Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-29 / 30. szám

4.

____________________________

— A bonyhádi r. k. vallásu államhivatalnokok felekezeti adója ügyében a közoktatásügyi miniszter Jagicza Vincze és társa fölebbezésének elutasítása mellett jóváhagyta a közigazgatási bizottság az adó fizetési kötelezettségére vonatkozó határozatát azon indoklással, hogy mivel az iratokból kitetszőleg maguk a folyamodó államtisztviselők is elismerik a bonyhádi r. k. hitközség elöljárósága részéről igazolt annak az állításnak a valóságát, hogy a bonyhádi állami tisztviselők az 1879. évben jóváhagyott hitközségi alapszabályok életbeléptetése óta r. kath. hitközségi járulékokkal tényleg megrovattak és maguk a fölfolyamodók már azelőtt fizették a rájuk kivetett felekezeti célú ad ókat.

— Áthelyezés. A szegzárdi kir. pénzügyigazgatóságnál alkalmazva volt Szűcs József állami végrehajtó hasonló minőségben áthelyeztetett az ufonnan felállított ipolysághi pénzügyigazgatósághoz.

— Sár-Szentlőrinczen július 23-án iszonyú szélvészben 50 lakóház égett porrá s épen a szegényebbek közül 52 család vagyona hamvadt el. A kár igen nagy. Ha itt-ott egy-egy jó szív segélyre nyílik, kegyes adományát küldje Sántha Károly lelkészhez. Köszönet és hála a vidéki tűzoltóknak, a közeli földbirtokos uraknak s különösen Széchenyi gr. szeretett főispánunknak. Az ő segítségük nélkül községünk nagy része elpusztult volna.

— A magyar katholicizmus jubilenma. A Nagy-Boldog-asszony napján Esztergomban a magyar katholicizmus kilencszázéves jubileuma emlékére tartandó ünnepen Heiyey Sámuel pécsi megyéspüspök is részt vesz. A püspök most jelentette be az ünnepen való részvételét az országos ünnep rendezőségének.

— Pályázat. A szegzárdi m. kir. pénzügyigazgatóságnál az áthelyezés folytán megüresedett állami végrehajtói állásra 14 napi határidővel pályázat van hirdetve.

— Pályázat postamesteri állásra. Bedegken

III. osztályú postahivatalra 3 heti határidővel pályázatot hirdetett a pécsi posta- és távirdaigazga- tóság. Készpénzbiztositék 200 K. Járandóság 360 K évdij, 80 K. irodai, 36 K. kézbesítési és 400

K. szállítási átalány, melyért Szántóra és vissza naponkint egyszer gyalogküldönc járatot kell tartani.

— A Ferencrendiek uj beosztása. A magyar- országi szent Ferencrend tartományainak uj beosztása szerint a pécsi rendház a megszűnt s szent Lászlóról elnevezett tartomány kebeléből a kapisz- trdnusok tartományába kebeleztetett be. Ugyanide lettek bekebelezve a siklósi, máriagyüdi és szigetSzenvedélyének izzó forrongása magyarázza meg leginkább a kedélye állapotában bekövetkezett hirtelen fordulatokat. A nyugtalan szenvedély, a hullámzó vérmérséklet űzi, hajtja egyik helyről a másikra már zsenge korában. Ez idézi elő érzelmeinek változását. Igazak tehát ezek az érzelmek, csakhogy nem igen állandóak.

Másrészt, ha ő nem érez őszinte fájdalmat Etelka halálán, nem vonul el úgy az emberektől, hogy csupán a kínoknak éljen. Barátai már aggódnak miatta. Annyira megviselte a buslakodás.

Igaz, hogy a »Cypruslombok« verseinek egy- némelyikén kísérteties árnyék vonul végig. Ezt azonban ne a hatás hajhászásának vagy mesterkéltségnek tudjuk be ! A költő lelkét a szakadatlan marcangoló tépelődés annyira felcsigázza, hogy kisértet alakjában látja éjfélkor kedvesét. A »Cypruslombok« java részét ugyanis éjszaka irta. Másnap azután felolvasta Etelke testvérének, Vachott Sándornénak. Ez a gyöngéd, kiváló műveltségű hölgy vigasztalta meg először a bánkódó szerelmest.

Es ha ezek a körülmények nem volnának is, nem érthetnők-e meg akkor is fájdalmát? Vájjon nem ébreszt-e a legzárkózottabb kebelben is szánalmat, sajgást egy élete tavaszán elhervadt gyönyörű virágszál?

Hát mennyivel inkább megrendíthette ez Petőfit ! Őt, a kinek kedélye minden külső hatásra fogékony volt! Őt, a ki egy szép leány láttára megfeledkezett minden egyébről, csak azt látta, csak annak szemléletébe merült 1

vári rendházak is. A kapisztránusokhoz eddig is tartoztak a mohácsi és dunafóldvári rendházak, kik a mariánusoktól átvették még a sunontornyai rendházat is. A manánusok e helyett a nagyatádi rendházat kapták és a següsdit, mely a ladiszlaitákhoz tartozott eddig s most az andocsi rendházzal együtt a mariánusoké. A kapisztránusok tartományi főnökévé Tamás Alajos; a mariánusok főnökévé Ozorai Izidor választattak meg.

— Gyermekek a végtárgyaláson. Az iskolai szünidő kezdetén többeknek feltűnt az a jelenség, hogy a végtárgyalási termet diákgyerekek állandóan látogatják s ott a vádlottak és tanuk szájá- néha olyan erős kifejezéseket s nem gyermekeknek való események elmondását hallják, a mik a fogékony gyermeki lélekre nagyon rossz behatással vannak s általában az ott hallott bűnök, emberi gonoszságok, a gyermek lelki egyensúlyát könnyen megzavarhatják s gondolkodását az élet- cynizmus felé hajtják. Azért tehát nagyon helyes volna diákgyermekeknek s egyáltalán serdületlen koruaknak a végtárgyalási teremből való kitiltása; mert hiszen a terem úgyis nagyon szűk még azoknak is, akiknek mint érdekelteknek ott kell lenniük, vagy a kik foglalatosságuknál fogva haszonnal hallgathatják a végtárgyalásokat.

— Pécsi bakák furfangja. Még is csak jó az újság, még akkor is, ha kacsákat röpit is az olvasói elé. Már t. i. kinek jó, kinek nem. A ki hasznát látja, annak mindenesetre jó; a ki kárát vallja, annak rossz. Hetekkel ez előtt valamelyik fővárosi újság kiröpitette a hízott kacsát, mely azt hápogta, hogy a pécsi 52-ős bakákat Kínába küldik; a pécsi lapok röptében lepuílantották a kacsát, de azért a mi bakáink alaposan kihasználták a repülő szárnyast. Összebeszéltek és siralmas búcsúleveleket írtak haza, melyeknek az volt a mottója, hogy: * Apám küldjön pénzű ! Megírták a gonosz csontu fickók, hogy augusztus hó elején viszik őket tengerre (az ám, Budapest mellé nagy gyakorlatra) s félesztendeig tart a háborgó vizeken való utazás, mig Kínába érnek s rengeteg pénz kell az útra, meg a messze Földre, mert különben éhen szomjan vesznek. A zsold alig elég bajusz kenőre s parancsba jött, hogy minden bakának száz forintot kell hazulról hoznia, ha azt nem akarja, hogy odavesszen. Volt otthon nagy sirás rivás, sok szülő be is hozta drága magzatjának, édes bakafiának a kívánt összeget, hogy valahogy ott ne hagyja a fogát a messze idegenben. A bakagyerekek a markukba nevettek, gondolván magukban:

És Csapó Etelke nem csupán szépségével, hanem szende lényének angyali tisztaságával is megbabonázhatta a forró vérü lantost.

Minő hatással volt reá Ételkének elragadó szépsége, meghatóan ecseteli a következő sorokban:

Ha életében nem szerettem volna A szőke fürtök kedves gyermekét:

Övé leendett életem, szerelmem,

Midón halotti ágyon feküvék.

Mi szép, mi szép volt a halotti ágyon !

Mint hajnalban, ha fényes hattyú száll,

Mint tiszta hó a téli rózsaszálon :

Lengett fölötte a fehér halál. —

Mekkora vesztesége lett volna lírai költésünknek, ha Petőfi szivében ki nem nyílik többé a szerelem rózsája 1 Ha Etelke halálával a szerelem húrja végképen megszakad bensőjében. Szerencse, hogy nem történhetett igy. Epekedő sóvárgással tör át a nap a felhőkön. Felbuzog szivéből a »Szerelemvágy« :

Szeretnék már szeretni újólag . . .

Mit ér a kert, ha rózsát nem terem ?

Ha szerelemmel nem diszeskedik,

Mit ér az élet, ifjúság nekem? — — —

De bár szeretni vágyok újólag,

A holt leánykát nem feledtem el;

A hegytetón még ül a téli hó,

Midőn tövében már virág fesel. —

Hogy a testileg-lelkileg elcsigázott költő meneküljön a könnyfakasztó emlékek útvesztőjéből: útra kel. Bejárja Felső-Magyarországot. Itt az ünnepel- tetés, a dicsőítés mámorának közepette is megmegragadja a fájó emlékezés. Losoncon Plachy Vilmáéknál lévén látogatóban, egyszerre csak Etel— Hej, be jól jött ez a kínai háború!

A kinai mozgósítás hazug hírével kicsált bankócskák jó szolgálatot tesznek az őszi gyakor- laton. — Van esze a bakának!

— Szabad a csók. Tudvalevőleg a csók oly légcsattanás, mely némi izgató erővel bir, akár csak a bor. Ha ettől részeg lesz az ember, attól bizonyosan mámoros, mely mámorban képes a gyarló ember minden kigondolható bolondot elkövetni. S ha a bor látása nem részegit meg, leg. felebb a Sanyarú Vendeleket, de a csók előtti állapot annak az édességnek a sejtelme, mely édesség egy icipici eperajkon honol csak, óh az érzelmeket gerjeszt az emberiségben, már az maga képes megzavarni az észt. S ha a bálterem fényes lángjai véletlenül kialszanak, el szokták kiáltani, hogy szabad a csók. Csattan itt is — ott is; itt tán csók, amott tán nyakleves is. Nemcsak bálteremben történik ez meg. Hogy ne menjünk tovább, igy nálunk estenden a sétatéren is megesik. A lányos mamák megnyugtatására iktatjuk ide, hogy nem a felső sétatéren, hanem az alsón. Legalább ott esett meg tegnap a furcsa históra. Sétáltak, mint mindenki, persze az alsó sétatéren, annak kanyargós utain. Hárman sétáltak specialiter, úgy tiz óra után. A hölgy középen sétált, magától értetődik. A lombok suttogtak, ők hárman szintén suttogtak. A lombok összedugták fejeiket, a mint lengedező zefir meghajtotta őket s ők is összebújtak. Kacagtak, tréfáltak. Aztán ismét összedugták a fejeiket. Két csattanás hallatszott: egy lágy, tele érzéssel, édes vágygyal s egy hatalmas, goromba, tele-tele fájdalommal. Tovább nem mondjuk. A lombok ijedten suttogtak tovább, csodálkozva himbálták fejeiket. Nem tudták elgondolni, hogy lehet egy gyengéd női szív oly kemény, hogy egy szerelmes puszira drasztikus módon csattanós nyaklevessel felel. Valóban érthetetlen!

— Kinek kell Wrendl-puska? Ha a mostan szolgáló katonagyereknek valaki a »Wrendl« puskát emlegetné, bizonyára tátott szájjal bámulnának rá, az önérzetesebbjei pedig nem csekély indigná- cióval jelentenék ki, hogy a »Wrendl« puska ma már csak baktereknek való, a katona »Mannlicher«- rel dolgozik. S körülbelül ez lehet a véleménye a »rájxkriegsz miniszter« urnák is, kinek felhívására a m. kir. honvédelmi miniszer most közhírré teszi, hogy a hadsereg fegyvertárában van ám még néhány száz darab régi, nyugalomba vonult Wrendl fegyver, melyek ép oly alkalmasak fegyőrök, éjjeli bakterek, mezőőrök, csőszök, erdővédek felszerelésére, mint igen csinosak faldisznek, vadászkészletek vagy fegyvertárak kiegészítésére. Szóval, t. publikum tessék Wrendl fregyvereket vásárolni a hadseregtől, mert Krieghammer ur már nagyon unja ezeket a régi puskákat az arzenálban.

1900. julius 29.

kéről kezd beszélni. Szavai olyan közvetlenek, meg- kapóak, hogy a jetenlevők szemét elfutja a köny. Erre céloz a »P . . . y Vilma kisasszonyhoz« intézett költeményében :

Szempilláidnak fekete virágán Á részvét könyharmatja reszketett,

Midón előtted szivemet kitárám És elbeszélem e történetet. —

Fel-felbukkan tehát az elhunyt leányka képe az emlékezet tengerén. S mélabus akkordok jelzik feltüntét.

A »Cypruslombok« nem hervadtak el. Megőrizték a porladozó leányka emlékét, a ki csak a szerelem töviseit juttatta legnagyobb dalosunknak.

A »Cypruslombok« nem is hervadhatnak el. H'ába igyekeznek egyesek megtépni leveleit. Petőfi neve diadalmaskodik. Őszintesége csillagként tün- döklik ezekben a költeményeiben is. Az őszinteség, melyről igy nyilatkozik úti rajzaiban: Születésemkor a sors az őszinteséget bölcsőmbe tette, P°‘ lyámba, s én elviszem magammal a koporsóba szemfedőnek. A képmutatás könnyű mesterség, minden bitang ért hozzá; de nyíltan, őszintén, a lélek mélyéből szólni csak a nemes szivek tudnak és mernek. Talán magamfelőli ítéletem helytelen, s akkor nevessenek ki; de azért ismét becsülést érdemiek: hogy a mit éreztem, kimondtam szabadon, leplezetlenül.«

Ez az őszinteség jellemzi Petőfit. Ezzel ejti meg a lelkünket mindig. Szentirása az igazság. Az igazság pedig nagy és — örök.