Tolnavármegye, 1900 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-03 / 22. szám
X. évfolyam. 22. szám. Szegzárd, 1900. junius 3. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre . . . 12 korona. Fél évre . . . 6 » Negyed évre . . 3 > Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóivatalon kirül elfogad Kramraer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Vár-utca 130. sz. Felelős szerkesztő és laptukíjdonos : JDr. LEOPOLD KORNÉL. Segédszerkesztő : SZÉKELY FERENC. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékel'en megállapított árszabály szerint számíttatnak. maasmm Aggodalom a termésért. A legutóbbi hetek kedvezőtlen időjárása igen kellemetlen hangulatot keltett országszerte s általában olyan felfogás mutatkozik széles körökben, a mely pesszi- misztikus várakozással néz az ezidei termés eredménye elé. Egyes részről meg éppen olyan véleményeket is hallani, mintha az ország termése már is veszendőbe ment volna, illetőleg mintli.*. már bevégzett dolognak látszanék a kedvezőtlen termés-eredmény bizonyos bekövetkezése. Mindenki tudja Magyarországon, nincs tehát szükség itt részletesebb fejtegetésére annak, hogy mit jelent nálunk a termés sikere, nemcsak a mezőgazdaságra, hanem az egész közgazdaságra, sőt úgyszólván közéletünk minden ágúra nézve. Tudjuk jól, hogy ettől függ s ez után igazodik az ország minden tényezője egy egész esztendő tartamán belül, teljesen érthető és természetes tehát az az izgalom, a melylyel a kedvezőtlen termésviszonyokról szóló híreket az ország valamennyi részében, a lakosság minden rétegében s a társadalom összes osztályaiban tárgyalták. És kétségkívül nem felesleges, hogy mi is foglalkozzunk ezen a helyen ezzel az ügygyei, mely mindannyiunkat oly igen közelről érdekel. Hogy a magyai föld természeti, geológiai és földrajzi viszonyai következtében melyik időszaknak van meg a mérvadó befolyása, a termés miként való sikerére, azt úgy a gyakorlati, mint a tudományos vizsgálat már régen s egybehangzóan megállapította. Az őszi vetéseket a tél-idő, a tavasziakat pedig a március—április meggyökerezteti a földben s éppen hogy kikelti, életképességüket megadja, szóval: dönt a lét vagy nemlét kérdésében. Ezeknek az időszakoknak tehát csak éppen arra van befolyásuk, hogy a magot előreviszik a fejlődésben addig, a mig csiráját a föld felszínére hozza ; ám, hogy milyen legyen a hozama, illetőleg a kikelt mag milyen termést nyújtson: erre nézve csak a későbbi időszakok viszonyai lehetnek befolyással s döntő hatással. A május hónap Magyarországon, ez tereli a gabonanövényzet fejlődését a választó útra, ez adja meg a növényzetnek azt az erőt, a melyből a legjobb gyümölcs származhatik, ez fejleszti ki azt a képességét, a mely a későbbi eredmény alapjául szolgálhat. Azonban még a május hónap sem dönt véglegesen a termés sorsára nézve, mert a májusi fejlődés nyomán még éppúgy bekövetkezhetik a teljes visszamaradás, mint a tökéletes siker. — Tulajdonképen csak junius első fele, de általában junius hónapja mondja ki az utolsó szót ebben az irányban, úgy, hogy méltán lehet mondani: júniustól függ minden, nem értve ezzel természetesen azt, hogy bármily kedvezőtlen előzmények után a junius hónap viszonyai mident helyreüthetnének, avagy a fordított irányban hasonló befolyással lehetnének a végső eredményre. Azonban legfőképpen mégis junius hónap a mérvadó. És ez a tudat ad némi megnyugvást annak a kedvezőtlen véleménynek, mely az ezidei termés várható eredményére nézve általánosan elterjedt. Mi is azt hiszszük, hogy egyrészt koraiak, másrészt túlságosan sötét-látók azok a nézetek, melyek máris kedvezőtlen termést prognosztizálnak. Végre is a rendszerint junius végére avagy julius elejére eső aratás időpontjától még egy hónap választ el bennünket, — oly nagy idő, amely már tartamának hosszú voltával is százféle esetlegesség bekövetkezhetésére ad még módot s alkalmat. Miért siessünk a véleménynyilvánítással ? Hiszen még meg sem kezdődött az az időszak, amely — mint fentebb említettük — véglegesen megadja a termés eredményének képét, irányát és egyéb döntő tényezőit. Minthogy tehát ekként mindeddig még csak előttünk sincsen az a faktor, a mely az eredményt megteremteni fogja, vájjon lehet-e alapos az a vélemény, mely ennek hiánya dacára máris nyilatkozik ? Ezek a kérdések vetődnek fel, szemben azzal a ténynyel, hogy máris pesszimizmussal ítélik meg ezidén leendő termésünket. A magunk részéről — ismételjük — kellő alap hiányában korainak, mego- kolatlannak s ezért egyszersmind megbizhaT A R C A. —*38+— Pünkösd ünnepén. „Lesz még egyszer ünnep a világon !“ Zengsz oh költő s visszhangzik szavad. Lesz virág a fán, gyümölcs az ágon, S nép, erényben boldog és szabad. Most nem az, nem! Élvén is halottan, Bün-fertöben teng-leng itt e nép, Az Istentől snjtva, elhagyottan, Mert elhagyta áldó Istenét. Pattanjon fel sírok lomha zára, Ti próféták, ne aludjatok ! Mig hajnal jő a vak éjszakára, Hadd harsogjon bátor ajkatok. Száraz csontok szerteszét hevernek, Álljatok meg e csontok felett; Ha ti szóltok, mind életre kelnek, S lelket nyernek ők halál helyett. Telve hittel s Lélektől megkenve, Keljetek föl szent apostolok ! Ha megoldik buzgalom tüznyelve, Millió szív újra égni fog,. Égni forrón és lángolni hűen, Uram, a te szent oltáridért, És nem csügged el kicsinyhitűén, Ha kemény harc próbál és kisért. Jöjj Magad, jöjj! S alkoss uj világot, Oh, Te tövis-koronás Király! Áldott a szív, sirjaiglan áldott, Hol jó lelked hű szállást talál. Te mosod meg tiszta hófehérre Bűn szennyétől a szegény szivet, Tévelygőnek Te mutatsz az égre. S meggyógyítod, ki Hozzád siet. Jöjj óh Jézus! Porba hullva kérünk! Jöjj s gyógyíts, mert a világ beteg; Hogyha nem Te vagy a mi vezérünk, Elfogy a hit és a szeretet. Elfogy minden: áldás, üdv és béke, S nem lesz e nép boldog igazán. Oh ihless meg szent idők emléke, S szülj pünkösdöt a magyar hazán ! SÁNTHA KÁROLY. A fekete kenyerek. Irta: Anatole France. Az Urnák 1507-ik esztendejében élt nemes Flórenc városában Nerli Miklós bankár. A mikor hármat ütött, már munkaasztalnál volt és a mikor kilencet ütött, még mindig ott ült és egész nap számokat jegyzett kis táblákra. Kölcsönzött ő pénzt a császárnak is, meg a pápának is. Hogy az ördögnek nem kölcsönzött, csak azért nem, mert félt, hogy azzal, a kit gonosznak nevezünk és a ki tele van hamissággal, rossz üzletet csinál. Nerli Miklós vakmerő és bizalmatlan volt. Nagy vagyont gyűjtött és sok embert kifosztott. Ezért Flórenc városában köztiszteletnek örvendett. Olyan palotába lakott, a melybe az Isten I adta. világosság csak szűk nyílásokon hatolt be. És ez jó is volt igy, mert hisz a gazdagok lakása ; olyan, mint egy citadella és azok, kiknek sok vagyonuk van, jól tetszik, ha erőszakkal védik azt, a mit csellel szereztek. Nerli .Miklós palotáját tehát rácsok és láncok vették körül. A termek falai remek képekkel voltak fedve, melyek az erényeket, a patriarchákat, a prófétákat és Izrael királyait ábrázolták. A szőnyegek, melyek a szobában függöttek Sándor és Ti istán történetét mutatták, a mint azokat a regényekből ismerjük. A városban kegyes alayitványokkal fitogtatta gazdagságát Nerli Miklós. Künn a város falai előtt kórházat építtetett, melynek szegélyzete, kőből taragva és festve, életének tiszteletreméltóbb moz-
