Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-26 / 34. szám

1900. augusztus 26.

TOLNA VÁRMEGYE.

3.

— Képviselő-testületi ülés. Szegzárd nagyközség képviselő-testülete folyó évi augusztus hó 25 én délután 2 órakor a városháza nagy tanácstermében képviselő-testületi ülést tartott, melynek tárgysorozata a következő volt: 1. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére 3 tag kiküldése. 2. A jövő évi községi költségvetés tárgyalása. 3. Az éven- kint megejtendő hivatal vizsgálathoz két bizalmi férfiú kiküldése. 4. Schmideg Mór mint az izr. temetkezési egyesület képviselőjének kérvénye, községi pótadó leírása iránt. 5. Dr. Hilbert István kérvénye, az 1258., 1260. és 1261. számú házak előtti járda és a páli gödörnél egy gyalogjáró elkészítése iránt. 6. A községi iskolaszék átirata, Erdődi Anna helyettesítési dijának megadása és Hauk Antal bérlőnek bérleengedése iránt. 7. Hauk Antal kérvénye, az iskolafóldekre vonatkozó bérszerződés megszüntetése iránt. 8. Cziráki József kérvénye, a községtől vett ingatlan visszaadása iránt. 9. Özv. Farkas Ferencné kérvénye, fogyasztási adójának mérséklése iránt.

— Érdekes szölöprés. AFits István szőlészeti- és borászati felügyelő előhegyi présházában egy igen érdekes és eredeti kivitelű prés látható, melyet nem rég vásárolt egy szegzárdi szőlős gazdától. A dupla prés 1824-ben készült s igen szép virágok, különféle díszítmények vannak reá festve, a tetején két egymással szemben álló fekete sas szőlőfürtöt tart a csőrében. A színek még most is élénkek és ritka ügyességgel vannak festve. A prés két oldalán és felső részén a következő vers olvasható: »Távozz tőlem te búbánat, hogy akasztófán száradj! Engem hálódban kerítettél, Békességtől megmentettél; Röpülj hát be szép Békesség, mert készen van az Egyesség. Még ez ám a szép Feleség, kiben lakik szent Békesség. Lásd meg Uram én Ügyemet, Hozz Bort innom, töltsd kedvemet. Ez jó borbul bátran igyunk, Ha nem lesz, majd elhallgassunk.« A mi jó kedvű öregeink bizony akkor még nem gondoltak arra, hogy egykor fillokszera. peronoszpora, meg mindenféle szőlő- nyavala miatt elhallgatnak majd a nóták az akkor még vig danákkal hangos présházakban.

— Öngyilkos szobrász. Horváth Imre bölcskei születésű 20 éves szobrász Budapest közelében levő Rákospatak mellett főbe lőtte magát. Az öngyilkos szobrász semmiféle iratot nem hagyott hátra, hogy miért vált meg ilyen korán az élettől.

— A tyúkszem. Egyik helybeli látogatottabb fodrászüzletbe minap egy ur tért be. Amidőn javában borotválják, betoppan egy atyafi, hangosan előadván kérelmét, hogy aszongya »hát kérőm alás- san a lábomon egy fene nagy tikszöm vóna azt kőne leVágnyi« mire lerántotta hájtól fénylő csizmáit és illatos csizmakapcáit. A műtét azonnal foganatosíttatott a jelenvolt úriember szagló érzékének csik- landozására. Hisszük, hogy ilyesmi egy helybeli fodrász üzletben nem fog többé elő-fordulni, hacsak nem akarja az illető fodrász ur, hogy vendégei flaconnal jöjjenek az üzletébe.

— Éjjeli csendháborítók. A közrend és köz- biztonság egy idő óta Szegzárdon nagyon is észrevehető hanyatlást mutat. A város főbb utcáin különösen a Széchenyi és Budai utcában éjjente igen gyakran tele tüdővel és torokkal ordítanak a virtus kodó legények s a békés és munka után pihenni kivánó, polgárok nyugalmát állandóan zavarják, mert rendőreink úgy látszik nem igen törődnek azzal, hogy a csendháborítókat följelentsék. Kívánatos volna, hogy a rendőri hatóság erélyesen utasitsa kötelességök teljesítésére a rendőri közegeket.

— A postán. Őszbecsavorodott öreg paraszt ment be szerdán a szegzárdi postára.

— Csés jó napot kívánok.

— Jó napot bátya — mond az udvarias postatiszt. Mi jót akar vinni?

— Hoztam volna, — úgymond az öreg.

— Mit?

—- Egy kis kötsiget küldenék a két katona fiamnak.

— Jól van öreg. Adja ide.

Átveszi a postatiszt a két utalványra külön- külön felirt 2 frt 50 krt. (pardon 5—5 koronát), belajslromozza, az összes pénzt egy Gókba teszi s annak rendje módja szerint kiállítja a recepicét. Át is adja az öregnek mind a kettőt. Egyszer azonban azt veszi észre, hogy az öreg nem tágit az ablak mellől. Rászól tehát:* Mi kell még öreg? Akar valamit feladni?

— Nem én instálom.

— Hát mit néz itt?

— Azt instálom, hogy össze ne tessik azt a pizt tiveszteni, mert nem egy helyre megyeit ám.

— Névmagyarosítás. Schnittberger Nándor dunaföldvári születésű lakos a saját és Gyula nevű fia vezetéknevét >Ssé/«-re változtatta.

— Statisztika a történelem legforróbb napjairól: 484-ben egyetlen szőlőfürt sem érett meg, mert az összes szőlőtőkék kiszáradtak mielőtt gyümölcsöt hoztak volna. 638-ban az összes patakok, folyók kiapadtak, 812-ben is irtóztató meleg uralkodott, a nép hite a szárazságot az akkor megjelent üstökössel hozta összefüggésbe. 944-ben is oly szárazság volt, hogy a tavak mind eltűntek a föld színéről, s a döglött halak megfertőztették a levegőt, 1013 és 1014-ben az »emberek és állatok egyaránt elhulltanak, mint a verebek«, 1165-ben forró szelek jártak s a gyümölcsöket, termést mind leperzselték. 1186-ban már augusztus elején szüreteltek, 1231-ben a Duna mentén olyan meleg volt a homok, hogy tojást főzhetek benne, 1277-ben az állatok elpusztultak, mert a takarmány mind elszáradt. 1304-ben a föld megrepedezett a patakok eltűntek s óriási forgószelek jártak, melyek sáskajárást hoztak magukkal. 1420. szeptember havában a fák újra gyümölcsöt hoztak. 1513-ban a nagy meleg következtében lázjárványok voltak. 1590-ben az ösz- szes szántóföldek üresek maradtak, egy szem termést sem hoztak. 1679-ben a nagy meleg pestist hozott magával, 1701., 1702 és 1704-ben a gyümölcsök elszáradtak. Az 1718. évet mondják a krónikások legmelegebbnek, a föld megrepedezett, az erdők mcggyuladtak, félévig egy csepp eső sem esett. 1761-ben a kánikula egyfolytában áprilistól októberig tartott. 1781-ben szintén lázas bptegségek léptek fel járványszerüleg. A tizenkilenczedik századnak 1846-ik és 1863-ik évéről maradt ránk följegyzés, különösen nagy hőségről. 1865 nyarán két hónapig egy csepp eső sem esett, a kutak és kisebb folyók kiszáradtak. Rettenetes dolgok történtek akkor. Mértfóldnyire kellett elmenni egy kanta vízért. Jókai Mór ir le néhány ilyen borzalmas részletet a »Szerelem bolondjai« cintü regényében.

— Az anya halála. Vétkes könnyelműség okozta Kern Jánosné szül. Báliul Julis, középhid- végi lakosnő halálát. Az asszonyt ugyanis szülési fájdalmak fogták el s ennek dacára az ura nem hivatott hozzá szülésznőt, hanem valami tanulatlan javasasszonyt és egy szomszédnőjüket. Ezek keze alatt történt meg a szülés, mely közben a szegény asszony oly súlyos belső sérüléseket szenvedett, hogy másnap elvérzés folytán meghalt. Az esetet feljelentették a biróságnak.

— Halottascikkek árusítása. Egyik kereskedelmi és iparkamara a kereskedelmi miniszterhez azzal a kérdéssel fordult, hogy a rövidáru és rőfös- kereskedőknek a vasárnapi munkaszünet tartama alatt szabad-e olyan cikkeket kiszolgáltatni, a melyek a temetéshez szükségessek? A miniszter erre a kérdésre azt felelte, hogy a divatáru vagy rő- föskereskedők halottas cikkeket a vasárnapi munkaszünet ideje alatt is árusíthatnak.

— Kóbor cigányok garázdálkodása. A köz- igazgatási bizottság legutóbb tartott ülésén Kovách

S. Endre földbirtokos fölhívta a bizottság figyelmét arra, hogy a dunaföldvári járás területén a kóborcigányok ismét nagyobb csoportokban tartózkodnak, betöréseket követnek el s általában a köz- biztonságot veszélyeztetik A közigazgatási bizottság ennélfogva megkereste a szegzárdi csendör- szakaszparancsnokságot, hogy a kókorcigányok szigorú és gyakori ellenőrzése, a közbisztonsági állapot biztosítása, illetőleg a Buday Gyula, volt szakaszparancsnok által e tekintetben megteremtett kedvező helyzet fentartása iránt mielőbb intézkedjék.

— Meglopta az apját. Freund Ármin paksi kereskedősegéd atyjától Freund Mórtól 206 korona eltolvajlása után megszökött és tartózkodási helyét eddig kipuhatolni nem sikerült. A paksi főszolgabíró most »Rendőri Közlöny utján országosan körözteti.

VIDÉK.

Tolna.

A tolnai izr. hitközség hazafias lelkesüléssel ünnepeke meg folyó hó 18-án szeretett királyunk 70-ik születésnapját. Már jó eleve díszes meghívók által hívta meg K o h n Salamon hitk. elnök a hitközség minden tagját e lélekemelő ünnepélyre. —

Dicséretes buzgalmat fejtett ki a hitk. elnök és az egész elöljáróság, hogy az ünnepély minél hazafiasabb jellegű legyen, s e végből nemzetiszinü zászlódiszbe öltöztették úgy a hitk. épületet, vala mint annak udvarát is. — Miután d. e. 10 órakor a rendes szombati isteni tisztelet megkezdődött, a szt. irás heti szakaszának felolvasása után Breuer Joachim rabbi elmondá az imát a »legelső magyar ember«-ért valamint több dicsőítő zsoltárt, majd rövid, nagy hatást keltő szavakban méltatta 70 éves királyunk dicső uralkodását, azzal zárván be beszédét, hogy a Mindenható nyújtsa meg élete fonalát, az emberi élet legmagasabb koráig.

Bonyhád.

A bonyhádi ág. evang. hitközség Szt. István napján ünnepelte temploma felavatásának száz éves érfordulóját. Kár, hogy ezen vallási szép ünnepély összeesett a kath. ünnepélylyel és igy a bonyhádi kath. közönség nem viszonozhatta az evangélikusoknak azt a szép szokását, hogy nagyobb ünnepélyek alkalmával ők is el látogatnak a kath. templomba. Az ünnepi szónoklatot Graf József bonyhádi lelkész tartotta, az úrvacsora kiosztásánál fun- gáltak még Wiesner Boldizsár majosi és Kracher György apáthi lelkészek. A délutáni isteni tiszteletet végezte Fáik Henrik gimnáziumi tanár. Ezen vallási ünnepélynek kimagasló pontja volt az énekkarnak gyönyörűen elő adott éneke, mit Mártin György tanitó tanított be és vezetett. Délben nagy lakoma volt a »Lengyel« szállodában, hol a sok szép pohárköszöntő közül különösen kitűnt Becht Radó tanítóé, mert ez a túlságosan szerény ember ily alkalmakkor nem szokott-beszélni. Dicsérendő még Bicsú Zsigmond, ki mint a helybeli testvéregyház feje, vagyis mint ev. ref. lelkész, ünnepélyesen részt vett az egész egyházi ünnepélyen.

TÖRVÉNYKEZÉS.

\ sztálinii kir. törvényszéknél véglárgyalásra kitűzött biiniigyek:

1900. évi augusztus hó 28-án.

Berecz József ellen, lopás miatt.

1900. évi augusztus 30-án.

Folk János és 2 társa ellen, hamis tanuzásra csábítás miatt.

Eskiidtbirósági tárgyalások.

A szegzárdi kir. törvényszék, mint esküdt- biróság előtt folyó hó 21-én kezdődött a harmadik ülésszakra kisorsolt esküdtek elé tartozó büntető ügyek tárgyalása. Összesen a következő négy ügyet tárgyalta az esküdtbiróság :

A másé kellett neki.

Nehogy félreértés essék, sietünk kijelenteni, hogy lány forog szóban. Gungl József — ez idő szerint gyalogos közvitéz — megirigyelte a dicsőségét Bartl Lőrincnek, a miért, hogy ezt Müller Éva mintegy három év óta kegyeivel elhalmozza, föltette hát magában, hogy Bartlt a nyeregből ki fogja ütni. »Vagyok olyan legény mint te« gondolta magában, s elkezdett udvarolni Müller Évának. Az olvasó már az eddig elmondottakból sejtheti a katasztrófát; ..mert hogy Bartl Lőrinczben feltámadt a féltékenység ördöge, — természetes. Mégis, a békés kiegyenlítés hive lévén, fölkérte Gunglt, vajha elsőbbségi jogaiban ne háborgatná, a mire Gungl annyit mondott, hogy »csak azért is.« Egy alkalommal, midőn Gungl Bonyhádon járt, Bartl utána ment egy léccel fölfegyverkezve azon szándékkal, hogy a városból kikergesse. Gungl ment is egy darabig, a város végén azonban visszafordult s mintegy 8—10 lépésnyiről rálőtt üldözőjére. A lövés 30 napig tartó sérülést okozott Barll- nak. Ezzel az esettel foglalkozott e hó 22-én a szegzárdi esküdtszék. A törvényszék Selcz József kir. trvszéki elnök mellett Ágoston István kir. táblai bíró és K'óvessy Ödön, úgy Szilágyi Ernő törvényszéki aljegyzőből alakult meg. A vádhatóságot Jeney László kir. alügyész képviselte, a vádlottat Dömötör László ügyvéd védte. Az esküdtek : Mai/er István, Bakai Dezső, Mutschenbacher Lipót, Kurcz István, dr. Müller Ferenc, Szondy István, Udvardy Sándor, Singer Bálint, Brick Jakab, Krön Sámuel,