Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-07 / 40. szám
TOLNAVÁRMEGYE X. évfolyam. 40. szám. Szegzárrf, 1900. október 7. Előfizetési ár: I Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » I Egy szám ára . . 24 fillér. } Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó* iratalon kiről elfogad Kramraer Vilmos könyvkereskedése Szefárdon. 1— 1 —■" POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Var-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD HORNEL Segédszerkesztő: SZÉKELT FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. mSrtíltel'.n meeÁllapl.ort ánsAbily ..érint .iám itt. Inak. Előfizetési felhívás! 1900. évi október hó 1-vel uj előfizetést nyitottunk lapunkra. — Azon t előfizetőinket, kiknek előfizetése lejárt, — felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Előfizetőink a most sajtó alatt levő TOLNA VÁRMEGYE GARAY JÁNOS Nagy Kcpes Naptárát, a mely érdekes szépirodalmi közleményekkel, gazdag címtárral, gyönyörű műmellékletekkel és illusztrációkkal, nemkülönben más bő közérdekű tartalommal jelenik meg, dijtalanul és bérmentve kapják meg tölünk; ugyanezen kedvezményben részesülnek az uj előfizetők is, kik legalább 1/i évre előfizet- nek lapunkra. Előfizetési feltételek: Egész évre ... 12 korona. Fél „ ... 6 Negyed évre . . 3 Hazafias tisztelettel A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap kiadóhivatala. Széli Kálmán szabadelvüsége. A szabadelvűseg nálunk Magyarországon nemcsak elméleti kérdés és doktriner fogalom, nemcsak egyszerű politikai jelszó vagy programmpont, hanem valósággal nemzeti szükség, a minek igazságát nemcsak összes államférfiaink hirdették és elismerték, hanem igazolja azt Magyar- ország históriája, mert tény, hogy Magyar- ország sorsa, jóléte, nemzeti nagysága szorosan 'összefügg a szabadelvüség ügyével. Kossuth Lajos, Deák Ferenc, báró ! Eötvös József, gróf Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Szilágyi Dezső, Wekerle Sándor, kik az utolsó félszázad alatt hazánk kormányzatának élén állottak és a vallás-politikai küzdelmekben egytől egyig előkelő szerepet vittek, valamennyien igazi liberális politikusok voltak, kiknek a polgári és politikai jogok terén kifejtett szabadelvű működéséről törvénykönyvünk legfényesebb lapjai beszélnek. A szabadelvű politikának szükségességét, nemzeti jelentőségét elismerik és hóditó erejét tanúsítják, az egyoldalú felekezeti alapon álló néppárt kivételével, a jelenlegi összes országgyűlési pártok és hogy a néppárt programmja a közszellem megrontásával a legnagyobb csapást jelenti Magyarországra, mert a vallásból politikát 1 üz és rut osztályharezot szít és hogy a katholikns vallás érdekei szintén nem igény- | lik a néppárti politikát, azt mi sem igazolja inkább, mint az a körülmény, hogy a magyar politika vezéralakjai: Deák Ferenc, Bezerédj István, Beöthy Ödön, báró Eötvös József, gróf Andrássy Gyula, gróf Csáky Albin, Wekerle Sándor stb. mind hithű 1 katholikusok és igazi szabadelvű férfiak : voltak, kik a politikai és lelkiismereti sza- ' badság eszméit hirdetve, a hitélet terén saját felekezeteik érdekeinek buzgó előmozdítása és vallásuk lelkes követése mellett, mindenkor a többi felekezetek vallásszabadsága és a teljes egyenjogúság mellett, szóval a legnemesebb és legtisztább szabadelvű eszmékért küzdöttek. És éppen, mert a szabadelviiségnek a I magyar politikában ilyen elismert fontos ! szerep jutott, erről az oldalról támadják és gyanúsítják Széli Kálmánt a «Magyar Szó> i kisded táborában a legvehemensebben. Azonban a rágalpm és gyanúsítás süket fülekre fog találni mindenütt, a hol az emberek itéletök tárgyilagoságát és belátásuk józanságát csak némileg is megőrizték és nem fogja elhinni senki sem, akármilyen garral és szemen szedett ráfogásokkal is hirdetik, hogy Széli Kálmán miniszter- elnök klerikális és reakcionarius érzületü, azonfelül pedig — ugyanezen hírforrás állandó híresztelése szerint — ráadásul eladta és elalkudta Magyarországot a szászoknak, románoknak és a többi nemzetiségeknek. A legújabb, politikai szempontból kiválóképen fontos személyi változások, melyek szeT A R C A. t Nem akadhat keserűbb dolga a tolinak, mint írni az ilju halálról. Hiába akarta minden idők költészete a bánatos szépség zománcával megenyhiteni kiáltó és érdes igazságtalanságát, lázad a lelkünk, felsikolt a kétségbeesésünk, ha fiatal halottal állunk szemközt. A kemény, régi törzsnek gyönyörű ifjú hajtása: Perczel Melinda igy szállt le most az ősi sírboltba, hogy kövesse nagyatyját, az agg hőst, forradalmunk nemes tábornokát. A fájdalom szereti az ellentéteket, kivált a legnagyobb fájdalom : a halál. így száll le az öreg tábornok után az unoka, az után, a kinek élete maga volt a Teljesülés — az: a kinek élete maga volt az ígéret. Most is látom emezt, fekete ruhája jól illett finom, ; karcsú termetére, a mint elábrándozva nézi a kis semmeringi völgykatlanból a távoli havasokat. A kicsi szanatóriumban ugyszólva mind betegek voltunk, ó volt közöttünk az egészség maga, szenvedő édes anyját kisérte el és ápolta felejthetetlen önfeláldozással. Vájjon mikor tekintete ott járt fent a havasok ormán, mily sejtelem bontotta ki szárnyát tiszta fehér szivében ? Látta-e a mélység ködszállta, kavicsos völgyét és ott a magasban az örök, talányszerü fehérséget, mely nem ismer olvadást és isteni szomorúsággal néz le a nyíló tavaszra ? Erezte-e édes, bohó gyermek lelke, valamely sejtés villanásában, mily gyorsan, száguldva fog ó oda felérni: vágyaink, szenvedéseink, nevető örömeink és zokogó jajszavunk ismeretlen, hideg, fehér csúcsához ? Mosolyogva mondta egyszer: «nem születtem én a boldogságra, apáca leszek, Jézus mennyasszonya.» Nem tudta, hogy valóban az égnek mennyasszonya már. Hogy fekete szemeinek gyászpompája az ó saját életének iszonyú roskadását jelenti. Hogy nevetett, hogy játszott a gyermekekkel, hogyan szerették meg egyszeribe távol hazákból érkezett idegenek kedves, egyszerű és bájos lényét és mint volt ó mindig és mindenütt a szomorú betegeknek arany napsugara 1 Nagyon szeretett tánczolni és ragyogó arccal mesélt a pesti bálokról, a hol midig jól és legjobban mulatott és a városligeti korcsolyapályáról, hol mindig elegánsnak, ünnepeknek és szépnek láttuk. Sepulchri immemor struis domos. Ő is felépité álmainak házait, e szép, magas, fehér házakat, nem gondolva a sírboltra, mely irgalom nélkül várakozik ifjúságára. Gondolom : nem csak a mi könnyünk csordult ki utána, a kik ismertük, szerettük és tiszteltük és nem fogjuk elfeledni soha. Panaszosan zugnak fel a városliget tavának partján az agg platánok, melyek annyiszor látták tovasik- lani, mintegy mosolygó, szelíd, tiszta álmot, mintha ez az iramló tovalebbenés maga volna az Élet, de a távozó, az elsiető, a hirteleu elröppenő Élet. Remegés suhan át
