Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-01 / 26. szám

. TOLNAVAEMECYE. — Kirándulás Amerikába. Dunafóldvárról a múlt héten 11 magyar fóldmives család kapott út­levelet Amerikába, kik munkakeresés címén utaz­nak ki a tengeren túli országba. Bizonyára lelketlen vándorló ügynökök áldozatai ezek a szerencsétlen emberek, mert az lehetetlen, hogy Tolnamegyében és Dunafoldváron dologra képes emberek munkát ne találjanak s keresetükből meg nem élhetnének. Föl kellene világosítani az ilyen megtévesztett embereket arról, hogy milyen sanyarú élet és ke­serves munka vár reájuk kint Amerikában, ahon­nan vagy sohasem tudnak többé visszatérni, vagy pedig a nehéz munkától elnyomorodva csakugyan munkaképtelenül térhetnek vissza hazájukba. — Látni akarta a koporsóját. A kedélyes­ségéről jóizü humoráról szélesebb körben ismere- Erb György újvárosi volt asztalos, kit általában csak »Gyuri« bácsi és «Hobelofficer« néven szok­tak emlegetni ismerősei, egy idő óta nehéz beteg. A halál gondolatával foglalkozott a minap s meg­rendelte a koporsóját; mert látni akarta, hogy milyen lesz az utolsó helye. Kívánságát teljesítet­ték is, ismerősei pedig kívánják neki, hogy még sokáig legyen szüksége a kiválasztott koporsóra. — Talált hulla. Gerjen község határában a múlt hó végén egy 60 év körüli őszhaju nőt talál­tak a Dunában. A holttesten fekete kabátka, vörös­virágos derék és csikós szoknya volt. Mellén levő fekete zacskóban volt egy száz frtos és 14 drb. 10 frtos bankjegy; zsebében pedig 9 korona 77 fillért találtak. A kifogott hulla kilétét eddig nem sikerült megállapítani. — Lapunk mai számához a Pesti Hírlapnak az apró hirdetésekre vonatkozó tájékoztatója van mellékelve. Ajánljuk azt t. olvasóink figyelmébe. T A N Ü G Y. — A szegzárdi polgári fiúiskola hu­szonnegyedik Értesítőjét az 1899—900. tanévről Krammer János igazgató állította össze, ki igaz­gatói jelentésében az intézetnek a most végződő tanév történetét mondja el. Az intézet növendékei körében feenálló »Garay kör« tagjai dicséretes ön- képzőköri működést fejtettek ki s az évzáró ünne­pély folyó hó 24-én tartatott meg. A végzett tana­nyag rövid áttekintése után olvashatjuk, hogy az intézetnél tizenegyen tanítottak, köztük nyolc ren­des tanár és három hitoktató. A növendékek szá­ma a hat osztályban 204 volt s az intézetnek hu- szonnégyévi fennállása alatt összesen háromezer- kétszáztiz növendéke volt. Az első osztályban volt 50 tanuló, köztük 2 tiszta kitűnő ; elégtelen 8. A második osztályban volt szintén 50 tanuló, köztük kitűnő 1, elégtelen 9. A harmadik osztályban volt 30 tanuló; 1 tiszta kitűnő ; elégtelen 6. A negye­dik osztályban volt 27 tanuló; elégtelen négy. Az ötödik osztályban 24 tanuló közül kitűnő volt 1; elégtelen négy. A hatodik osztályban volt 18 ta­nuló : kitűnő 2, elégtelen egy sem. Az összesen 23 elégtelen közül javító vizsgát tehetnek huszon- ketten; ismétlésre csak egy utasitatott. Az intézet­ben magántanuló 49 volt. A statisztikai adatok felsorolása átán a jövő évre szóló tájékoztatóval záródik be az Értesítő. Az értesitőben felsorolt adatok, különösen az intézet látogatottsága annak képezi elvitázhatatlan jelét és bizonyítékát, hogy ezen iskola még ma is minő népszerűségnek örvend, a mi magának az intézménynek mai félszegsége mellett legfőképen az iskola kitűnő vezetésének tulajdonítható. Sajnos a polgári iskola jelenlegi szervezetében, a mig ke­reskedelmi vagy ipariskolával ki nem egészittetik, kevés praktikus értékkel bir és hogy ezen átmeneti jellegében a főgimnázium mellett mégis prosherál és fejlődésre képes, ismételjük első sorban ezen inté­zet szakszerű, tapintatos és lelkes vezetésének, az igazgató és a tanári testület egyöntetű és összhangzó, ambiciózus közreműködésének köszönhető. A Mayer-Arlow féle, szegzárdi jóhir- nevü tanintézet értesítője is megjelent, melyből ki­tűnik, hogy a múlt iskolai évben ezen intézetnek 46 növendéke volt. A tanítói kar 6 tagból állott. Az intézet bennlakó növendékeket is fölvesz teljes ellátásra évi 250 írtért. Fölvételre a növendékek bármikor jelentkezhetnek. A 32 év óta fennálló intézetben a tanítási eredmeny ezidén teljes elis­merésben részesült. 4._____________________________ __ — A bonyhádi ág. hitv. ev. gymnasium­ban junius hó 22-én tartották meg az évzáró ün­nepélyt, melyen a szülők is nagy számmal vettek részt. Megjelent a szép iskolai ünnepen Fórdős Vil­mos, vármegyei tiszti ügyész, egyházkerületi fel­ügyelő s ő is teljes elismerését fejezte ki a tapasz­talt szép eredmény fölött. Az ünnepélyen Gyalog István igazgató, nagy hatást keltő beszédet intézett a tanulókhoz. Beszédében fejtegette az iskola és szülő feladatát, az értelmiség vezető szerepét az életben; munkára, vallásosságra, hazaszeretetre buzdította az ifjúságot. Mély hatást keltő beszédét térszüke miatt egész terjedelmében nem közölhetjük, de kiemeljük belőle azt a részletet, melyben a haza- szeretet ápolása végett ekként szólott a tanulókhoz: »Az értelem azon fokán levő ifjaknak, mint a gym­nasium tanulói, tudniok kell: mi a haza! Hogy ti tudjátok, arczotok élénk pírja, szemetek lángjának fellobbanása, szivetek heves dobogása, a miket a múltak emlékeinek megismertetése és a jövő remé­nyeinek feltüntetése közben tekintetekből minden ^alkalommal leolvashattunk, világosan hirdetik ; meg vagyok győződve, hogy a haza fogalma egyesíti kebletekben mindazt, a mi e földön az ember előtt legbecsesebb. Ez a legnemesebb érzelmek által megszentelt fogalom hiv benneteket odaadó munkára és ti nem hallgatnátok hivó szózatára? Képesek volnátok a haza iránt hálátlanságra ; képesek volnátok a kínál­kozó alkalmat elszalasztani arra, hogy ismereteket szerezzetek, hogy lelketekbe fogadjátok a köteles­ségtudás, a munkaszeretet jellemképző és erkölcs- fentartó érzelmeit? Oh, kedves gyermekeim, ti e hálátlanságot el nem követhetitek ! Ismeritek ti emberi hivatás- tokat, ismeritek honfiúi kötelességteket és azoknak megfelelni erősen eltökélt akaratotok ! Ha a hazát szeretitek, pedig szeretitek mind­nyájan, szeretnetek kell a munkát is, mely megelé­gedéssel és boldogsággal tölti el kebleteket és a mely azt az édes öntudatot ébreszti lelketekben, hogy megfeleltetek emberi és honfiúi kötelesség- teknek és hűséggel szolgáltátok a haza és nemzet szent ügyét. Mily rideg, mily kietlen lenne e tudat nélkül az élet! Mily szánandó teremtései lennénk a jó Istennek, ha annak az édes öntudatnak ellentéte vágódnék lelkiismeretünkön ? Már pedig a munkát- lan és erkölcstelen élet nemes gyümölcsöket nem teremhet. Az az önvád, mely egyetlen egy meg­elégedett napot nem engedve, megmérgezné egész életünket és boldogtalanná tenné e földi pályánkat. Tehát saját megelégedésünk és egyéni boldogságunk is arra ösztönöz bennünket, hogy nemesen gondol­kozzunk és nemesen munkálkodjunk. Beszédem végén azzal az intéssel búcsúzom tőletek: szeressétek a hitet, szeressétek a hazát mindenek felett! Kövessétek a vallás tanítását, mert csak az által lesztek jellemes és erkölcsös embe­rekké ; szeressétek a hazát, mert a haza szeretete tanít benneteket kitartó és önzetlen munkára. Zár­játok intőszavaimat lelketek mélyébe és ha az élet a küzdelem mezejére szólít benneteket, adjon a Mindenható erőt, hogy a harcot nemesén meghar­coljátok ! — A „Szegzárd-vidéki r. katli. Tanító- egylet“ folyó évi junius hó 26-án Tolnán tartotta rendes évi közgyűlését. Ezen gyűlés igen tanulsá­gos és végig emelkedett hangulatú volt. Pont 10 órakor Pártos Zsigmond kér. esperes »Veni Sancte<-t mondott s utánna Horváth Ignác egyl. alelnök szép, lendületes és hazafias beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Beszédében megemlékezik a honfoglalás nagy müvéről és Szent István, apostoli királyunkról, buzdítván a tanítóságot, hogy a papsággal karöltve, vallásos és hazafias honpolgárokat neveljenek. Sza­vait azzal végzi, hogy adja Isten, miszerint a tanítói álláe az őt joggal megillető tiszteletben részesüljön. Végül üdvözli Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelőt, ki szives megjelenésével tisztelte meg a gyűlést. A pénztáros jelentése szerint az egyletnek 444 kor. 98 fill, vagyona és 172 kor. hátraléka van. Az összes tagok száma 72. A hátrálékok mikénti be­hajtása élénk vitát provokált s a határozat az volt, hogy sürgősen szólittassék fel minden hátrálékos, kötelességének teljesítésére. — Igen érdekes volt Somogyi János előadása a felállítandó pécsi táp­intézetről. A gyűlés zajosan megéljenezte a fel­olvasót s jegyzőkönyvi köszönetét szavazott neki. Bitter Péter indítványára azonnal üdvözlő sürgöny menesztetett Hetyey püspökhöz, mely táviratra a következő távirati válasz érkezett: A tanitóegyleti Elnöknek Tolnán. Szegzárdvidéki róm. kath. tanitóegyesület ked­ves üdvözletét köszönöm. Szeretett tanitóim ja­vára irányuló törekvésemben, azok ragaszkodása csak erősi'. Pécsi püspök. Varjai István indítványára egyhangúlag elhatá­roztatott, hogy Troli Ferenc püspöki helynök urnák, ki fentnevezett tápintézet számára 12 ezer koronát adományozott, meleghangú hála-felirat terjesztessék. Ezután következett a választmányi gyűlés javaslata, mely szerint a »Szegzárd-vidéki rk. tanitóegylet« egy tanitófiut vállaljon el vagyis évi 120 koronával a tápintézet céljait mozdítsa elő. — Ezen javaslat élénk eszmecserére adott okot, melyben Tekete Somogyi János, Pártos Zsigmond, Varjay István, Tihanyi Domokos, Németh Márton és Anderle Jó­zsef vettek részt. Eredménye az lett, hogy a több­ség megszavazta a tagsági díjnak 2 koronára való emelését s az egyletnek évi 120 kor. hozzájárulását a tápintézethez; fentartván ajánlási jogát, melyet mindenkor a közgyűlés fog eldönteni. A 2 koronás­tagsági dij 1901. január elsejével veszi kezdetét. Utánna Bitter Péter felolvasása következett, ki na­gyon praktikusan és mély szakértelemmel fejtegette,, hogy az osztatlan iskola számára igen is szükséges külön tanterv. Felolvasását zajos éljennel jutalmazta a közgyűlés és megtoldotta Tihanyi Domokos indít­ványával, hogy t. i. legyen külön tanterv, de csak egymás mellett s kétféle nagyságú betűk által fel­tüntetve az osztott és osztatlan népiskola számára. Következett Anderle József megemlékezése bold. Pécsy József volt egyl elnökről s annak eme­lendő síremlékéről. A kegyeletteljes és megható beszédet mindenki helyesléssel fogadta s elhatároz­tatott, hogy Tolnán Fekete Ágoston, ki eddig is 125 kor. 92 fillért gyűjtött ezen célra, folytassa a gyűjtést; a megyénél pedig Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő eszközli a gyűjtést; végül pedig An­derle József egy kis életrajzi füzetkét fog Írni, mely­nek jövedelme szintén a sírkőre fordittatik. — Még Horváth Ignác és Anderle József egyl. tagokat kép- viselőkül választották meg a jubileumi orsz. kath. tanitógyülésre s ezzel a gyűlés befejeztetett. Gyűlés után a kies fekvésű sörcsarnokban sikerült bankett volt, melyen sok szép felköszöntő hangzott el, ne­vezetesen Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő a megyés püspökre, Varjay István Tihanyira, Pártos Zsigmond a tanítóságra, Horváth Ignác a kath. papságra, Fekete Ágoston Horváth alelnökre, Perler Mátyás a távollevő elnökre s Anderle József a ta­nítóságra emelték poharaikat. Beszéltek meg Garay Antal, Pártos Zsigmond és Varjay István. — Ez­után a társaság még sokáig együtt maradt s csak az esti órákban egy kellemesen töltött és tanulsá­gos nap emlékével távozott el. Klio. — Tanítókat érdeklöleg közöljük a vall. és közokt. m. kir. miniszter 1892. évi szept. hó 3-án kelt 37.019. számú rendeletét, amelyben értesitettik Z . . . vármegye közigazgatási bizott­sága, hogy »miután nyilvános iskolánál rendszeres alkalmazásban levő tanító egyszersmind magánjel­legű iskola fentartója nem lehet: e két minőség összeférhetetlenségnél fogva F. J.-nak az általa Z, városban felállítani szándékolt magánjellegű pol­gári iskola fentartására az engedély csak azon eset­ben lenne megadható, ha nevezett az általa viselt állami elemi iskolai igazgató-tanítói állásról lemon­dana.« Vagyis a miniszter kimondotta, hogy a nyil­vános tanítói hivatal egy magán iskola fentartásá- val összeférhetetlen. — A nyugdíjazott tanítók államsegé­lye. Minthogy nagyon sokszor kétség támadt a fölött, vájjon a nyugdíjba lépett tanító a fize­tése kiegészítésére és a korpótlékra kapott állam­segélyt mely időig élvezheti, szolgáljon felvilágosí­tásul az, hogy a tanító az államsegély élvezetében csakis a nyugdíjaztatása napjáig maradt. Ha tehát például valamely tanító julius elsejével nyugdijazta- tik, akkor az illető az engedélyezett államsegély­ből csak a junius végéig járó részét kapja, azon esetre, ha az államsegélyből a júniuson túl is fel­vette a segélyt, azt az iskolaszéknek, az pedig a megfelelő kir. adóhivatalnak visszafizetni, az igy nyert nyugtát pedig a számadási kimutatással együtt a kir. tanfelügyelőség utján a vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. miniszt. számvevőséghez felterjesztem tartozik. 1900. julius 1.

Next

/
Thumbnails
Contents