Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-29 / 30. szám

1900. julius 29.

TOLNA VÁRMEGYE.

3.

— Nagy tüzesetek. Hétfőn délben, Sár-Szent-Lörinczen a bikaistálló körül eddig még ismeretlen okból tűz ütött ki. A nagy szél a lángokat hihetetlen gyorsan vitte át a közeli házakra, úgy hogy rövid idő alatt 44 ház lett a lángok martalékává. Az öreg utcában négy ház, köztük a postahivatal, a kertaljai rész pedig teljesen leégett; ez utóbbi részben mind kisházas szegény emberek laknak, s házaik sűrűén egymás mellé vannak épitve. A tűznek nagy tápot adott a házak végén elhelyezett széna és szalma, mert Szent-Lőrincen, habár tiltja a megyei szabályrendelet, a házak közelében szokták betakarítani a gabonát. — Ozora mellett levő Tóti pusztán múlt szombaton éjjel tűz támadt, a mely csakhamar elhamvasztotta az 50 méter hosszú fazsindelyes ököristállót; 53 darab ökör égett meg benne és egy ló. A tűz oka, hogy a cselédség a nagy hőség miatt kint a szabadban aludt s bent csupán 2 kis béres volt, kik a helyéről leesett éjjeli lámpa okozta tüzet a helyett, hogy eloltották volna, kiszaladtak segélyért, de mire a cselédség összefutott, már lángokban állott az egész épület. — Ugyanaznap délután Ozorán Szűcs József hentes háza is leégett; s hogy nagyobb veszedelem nem támadt, az ottani tűzoltóság gyors segélyének köszönhető.

— Primicia. level tolnamegyei községben e hó 15-én mntatta be első szent mise áldozatát Magyarász Ferenc cisterci rendű áldozópap. Manu- duktora Magyar Miklós závodi plébános, az ünnepi szónok pedig Mikes János gróf volt. Az ifjú áldozár Pécsett végezte mint pécsi egyházmegyei növendékpap a gimnázium felsőbb osztályait, majd érettségi után a rendbe lépve, az innsbrucki egyetemre küldetett a hittudományok hallgatására.

— Eljegyzés. Szabó József ráckereszturi községi aljegyző eljegyezte Váczi Juliskát, özv. Setter Jánosné gyámleányát.

— A pécsi egyházmegyéből. Hetyey Sámuel megyés püspök Mózes András ujmisést Rác Mecs- kére, Riedlinger Dezsőt Bakonyáról Somberekre, Kapossy Iván ujmisést pedig Bakonyára küldötte segédlelkésznek. — Modrosics Balázs lipovai plébános meghalt 62 éves korában.

— Szivén lőtte magát. Glöckner Lajos, dombóvári járási főszolgabirósági dijnok, e hó 21-én a kövesdi erdőben, a faiskola kunyhójában szivén lőtte magát, s azonnal meghalt. Hosszas s gyógyíthatatlan baja kergette a halálba.

— Az anyai gondatlanság áldozata. Probszt Miklós paárii lakos, nyolchónapos József nevű fiacskája a minap gyanús körülmények között meghalt. A megindított vizsgálat kiderítette, hogy a fiú az édes anyja gondatlanságának lett áldozatává. Ugyanis Probszt Mihályné szül. Schefer Magdolna j este vacsorára levest főzvén, a forró levest az asz- j talra tette s kiment a konyhába anélkül, hogy a szobában az asztalnál ülő nyolchónapos kis fiára

i ügyelt volna. A fiú egyszerre csak lerántotta az asztalterítővel a leveses tálat s a forró leves reá ömölvén, egész teste úgy összeégett, hogy a kis | ártatlan pár napi kínlódás után meghalt. A gondatlan anya ellen megtették a feljelentést a bíróságnál, a mért vétkes könnyelműséggel gyermeke halálát okozta.

— Világ körül karikázó házaspár. Heízel James és neje Margit St. Louisból (Missouri állam) Amerikából egy kettős byciclin, állítólag fogadásból neki indultak a nagy világnak, s az a szándékuk, hogy igy körülkarikázzák ezt a vén golyóbist s az ütiköltséget is útközben szerzik be. Eddig szerencsésen és baj nélkül gördültek végig Európán, s múlt kedden Szegzárdra érkeztek felvirágozott tandemen s a »Szegzárd szállóban« veitek lakást. Hetzel ur jelentkezett a mi kerékpár egyletünk elnökénél, Surányi Viktornál, ki az egyesület részéről anyagi segélyt juttatott neki. A vakmerő byciclista felolvasást is akart tartani utazásáról, de arra nálunk nem mutatkozott kedvező kilátás, mert hát a kalandos amerikai a német nyelvet is töredezve beszéli, angolul pedig nálunk nem igen értethette volna meg magát. Szerdán tovább gördült tőlünk a furcsa házaspár, mely állítólag ezúttal nászutazását élvezi a mi porban nem szűkölködő országsainkon.

— Halálozás. Mészölyi Gerzson volt duna- földvári, utóbb kőrösbányai királyi közjegyző, 56 éves korában Kőrösbányán meghalt.

— Anyakönyvvezetö kinevezése. A belügyminiszter a kalaznói anyakönyvi kerületbe Ritter Béla községi jegyzőt nevezte ki anyakönyvvezetővé az ezen állásáról lemondott Kenessei (Schirmund) Jakabnak pedig ügybuzgó és kötelességhű szolgálataiért elismerését nyilvánította.

— Vizbefultak. Lengyel Mátyás sütő-tanonc Ozorán a múlt vasárnap délután a Sióba ment fürdeni; úszni nem tudván, a habok elsodorták, s ott lelte halálát. Hétfőn fogták ki holttestét Simon- tornyán. — Körösztós Ferenc tolnai 5 éves kis fiú pedig játszás közben a talpakról a Dunába esett s a vízbe fulladt. Holttestét azonnal kifogták.

— Jegyzőjelöltek tanfolyama. A jegyzői köz- igazgatási tanfolyamok szervezésére vonatkozólag a belügyminiszter leküldíe Pécsre a fölvételre vonatkozó hivatalos leiratot, melyben a következők foglaltatnak: Fölvétetnek a) 1900—1, 1901—2, 1902—3-ik iskolai tanévben azok az ifjak, a kik hat gimnáziumi, reáliskolai vagy polgári, vagy ezeknek megfelelő kereskedelmi vagy katonai iskolát végzettek;

b) ezek bevégzésétől számított egy éven át valamely közjegyzői irodában, mint segédjegyzők, Írnokok, gyakornokok működtek s ezt az illető jegyző által kiállított s az első alkalommal a járási főszolgabíró, azután alispán által láttamozott bizo- nyitványnyal igazolják, hogy feddhetlen előéletüek (erkölcsi bizonyitványnyal igazolandó) és az állam hivatalos nyelvét szóval és Írásban bírják. Ezenkívül ki kell mutatni c) oly szülő (gyám) által kiállított nyilatkozatot, a melyben kezességet vállal, hogy a hallgatóul felvett ifjú helyett a tandíj s más fizetéseket teljesiti. t) Nyiltan ki kell jelenteni, hogy a fölvételt kérő ifjú igénybe akarja-e venni a benlakással egybekötött konviktust. A jelentkezés végső hátárideje 1900 évi szeptember 5-ike, az ezután érkező kérvények és jelentkezések figyelembe nem vétetnek. A tandíj negyven korona, a félévenként húsz koronás részletekben fizetendő. Szorgalmas, példás magaviseletü és szegénysorsu ifjak ösztöndíjban és jutalomban is részesülnek. Az internátus egész évi dija 440 korona, mely hónaponként 44 koronás részletekben, előre fizetendő.

— Kerékpárverseny. A ma megtartandó kerékpárverseny érdekesnek Ígérkezik. Eddig 6 uevezés történt. Indulás délután 4 órakor. Szegzárd- Szálló starttal. Táv 60 km. Dunaszekcsőre és vissza. Az első dijat csak azon esetben adják ki ha a menetidő 2'/> órát meghaladja. Dij kiosztás és társas vacsora a Pernitz-féle vasúti vendéglőben lesz. A versenyre eddig jelentkeztek: Vi/csek Rezső, Müller Jakab, Grosz\Gyula, Straub Ödön, Perszlna Gyula és Zavicsics Milos.

— Sertésvész. Szegzárd községhez tartozó Palánk pusztán, valamint Őcsényhez tartozó Ossák pusztán a sertésvész föllépett, miért is nevezett pusztákon a szokásos zár elrendeltetett.

— Öngyilkos asszony. Szalai Lászlóné, szakcsi születésű tamásit cselédasszony öngyilkos- sági szándékból elvágta a nyakát, miért is a súlyosan sebesült asszonyt behozták a szegzárdi közkórházba, de már útközben meghalt.

— Táncmulatság. A »Szegzárdi polgárt olvasókör« ez idei második táncestélyét múlt vasárnap tartották meg, melyen igen számosán jelentek meg s reggeli 3 óráig tartott.

Fásultsága, reménytelensége alábbhagy. Átlátja,

hogy

A fájdalom nem éles fejsze, melynek Csapásától az élet fája dől;

A fájdalom féreg, mely lassan, lassan,

De nem fáradva, folyvást rág belöl.

Mégis bántja barátainak vigasztaló beszéde. A bút vallja egyetlen kincsének, melyet a szerelemtől örökölt:

E kincset el nem tékozolnám A föld minden gyönyöréért sem ;

Minden darabja dallá olvad Lelkemnek titkos műhelyében.

Eddig nem zavarja meg a költemények őszinte hangját semmi disszonancia. Itt azonban már erőltetett hangokkal találkozunk. Mintha a költő a szakadatlan borongásban kimerült volna már. Ámbátor az elléntétek festése itt is mesteri kézre vall.

A következő dal ismét méltóan sorakozik az előbbiekhez. A pillanatra elburkolt igazi érzés ismét gyönyörű akkordokban tör felszínre :

Be szomorú az élet énnekem,

Mióta eltemették kedvesem.

Csak úgy lézengek, mint az ősz virága Mely minden szellő érkezésivel Egy-egy megszáradt szirmot hullat el S mely csüggedt fővel kimúlását várja.

De hát

Hatalmas orvos az idő: előbb-utóbb Minden sebet befog.

A költő is kezd remélni. Jóllehet még folyvást a halált óhajtja gyógyító balzsamul. Hangja azonban már nem olyan erővel teljes, miként előbb. Ki-ki- zarándokol ugyan a temetőbe ezután is. Hanem

kedvesének szellemét hiába várja éjjel. Hiába várja, szólítja epedve :

Oh jójj fel egyszer még sírodból,

Mindennél drágább árnyalak!

Csakhogy még egyszer lássalak;

Aztán mondd, hogy terhedre van búm,

S többé nem háborítalak . , .

És ezután

Függ már a lant megérintetlenül, melylyel keservét »a sír börtönének örök rabjává záratott« szerelmeséért elénekelte,

S ha megpendül a méla nyugalomban :

Az nem az összes hangszernek zenéje,

Egy-egy húr hangja csak, mely ketté pattan.

Ez a Cypruslombok« koszorújában az utolsó levél. Ezt a koszorút »Etelke sírj ára < tette a költő.

A »Cypruslombok« megjelenését siettek felhasználni a nagy költő irigyei, ellenségei. Akadtak ilyenek fölös számmal. Hogy is ne! Az ő szemüket bántá a Petőfi hatalmas lángszellemének ragyogása. Azért, a hol csak szerét ejthették, iparkodtak őt a sárba rántani. Azt vélték, hogy igy a maguk törpeségét leplezhetik.

A leghevesebben ezúttal is Császár Ferenc támadta Petőfit. Császár a régi klasszikus irány é s a szonettek, madrigálok, tercinák, ritornellek hive s művelője volt. Nem értette meg a Petőfi geniuszá t. Betyárosnak, rakoncátlannak mondta a nemzeti irányt. A »Cypruslombokról* pedig akképpen nyilatkozott az »Életképek* bírálati melléklapjában, az »Irodalmi őr*-ben, hogy ezek a költemények nem tartalmaznak egyebet »érzelgésnél és üres pityergésnél.«

Mennyire magán viseli ez az állítás az elfogultság bélyegét, nyilvánvalóvá lesz legott, ha elolvassuk ezeket a költeményeket. Jóllehet maiglan is akadnak sokan, a kik mesterkélt, negélyezett érzelmek szülötteinek vallják a »Cypruslombok« ciklusának dalait.

Pedig ezek nem a helyes mértékkel ítélnek. Minden tekintetnek háttérbe kell szorulnia dalok megítélésénél az érzelem mellett. Milyen hatással vannak a dalok reánk? Megrezditik-e szivünk húrját ? megértjük-e, beleéljük-e magunkat a költő helyzetébe ? Csupán ezekre szabad ilyenkor figyelemmel lennünk. Ha valamennyi kérdésre igennel felelhetünk, akkor a költeményektől nem tagadhatjuk meg az igazi költői érzéket. Természetes apró- cseprő hibák, fogyatkozások igy is akadhatnak.

A »Cypruslombok« minden érző kebelre mély hatással vannak. Tanúbizonyságot tesz erről az is, hogy megjelenésekor a női világ milyen elragadtatással fogadta. Hasztalan volt a haragos kritikusok ócsárlása.

A kik a »Cypruslombok« hangjának és érzésének őszinteségében kételkedtek, szemére lobban- tották Petőfinek, hogy oly hamar elfeledte Etelkét. Mennyire nem gondolnak ezek Petőfi egyéniségével. Azzal az egyéniséggel, melyet egyik kiváló esztétikusunk igy jellemez : »Telisded teli van mély érzésekkel és lelkesedéssel. Minden érzés, minden hajlam csakhamar a szenvedély szinét ölti nála: a hazaszeretet, a barátság, a szerelem a harag . .. a költészet. Nem mérsékli érzelmeit; nem nyom el semmit; az első impulzus embere.«