő másik 2 heti lap tulajdonosánál intézkedjék, hogy lapjuk „a tolna- megyei gazdasági egyesit!eb hivatalos közlönye“ címet hagyja el; mert a ,,Tolnávánnegyé“-ve\ megkötött egyezmény után ilyen gyanánt csakis ez szerepelhet. (12. igt. sz.) ■'

2. Jelenti titkár, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. k. minisztériumnak a m. év december 9-iki közgyűlésen tárgyalt rendelete folytán a gazdasági ismétlő iskolák ügyében nyilatkozatra felhívott községek közül egyedül Duna-Földvár hajlandó elfogadni a gazdasági ismétlő iskola felállítása iránt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium részéről támasztott feltételeket. Ehhez képest javasolja, hogy a vármegyei közigazgatási bizottságnak az igazgató választmány Dana-Földvár községet, ajánlja, mint olyant, a hol a miniszteri rendeletben jelolt irányelvek alapján létesítendő gazdasági ismétlő iskola felállítandó lenne.

Az igazgató választmány titkár jelentését tudomásul veszi és megbízza az elnökséget, hogy annak alapján terjeszszen javaslatot a vármegyei közigazgatási bizottság elnökéhez. (631., 666., 669., 670. ex 1899.; 3., 5.; 85. és 150. ex 1900. igt. szám.)

3. Bemutatja titkár a »Gazdák Biztosító Szövetkezeté «-nek az iránti felhívását, hogy a gazdasági egyesület az általa jegyzett 1000 koronás 1 alapítványi üzletrész 40%-át fizesse be. Egyúttal jelenti, hogy ezen kiadás az egyesület 1900. évi költségvetésébe föl van véve.

Az igazgató választmány megbízza az elnökséget, hogy az 1000 korona alapítványi üzletrész 40 százaléka fejében 400 koronát az egyesületi vagyonból fizessen be a bizt- szövetkezetbe. (668/ 1899., 148., 182/1900. igt. sz.)

4. Előterjeszti titkár a gazdasági egyesület

1900. évi működési programmját.

Az igazgató választmány a titkár által előterjesztett működési tervet azzal a kiegészítéssel terjeszti a közgyűlés elé, hogy a szőlők újjáalakításának előmozdítását célozó pályázat ne csupán az oltvány szőlőkre, hanem a hazai fajtákkal rekonstruált szőlőkre is kiterjedjen és hogy a gazdasági egyesület a lentermelés felkarolása iránt mozgalmat indít.

5. Előterjeszti titkár a gazdasági egyesület 1900. évi költségvetését.

Az igazgató választmány a titkár által előterjesztett költségvetésbe még 260 koronát a hazai vesszővel rekonstruált szőlők pályázati költségeire beillesztvén az ekként kiegészített költségvetést elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek.

6. Titkár, hivatkozva a múlt évben előfordult azon esetre, hogy a tehén- és üsző-dijazás előkészítése a kormánysegély késlekedése miatt csak megfeszített munkával volt a kellő időre elvégezhető, kéri az igazgató választmányt, hogy a folyó évben rendezendő díjazás tervezetét és színhelyét az elnökség későbbi feladatának megkönnyítése végett már most állapítaná meg. A díjazás tervezetének és költségeinek megállapítására vonatkozólag a múlt évben is követett irányelveket és előirányzott költségeket ajánlja; a díjazás helyszínéül pedig Szegzárdot kéri megállapítani azért, mert indokoltnak véli, hogy a bonyhádi tájfajtának ezen a környéken lendületet vett tenyésztése is részesüljön az egyesület azon támogatásában, a mely a vármegye más vidékein olyan szép eredményre vezetett.

Az igazgató választmány a titkár javaslatához képest elhatározza, hogy az évek óta rendezni szokott tehén- és iisződijazást az 1900-ik évben Szegzárdon rendezi ugyanazon föltételek zzerint, mint a múlt évben. A díjazásra 2080, a rendezési költségekre 400, összesen tehát 2480 koronát irányoz elő, a melynek felét a gazdasági egyesület fedezi, a fedezetlen másik felét pedig segély gyanánt a földmivelésügyi kormánytól az elnökség utján kéri a gazdasági egyesület. Egyúttal megbízza az igazgató választmány az elnökséget, hogy a kormánysegély vétele után nyomban tegye meg az intézkedéseket az iránt, hogy a dijak kiosztásának részletes terve és a díjazás határnapja elég idején megállapítható és közhírré tehető legyen. —(211. igt sz.)

7. A földmivelésügyi m. k. minisztériumtól

a) a gyapjúm inősitő intézet ismertetése tárgyában kiadott rendeletet és az ismertető füzeteket köszönettel fogadja az igazgató választmány ;

b) a cserebogarak és rügyfurók irtására vonatkozó útmutatásnak a lapban való közzétételével titkárt megbízza; (627/1899. igt. sz.)

c) köszönettel tudomásul veszi, hogy a minisztérium rendelkezett, miszerint a szőlőszeti kerületi felügyelők egyes községekben szakelőadásokat tartsanak a népnek.

d) a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium 72,886/1899. sz. rendeletéből köszönettel veszi tudomásul az igazgató választmány, hogy a gazdaságban felhasználandó erőtakarmányok vasúti szállításánál élvezett dij-kedvezmény a folyó év végéig meghosszabbittatott ; egyuital megbízza a titkárt, hogy erről a tagokat a lap utján értesítse. — (77. igt. szám.)

8. Bemutatja titkár a tamásii járás mezőgazdasági bizottságának az irányú megkeresését, hogy a köztenyésztésre szánt sertéskanok megjelölésére valamely alkalmas mód hozatnék javaslatba, mert a tetoválás nyomai a sertéseknél meg nem látszanak.

Az igazgató választmány méltányolja a járási mezőgazdasági bizottság megkeresésének indokait és a megjelölés legkönnyebb és leginkább szembeötlő módjának azt véli, ha a tenyészkanok fülébe a beégetés vagy tetoválás helyett egy “ alak a megfelelő csiptetővel lesz becsipve. Minthogy pedig a köztenyésztésre szánt apaállatok megjelölése ekként a vármegyei szabályrendeletben meghatározott módtól eltérne: megbízza az igazgató-választmány az elnökséget, hogy az ide vonatkozó vármegyei szabályrendelet illető szakaszának megfelelő módosítása iránt tegyen előterjesztést a törvényhatóságnál. (566/1899.)

9. A »Magyar Kölcsönös Állatbiztosító társaság, mint Szövetkezeti akcióra kéri fel a gazdasági egyesületet az állatbiztosítás kérdésének községi szövetkezeti alapon leendő megoldása ügyében és ide vonatkozólag szervezeti szabályzatmintákat küld.

Az igazgató választmány — Jeszenszky Andor egyesületi elnök javaslatához képest — az ügy fölött napirendre tér, mert bevárandónak tartja azon mozgalom eredményét, a melyet a sopron- megyei gazdasági egyesület kezdeményezett a kötelező állatbiztosításnak törvényhozási utón leendő rendezése iránt. (616/1899. igt. sz.)

10. Titkár bemutatja Sierban János orsz. tej- gazdasági felügyelő levelét, melyben tudatja, hogy »A szarvasmarha-tenyésztés« és »A szarvasmarha hasznosítása« cim alatt, a nép által is könnyen megérthető és mintegy 80—80 oldalra terjedő illusztrált füzetet szándékozik kiadni; egyúttal kéri, hogy az egyesület, a mennyiben a müveket megszerezni akarná, a megrendelést idején tenné meg. — Ezen levél nyomán hivatkozik titkár a szarvasmarha-tenyésztés azon fontos szerepére, a mely a mi vármegyénk gazdasági viszonyai közepette el nem vitatható ; indokoltnak véli, hogy a gazdasági egyesület foganatba vegyen minden eszközt, a mely ezen gazdasági ág nagyobb felvirágoztatására alkalmasnak látszik; es mert a szerző ismert egyénisége és szaktudása biztosítékot képez az iránt, hogy a kiadandó müvek hasznos olvasmányát ké- pezendik a népnek : javasolja, hogy a gazdasági egyesü'et mindegyik füzetből 100-100 példányt rendeljen meg, a melyek beszerzési áron lennének értékesítendők, idetve a gazdasági téli előadások költségeinek keretén belül ingyen lennének szét- osztandók az előadások szorgalmasabb hallgatói között.

Az igazgató választmány a javaslatot elfogadja és megbízza titkárt, hogy a müvekből 100 — 100 példányt rendeljen és azokat első sorban a j tagok között beszerzési áron értékesíteni igyekez- I zék, a fölösleget pedig a téli előadásokon kiosz-