Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-01 / 26. szám

1900. julius 1.

TOLNAVÁRMEGYE.

3.

— Alaptalan híresztelés. Laptársunk

a „Tolnamegyei Közlöny“ utolsó számában megjelent ama hir, hogy valaki késsel rontott Perczel Dezső képviselőházi elnökre és ellene merényletet akart elkövetni, a miben a merénylőt Perczel Dezső huszárja akadályozta meg, — mint illetékes helyről értesülünk — teljesen alaptalan és minden alapot nélkülöz.

— Esküvők. A tegnapi napon három esküvő ment végbe Szegzárdon. Streit Béla szegzárdi kir. pénzügyi főbiztos vezette oltárhoz Rézler Ilon k. at. a szegzárdi polg. leányiskola tanitónőjét. — Sas Pál agárdi tanitó Kremniczky Ida k. at. — Grosch Ódon gyönki tanitó Dömötör Ilonka k. at. — Ma délelőtt pedig Kluka Géza szegzárdi kir. pénzügyigazgatósági fogalmazó vezeti oltárhoz Erdődi Anna kisasszonyt.

— A baja-bátaszéki hid ügye. Vasárnap Baján járt Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter a bajai képviselő, Plóss Sándor igazságügyminiszter társaságában. A bajaiak, kiknek ember- emlékezet óta legfőbb vágyát képezi, hogy kiépüljön a baja-bátaszéki vasúti hid, visszafojtott lélek- zettel lesték, nyilatkozni fog-e a miniszter a város legfontosabb kérdéséről, a hidépités ügyéről. A mai kereskedelemügyi miniszter mind a három elődje meg akarta ezen hidat építeni, de akkor azt a pénzügyi helyzet nem engedte meg, mert Budapesten kellett egymásután építeni a dunai hidakat, de Hegedűs Sándor egy ízben kijelentette, hogy nem is tartja időszerűnek ezen hid építését. A bajaiak most azt remélték, hogy a miniszter a hely színén szerzett tapasztalataival meg fogja változtatni ezen nézetét, vagy legalább is indokolni fogja, miért nem hive a hid építésének. De a miniszter óvatos volt. Éppenséggel nem volt rábírható, hogy csak egy szói>al is említést tegyen ezen hidrái, mintha nem is léteznék ily kérdés. A hidat csak a Bácska nagy számmal jelenvolt országgyűlési képviselői építgették — szóval és részint tréfás szóval, mint Vesz- ter Imre, a ki beházasodott bajai és nagyon lelkesen aposztrofálta az ország első hegdiisét a disz- szonancziák áthidalása érdekében. Egészen komolyan hatottak Veszter jóizü tréfálkozásai és azon- kép az Ivánovics Iván képviselő nagyon is komoly szavai arról, hogy Baján keserű ize és utóize volna a szegény, elesett város e mai szives ünnepének, ha nem következik utána az, ami fölemelheti a város és e vidéket a szegénységből a jólétbe úgy, hogy annak nagy és értékes hasznát vegye az ország. Tréfás szó is esett hát, komoly szó is a baja- bátaszéki összeköttetés nagy kérdéséről és kétségtelennek kell tartani, hogy ezt a kérdést már most uj alapon és remélhetőleg helyesebb alapokon tanulmányozza és tanulmányoztatja majd a szakminiszter, amiből aztán természetesen uj és jobb eredményekre is kell jutnia.

— Kivételes nősülési engedély. A honv. min. a védkötelezettség fentartása mellett- kivételes nősülési engedélyt adott Kovács József szilas- balhási, Tóth János döbröközi, Bütös János és Pencz Márton döri-patlani lakosnak.

— Baleset. Boroczy Béla, a dombóvári osztálymérnökség főnöke junius hó 16-án tartott mulatságból hazajövet szerencsétlenül járt, amennyiben a keskeny kocsiuton az egymással szembejövő kocsik nagy bajjal térhettek ki. Egy ilyen kocsitorlasz érte Boróczy kocsiját is. Kénytelenek voltak megállani. Boróczy pedig leszállt a kocsiról, hogy megnézze mi okból álltak meg előtte a hintók. A kocsiból való kiszállása közben azonban olyan szerencsétlenül járt, hogy ballába bokája kificza- modott és ugyancsak a bokában egy helyen el is tört. A baleset úgy történt, hogy Boróczy a nagy sötétségben nem láthatta, hogy egészen az árok szélén szállt le. A nedves talajon megcsúszott és így történt a baleset. Nagy István főszolgabiró nehány ember segélyével felsegitette a szerencsétlenül járt Boróczyt és Dr. Kertész lakásához hajtattak. Szerencsére az orvost otthon találták, aki a nála időző Dr. Kovács Rezső orvossal együtt azonnal helyreigazitotta és begipszelte Boróczy lábát. A közkedveltségben álló osztálymérnök iránt általános volt a részvét.

— A főgimnáziumi növendékek hete. A múlt hét a gimnáziumé volt: tornaverseny, juniális, záró- ünnepség, mind-mind egy-egy emlékezetes esemény a romlatlan gyermek-kedély világában. De nemcsak a fiuknak voltak ezek a napok örömnapok: a szülőknek is sok gyönyörűséget okoztak. A tornaversenyt hétfőn, junius 25 én tartották szép számú közönség jelenlétében. Nagyon kedves képet nyújtott, amint az a sok-sok gyerek sürög-forog, ügyeskedik — szabályosan, öntudattal. Dicséret illeti Kardos Ignácot, a gimnáziumi növendékek torna- tanitóját, a ki az ügyesen összeállított tárgysorozat keretében mutatta be növendékei előrehaladását. Maga a tárgysorozat egyébként a következő volt:

I. Kivonulás. 2. Szabadgyakorlatok I—II. osztály.

3. Botgyakorlatok III—IV. osztály. 4. Rendgyakorlatok V. osztály. 5. Versenyfutás. 6. Játék : sürge- fürge I—II. oszt. 7. Ugrás: a) magas III—V. oszt., b) távol I—V. oszt. 8. Mászás: a) rudmászás I—II. oszt., b) kötélmászás III—V. osztály. 9. Szertor- názás: a) korláton III—V. oszt., b) nyújtón III—V. osztály. 10. Kötélhúzás!—II. osztál. 11. Kötélhúzás III—IV. osztály. 12. Jutalmak kiosztása. 13. Elvonulás. — A záró-ünnepséget tegnapelőtt, Péter és Pál napján tartották szintén nagy érdeklődés mellett. Az ünnepség tárgysorozatát lapunk múlt számában már közöltük, most csak a szereplő növendékek névsorát adjuk : Haypál Vilmos V. o., Holub József V. o., Linhardl Alfréd, l'ischof Ernő IV. o., Szondy István III. o., Lunova Jenő, Fövényessy Pál, Csö- tönyi János, Tóth Pál V. o., Schelesznik Ferenc, Selcz Gyula IV. o., Hirschfeld Alajos III. o., Szegedy József IV. o. tanulók. Mindnyájan nagyon szépen oldották meg feladatukat, de arattak is tapsot eleget. Végül Vigand igazgató beszédet intézett az ifjúsághoz. A tornaversenyen és a záróünnepségen kiosztott jutalmakra vonatkozólag a következőket közöljük : Magyar helyesírási versenyben kitűntek közül Csötönyi János V. o. t. 1 drb. 10 koronás arany, Leitner Vilmos IV. o. t. 5 kor., Várkonyi Istv. III.

0. t. 4 koronás, Szabó Dezső II. o. t. 4 koronás, Stockinger János I. o. t. 2 koronás dijat kaptak.

Jeles előmenetelükért s jó magaviseletükért jutalomban részesültek : első sorban Stéger Kálmán IV. o. t. 1 drb. 10 koronás arany; könyvjutalomban: Háhn Béla IV., Schmidt Pál III., Leopold Elemér, Őrffy Lajos és Somogyi Zsigmond II. oszt. tanulók. Másod sorban (könyvjutalomban): Holub József, Haypál Vilmos, Tóth Gyula II. és Horváth György I. oszt. tanulók. Továbbá: Dúzs S. V., Linhardt Alfréd IV., Szondy István III., Babay Sándor

II. és Fein Mátyás, Partos Gyula I. oszt. tan. — A június 2g-iki tornaversenyen dijat nyertek : Föve- nyessy Pál V., mint legjobb szertornázó és futó, Kuttyán Ignác II., mint kitűnő futó, ugró s a szer- tornázáshan is haladást tevő 1 — 1 drb 10 koronás aranyat; Tóth Béla V., mint jeles távolugró és szertornázó, Kopacsek Vilmos V., mint legjobb magas ugró, Ginther András V., mint jeles ugró és futó, Wendl István V., mint jeles futó és szép haladást tett szertornázó, Fáy János II, mint kitűnő futó, Kaszás László II., mint jeles távolugró, továbbá Horváth Andor V. és Untermüller Ferenc V., mint kiváló szertornázók 5 — 5 koronát. Szegedy József IV., Simon Gyula IV., Pekli Pál és Fáy Henrik III., mint jó tornázok 2—2 koronát, Schmidt Pál III., Szabó Dezső II., Antal Sándor I. és Stark Mihály

1. ősz. tan. 1 — 1 koronát.

— Adomány a múzeumnak. Téry Emil hő- gyészi ügyvéd több keltakori régiséget ajándékozott a vármegyei múzeumnak.

— Kath. tanítók fiainak tápintézete. A pécsi kath. tápintézet ez év őszén megkezdheti működését. Troli Ferenc nagyprépost 24.000 koronás alapítványa mellett oly jelentékeny adakozások történtek ezen a pécsi püspök által kezdeményezett intézmény javára, hogy az intézetben 29 kath. tanitó gyermekének ellátása van biztosítva, ami igen szép eredmény.

— »Tolnai Hírlap« melyet Blochinger Endre szerkeszt, kiadótulajdonosa pedig Veltmann Ignác, múlt vasárnap jelent meg.

— Versenytárgyalás. A budapest-eszéki állami közút 118—119 km. szakaszán levő 27 sz. hid átalakítása 851 K. 53 fill, erejéig engedélyeztetvén, e munka biztosítása céljából junius hó 18-án

a szegzárdi kir. államépitészeti hivafal helyiségé- I

ben zárt ajánlati verseny tárgyalás tartatott, mely alkalommal a közetkezök tettek ajánlatot: Felber Alajos tolnai vállalkozó 2 % árengedménynyel, Horváth László szegzárdi 12 */s %, Grűnvald Salamon paksi fakereskedő és vállalkozó 153/l0 %, és Asztalos Fererc paksi építész 10% árengedménynyel s igy a munkát Grűnvald Salamon paksi vállalkozó, mint legelőnyösebb ajánlatot tevő nyerte el.

— A viharágyu hasznáról a következőket olvastuk a »Borászati Lapok« egyik legutóbbi számában: »Nagy jégverés pusztította el f. hó 8-án Vác és az annak határában fekvő községek szőlőit. A májusi fagy már maga legtöbb helyen leszüretelt, most a jég, ahol még maradt valami, elpusztított mindent. A gazdáknak több csapástól az idén nincs mit félteniök. Öt órától hatig szakadatlanul hullott a jég s elpusztította a vácin kívül Pere, Pád, Duka, Vác-Hartyán, Rátót, Göd és Dunakesz határait. A szőlőkben még vessző sem maradt s ezeket a jég három-négy darabra törte úgy, hogy még jövőre sem lehet a szőlővesszőket használni. A gyümölcsfákat is tönkre tette a jég, valamint a a gabonát és a most fejlődő kukoriczát is. A földeken órák múlva is 20—30 cm. magas jégkéreg volt. . . . Érdekes, hogy a hol a viharágyuk működésben voltak, ott nem volt jég.t

— A grábóci apátság romjai. A pannonhalmi főapáti levéltárban őrzött régi levelekből csak any- nyit tudunk a grábóci apátságról, hogy 1345, évben Siffridus gráci apát, a generális capitolium által VI. Kelemen pápa bullája értelmében, az 'elidegenített monostorok visszaszerzésére és visszaállítására választott prokurator a világiak kezéből visszavette és restaurálta. Továbbá, hogy 1366. évben Knorád volt az apát, ki a javak eltékozlása miatt II. László apát elnöklete alatt Pannonhalmán, az apátok generális capitoliumában letétetett s igy a grábóci apátsági vagyon a pécsváradi apát őrizetére bízatott. De eredetéről semmi féle irat nem maradt fönt. S mikor 1586. évben a dalmáciai Dragovics gör. kel. zárdából Grábócra jött 5 szer- zates Ibrahim akkori budai pasától templomépitési engedélyt nyert s úgy a templom, mint a zárda felépítéséhez akartak fogni, hosszabb keresés és vizsgálás után arra a fölfedezésre jutottak, hogy itt templom és zárdának már kelletett lenni, mert a hegyen levő falromokon keresztény képeket és Írásokat találtak, de a szerzetesek nem a hegyen, hanem alant elterülő völgyben, melyben jobban védve voltak, építették fel zárdájukat a templommal együtt. S/anisics Adrián mostani zárdafőnök meg is kezdte az ásatásokat és csakugyan talált érdekes régiségeket. A további ásatásokra azonban fölkérte Wosinsky Mór tudós régészünket, a ki legközelebb meg fogja vizsgálni a megkezdett ásatásokat s hisszük, hogy érdekes leletekre fog bukkanni.

— Ügyvédi nyugdíjintézet. A pécsi ügyvédi kamara junius hó 25-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet mielőbbi létesítését elodázhatatlan szükségnek tartja; a budapesti ügyvédi kamara által az igazságügyminiszterhez felterjesztett nyugdijsza- bályzathoz elvileg általánosságban hozzájárul s ez értelemben az igazságügyminiszterhez a maga részéről is felierjesztést intéz, a melyben kéri, hogy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetnek a budapesti kamara által felterjesztett alapszabályait jóváhagyólag tudomásul venni, de egyúttal az or- szággyüléstől oly törvény meghozatalát is sürgősen kieszközölni méltóztassék, amely az ügyvédi kamarákat feljogosítja tagjaikra nyugdijilletményt kivetni, továbbá elrendelje, hogy a kamarai illetményeket, köztük a nyugdijilletményt is, a közadókkal együttesen ugyanazon állami közegek hajtsák be, mert ez a kereskedelmi és iparkamarai illetékekre nézve történik s végül kimondja, hogy azok a kamarai tagok, a kik bizonyos időn keresztül a kamarai irányában fennálló tartozásuknak eleget nem tesznek, ha csak a kamara által ennek teljesítése alól különös méltánylást érdemlő okoknál fogva felmentve nem lettek, az ügyvédi lajstromból töröl - hetők legyenek.

— Halálos esés. Özv. Kovács Jánosné, szül. Csötönyi Zsuzsanna szegzárdi születésű alsó-nyéki lakos, szerdán a padlásról jövet oly szerencsétlenül

: zuhant le a földre, hogy azonnal meghalt. A meg1 ejtett orvosi vizsgálat agyrázkódást konstatált.