Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-24 / 25. szám

4.

TOLNA VARMEGYE.

— Esküvök. Folyó hó 16-án vezette oltárhoz Bittér Antal, paksi rk. tanító aráját, Geyer írónkét a paksi rk. templomban. — A szegzárd-belvárosi templomban pedig — ugyanezen napon — Szabó Antal, vármegyei dijnok és Mojzes Ilonka esküdtek egymásnak örök hűséget.

— Záróvizsga. A szegzárdi kereskedő tanon- cok záróvizsgáját a mai napon tartják meg a polg. fiúiskola épületében.

— Repülő ezres. Különös, Novák József szerint a banknóta nem követi a tehetetlenség törvényét, mert az ő ezrese a földre repült ugyan először, de legvégül mégis Mókus Jánosné zsebében állapodott meg. Mókus Jánosné ugyan azt vitatja, hogy még a papiros is a földön marad, ha semmiféle erő onnan el nem mozdítja, (már pedig róla azt állítják, hogy a földről az ő zsebébe repült a kérdéses bankó!) mégis Bölcsföldi Katalin és Berkes Róza mindenben ellene vallottak. Félreértés elkerülése végett kijelentjük, hogy az ezeres csakugyan ezeres. (1000 fillér = 500 kr. -—= 5 frt.)

— Kés nem való gyermek kezébe. Ezt mondja a közmondás. De Szél István azt is bebizonyította, hogy az ő kezébe sem való, pedig már nem gyerek. Valami csekélység miatt megdühödött Rácz Jánosra, és a decsi nagyvendéglő előtt úgy oldalba szúrta, hogy az rögtön összeesett. A tettes ellen a szegzárdi kir. törvényszék előtt folyamatban van a bünvizsgálat.

— A hűtlen asszonyok özvegyi haszonélvezeti jogára vonatkozólag a m. kir. Curia 1900. évi 371. számú elvi jelentőségű ítéletében kimondotta, hogy a házasság kötelékéből eredő jogok a házastársak életközösségén és hitvestársi hűségén alapulván, azt a nőt, aki férjét alapos ok nélkül elhagyja és a hitvestársi hűséget megszegi, ameny- nyiben ezeket a férj meg nem bocsátotta, a házassági kötelékből eredő jogok abban az esetben sem illetik meg, ha a közte és férje közt létrejött házassági kötelék a biróság által fel nem bontatott.

— Vásár-változás Gyönkön. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Gyönk községben a húshagyó kedd előtti csütörtökre eső országos kirakodó-vásár megszüntetése mellett, szeptember hó 29 én országos kirakodó vásár tartassák.

— Szegzárd kultúrája. Érdekes volna tudni, a száz év múlva élő nemzedék milyen véleménynyel lesz Szegzárd mostani műveltségéről. Kétségbeejtő volna a helyzet, ha a sirkőfeliratok volnának egyedüli bizonyítványaink. Az uj temetőben egy ilyen sírkő éktelenkedik :

r a

ITT NY UGSZI K NAGY SÁRA ÉL T 65 ÉVE T MEGH ALT 1899 J A NUÁR 3 ÁN '

— Körözött tolvaj. Folyó hó 3-án Hauk Adám szegzárdi mészáros bezárt irodájában Berecz József hosszuhetényi születésű 26—30 év körüli legény feltörte az Íróasztalt, s abból 180 korona készpénzt, egy sárgás-bőr-erszényt, 10 drb. 5 forintos régi bankjegyet, egy régi 30 és 10 kros pénzt, egy bajor pénzt, egy angol pénzt és Fonyó András fekete kamgárn kabátját elemelvén, megszökött. A szegzárdi törvényszék vizsgáló bírája most körözteti a vakmerő tolvajt.

— Borzasztó szerencsétlenség. Borzalmas véget ért Szőke Péter, tolnaszántói kutásó. Bilecz Józset udvarában, f. hó 15-én már befejezéshez közel volt a kútásás, midőn a kút beomlott. Habár a mentéshez azonnal hozzáláttak, a szerencsétlen embert már meg nem menthették.

— Villám-csapás Zombán. A f. hó 17-én igen szépen sikerült — s 76 korona tiszta jövedelmű — tűzoltó majális fáradalmait pihenők ebéd utáni álmát a vészt-jelző harangok félelmetes kongása zavarta meg: a mennyiben f. hó 18-án 1 d. u. 1,'21 órakor Kelemen József helybeli földmi- ves szalma-kazaljába beütött a villám. Igaz ugyan, hogy a megeredt eső nagy segítségére volt az oltásnál ; azonban mégis derék tűzoltóinké az érdem, hogy a nagy mennyiségben fölhalmozott szalma- és kukoricza-szár között a tűz tovább nem terjedett.

A jég ellen védekező szövetkezet.

A szegzárdi szőllősgazdák tudvalevőleg szervezkedni óhajtanak arra, hogy szőlleiket a jégverés ellen viharágyukkal megvédhessék, s e czélból egy szükebb körű bizottságot küldöttek ki a szövetkezet alapszabályainak kidolgozása végett. A bizottság tagjai: dr. Hangéi Ignácz, Molnár József, j Máihis Kálmán és Nils István elkészítették az alapszabályokat s azt a ma délután 3 és 1[3 órakor a városháza nagytermében tartandó alakuló ülésen fogják előterjeszteni. Az alapszabályokat szélesebb körű megismertetés czéljából egész terjedelmében közöljük.

A szegzárdi szőllősgazdák jég ellen védekező szövetkezetének alapszabályai.

1. §. A szövetkezet czime : Szegzárdi szőllős- ! gazdák jég ellen védekező szövetkezete. Székhelye : Szegzárd.

2. §. A szövetkezet czélja a Szegzárd község határában fekvő hegyvidéket a jégviharoktól megoltalmazni, és a maga működése körében egyébként is oda hatni, hogy Szegzárd község határában a szőlő termelés föllendüljön.

3. §. Ezen czél elérése érdekében a szövetkezet működési területén viharágyukat állít föl, és azok szükség szerinti használatáról és kezeléséről gondoskodik.

4. §, A szövetkezet tagja lehet minden önálló honpolgár, akinek Szegzárd község határában szőllővel már beültetett, vagy szőllőtermelésre alkalmas földbirtoka van. A szövetkezet tagjai vagy alapítók, vagy védett tagok lehetnek.

5. §. Alapitó tagok azok, akik a Szegzárdi határban fekvő szőlleik után kát. holdanként 10 koronának, egyéb gazdasági czélokra használt földjeik után pedig szintén kát. holdanként 1 koronának befizetésére a szövetkezettel szemben egyszer és mindenkorra magukat kötelezik és ilyen tagokul a szövetkezet igazgatósága által fölvétetnek.

6. §. Védett tagok azok, akik a Szegzárdi határban fekvő szőlleik után kát. holdanként 4 koronának, más gazdasági czélokra használt földjeik után pedig kát. holdanként 1 koronának lefizetésére a szövetkezettel szemben magukat legkésőbb május hó 15-dikéig évenként kötelezik.

7. §. A védett tagok tagsági illetéke a tagsági jogokat csak egy évi jégidény tartamára biztosítja és a tagul való jelentkezéskor a szövetkezethez befizetendő. Ha azomban az illető tagot jégkár éri, amit a tag a szövetkezet elnökénél legkésőbb 3 nap alatt akár szóval, akár írásban bejelenteni és a bejelentés megtörténtéről igazolványt venni tartozik : akkor a védett tag tagsági illetékét a szövetkezet a 8. §. szerint igazodó eljárás befejezte után, illetve a jégkár megállapítása esetén a tagnak 8 nap alatt vissza fizetni tartozik.

8. §. A védett tagok jégkár jelentésének vételétől számítva legkésőbb 5 napig joga van egy kiküldöttje utján meggyőződést szerezni a szövetkezetnek a ká>-jelentés igazvoltáról. Ha a szövetkezet ezen jogával nem élt, a bejelentés valódisága iránt később kétséget támasztani joga nincs és az illető tag által befizetett tagsági illetéket 8 nap alatt kamat nélkül vissza fizetni tartozik.

9. §. A 8-ik §. rendelkezéséből folyólag a jégkár fenforgása, vagy fenn nem forgása kérdésében támadható vitás esetek fölött három tagú bizottság végérvényesen dönt. Ezen bizottságba 1 tagot a szövetkezet, 1 tagot az érdekelt tag küld ; a bizottság elnökét pedig sorshúzás állapítja meg a szöveikezet által jelölt 3 és az érdekelt tag által jelölt 3 egyén közül, akiknek mindegyike csak Szegzárdi szőllőbirtokos lehet.

10. §, A 8 dik és 9-dik §§-okban jelzett eljárás költségei tényleges jégkár megállapítása esetén a szövetkezetét terhelik, ha pedig a kárbaje- lentés valótlannak bizonyul: a költségeket a kárjelentő érdekelt fél viseli.

Ezen költségek felszámításánál más tételek nem szerepelhetnek, mint az eljáró kiküldött (8. §.) illetve a bizottsági elnök és bizottsági tagok (9. §.)

4—4 korona napidija és a tényleges fuvarköltség.

11. §. Az alapitó és a védett tagok tagilletékeiből befolyó összegek első sorban a viharágyu

rajvonalak felállitási költségeinek és a védekezés- kőiül fölmerülő kiadások fedezetére szolgálnak. A felmaradó fölösleg 20°/o'a tartalék alap képzése- czéljából a szegzárdi takarékpénztárban gyümölcsözőig helyeztetik el, az ezen felüli fölösleg pedig abból a czélból és addig az ideig tőkésittetik ugyanott, amig akkorra összegre nő, hogy kamataival együtt az alapítványok visszafizetésére elegendő fedezetet ad. Ezen időnek elérkeztekor a tényleg befizetett alapítványok az alapitóknak kamat nélkél visszafizettetnek és ettől az időponttól, kezdve az évi bevételekből az évi üzemi költségek fedezete és a tartalék alapra fordítandó 20°/0 évi gyarapítás fedezete után fenmaradó fölöslegből, külön alap létesül, amelynek rendeltetését a szőlő- művelésnek föllenditése képezi.

12. §. Ha a védekezés évi kiadásai a 11-dik. §. értelmében fedezetet nem találnának, joga van. az igazgatóságnak a szövetkezet csupán alapitó tagjaira birtok arányában kivetendő és a kivetéstől számított 30 nap után bármikor beszedhető külön fedezetről gondoskodni.

13. §. A szövetkezet ügyeit intézi:

a) a közgyűlés;

b) a választmány;

c) az elnökség a szövetkezet tisztviselőivel..

14. §. A szövetkezet minden év márczius havában rendes közgyűlést tart, melyre a szövetke. zet helybeli tagjai 8 nappal a gyűlés határnapja előtt a helyben szokásos hirdetési módon, a vidékiek pedig levél utján hivandók meg. Rendkívüli közgyűlés a szükséghez képest az elnök belátása szerint, vagy a választmány javaslatához képest — 8 napi határidőre — bármikor egybe hívható15. §. A közgyűlés határozatképességéhez az alapitó tagok birtokarány szerint számítandó Yio- része szükséges. Ha valamely közgyűlésen a tagok nem elegendő számmal jelennek meg: az elnök 15 napon belül ugyanazon tárgysorozatra uj, közgyűlést tartozik egybe hívni, mely a jelenlevők számára való tekintet nélkül határoz.

16. §. Közgyűlésen a szövetkezet minden tagja részt vehet és felszólalhat; szavazati joggal. azonban czak az alapitó tagok bírnak és pedig. 800 G-ölig 1 szavazattal, azon felül 800 □-ölenként 1 — 1 szavazattal olyan formán azonban, hogy 5 szavazatnál többet senki sem gyakorolhat.

A közgyölés hatáskörébe tartozik: a) egy elnök, egy alelnök, 10 választmányi, tag, 1 pénztárnok, 1 jegyző, 3 év tartamára titkos szavazás utján való választása;

b) az alapszabályok alkotása és a választmány. vagy 10 alapitó tag írásbeli indítványára azoknak megváltoztatása;

c) az évi költségvetés megállapítása;

d) az évi számadások jóváhagyása;

e) a szövetkezet évi működéséről szóló évi. jelentés tölött való határozat;

f) rendelkezés a szövetkezet vagyona és annak miként való kezelése fölött.

g) a választmány határozatai ellen beadott föllebbezések elintézése.

h) a választmány és az elnökség jogkörén kívül eső fontos ügyek tárgyalása.

17. §. A választmány hatásköre:

a) az alapszabályok értelmében és a közgyűlés határozatai alapján intézi a szövetkezet ügyeit.

b) a jelentkező tagokat fölveszi, vagy vissza utasitja;

c) előkészíti a jövő évi költségvetést és munkatervet;

d) fölfogadja, ellenőrzi és elbocsátja a szövetkezet alkalmazóijait.

18. §. Az elnök:

a) képviseli a szövetkezetét hatóságokkal és magánfelekkel szemben ;

b) köz- és választmányi üléseken elnököl és a tanácskozást vezeti, szavazatszedő és jegyzőkönyv hitelesítő bizottságot nevez;

e) őrködik a szövetkezet vagyona fölött;

d) a költségvetés keretén belül be- és kiutalványoz.

e) a költségvetésben nem foglalt kiadásokra 100 koronáig önhatalmúlag utalványoz.

f) a kötelességét hanyagul végző alkalmazottakat felfüggeszti és helyettesítésük iránt ideiglenesen rendelkezik.

1900. junius 24.