Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-26 / 34. szám
Vacek László, Jeszenszky Andor voltak. A törvényszék az esküdtek elé három kérdést terjesztett, melyek közül az esküdtek a legenyhébbre mondtak igent s igy Gunglt a törvényszék gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt három havi fogházra Ítélte. Az Ítélet ellen Jcney alügyész semmiségi panaszt jelentett be. Agyonverte a házigazdáját. Az öreg Pécsi József nem tartozott a házi urak azon szívtelen fajtájához, a kikben a lakók a kegyetlen zsarnokot szokták látni. Maga is szegény, tehetetlen öreg ember volt ; a lakásért, melyet Szilágyi Mihálynak zsellérségbe adott, 25 forintot kellett volna kapnia egy évre. Szilágyi nem volt pontos fizető, az öreg Pécsinek sokszor kellett a negyedet megsürgetni. Egyszer aztán, mikor a lakásból való kizárással fenyegette Szilágyit, ez utóbbi megunva a sok zaklatást, egy kapanyéllel úgy találta fejbe vágni a 71 éves Pécsit, hogy az rövid pár nap múlva kiszenvedett. A szegzárdi esküdtszék haláltokozó súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek Szilágyit, mire a lói vény szék 3 és fél évi fogházbüntetéssel sújtotta. Kútba ölte gyermekét. Leidal Zsuzsa györkönyi születésű cselédleány a tavaszszal itt szolgált Szegzárdon s a gazdájánál egy egészséges fiúgyermeknek adott életet. Bevitték a »Ferencz-közkórháziba, honnan 3 hét után egészségesen elbocsátották. A szerencsétlen leány szolgálatba akart állani, gyermeke miatt azonban nem kapó t helyet, s igy egy krajczár nélkül haia indult, hogy ott helyezze el valahol gyermekét. Nagydoroghon azonban — félve anyja és fivérei haragjától és a szégyentől, egy kútba beledobta a kis gyermeket. Bűnügyében múlt csütörtökön tartották meg az esküdtszéki tárgyalást. A törvényszék elnöke Selcz József volt, bírák : Ágoston István és Kóvessy Ödön, jegyző: Szilágyi Ernő. Vádló: Jeney László, védő : dr. Müller Ferenc. Az esküdtek főnöke : Jeszenszky Andor földbirtokos volt s ő hirdette ki az esküdtek határozatát, mely szerint bűnösnek mondták ki a szerencsétlen leányt a szándékos emberölés bűntettében s a törvényszék az enyhítő körülmények figyelembe vételével j évi fegyházra Ítélte. - - Müller Ferenc tartalmas, magas színvonalú, s a szív melegétől áthatott védő beszéde az esküdtekre és közönségre is látszólag nagy hatást tett és sokan gratuláltak a kiváló tehetségű ügyvédnek kitűnő beszédjéért. Féltékenységből. Dir József dunaföldvári jómódú gazdaember- nek csinos felesége igen jó barátságban élt Gál Andrásáéval, akinek férje Déréknél napszámosmunkát szokott végezni. Utóbb a két asszony nagy haragba keveredett s Gálné rósz híreket terjesztett Dérnéről, ki szenvedélyes természetű lévén, elkeseredésében egy rossz revolverrel támadta meg Gál- nét, akiről meg azt hiresztelték, hogy Dér urammal szokott szerelmi pásztor órákat tartani. Gálné bemenekült egy házba, hol rázárták az ajtót és igy megmenekült Dérné bosszújától, ki ugyan a fő- tárgyaláson azt állította, hogy csak megakarta ijeszteni az ő családi boldogságának megrontóját. Az esküdtek csak az életveszélyes fenyegetésben mondották ki bűnösnek Dérnét s ezért a törvényszék három heti fogságra ítélte, amit azonban a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vettek s azonnal szabadon bocsátották a szenvedélyes menyecskét, kit dr. Steiner Lajos védett. * Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy az esküdtek némelyike világos utcai öltözékben jelent meg a tárgyaláson. Ez nem fér össze sem a helynek méltóságával, sem a tárgyalásnak komolyságához, miért is kívánatos, hogy a jövőben kivétel nélkül minden esküdt fekete ruhában jelenjen meg a tárgyaláson. ~ Ha fegyelmi büntetés hatálya alatt álló kir. járásbiró ellen újabb fegyelmi eljárás indittatik: fokozatos előléptetése akkor is függőben tartandó, ha az előző fegyelmi büntetés időközben erkölcsi hatályát el is vesztette. (M. kir. közig, bíróság 417/1900 sz. határozata.) 4. ___________________________________ /-______TANÜGY.______ Ta nítói gyűlés. A tolnai ev. ref. néptanitő-egylet augusztus hó 22-én tartotta Szegzárdon a polgári iskola tanácstermében évi rendes közgyűlését bilkei Pap István mórágyi lelkész elnöklete alatt, melyren igen sokan vettek részt, köztük mint Tolnavármegye első tan- férfia, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő. A közgyűlést a szokásos ima és ének nyitotta meg; ezután az elnök megnyitó beszédje folyamán megemlékezett I. Ferencz József királynak 70-ik születése napjáról, s a kereszténység 900 éves fennállásáról, a melyhez a kir. tanfelügyelő teljes elismeréssel szólott, kit az elnök szép szavakkal üdvözölt. A napirend előtt még a pénztáros számolt be az egylet vagyonáról. A gyámpénztári vagyon ezek szerint 10.436 kor. 86 fillér, a közpénztári vagyon 617 kor. 26 fillér. A megejtett tisztujitás a következőleg ment végbe, elnök lett újból: bilkei Pap István, alelnök: Müller Imre mórágyi tanitó, főjegyző : Bocskár Ferenc őcsényi tanitó, aljegyző : Ferenczy József, könyvtáros: Rácz Gyula, pénztáros : Györy János, biráló bizottsági tagok : Huszár József és Vida Ferencz tanítók. Ezután következtek a felolvasások. Babay Sándor »A népiskola mindkét tantervének szükségességéről« értekezett. Müller Imre »A nyugdíjtörvény revíziójáról« tartott értekezést. Ezután tárgyalták az elnöki átiratokat, az egyesületi felhívásokat, az »Eötvös alap« növelését stb. A tanitók-háza javára tett 200 koronás alapítványt újabb 200 koronás adománynyal gyarapították, s végül a »Tanitók-háza gyufa« általános közhasználatát közforgalomba hozni óhajtották. Az indítványok elintézése után elnök berekesztette az ülést, — tagjai ezután közebédre gyűltek össze a »Szegzárd-Szálló« helyiségébe, hol számos felköszöntő hangzott el. Szegzárdi áll. főgynmasium. Az 1900/1. tanévre vonatkozó értesítés. Az 1900/1. tanévvel az intézetnél megnyílik a VI. osztály is. A magánvizsgálatokra valamint a javító, pótló és felvételi vizsgálatokra folyó évi augusztus 30-án reggel 8 órakor kell jelentkezni. A tanulók felvétele és beírása szeptember három első napján történik. Ezentúl egy hétig csakis a késedelmöket szigorúan igazoló tanulókat veheti fel az igazgató. A gimnázium első osztályába csak oly növendékek vétetnek fel, kik életük kilenczedik évét már betöltötték és vagy arról, hogy a népiskola 4 alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mérvű képzettséggel bírnak. 12 évesnél idősebb tanuló felvétele iránt a tanári testület határoz. Mindazon tanulók, kik első ízben iratkoznak az intézetbe, beiratáskor iskolai bizonyítványukon kívül keresztelő levelüket (illetőleg születési bizonyítványukat) és védhimlőoltási bizonyítványukat is bemutatni tartoznak, a 12 évesnél idősebb tanulók pedig ujraoltásukat igazolni. A felvételre minden tanuló személyesen és atyja, anyja vagy gyámja kíséretében tartozik az intézet igazgatójánál jelentkezni. Azon tanulók, kik nyilvános reál, vagy polgári iskolából akarnak a gimnáziumba átlépni, felvételi vizsgálatot tartoznak tenni. E vizsgálat az elhagyott iskola és a gimnázium tantervei közt mutatkozó lényeges kitlömbözetre terjed ki. A felvételi vizsgálatok dija 20 korona, A kik az V ik osztályba kívánnak felvétetni, a beiratás alkalmával szüleik, illetve gyámjaik által nyilatkozni tartoznak az iránt: vájjon a görög nyelvet vagy az ezt helyettesitő tantárgyakat (magyar irodalmi olvasmányok, görög remekírók, ismertetése magyar fordításban és rajz) fogják-e tanulni ? Az oly tanulóknak, kik már a IV osztályban nagyobb előmenetelt tanúsítottak a nyelvekben, ajánlatos a görög nyelvet választani; a kik azonban nagyobb tehetséget és hajlamot tanúsítottak a reáliákra (mennyiségtan, természettudományok) mint a nyelvekre, sőt ezekben már eddig is nehézségekkel küzködtek: azoknak határozottan ajánlandó a görög nyelv elhagyása, hogy a másik két idegen nyelvből (latin és német) ne kockáztassák jövendő előmenetelüket. A később választandó életpályákat tekintve a görög nyelvre külöTOLNA VÁRMEeYE. nősebben azoknak lesz szükségük, kik nyelvészetvagy történet-tanári pályára készülnek lépni, vagy papi tanulmányaikat nem a seminariumokban, hanem az egyetem theologiai facul ásán, vagy valamely protestáns theologián kívánják végezni. A ki időközben irányt változtat: a másik iránynak addig végzett tananyagából felvételi vizsgálatot tartozik tenni. (1890. XXX. t. c. 4. §.) A felvétel (beiratás) alkalmával minden tanuló fizet: felvételi-dij címén 8 koronát, az ifj. könyvtárra és az évi értesítőre 2—2 koronát, összesen 12 koronát. Ezen dijak fizetése alól senki sem menthető fel. Az évi tandíj 60 korona, mely négy részletben fizethető, u. m. az első részlet október 15., a második december 1., a harmadik március 15. és a negyedik május 1-ig. A kik ezen határnapokig nem tesznek eléget kötelezettségöknek, az iskolát többé nem látogathatják. Szegénysorsu és jómagaviseletü tanulók, ha jeles vagy legalább jó előmenetelt tanúsítottak, a tandíj elengedéséért folyamodhatnak. Az iskolai és szegénységi bizonyitványnyal fölszerelt folyamodványok az intézeti igazgatóhoz czimzendők és nála adandók be. Folyamodni minden tanévben csak kétszer lehet: az év első felében szeptember 15-ig, a második felében február hó 15-ig. A vidéki szülők helyesen cselekesznek, ha gyermekeik szállás-helyének megválasztásában az igazgató útmutatását veszik igénybe, a ki szívesem ajánl megfelelő szállást nyújtó családokat. Szegzárd, 1900. augusztus 18. __ Az igazgatóság. Isk olai értesítés. A szegzárdi áll. sg. VI. oszt. polg. fiúiskolában az 1900—19.01. tanévben a tanulók fölvétele szeptember hó 1—4. napjain délelőtt 8—12-ig történik. Ugyanazon napok délutánjain ejtetnek meg a javító- és fölvételi vizsgák és szeptember 5. és 6-án a magánvizsgák. Szeptember 9-én leend az iskolai év ünnepélyes megnyitása. A beiratásra megállapított időn túl szeptember 15-ikéig a tanulók csak a késedelmet igazoló alapos ok mellett vétetnek föl. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen- csak oly tanuló léphet be, ki életének 9 ik évét betöltötte és a népiskola IV. osztálya számára kiszabott tárgyakban elegendő jártassággal bir s ebbeli ismereteit bizonyitványnyal vagy fölvételi vizsgálat utján igazolja. Első fölvételre a tanulók csak szülőik vagy azok helyettesei kíséretében jelenhetnek meg s kötelesek születési, ujraoltási és iskolai bizonyítványukat benyújtani. Iskolai illetékek: Beiratási dij. 4 K., tandíj 16 K., könyvtári illetmény 1 K., nyomtatványok dija 1 K., hittanitási dij 4 K., tranczia- nyelv oktatásáért félévenkint 10. K. A rendes illetékekből fizetendő beiratáskor 18 K. 30 fill, és február 1-én 8 korona. Tandijelengedésben részesülhetnek oly szorgalmas és jó mag'aviseletü tanulók, kik szegénységüket községi bizonyitványnyal igazolják. Tanárok és tanítók mellőzhetik ezen bizonyítvány csatolását. Kérvényező csak a tanuló szülője, vagy ennek helyettese lehet. A kérvény az iskolaszékhez czimezve a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. A kérvényhez csatolandó az előző tanévről szóló bizonyítvány és egy évnél nem régibb keletű szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítvány. A kérvény bélyegmentes, ha hiteles szegénységi bizonyitványnyal van ellátva, ellenkező esetben bélyegköteles. Vagyontalan szülők gyermekei tankönyvekben és egyéb tanszerekben is nyerhetnek segélyt, ha arra szorgalom- és jó magaviselet által magukat érdemesítik. Figyelmeztetnek a t. vidéki szülők, hogy gyermekeik szálláshelyeinek megválasztásában az igazgató kellő útmutatással szolgál és szívesen ajánl megfelelő és megbízható szállástadó családokat. Jegyzet. Mivel a tankönyvek változnak, figyelmeztetem a tanulókat, hogy régi tankönyveket egyelőre ne vegyenek. Az igazgatóság. 1900. augusztus 26.
