Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-11 / 45. szám
4. TOLNA VARMEGYE. 1900. november 11. — A «Szegzárd-központi tanitóegylet» utolsó közgyűlési határozatának végrehajtása tárgyában folyó évi november hó 15-én d. e. 9 órakor a szegzárdi polgári iskola rajztermében gyűlést tart, melyre az összes tagjai tisztelettel meghivatnak. Bátaszék, 1900. évi november hó 9-én. Schneler József egyl. elnök. — Halálozás. Kotsis Lajos nyugalmazott gazdatiszt hetvennyolc éves korában, bzilas-Balhá- son elhunyt. Temetése november hó 10-én ment végbe nagy részvét mellett, Szilas-Balháson. A gyászmisét november hó 10-én délelőtt 9 órakor tartották meg a simontornyai r. kath. templomban. Az elhunytat özvegyén, született Hanny Márián kívül hét gyermeke és 14 unokája gyászolja. A boldogult elhunytáról a kővetkező gyászjelentést vettük : Alulírottak melyen megszomorodott szívvel jelentik a maguk és a kiterjedt rokonság nevében a felejthetetlen férj, szerető atya, após és nagyatya : Kotsis Lajos nyugalmazott gazdatisztnek hosz- szas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. hó 8 án, élete 78-ik, boldog házassága 51-ik évében történt gyászos elhuny tát. Hűlt tetemei f. hó 10-én, délután 2 órakor fognak a róm. kath. vallás szertartásai szerint Szilas-Balháson örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat tolyó hó 10-én délelőtt 9 órakor fog az Egek Urának Simontornyán bemuttattatni. Kelt Szilas-Balháson, 1900. november hó 8-án. Áldás és béke lengjen drága hamvai felett. Özv. Kotsis Lajosné, szili. Hanny Mária, özvegye. Kotsis Gyula, Lajos, János, Mariska, Özv, Nászay Gézáné szül. Kotsis Paula. Kotsis Kata, Sass Lászlóné szül. Kotsis Gizella, gyermekei. Kotsis Gyuláné szül. Réhi- eti Irén, Rotsis Lajosné szül. Csorba Margit, Kotsis Jánosáé szül. Halász Irma, menyei. Sass László veje. Kotsis László, Iván, Bandi, Paula, Miklós, Mártha, Jolán, Gizella, Nászai Irma, Paula, Ilonka, Tériké, Bözsike, Ella, unokái. — Ismeretlen holttest. Kajdacs község határában az ürge-városból a déli majorba vezető ut- szélén, múlt hó 13-án egy 60—65 éves korú, alacsony, lesoványodott termetű, hosszúkás sovány arcú, ősz hajú, szakálu és bajuszu, kissé hajlott orrú, rendes szájú, valószínűleg izr. férji hullája találtatott, kinek személyazonossága megállapítható nem volt. A paksi főszolgabíró felkéri az összes hazai rendőrhatóságokat, hogy a hulla kilétét hatóságuk területén nyomoztatni és az eredményt vele közölni szíveskedjenek. Megjegyzi még, hogy a hulla ruhája rongyokban lógott le róla s kabátjának szine kávébarna, nadrágja pedig sürü, keskeny, fekete és szürke csikós volt, kalapja nem volt. — Lövöldöző férj. Darázsits Ljuba, paksi hajós Pécsett, múlt szombaton erősen bepálinkázva ment haza s rendes szokása szerint szidni kezdte a feleségét. Midőn az asszony megfelelő szavakkal visszautasította a meg nem érdemelt szidalmazásokat, a férj neki esett és miután hajós módra jól eldöngette az asszonyt, elővette a revolverét és azzal egy lövést tett a feleségére. A lövés zajára előjöttek a szomszédok s megakadályozták Dará- zsitsot a további lövések tételében. A lövés az asszony jobb karját találta. A hihallgatott Darázsits előadta, hogy 17 éve él örökös perpatvarban a feleségével, a mit már annyira megszokott, hogy ezért nem is panaszkodott soha. De legutóbbi időben észrevette, hogy felesége jobb szemmel néz egyik hajós társára, Vargits Zsivára, mint ő reá, sőt neszét is vette, hogy felesége Vargitscsal készül ősszeállani, miért is elhatározta, hogy előbb az asszonyt s aztán magát fogja elemészteni. Nem rajta múlott, hogy szándékát nem valósíthatta meg. A merénylő férjet letartóztatták, majd pedig át- kisérték az ügyészséghez. A súlyosan sérült asszony egyben azt a kérelmet adta elő, hogy akadályozzák meg minden áron, hogy férje valaha átlépje az ő küszöbét, mert a ház az asszonyé, az ő nevén áll a telekkönyvben és ő ezek után férjéről mit sem akar tudni. Mint a jelek mutatják, az asszony csakugyan »kedveli« Vargitsot. A férj merénylete után a vigasztaló azonnal megjelent és most ő ápol- gatja az asszonyságot. — Asszonyok, lányok, kiket jövendőjük érdekel, hozassák meg Zit.-EI.- Lohia most megjelent szellemes jósló könyvét. Rendkívül senzatiós! 1 j korona beküldése ellenében (bélyegekben is) bérmentve, zárt borítékban küldi: Gedeon András könyvkereskedése Miskolcon. Utánvéttel 40 fillérrel Több. — Csak 4 koronáért 200,000 korona nyerhető. Különösen kedvező nyerési esélyeket nyújtanak az ő felsége által engedélyezett uj államsorsjáték sorsjegyei, minthogy 18,122 sorsjegy 418, 640 korona készpénzben kerül egyszerre sorsolásra és a főnyeremény 200,000 korona. Állami felügyelet és kezesség. Minthogy e 4 koronás sorsjegyek előreláthatólag gyorsan elfogynak, ajánlatos, hogy ily sorsjegyekre szóló megrendelések a Nemzeti Pénzváltó Részvénytársaságnál (Budapest, Gizelh-tér, Haas-palota) mielőbb, de legkésőbb 8 napon belül beküldessenek. — A nevezett intézetnél osztálysorsjegyek is kaphatók eredeti árakon és megjegyezzük, hogy ez egyúttal az ország legnagyobb osztálysorsjegy-elárusitó helye, mely a sorsjegy-vevőknek a legnagyobb előnyöket és biztonságot nyújtja. — Eladó SZÖIÖ. Szegzárdon, a Baktában egy 1900 □*öl nagyságú, ujratelepittett szőlő szép présházzal együtt szabad kézből eladó. Bővebb felvilágosítást a kiadóhiva+al ad. — Katonaszökevény. Somolai József, Budapesten, 1876. évben született, dunaföldvári illetőségű, 1892. évben bosorozott, 119. törzskönyvi számú gyalogos, ki már egy ízben megszökött, de elfogatván, szolgálat meghosszabbítással is büntet- tetett, szolgálati helyéről, Székes-Fehérvárról, f. é. október hó 13-án Veszprém felé újból megszökött. Személyleirása: rom. kath. nőtlen, téglaégető, haja sötétbarna, szeme szürke, szemöldöke barna, orra szája rendes, arca ovál, beszél magyarul és németül, 175 cm. magas. A paksi főszolgabíró felkéri az összes rendőrhatóságokat a nyomozásra s feltalálás esetén a letartóztatásra és a legközelebbi katonai parancsnoksághoz leendő kisértetésre. TÖRVÉNYKEZÉS. A szegzárdi kir. törvényszéknél lolárgyalásra kitűzött bűnügyek. 1900. évi november hó 13-án. Weiszenberger János ellen, lopás miatt. Kolonics Anna ellen, lopás miatt. Leitz Antal és társa ellen, hatóság elleni erőszak miatt. Dömötör Juli ellen, lopás miatt. Horváth Á. és neje ellen, okirathamisitás miatt. Tóth J. és társai ellen, súlyos testi sértés m. Koch János ellen, lopás miatt. 1900. évi november hó 15-én. Höger Ferenc és egy társa ellen, közcsend elleni kihágás és magánlak sértés miatt. Özv. Illés Jánosné ellen, csalás miatt. Gosztola Péter ellen, lopás miatt. Berta Istvánné ellen, becsületsértés miatt. Vince Vendel elleifo, könnyű testi sértés miatt. Balogh Mátyás ellen, testi épség elleni kihágás miatt Boglavec Mihály és társai ellen, közcsend elleni kihágás miatt. Csepregi Ignác és társa ellen, rágalmazás miatt. Két esküdtszéki tárgyalás. Az esküdtszéki tárgyalások ez évben utolsó ciklusa november 5-én kezdődött meg. Két, rendkívül érdekes ügy került tárgyalás alá. Hétfőn reggeli 9 órától — 1 és s/4 órai megszakítássá 1 — esti 9 óráig tartott a kocsolai eset tárgyalása. Kedden pedig a Ranga-ügyet tárgyalták. A november 5-i tárgyalás: Reggeli 9 órakor ült össze a törvényszék. Az elnök Selcz József törvsz. elnök volt, a szavazó bírák pedig: Ágoston Ltván kir. táblai biró és Kövessy Ödön kir. törv. biró,- a jegyzőkönyvet Szilágyi Ernő törv. aljegyző vezette. A 30 esküdt közül dr. Kiss Ernő tamásii ügyvédet a törvényszék törölte, minthogy a vádlottak először őt informál'ák és kérték fel védőül, Pirkner László esküdt meghalt, Partos Vilmos pedig orvosi bizonyitványnval igazolta távollétét. Az esküdtszék a következőképen alakult meg: Rendes esküdtek: Dr. Frühwinh Jenő, br. Jeszenszky László, Hója Béla, Zsiko Péter N. Hóinann József, Háry Ede, Császár János, Oszoly Károly. Stolczen- back Jakab, Beszrdits Ödön, Tenczlinger Lajos és Mayer Alajos; pótesküdtek: S'.eindl József és dr. Ztpser Jakab. Folyó évi augnsztus 16-án Dombovárott jártak a kocsolaiak, Amint visszafelé mentek, stációt tartottak Tüskén. Itt — t. i. a tüskei kurtakocsmában — találkozott ösrze Simon János Steinernel. Borozás közben rá is tért hamarosan Simon a biróválasztáskor történtekre. Rövidesen összeakaszkodtak: de megint Simon húzta a rövidebbet. Szive ekkor sziniiltig megtelt keserűséggel; a beszedett bor gőze pedig csak mindig dühösebbé tette. Elégtételt a korcsmában nem szerezhetett: eltökélte, hogy megvárja Steinert a hazafelé vezető utón, s ott náspágolja el, Kovács M. János is az ő pártján volt, sőt az ügyet magáévá tette. Összeültek tehát egy kocsira. Nem sokára aztán jött a »német.« Tudta, hogy várnak reá; úgy akarta kikerülni a dolgot, hogy a lovak közé csapott és iparkodott elhagyni a Simon kocsiját. Ezek persze utána! Kétszer siklott ki kezeik közül, de harmadszor aztán keresztbe álltak a kocsival az utón, hogy Steiner nem menekülhetett. Erre Steiner leugrott a kocsiról, és beszaladt az utmelietti kukoricába; ezek a lovakkal utána hajtottak. Nem sikerült elfogniok, de meg a mezőőrök is segítségére jöttek, visszamentek tehát a kocsiutra. Hanem aztán, mikor Steiner kijött a kukoricából, mágis csak kezük közé került. Két hatalmas ütést mertek reá : egyet a fejére, egyet a karjára. Hogy melyik volt az első ütés s ki ütött először: nem lehetett megállapítani; a vádlottak pedig azt állították, hogy ők attól fogva, amint Tüskéről elindultak,, semmiről sem tudnak, mert nagyon ittasok voltak. A fejre mért ütés föltétlenül halálos volt, a kézr& mért ütés is — úgy látszik — a fejre volt szánva,, ez is iszonyú ütés volt, a karnak minden csontját összetörte. x/42 órakor végződött a tanuk kihallgatása. A tanúvallomásokból sem lehetett megállapítani, ki hova ütött: miudegyik ütött egyszer. D. u. 3 órakor az orvosszakértőket: Dr. Piringer József, dr. Steru József tamásii orvosokat és dr. Hangéi Ignác törvsz. orvos, tiszti főorvost hallgatták ki, akik egyértelmüleg oda nyilatkoztak, hogy a halált a fejre mért ütés okozta. Az iratok felolvasása után a kérdések feltevése tárgyában tet_ ták meg indítványaikat Krcsmártk Pál, a királyi ügyész, dr. Steiner Lajos: Kovács M. János, dr. Beöthy Károly: Simon János védője 7a5 óra tájban vonult vissza a törvényszék a kérdések tárgyában dönteni. Több, mint másfél óráig tanácskozott ez ügyben a kir. törvényszék ; de nem is csoda: olyan bonyolult volt ebben a tekintetben a dotog, hogy a döntést 2 órán belül alig is volt remélhető. Körülbelül x/47 órakor került a sor a vád- és vádbeszédekre. A vádat Krcsmárik Pál királyi ügyész képviselte. Magvas beszédben fejtegette az eseményt és a vádlottak bűnös voltát. Majd. dr. Steiner Lajos, Kovács M. János védője emelkedett fel. Nehéz feGdatát gyönyörűen oldotta meg. Hivatkozott a kocsolaiak évtizedek óta tartó, egymás közötti súrlódására. Bebizonyítani igyekezett, hogy ez esetben két különböző bűncselekményről van szó : bebizonyítva látta, hogy védence ütése a meghalt karját érte s igy csak a súlyos testi sértés miatt Ítélhető el. Vitatta, hogy a bor hatásától öntudatlan ember is képes akkora ütést mérni, mint a minő ütéseket a meghalt kapott s épen azért ennek 'isztázása végett az orvosi vélemények felülvizsgálását kérte. Végül dr. Beöthy Károly, a másik vádlott védője, beszélt. O meg azt vitatta, hogy védencét a méltatlan bántalom annyira felingerelte, oly dühre gerjesztette, hogy amúgy is boros feje gondolkodni képes nem volt, tehát beszámithatlan állapotban cselekedett. Bebizonyítani iparkodott, hogy az öntudatával nem biró ember, is rendelkezik egész testi ereje fölött. Az esküdtek a vádlottakat az erős felindulás nélkül elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondották ki bűnösnek. Körülbelül fél kilenc óra lehetett, mikor u kir. törvényszék az itélet-hozatalra visszavonult. Kilenc órakor hirdették ki az ítéletet: mindkét vádlott $—5 évi /egyházra lön ítélve. A védők a. bejelentett semmiségi panaszaikat fentartották, az- ügyész azonban a magáét visszavonta. Rangát felmentették. Másnap, f. hó 6-án a Ranga-ügy került tár gyalás alá. Áz esküdtbiróság elnöke Selcz József kir. törv. elnök volt, a szavazó birák pedig Schmidt. Imre és Kövessy Ödön törv. bírák voltak. Az esküdtszék a következőkép alakult meg : Rendes esküdtek: Tenczlinger Lajos, br. Jeszenszky László, dr. Frühwinh Jenő, id. Pichler Gyula, Szily János, Mayer Alajos, Steindl József, dr. Zipser Jakab, Schlichter János, dr. Kiss Ernő, Stolczenbach Jakab, Stankovánszky János. Pót-esküdtek : Császár János és Bencze József. Annak idején részletesen megirtuk lapunkban az egész dolgot, s minthogy nem is régen történt,, csak főbb vonásaiban adjuk : Október 13-án hire járt, hogy agyonlőtték a Vak Horváthot I A végzetes éjszakán Horváth lovait itatta a Remetekápolnánál ; visszafelé a Majsai-féle méhesben hallott zajra figyelméssé lett, kíváncsisága oda vitte, azért kapta a lövést. A lövés után még közel 8 óráig élt, és azt hangoztatta, hogy Ranga János lőtte meg. Még egy határozott állítás forgott fenn arra nézve, hogy Ranga János a gyilkos : Szászy Ferenc azt állította, hogy a lövés után egy futó alak közeledett felé, ő abban a vádlottat ismerte fel; vallomása azonban aggályosnak tűnt föl. Reggeli 9 órakor délután fél 2 óráig és d. u. 3—4 óráig tartott a tanuk kihallgatása. Ekkor a szakértők vélemény-adása került sorra Majd a kérdések megállapítása köveikezett. A vádat Jeney László kir. alügyész képviselte, a védő pedig dr. Pirnitzer Béla szegzárdi ügyvéd volt. Fél 6 órakor kezdte el a kir. ügyész vádbeszédjét. Mély tudásra valló beszéd volt ez, s az előadási mód csak emelte annak értékét. De elismeréssel kell adóznunk a védő-beszédért is: mindenre kiterjedő figyelemmel, ügybuzgósággal volt az összeállifva, és hangulat is volt benne elegendő. Amint az elhalt szavait és tanuk vallomását boncolgatta, csak erősbitette az az esküdtek ama meggyőződését, hogy Ranga nem vétkes. Fél 7 órakor vonult vissza az esküdtszék, és 27 percuyi tanácskozás után kimondotta: a nem vétkest. Micsoda öröm sugárzott le a felmentett ember arcáról! Pedig elég viharos volt a múltja: egy ízben már 3 évi fegyházat is szenvedett.
