Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-21 / 3. szám

r,

6

__ _________________________________

Lajos, dr. Frühvirth Jenő, Goldschmied Arnold, Gyérei Richárd, Günther László, Hesz Pál, Hirsch Ignácz, Hónig Jakab, Huber Lajos, lvelics Pál, Kaufmann Móricz, Kerbolt István, Khim Andor, Kiss Adolf, Kovárcz József, Lakner Lajos, Lamm Pál, Lilge Károly, Lórián Dezső, Lőwensohn Gáspár, Lőwensohn Imre, Lővensohn Jeaő, Madarász Ákos, Matzkó László, Merbl Mór, Mészáros Ferencz, Mil- tényi Béla, Nagy Sándor, Xévery Árpád, Parragi Mihály, Pazsitzky Aurél, Péterfly Béla, dr. Piringer József, Quasinszky József, Raksányi Zoltán, Reisner Béla, dr. Sántha Gyula, Schossberger Adolf, br. Schossberger Viktor, dr. Sterk József, Strasser Adolf, Strasser Arnold, Strasser Sándor, Strasser Vilmos, Strasser Vilmos. Szabó Zoltán, ifj. Szévald Móricz, Sziebert Gusztáv, Szilli Alajos, Szilii Aladár, Trosztler Gyula, Végh János, Wurm Ignácz, Zsigmond Gyula, Zsigmond László biz. tagok.

EGYLETEK. iNTÉZETEK.

— A Szegzárdi Önkéntes Tüzoltó- Egyesület múlt vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését Tóik Károly elnöklete alatt a városház nagytermében. A pártolásra méltó egyesületnek jelenleg csak 23 működő tagja van, ami népes városunk lakosságához mérten kevésnek mondható. Kívánatos volna, hogy az embertársaink vagyonbiztonsága fölött őrködő humánus egyesület iránt nagyobb érdeklődés mutatkoznék s erre az egyesületnek is nagyobb gondot kellene fordítania; nagyobb élénkséget s a jó ügy iránti érdeklődést kellene kelteni, hogy az egyesület ismét regi virágzó állapotába visszahelyeztessék. Az egyesület fölszerelésének értéke 14518 korona.

Nikitics Imre egyesületi pénztárnok előterjesztett számadásából kitűnt, hogy az 1899. évben a bevétel 1991 K. 72 f., a kiadás pedig 1814 K. és 76 f. volt. A hátralék 852 K., melyből leíratott 194 K. A számadások megvizsgálás végett kiadatnak a számvizsgálóknak.

A tisztujitás eredménye, e'nök : Tóth Károly, jegyző : Végess János, pénztárnok : Nikitics Imre, számvizsgálók: Tóth Andor, Bencsik Kálmán és Ló'rinczy József. Választmányi tagok lettek: Andre István, Stokinger János, Fejős Károly, Nagy György Hangónyi, dr. Hirling Ádárn, Czéh Antal, dr. Steiner Lajos, Goldberger J. Mór, Schubert János, Adler N. János, Stann István, dr. Drágíts Imre. Fő- parancsuok: Boda Vilmos, alparancsnokok: id. Zsigmond Ferencz, Wilhelm Ede, Nikitics Imre és Darázsy János, szertárnok: Hődli Andor, szivattyús mester : Jilk Károly, zászlótartó : Csizmás ia Sándor, szakaszparancsnokok: Székelyt József, Erdödi Lajos, Vörös Ignácz, Szabó Pál és Végh Lajos.

TÖRVÉNYKEZÉS.

A szegzárili kir. törvényszéknél véglárgyalásra kitűzőit bűnügyek:

1900. évi január hó 23-án.

Lakos Mihály és Tóth Dávid ellen lopás miatt.

Boros József, Bitz József és Boros Lajos ellen magánlak sértés miatt

Schacz Józsefné és Fáncsi Teréz ellen súlyos testi sértés miatt.

1900. évi január hó 25-én.

Kradancsik János ellen vagyonrongálás miatt.

Karácsony István és Ivanics István ellen súlyos testi sértés miatt.

Balaskó Lajos, Balaskó Imre, Balaskó Ferenc, Balaskó Péter, Bojás Mátyás, Hosszú János ellen magánlaksértés miatt.

Szeifert József ellen lopás miatt.

Grosch Károly István és Quitner Bertalan ellen, párviadal vétsége miatt.

Giünwald Géza és Gál László ellen, párviadal miatt.

KÖZGAZDASÁG.

A TOLUAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET

hivatalos közleményei.

Rovatvezető: Molnár József, egyesületi titkár.

Meghívó.

A tolnamegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya ipoo. január 31-én (szerdán) délelőtt 9 órakor, Szegzárdon a vármegye székházában gyűlést tart, melyre az igazgató választmány tagjait van szerencsém tisztelettel meghívni.

Szegzárd, 1900. január 21-én.

Jeszenszky Andor s. k. elnök.

Tárgy :

1. Jegyzőkönyv-hitelesítők kiküldése.

2. Az egyesületi közlemények tárgyában a »Tolnavármegyéc-vel kötött szm-ződés bemutatása.

TOLNAVARMEGYE.

_________

3. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium által tervezett gazdasági ismétlő iskolák ügyében javaslattétel a városi közigazgatási bizott! sághoz.

4. A »Gazdák Biztositó Szövetkezeté«-nek ' megkeresése az alapítvány 40°/o'ának befizetése

iránt.

5. A gazdasági egyesület 1900 évi működési programmja.

6. A gazdasági egyesület 1900. évi költség- : vetése.

7. A folyó évben rendezendő tehén- és üsző- dijazás helyének és programmjának megállapítása.

8. Miniszteri leiratok:

a) Földmivelésügyi m kir. miniszter gyapju- minősitő intézet ismeriető füzeteit küldi.

b) Ugyanaz útmutatást küld a cserebogarak és rügyfurók irtására.

c) Ugyanaz leír a szőlészet tárgyával foglalkozó népies előadások ügyében.

d) Kereskedelemügyi m. kir. miniszter kedvezményt biztosit az erőtakarmányok vasúti szállításánál.

9. A tamásii járás mezőgazdasági bizottsága alkalmas eszközt kér a tenyészkanok megjelölésére.

10. A »Magyar kölcsönös állatbiztosító társaság« tervezete az állatbiztosítás kérdésének községi szövetkezetek alapján leendő megoldás iránt.

1 1. Szarvasmarha tenyésztési népies füzetek terjesztése.

M2. Tagok sorában beállott változások.

13. Időközben felmerülő ügyek és indítványok.

Meghívó.

A tolnavármegyei gazdasági egyesület 1900. januán 31-dikén délelőtt 11 órakor Szegzárdon a vármegye székházában tartja évi rendes közgyűlését, melyre a gazdasági egyesület tagjait van szerencsém tisztelettel meghívni,

Szegzárd, 1900. január 21-dikén.

Jeszenszky Andor, elnök.

Tárgy :

1. Jegyzőkönyvhitelesitők kiküldése.

2. Elnöki jelentés az egyesület 1899. évi működéséről.

3. A számvizsgáló bizottság jelentése az 1899. évi pénztári számadások fölött.

4. Igazgató választmány javaslata az 1900. évi működési programm és költségvetés tárgyában.

5. Az egyes, közlemények közzététele iránt a Tolnavármegye lappal kötött egyezség jóváhagyása.

6. Időközben fölmerülő ügyek és indítványok,

Meghívó.

Vármegyénk területén sem az elpusztult hegyi szőlők újjáalakítása, különösen a kisgazdák birtokában, nem halad a kívánatos mértékben, sem a gyümölcstermelés nem olyan arányú, amint azt a vármegye éghajlati és talajviszonyai megengednék és ezen termelési ág fontossága indokolttá tenné.

Ezen jelenségek okainak és az orvoslás módjainak tárgyalása érdekéből értekezlet egybehivá- sára nyervén a gazdasági egyesülettől megbízást, amidőn a f. hó 3l-én délután Szegzárdon, a vármegye székházának nagytermében megtartandó ez irányú értekezletre a gazdasági egyesület tagjait, valamint a gyümölcs és szőlőtermeléssel foglalkozó, illetve ezen termelési ágak iránt érdeklődő értelmiséget ezúttal is meghívni szerencsém van, egyúttal kérem, hogy az értekezlet tárgyát képező és alább felsorolt kérdések megvitatásában résZtvenni, tapasztalataikat és javaslataikat ugyanitt előadni szívesek legyenek.

Megvitatandó kérdések:

1. Mi az oka, hogy a szőlők újjáalakítása a kisgazdák kezén lassan halad ?

2. Mi módon lehetne a bajon segíteni ?

3. Milyen alakban és milyen mértékben kívánatos a kormány támogatása r

4. Mi oka a gyümölcstermelés elmaradött- j ságának ?

5. Mi módon hárithatók el ezen okok és mik a hatékonyabb haladás eszközei?

6. Melyek a termelésre ajánlatos gyümölcsfajok és gyümölcsnemek?

7. Milyen alakban és mértékben kívánatos a j kormány támogatása a gyümölcstermelés föllenditése érdekében?

Szegzárd, 1900. január 21.

Jeszenszky Andor s. k., g. egyleti elnök.

1900. január 21. Lesz-e központi tejszövetkezet?

Körülbelül 6 esztendeje, hogy a szomszédos Baranya vármegyében, ha jól tudom, Mária-Kémén- den megalakult az első községi tejszövetkezet. — Egy ember odaadó buzgó fáradozása, apostolkodása mellé a földművelési kormány támogatásának kellett szegődnie, hogy a kisgazdák anyagi helyzetének javítására nemcsak hivatott, hanem okosan űzve, ta- gadhatlanul alkalmas, — hogy ugymondjam — gazdasági iparral maga a nép megbarátkozzék, belássa azokat az előnyöket, amelyeket a termékek értékesítését czélozó szövetkezés nyújtani képes.

Azóta nagyot fordultak az állapotok.

Öt esztendővel azelőtt a gazdasági egyesület egész erkölcsi súlyával támogatta azt a törekvést, hogy az ő működése körében : Tolnavármegye területén is létesüljön községi tejszövetkezet. A fáradozás eredménytelen maradt, részint a nép azon konzervatív magatartása miatt, amelyből folyólag bizalmatlansággal fogad mindemismeretlen újítást; részint azért, mert a tervezett intézményhez nagyon közel állónak vélték azt a közmondást, amelyikben az a bizonyos ló éppen a tejszövetkezet egyik termékével kapcsolatosan képezi a szóbeszéd épenséggel nem dicsért tárgyát. — Baranyában ez alatt keletkezett egyik tejszövetkezet a másik után; mert a már működésben levők fényesen bebizonyították, hogy a háztartás szükségleteinek kielégítése után maradó tejfölösleg sokkal előnyösebben értékesíthető a szövetkezeti feldolgozás, mint a vajas kofák, vagy akár a személyes piaczi üldögélés révén. — Mi megtörtük a fejünket azon, hogy miként oszlathatnánk el a mi népünk bizalmatlanságát, hogyan csinálhatnánk meg legalább egy szövetkezetét, amelyik beigazolja, hogy a neki tulajdonított előnyöket biztosítani is képes.

Egyszer jön ám a hir Baranyából, hogy a tej- szövetkezetek működése a gazdaságra nem olyan előnyös, mint a milyennek első tekintetre látszik; mert a szövetkezetek határozottan a tenyésztés rovására dolgoznak tagjaik kapzsisága révén, ami abban nyilvánul, hogy idő előtt választják el a tőgytől a borjut; csak azért, hogy annál több tejet adhassanak a szövetkezetbe.

Igen természetes, hogy ez a hir a szövetkezetek ügye iránt eddigelé élénk érdeklődésünket annál jobban lelohasztotta, mert annak tudatában, hogy kisgazdáink amúgy sem tartják be a tenyésztés szempontjából kívánatos szoptatási időt, teljes nagyságában láttuk a veszedelmet, mely á mi virágzó, bátran mondhatjuk, az országban első helyen álló szarvasmarha tenyésztésünk bekövetkezhető hanyatlásában fenyegeti népünk éppen azon rétegét, amelynek létalalapját úgyszólván egyedül a szarvasmarha tenyésztés képezi. — Eelhagytunk tehát a községi tejszövetkezetek szervezését czélozó törekvésünkkel; mert semmi biztosítékunk nem volt az iránt, hogy népünk a tejszövetkezet czélját: minél többet produkálni a iejből, össze tudja egyeztetni a tenyésztés czéljával; minél különb ivadékot nevelni, hogy minél jobban legyen az, értékesíthető ; és mert ilyen biztosíték hiányában külömbséget kellett tennünk a a két czél között: első helyen állónak tartottuk annak a tenyésztésnek az érdekeit, amely ma már annyira fejlett, hogy erről országszerte hires és any- nyira keresett, hogy egy napon, egy alkalommal több, mint 500 drbot adott, egy esztendő alatt pedig több mint 8000 drbot ad tenyésztésre az ország más vidékeinek.

Az ilyen tenyészet fentartását a tejszövetkezetektől várható előnyökért koczkára tenni nem szabad, sőt minden erővel törekedni - kell annak fejlesztésére. Es ha ebben a tejszövetkezetek — a tagok ferde számítása és oktalan kapzsisága következtében — bármiként akadályt képezhetnek: maradjon a tej- értékesités a régi állapotban, pénzeljen a kisgazda a lejből inkább kevesebbet, semhogy a tejszövetkezetek réven elérhető értéktöbbletért tönkre tegye magát azt a tőkét, amelynek tisztességes kamatja úgy szóh án égj edüli biztosítékát képezi megélhetésének.

]gy ári fel a kérdést, örültünk, hogy a tejszövetkezeteknek nálunk is meghasonlitására irányuló törekvésünk maguknak a kisgazdáknak elíent- allasan fenakadast szenvedett és már—már hinni kezdettük, hogy népünk, talán tudva önmagáról, miszerint a csábításnak ellenálni képtelen, úgy okoskodik józanul, hogy. meg sem kísérli a tejszövetkezeti előnyök igénybe vételét, nehogy eleressze a