Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-11 / 45. szám
1900. november 11. TOLNAV AH KEGYE. 5. Megjelent: TOLNÁVÁ RIV1 EGYE GARAY JÁNOS Nagy Képes Naptára. Ára 80 fillér. Vidékre bérmentve I korona. Viszont ‘eladóknak engedmény. Nélkülözhetetlen lelkészeknek, ügyvédeknek orvosoknak, jegyzőknek, közigazgatási és törvénykezési tisztviselőknek, kereskedőknek, iparosoknak és földbirtokosoknak. Megrendeléseket elfogad: Molnár Mór könyvnyomdája Szegzárd. A vidéken minden könyv- és papirüzletben kapható. EGYLETEK. INTÉZETEK. — Tea-estély. A szegzárdi kereskedelmi kaszinó folyó hó 3-án saját helyiségében tea-estélyt rendezett; legalább a meghívók teaestélyról szóltak; — a megjelentekre azonban kellemes meglepetés várt. A rendezőség ugyanis a közönség mu- lattatására igen ügyes kisprogrammol improvizált: Piatsc/iek István hegedűn egynéhány gyönyörű népdalt adott elő, s mély érzéssel teljes játékáért sok megérdemelt tapsot kapott; úgyszintén Szedresi Béla, kinek finom zongora kísérete méltó kiegészítője volt a kitűnő hegedüjátéknak. Közben Hirsch- féld Márk kir. törvszéki joggyakornok két humoros tárcája került felolvasásra; «Kairó» volt az egyik apróságnak a cime, a másiké «A Springsfieldi forradalom ». Különösen ez utóbbinak finom szatírával kieszelt tendenciája, úgy a tárcának hamisítatlan amerikai humorral kidolgozott meséje megspékelve a bizarr ötletek sokaságával — ellenállhatlan hatást gyakoroltak a hallgató közönségre. Szinte fölösleges mondanunk, hogy minő hatalmas tapssal, éljennel és «kihívással» hálálkodott a közönség zz ügyes szerzőnek. — A programúi után a közönség a teázó termekbe vonult, a hol már a dúsan terített asztalok vártak. Párolgó tea és tüzes cigányzene mellett a legkitűnőbb hangulat és a legleszte- lenebb jókedv áradt szét. Éjfélre járt az idő, mikor a tánc megkezdődött, de azután csekély megszakítással reggeli 5 óráig tartott. Az estély a könyvtár-alap javára is elég szép summát jövedelmezett. _______TANÜGY._______ Ál talános tanító egyesület. A «Tolnavármegye» folyó évi 43. számában egy tanító azt mondja, hogy Tolnavármegyében nincsen általános tanitó-egyesület. Téved. Van bizony. Megalakult az már régen, 16 évvel ezelőtt, de attól kezdve különböző okok miatt aludt, mélyen aludt. Tehát volt is, nem is, pedig nagy szükség van rá, mert mi a czélja ? a) önképzés, b) a közönségben a tanügy iránt érdekeltség keltése, c) a tanítók anyagi és szellemi érdekének fejlesztése, esetleg megvédése, d) a paedagogiai irodalom és módszer fejlesztése, e) iskolai és népkönyvtárak, iskolai takarékpénztárak létesítése, és végül f) az «Eötvös»-alap» gyámolitása. Lényegesek és nagyon is szükségesek ezek. Egy minta-tanitás, hol ki-ki véleményét bátran és minden befolyástól menten nyíltan nyilváníthatja, eszmét cserélhet, oly nyeremény, melyet megfizetni lehetetlenség; az élet, a tapasztalás a legjobb mester, itt tanulja meg azon módot, melylyel legkönnyebben, legsikeresebben érheti el az eléje szabott kötelességeket. Mert nagy teendője van ám a tanítóságnak! Nevelni kell a hazának derék, művelt, vallás-erkölcsös, értelmes, hazafias és okos polgárokat. Meg kell tehát ragadnia minden alkalmat, hol az ehez szükséges módot elsajátíthassa. Erre egyedüli és alkalmas a tanitó-egyesület. Ezt el nem vitázhatja senki sem. Ez vezethette felszólalót, midőn az általános tanitó-egyesület megteremtését kérte. Az egyesületi élet és tevékenység nagy hord- erejét hangsúlyozni szükségtelen, tudja mindenki, hogy az erők egyesülése a fél siker. Egyesületben rejlik az erő, minek segítségével hihetetlen nagy dolgokat lehet teremteni. Ott van például a »Ferencz József Tanítók Háza.« Önképzés, hazafias és kulturális célt írjunk egyletünk zászlajára. A művelt társadalom egészséges irányú érdeklődését is keltsük fel népoktatás ügyünk iránt. A tanitó-egyesületeket úgy kívánja mindenki tekinteni, mint a magyarországi népoktatásügyi közvélemény szószólóit és kifejezőit, a hol az eszmék és irányzatok, legfontosabb nevelési és didaktikai elvek kijegecedéséhez szükséges tényezők együtt működnek. Nagy fontosságot tulajdonit és figyelemmel kiséré a tanitó-egyesüleiek működését maga bölcs ministerünk is, minek kifejezést is adott az 1896. évi 67.369. számú rendeletében is. Ebben felhívta a kir. tanfelügyelőségeket, hogy minden év november hó elsejéig a tanítóegyesületek évi jelentéseit küldjék fel hozzá, hogy arról az országgyűléshez terjesztendő miniszteri jelentéseiben említést tehessen. Másrészről ugyancsak a miniszter ur az egyesületek életére irányitólag annyiban óhajt hatni, hogy szándékozik az egyesületek által kijelelendő pályakérdések közül általa kitűzendő tétel megfejtésére az egyesületi tagok részére minden tankerület általános tanitó-egyesületnek pályadijul egyenkint 100 koronát engedélyezni olykép, hogy ezen pályadij odaítélése az abszolút becsű és legjobb munka szerzőjének fogja odaitéltetni, melynek esetleg államköltségen való kiadását föntartja magának. Kijelenti miniszter ur, hogy a hazafias és magasztos feladatának minél sikeresebb megoldása iránt minden tanitó-egyesülettel szemben táplált várakozása jogosítsa föl az egyesületet arra, hogy nagy nemzeti munkásságának lehető eredményessé tételére a vezetése alatt álló minisztérium támogatását igénybe vegye. Örömmel jelezzük, hogy Tolnavármegye fáradhatatlan kir. tanfelügyelője felveri álmából ezen alvó egyesületet és folyó hó 3-án Tolnavármegye tanítóságához meleghangú meghívót intézett, hogy a tolnavármegyei általános tanitó-egyesület ujra- alakuló és tiszt választó gyűlésére folyó hó is-én délelőtt 10 órakor Szegzárdon, a polg. fiúiskola rajztermében megjelenni szíveskedjenek. Szívesen látjuk ezen azonban nemcsak a tanítóságot, hanem az összes tanügy iránt érdeklődő taniigybarátokat s mindazon tanító urakat is, kik esetleg meghívót nem kaptak, kik tagoknak ott a helyszínén írhatják be magukat; most csak azok lettek meghíva, kik régen is tagjai voltak, továbbá az általános tanító-egyesületeknek törvény- és szabályzat szerint kötelezett tagjai, az állami és községi, valamint az egyesülettel nem biró izraelita tanítók. Most már meg van pendítve az ügy, a többi a tanítóktól függ. Jöjjünk tehát szívesen össze mind, felekezeti különbség nélkül, alakuljunk, válaszszuk meg a tisztviselőket s a jövő tavaszszal azután gazdag tárgysorozattal gyülésezzünk. Egyesült erővel, bátran, gondosan és Istenben bízva, előre ! Preceptor. IRODALOM. ZENE. — Protestáns Pap. Gyakorlati Szakközlöny. Szerkesztik és kiadják; Lágler Sándor, kölesdi ev. pap. Kálmán Ddzső, kölesdi ev. ref. pap. Előfizetési ára: Egész évre 8 korona. — Félévre 4 ko róna. — Negyedévre 2 korona. — Egyes számok ára 80 fillér. — Kéziratok, előfizetési pénzek felszólamlások a szerkesztőkhöz intézendők, Kölesdre (postahely Tolna-vármegye). A 10. szám tartalma : Ima a harc alatt: Halász Margit. Egyházi értekezletet megnyitó beszéd: Bocsor Lajos. A bibliáról: Szabolcska Mihály. Egyházi beszéd; Dömötör Bertalan. Imádkozás: Szekeres Mihály. Unoka húgom esketésekor: Kund Sámuel. Halotti beszéd: Lágler Sándor. H. Gózon Dezső emlékezete: Varjas József. Siri imádság: Ladányi. Irodalom: Tantó Já- , nos. Papválasztások. Halálozások. Boríték. KÖZGAZDASÁG. — Gyümölcsfákat, gazdasági és díszfákat, oltványvesszőket, dugványokat, szőlővesszőket és szőlőoltványokat ad a földmivelésügyi miniszter mérsékelt áron azoknak, akik december hó 1-ig azt nála megrendelik. Lelkészek, tanítók, jegyzők külön a miniszterhez intézendő és egy koronás bélyeggel ellátott kérvényükre fél-, sőt esetleg még kedvezményesebb árban is kaphatják a fákat vagy csemetéket. A kimutatásban kitüntetett magcsemeték és vadcsemeték kivételesen dij nélkül is adatnak és pedig olyan községi faiskolák számára, melyek megfelelő talajjal és fekvéssel, továbbá kellő kerítéssel, kuttal és felszereléssel vannak ellátva; végül a melyek kezelője a kellő szakismerettel bir és a hol a faiskola megmunkál- ta'.ása akadályba nem ütközik. A községi faiskolák számára igényelt ingyenes adományokért a kellően felszerelt folyamodványok egy koronás bé- lyeggel ellátva a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez 1901. évi január hó 1-ig benyújtandók. A szegzárdi anyakönyvi hivatal értesítése: folyó évi november 3-tól 10-ig. Született: 7 gyermek, 5 fiú és 2 leány. Kihirdettetett: Imre József — Oláh Rozáliával, Fodor Mihály — Kovács Erzsébettel. Házasságot kötöttek: Fehér Ferenc — Szegedi Erzsébettel. Meghaltak: Szűcs Flóriánné szül : Bakos Róza, — Bölcsföldi Erzsébet, Ranga András. SZERKESZTŐI POSTA. — N. B. Szegzárd. Köszönjük; máskor is szívesen látjuk. — G. B. Budapest »Remény«-e nem vált be; a mi közönségünk jobb költeményeket szokott olvasni. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL Köszönet nyilvánítás. Fogadják mindazok, kik felejthetlen édesanyánk, illetve napam, öreganyánk végtisztességénél megjelenésük által fájdalmunk enyhítését csökkenteni szívesek voltak, hálás köszönetünket. Szegzárdon, 1900 november 3. Alliquander Tamás, Pernitz József és neje. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 1227. sz./v. 1900. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. oz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 1899. évi Sp. III. 265/5. sz. végzése következtében, Abaffy Gyula ügyvéd által képviselt László Pál javára, Geiger Gyula ellen, 500 korona s járulékai erejéig 900. évi márczius hó 9-én foganatosított kielégítési végrehajtás alkalmával lefoglalt és 978 koronára becsült szobabútorok, 1 zougora és 2 könyvszekrény, kitimöit madarak és 1 fegyvertartóból álló ingók nyilván os árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbiróságnak 1900. V. II. 22/8- sz. végzése folytán 500 korona tőkekövetelés, ennek 1897. évi szeptember hó 29. napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 156 korona 8 7 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Szegzárdon alperes lakásán leendő foganatosítása czéljábót határidőül 1900. évi november hó 19-ik napjának délelőtt 10 órája határidőül kiíüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy- az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t. ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek beesáron alul is el fognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1900. évi november hó 6-án. Mányoky, kir. jbir. végrehajtó. Meghívó. Az Apáthii fogyasztási szövetkezet, 1900. évi november hó 18-án szokott helyiségében megtartantó rendkívüli közgyűlésére. Tárgysorozat : Alapszbályok módosítása. Kelt 1900. évi november hó 9-ém Kracher György, (2965. 1-1.) elnök.